Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-18 / 219. szám
BT U| szakmát tanítanak Oktatás, közművelődés a DRVV-nél A dolgozók általános és szakmai képzésére, illetve továbbképzésére nagy gondot fordítanak a Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalatnál. Nemrég készítették el oktatási és közművelődési programjukat, amely a VI. ötéves terv időszakában megvalósítandó feladatokat tartalmazza. E tervezet alapján készülnek majd föl a tennivalókra a vállalat valamennyi üzemigazgatóságánál működő művelődési bizottságok. Központ Bélatelepen Molnár Ernő oktatási és közművelődési csoportvezető elmondta, hogy az oktatásban, a továbbképzésben, a szakmai és politikai tanfolyamokon évente mintegy 1300—1500 dolgozó vesz részt. Az év első negyedében valamennyi üzemigazgató- \ Ságnál , elkészítették az oktatási és közművelődési tervet. Az oktatási év szeptembertől augusztusig tart, a közművelődés a naptári évhez igazodik. Továbbra is fontosnak tartják a vezetők rendszeres továbbképzését. A vállalat Fonyőd-Bélatele- pen oktatási intézményt tart fenn (nyaranta üdülőnek használják), s ott különböző szakmai és politikai továbbképzéseket rendeznek (például munkavédelmi, beruházási, tűzvédelmi stb. tanfolyamokat). Tavaly hat bentlakásos tanfolyamot rendeztek itt, s csak a politikai képzésen 260-an vettek részt Fonyód-Bélatelepen évente mintegy 400 dolgozó sajátíthat el különféle szakmai és politikai tudnivalókat. Az , oktatási feladatok megvalósításához szükséges tárgyi, technikai és személyi féltést* telekkel rendelkezik a vál- §*' lalai (ÉVertté mintegy kétmilliót költenek oktatásra, közművelődésre). Az előadók zöme a vállalat szakembere, de ha kell, úgynevezett külső előadókat is hívnak. A munkavédelmi és biztonság- technikai tanfolyamokat is az oktatási központban tartják. Az idén már harmadszor szervezték meg a víz- és csatornamű-kezelő szakmunkások képzését. Ezt az új szakmát az országban öt helyen oktatják. Siófokon évente mintegy 20—30 felnőtt dolgozó kaphat víz- és csatornaműkezelői szakmunkásbizonyítványt. Az idei tanévben beindíthatták a 8. osztályból kikerült fiatalok nappali képzését, a siófoki szakmunkásképző intézettel közösen. Mintegy ötmillió forint költséggel teremtették meg a szükséges feltételeket: tanműhelyt létesítettek a vállalatnál (négy hónap alatt készült el), s a szakértők véleménye szerint legalább az ezredfordulóig megfelel a követelményeknek.) Szeptember elsején 13 fiatal szakmunkásjelölt kezdte meg itt a tanulást. Hatásos propagandamunka előzte meg a képzés indítását: pályaválasztási heteket rendeztek, több száz hetedikes-nyolcadikos tanulót hívtak üzemlátogatásra, filmvetítésre, előadásra. Kiadványokat jelentettek meg az említett szakma népszerűsítéséért. Ez évtől egyébként nemcsak a DRW, hanem más vízügyi vállalatok felnőtt dolgozóinak is szerveznek a víz- és csatornamű-kezelő szakmunkás- képző tanfolyamot. A jövő évben elkészül Foki-hegyen a szakmunkástanulók kollégiuma, ott a vállalat 15 tanulót helyezhet el, az intézmény megvalósítását ugyanis munkával és anyagiakkal is segítette. Ösztöndíjasok A DRW felnőtt dolgozói közül mintegy negyvenen tanulnak levelezőként a győri Mayer Lajos Vízügyi Szakközépiskolában. A levelezőket a telephelyekről a vállalat autóbusza viszi Győrbe konzultációra, beszámolóra. Nappali tagozaton a DRW 14 ösztöndíjasa tanul a Rába-parti városban. Évente 50—60 középiskolással, illetve főiskolással, egyetemistával kötnek szerződést — ők ösztöndíjat kapnak a vállalattól, s nyaranta a szakmai gyakorlatot is a DRW telephelyein töltik. Sokan éppen a szakmai gyakorlat tapasztalatai alapján kötöttek szerződést velük. Az idén öt fizikai munkást küldtek főiskolára, egyetemre — alapos előkészítés után. Együttműködési szerződést kötöttek a bajai vízgazdálkodási főiskolával — a vállalat ösztöndíjasai közül többen ott készülnek a vízügyi pályára. Ezenkívül a műszaki egyetemen, a különböző főiskolákon és a jogtudományi egyetemen is tanulnak ösztöndíjasaik. Anyagilag, erkölcsileg E tanévben Siófokon néhány helyi vállalattal együttműködve hároméves mérlegképes-könyvelői tanfolyamot is szerveznek. Mivel egyes munkakörök ellátásához idegen nyelv ismerete is szükséges, a TIT segítségével idegennyelvű tanfolyamokat indítanak a központban és az üzemigazgatóságoknál. Évek óta eredményesen működik a főiskolai-egyetemi előkészítő, amit a -KISZ és az FMKT szervez. Kétévenként itt rendezik meg a vízügyi szakközépiskolások országos tanulmányi versenyét is, amelynek győztesei felvételi vizsga nélkül jutnak az egyetemre. A DRW-nél kihelyezett tagozata van a marxizmus-leninizmus esti középiskolának, a különböző szintű politikai képzésen évente mintegy 70 vízügyi dolgozó vesz részt. Még mindig jelentős azonban az általános iskolát (8 osztályt) nem végzett munkások száma, bár a vállalatnál jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy ezek a dolgozók is kedvet kapjanak a tanuláshoz. Anyagilag, erkölcsileg egyaránt ösztönzik őket. Rendszeresen tartanak szakmai, politikai és általános műveltségi vetélkedőket; ilyen például a Dolgozó kollektívák o közművelődésben című is, amelyet júniusban kezdtek, s két forduló után novemberben fejeznek be. A TIT-tel közösen különféle előadásokat szerveznek, s jó a kapcsolatuk a Dél-balatoni Kulturális Központtal, a járási— városi könyvtárral is. Sz. A. Őszi tervek Négy alapszervezet, hatvanhat kommunista tevékenységét irányítja a tótújfalui Dráva mente Tsz pártvezetősége. Vertkovczi Lászlóval, a pártvezetőség titkárával munkájukról, terveikről beszélgettem. — Mi foglakoztat most bennünket? Elsősorban az, hogy politikai munkánkkal is elősegítsük az őszi betakarítás sikerét. Azt kértük és várjuk kommunistáinktól, hogy ebből mindenki vállaljon részt a maga területén, mutasson példát. Van feladat, munka bőven. Négyszázöt hektáron napraforgó, az idén első alkalommal száz hektáron szó-' ja. Százhatvan hektáron cukorrépa, kukorica pedig 500 hektáron vár betakarításra. Illetve: ez a munka már meg is kezdődött. — Remélem, az időjárás nem hátráltat bennünket, s tervszerűen haladhatunk. A munkakedv jó, szívesen dolgoznak az emberek a közösségért. Ezt tapasztaltuk nyáron is; több mint ezer hektárnyi gabonánkat a tervezettnél korábban tudtuk learatni — jegyzi meg a titkár. Tótújfalu, Lakócsa, Po- tony, Szehtborbás — e községekben többnyire horvát nemzetiségűek élnek, s így a pártszervezet tevékenységében fontos helyet foglal el a nemzetiségi politika. Munkájukhoz nagy segítséget adott, hogy Vertkoviczi László is ott volt küldöttként a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének legutóbbi, VII. kongresszusán. — A nyelvtanuláshoz, a nemzetiségi hagyományok és a kultúra ápolásához nyú- tunk segítséget. Az iskolában és az óvodában is anyanyelvű oktatás folyik; segítünk abban, hogy a pedagógusok nyaranta Jugoszláviában gyakorolhassák a szerb- horvát nyelvet. A pártvezetőség és a termelőszövetkezet vezetői azt is figyelemmel kísérik, hogy a hagyományok fenntartásához milyen feltételekre van szükség. A lakócsai művelődési ház építéséhez 500 ezer forintot ad a tsz. Hét szocialista brigád és a tagság vállalta, hogy legalább félmillió forint értékű társadalmi munkát is végeznek, hogy legyen korszerű művelődési központ. Hamarosan megkezdődik a pártoktatás. Négy tanfolyam indul, s mintegy nyolcvan szövetkezeti dolgozót, kommunistákat és párton- kívülit vonnak be ebbe. Főként azokat a fizikai dolgozókat — nőket és férfiakat —, akik pártépítési, nevelési terveinkben szerepelnek. Jól fölkészült propagandistáik vannak. Potonyban Simára Vendel, aki korábban a KISZ-ben tevékenykedett propagandistaként, most pedig a pártszervezetben, Tótújfaluban pedig Bősze IstHiasics Attila, aki nemrég került a kommunisták soraiba ván, aki több mint tíz esztendeje végzi ezt a pártmunkát; Lenin-emlékpla- kettel is kitüntették érte. — A nők párttaggá nevelésével kell a jövőben többet foglalkoznunk. Mindössze öten vannak a hatvanhat kommunista között. Tótújfalui és szentborbási alapszervezetünkben egyetlen nő sincs, és Potonyban is csak egy van. Az utóbbi évek során tizennégy kommunistával erősítettük sorainkat, köztük Iliasics Attila gépszerelővel; KISZ-ajánlással került a pártba. Arra is törekszenek, hogy a nőknek állandó munkalehetőséget teremtsenek. Megállapodtak a Szigetvári Cipőgyárral, s az felsőrészkészítő melléküzemágat létesít a szövetkezetben. Az üzem, ahol kezdetben 35 nő dolgozhat, októbenben indul be. Ettől azt is várják, hogy közöttük, ahogyan munkássá formálódnak, eredményesebb lesz a pártépítési munka. A majdnem nyolcszáz termelőszövetkezeti tag között százötven a fiatal. A pártvezetőség a KlSZ-alapszer- vezetnek most abban segít, hogy a szövetkezeti ifjúsági parlamentet alaposan előkészítsék, — Most határoztunk abban, hogy lakásépítési alapot létesítünk; a fiatalok családalapításához, házépítéséhez kívánunk hozzájárulni. Évente 200 ezer forintot szánunk erre, ebből négyen kaphatnak kölcsön 50—50 ezer forintot, 25 évre. Persze ennek az a feltétele, hogy legalább öt esztendőt a szövetkezetünkben dolgozzanak — mondja a titkár. A kommunisták példamutatását bizonyítja az augusztus 29-én tartott kommunista műszak. Okét töb^- ben is követték, főként a szocialista brigádok; keresetüket a Barcson épülő mozgássérültek óvodájának ajánlották föl. A pártszervezet most újabb kommunista szombatot szervez, s ezt a pénzt is a barcsi gyermekintézmény kapja. IFJÚSÁGI PARLAMENT Felajánlás a fiataloktól CEKI A lecsókészítésnek legalább száz módja. ismeretes, és az sem mindegy, hogy a rántott gombafejeket pirosra — ropogósra — sütve vagy csak halványra pirítva tálaljuk. Mi másról beszélgethetünk egy csinos, tizennyolc éves lánnyal vasárnap délelőtt a kaposvári textilművek leányszállásán, mint ezekről a fontos kérdésekről. Az eszmecserének azonban előzménye is van. Ceki- vel, azaz Czechmeister Máriával egy hónappal ezelőtt találkoztam először Topo- náron, amikor Váci Mihály egyik versét mondta el az alkotmánynapi nagygyűlésen. A résztvevők utána átmentek a gyermek- és ifjúságvédő intézetbe, ahol folytatódott az ünnepi megemlékezés. Ott hallattam, hogy Ceki is az intézet lakója, még ha csak formailag is. Együtt jöttünk be a városba. Útközben sok mindent mesélt. És meglepően őszinte volt. Később megint kerestem, de akkor elzárkózott a beszélgetés folytatásától. „Minek ezt firtatni, úgy sem érdekel senkit” — üzente. Később azonban — talán nevelője tanácsára — megváltozott az álláspontja. Hármasban ülünk a félhomályos hivatali helyiségben, szótlanul kavarhatva a kávét. Cokiért nemrég üzent föl a nevelőnő, hogy várják idelent. Nehezen ébredt, és ezt nem is nagyon1 titkolta. Olyan ritk- dolog, ha az ember tovább alhat. — Kiránduláson voltunk tegnap a brigáddal — mondta. — Megnéztük Pécset Későn értünk haza, eléggé elfáradtam .., Ma délután pedig Szennában folytatódik a program. Alig néhány nappal ezelőtt lett nagykorú. Jelentős állomás ez egy állami gondozásban felnőtt fiatal életeben. A gyerekkoráról kérdezem. — Négyhónapos koromban kerültem el a szüleimtől négy testvéremmel együtt. Nevelőszülők vettek pártfogásukba valamennyiünket. Aztán egy év intézeti élet következett a Fejér megyei Dégen; ott végeztem el a nyolcadik általánost. A vér szerinti szüleimmel nemigen találkoztam: ők sem akartak látni, én sem voltam rájuk kíváncsi. Apu, anyu számomra most is a nevelőszülőket jelenti. Szinte minden héten meglátogatom őket. — Hogyan került Kaposvárra? — Fodrász szerettem volna lenni vagy felszolgáló. Egyik sem sikerült. A létszámhiány miatt mindenhonnan elutasítottak. Néhány barátnőm ide készült Kaposvárra, a textilművekhez; azt mondták, sokat lehet keresni. Inkább az ő kedvükért jöttem, mintsem a szakma iránti vágytól. A dolog érdekessége, hogy közülük egyedül csak én maradtam itt és tettem szakmunkásvizsgát, a többiek időközben eltűntek, lemaradoztak. Amikor elment egy- egy, mindig mehetnékem támadt, de aztán maradtam. — Miért? — Üj barátokra tettem szert, jó közösségbe kerültem, Fájt a szívem itthagyni őket. No, és a kereset sem a legrosszabb. — Ügy hallom, egy év alatt huszonegyezer forintja gyűlt össze a takarékban. — Több is lehetett volna, de tavaly Jugoszláviában jártam a barátnőmmel, s az „elvitt” ötezret. Ceki egy évvel ezelőtt szerzett szakképesítést. Fonónő lett. Az intézeti szabályzat előírja, hogy fizetésének a hatvan százalékát takarékba kell tennie. így ösztönzik a gyerekeket arra, hogy legyen anyagi alapjuk az induláshoz. Néha tekintélyes summát gyűjtenek össze, mert már gyermekkorukban megtanulják beosztani a pénzt A körülményekhez képest szerencséje volt: olyan nevelőszülők vették pártfogásba, akiknél elsajátította az önálló élethez szükséges alapvető tudnivalókat. Megtanult főzni, mosni, kézimunkázni, s még ezernyi olyan apróságot, amely a családban nevelkedő gyerekeknek természetes. Születésnapi ajándékként egy kék bársonyfarmerrel „lepte meg magát”. Ez volt a legtöbb, amit ebben a hónapban ruhára költhetett, önmaga szabta határ, hiszen most már nem gyámkodik fölötte senki. Ügy tervezi, hogy ezután legalább ezer forintot félretesz havonta, mert takarékossággal, észszerű beosztással viheti csak valamire. Nevelői, munkatársai egyöntetűen vallják: Cekinek sikerül. Leodvai József Negyedik alkalommal rendezik meg az országban az ifjúsági parlamenteket, melyek a Minisztertanács határozata értelmében szeptember elején kezdődnek. Az elsőt Kaposváron, az Afit XIV-es Autójavító Vállalat 5. számú üzemegységében tartották meg. Az üzemben többségében fiatalok dolgoznak, nyolcvanegyen harminc év alattiak, ez a teljes létszámnak mintegy hatvan százaléka. Nagyrészt munkaruhás fiatalok töltötték meg a kis ebédlőt kedden délután — ekkor volt a műszakváltás, s a délutánosok munkájuk mellől jöttek el. Az 1978-ban kitűzött feladatok megvalósításáról, az elmúlt időszakban végzett tevékenységről Zsoldos Sándor üzemvezető számolt be. Tájékoztatott a pályakezdő fiatalok támogatásáról s a gondokról is. Az idén például tizenhat — az üzemegységeknél képzett — fiatal szabadult fel, de csupán fele lépett munkába. Ennek egyik oka, hogy a vidéki fiatalok a kétműsza- kos beosztás miatt hosszabb távon nem vállalják a bejárást Volt, aki magasabb bérért más vállalathoz ment, s akadt olyan is, akit eltanácsoltak az üzemből. A szakmunkások utánpótlására saját tanműhelyt létesítettek, melyben korszerű felszerelésekkel biztosítják a gyakorlati oktatást. Támogatják a fiatalok továbbtanulását is; a tavalyi és az idei tanévben kilenc-ki- lenc dolgozó végzett középiskolában és szaktanfolyamon. Az üzemvezető azonban aeta csak a szép eredményekről beszélt, betekinthettünk az üzemi balesetek és a fegyelmi büntetések statisztikájába is. — Célunk, hogy nainél több fiatal itt maradjon az üzemben. Ezt erkölcsi és anyagi megbecsüléssel, szakmaszeretetre neveléssel kívánjuk elérni — fejezte be a beszámolót Zsoldos Sándor. Ezután az ifjúsági parlament résztvevői tettek fel kérdéseket, mondták el gondjaikat. Nem kellett nógatni a fiatalokat, bőven akadt kérdés. Valamennyiük észrevétele a napi munkához kapcsolódott: szóvá tették az egyes munkahelyek hiányos felszereltségét, s elmondták javaslataikat is. Beszéltek a bérekről, a harmadéves szakmunkástanulók foglalkoztatásáról és a továbbtanulásról. A KESZ-eeek társadalmi munkát ajánlottak fel a munkakörülmények javításához, s kérték, hogy nagyobb anyagi támogatást kapjanak a KISZ- élet fellendítéséhez. Valamennyi kérdésre azonnal választ, megoldásukra ígéretet kaptak az üzemvezetőtől és a vállalat központi képviselőitől. A szocialista demokrácia e sajátos fórumának befejezéseként megválasztották a felsőbb szintű parlament küldötteit, s javasolták a már mindenki által ismert intézkedési terv elfogadását.
