Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-17 / 218. szám

Egy vizsgálat tapasztalatai Exportfejlesztési intézkedések nyomában Tiz-t/xenkói óra naponta Brigádok és vezetőik Az export, ezen belül a tőkésexport részarányának növelése a somogyi vállala­tok, szövetkezetek számára is fontos feladat. Két éve -r- a megyei pártbizottság ja­vaslatára — a Spmogy me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság vizsgálatot végzett, az ipari és a mezőgazdasági üzemek exporttevékenysé­gét különösen a tőkésexport . növelésére tett intézkedése­ket vizsgálta. Az eltelt idő alatt történt változásodról és eredményekről kértek tá­jékoztatást az idén a revi­zorok. A vizsgálatba tíz so­mogyi gazdálkodó szerveze- ' tét vontak be: a Mezőgépet, a ruhagyárat, a villamossá­gi gyárat, a Delta és a Nap­sugár Ipari Szövetkezetét, a Nagyatádi Konzervgyárat, a Somogy megyei Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaságot, a •Kutas! meg a Balatonboglá- ri Állami Gazdaságot, vala­mint a Kaposvári Húskom­binátot. Az. export fejlesz­tése érdekében tett intézke­dések elemzésekor tanulmá­nyozni kellett a kivitel ala­kulását és részarányát a gazdálkodásban, a piaci vi­szonyokat, az exportnövelő beruházásokat, pénzügyi for­rásaikat, a hitelfeltételek teljesítését és az 1979-es alapvizsgálat után tett ja­vaslatok megvalósulását. Piackutatás kell A NEB megállapítása sze­rint a nem rubelelszámolású export az említett tíz válla­latnál mérsékelten emelke- delt. Kivétel a húskombinát, ahol az export jelentősége a vállalati gazdálkodásban alaposan megnőtt. A válla­latok licencvásárlással, a termékszerkezet változtatá­sával, munkaszervezéssel próbáltak igazodni a piac igényeihez. A vizsgálati anyagból kitűnik: a villa­mossági gyár, a húskombi­nát, a ruhagyár és a Mező­gép egyidejűleg a piaci al­kalmazkodás több elemét is fölhasználta. A piackutatás- ""'"'sal azonban — többé-kevés- bé külső okok miatt — mindegyik vállalat gyengén álL A gazdasági szabályozók ösztönző hátasát a tökéspia- ei recesszió gyengítette. Az ' élelmiszergazdaságot az Eu­rópai Gazdasági Közösség hátrányos megkülönbözteté­sei sújtották. a ruházati iparban pedig az ütemtelen alapanyag-szállítás, a minő­ség és az ár okozott gondo- kat. A Sefag, a húskombinát és a Balatonboglári Állami Gazdaság exportfejlesztő be­ruházásai a vizsgált időszak­ban fejeződtek be. A Sefag 1980-ban középlejáratú, kon­vertálható exportárualapot növelő hitelszerződést kö­tött, Az exportfejlesztő hite­lek felvételével azonban a legtöbb vállalat nem élt; a villamossági gyár az idén adott be ilyen kérelmet a nagyvállalati központba. Ál­talánosítható az a tapaszta­lat is, hogy az élelmiszer- ipari vállalatok nagyobb ér­deklődést mutatnak a hite­lek iránt, mint az ipari üze­mek és a szövetkezetek. A beruházások hatása Az exportfejlesztő beruhá­zások 1980-ban már jelentő­sen éreztették hatásukat. Kilenc vállalat tőkésexport­Esőcsizma Martfűről Az első hazai gyártmányú, színes műanyagból készült gyermekcsizmákat — a mart­fűi Tisza, cipőgyár termékét — a napokban vehette át a kereskedelem. Ilyen prakti­kus PVC-lábbeliket eddig csak külföldről hoztak be: belőlük az év végéig száz­ezer párat gyárt az ipar. A könnyű, elegáns és könnyen tisztítható csizmácskákat ol­csón — 150 forint körüli áron — árusítják majd. ja együttesen 16,6 százalék­kal nőtt az 1978. évihez ké­pest a húskombináté 50 százalékkal emelkedett. A NEB két évvel ezelőtti alapvizsgálatát követő ja­vaslatok végrehajtásáról azt állapították meg, hogy a vállalatok figyelembe vették azokat, javították a munka- szervezést, a minőséget, s csökkentették az önköltsé­get. Bővítették külkereske­delmi kapcsolataikat s az együttműködési formákat is. A ruházati iparban dolgo­zók szerint a saját anyagos export minőségi okok miatt nem mindig növelhető. A Napsugár Ipari Szövet­kezet és a Balatonboglári ÁG, illetőleg a villamossági gyár számára nem látszik nehéznek a tőkéspiaci része­sedés fenntartása, növelése. A húskombinát alkalmazko­dóképessége biztató; gyor­san fölismerték a helyette­sítő termékek jó eladási le­hetőségeit. A többi vizsgált vállalat exportjának szinten tartása azonban megfeszí­tett munkát igényel. Sebők József, a NEB el­nökhelyettese elmondta: a vizsgálat föltárta, hogy mi­ként érvényesül az ösztön­zők kedvező hatása, találko­zik-e a nemzetközi piac ke­reslete vállalataink kínála­Valaha iszonyatot keltő szó volt a karantén, azaz a vesztegzár. A nagy kolera- és pestisjárványok korában szinte a halálos ítélettel ért föl, ha valakit negyven nap­ra karanténba zártak. Ez a látszólag kegyetlen elbánás valójában más százezrek életét védte. Az efféle intézkedések Európában szerencsére meg­szűntek, ugyanakkor egyre nagyobb a szerepe a nö­vényvédelmi karanténnak. A mezőgazdasági termelés fo­kozódásával, a nemzetközi kereskedelem élénkülésével ugyanis nőtt az a kockázat, amelyet akár egyetlen nö­vényi kártevő „tiltott határ- átlépése” idéz elő. A fertő­zés esetleges importja vagy exportja katasztrófával föl­érő veszteségeket okozhat. A növényegészségügyi szűrés egyes esetekben köz­vetlenül az emberek egész­ségét is védi. Ez a célja töb­bek között azoknak a vizs­gálatoknak, amelyekkel az esetleg még le nem bomlott vegyszermaradványokat, ku­tatják. S ez is érzékelteti a karanténszolgálat munka­társainak rendkívüli fele­lősségét. A hatalmas tét az oka, hogy az előírások szi­gora máig is katonás. Titkos például az a szám. amely Kopházi Ferenc ne megyei karanténföfelügye­tával. Véleménye szerint sokkal intenzívebb piacku­tatásra és reklámra van szükség most, amikor nem megy úgy az üzlet, mint máskor. Következtetések Lényeges következtetés az is. hogy a végtermékkibo­csátókat a háttériparnak kellene kiszolgálnia. De a konfekcióipartól a mezőgép­gyártó vállalatokig minden gazdálkodó szervezet az alapanyag- és az alkatrész- ellátás ütemtelenségével és a nem kielégítő minőséggel küzd. Itt említhetjük az élelmiszeripart kiszolgáló csomagolóeszköz-gyártókat is. Minden beruházási és vál­lalatfejlesztési döntésnél fi­gyelembe kell venni a gaz­dálkodó ágazati kapcsola­tait, Ellenkező esetben, az összehangolatlan tevékeny­ség veszteséget okozhat. Egy üzlet létrehozása több évi munkát igényel, megszün­tetni azonban egy pillanat alatt is lehet. Aki ma kepes fenntartani piaci kapcsola­tait és részesedését, az ké­sőbb ezt alaposan kihasz­nálhatja. íőt az ország . valamennyi határállomásánál jelképezi. Ha ezt a számbélyegzőt rá­nyomja az okmányokra, egy­ben felelősséget is vállal a szállítmányért. Nem csoda, ha nagy izgalmat kelt itt egy-egy, visszaküldött szál­lítmány híre ... — Ausztriából nemrég szermaradványra utaló „gyanús jelek” miatt küld­tek vissza egy kamionnyi szőlőt. A vizsgálat bebizo­nyította, hogy a szőlősze­mekre rászáradt vízcseppek és a por okozták a tünete­ket — mondta a főfelügyelő. — Ugyancsak izgalmat kel­tett egy, a Szovjetunióból visszaküldött burgonya­szállítmány. Kiderült, hogy szó sem volt növényegész­ségügyi problémákról, egy­szerűen a hosszú szállítás okozta a romlást. Növény- egészségügyi kifogások mi­att visszaküldött tétel évek óta nem volt, viszont akadt visszatartott szállítmány. — F,z ugyancsak érzéke­nyen érintheti a termelőt... — Az csak a kisebbik rossz. Ha ugyanis az effé­le szállítmány mégis céljá­hoz érne, az nemcsak a ma­gyar karanténszolgálat hi­telét rontaná, hanem a ter­melőüzem piacát is tönkre­tenné. — Hogyan szerezhető bi­zonyosság arról, hogy az cgy-cyy szállítmányban út­A termelés, a munka köz­vetlen irányítója mindenütt a brigádvezető. Jórészt raj­ta áll vagy bukik, hogy tel­jesülnek-e az elképzelé­sek, milyen lesz a munka minősége, milyen a brigád­tagok közti kapcsolat. A ka- posfüredi tsz két brigádve­zetőjét kérdeztük meg nem­rég gondjaikról, napi mun­kájukról. — Mióta dolgozik brigád­vezetőként? — Már húsz esztendeje. Azelőtt fogatos voltam két évig — mondta Tóth János növénytermesztési brigád­vezető. — Annak idején még 25 fogatos. 40 gyalogos volt nálunk. De húsz év alatt ki­öregedtek, s a fiatalok bi­zony, nemigen jönnek. Kü­lönösen igaz ez itt, a város „bűvkörében". — Hogyan telik egy nap­ja? — Heggel hétkor kezdek, munkába küldöm a fogato- sokat. A gyalogosokat már kint a mezőn várom, ők nyolckor kezdenek. Ezután mindig oda megyek, ahol munka van éppen: a kazla- záshoz, az erdőre vagy más­hová. Minden délután egy­kor megkapom a következő napi feladatokat a munkael­osztáson, majd megyek visz- sza a földekre. Hétfőnként van egy nagyobb vezetőségi értekezlet is: ott a heti programot beszéljük meg. Mi is tehetünk javaslatokat, s közösen vitatjuk meg a feladatokat. Általában fél ötkor fejeződik be a nap — a dolgozóknak. A brigádve- zető még végigjárja a ha­tárt, az erdőt, megnézi, ho­gyan fejezték be a munkát nak induló több ezer Iádé- nyi vagy zsáknyi áruban növényegészségügyi szem­pontból egy sem kifogásol­ható? — A vizsgálódást mér a termőhelyen megkezdjük, A termőhelyi szemlék után kerül sor a berakott áru el­lenőrzésére. — Mi okoz a legtöbb gon­dot a karanténfelügyelők­nek? — Néhány terménytároló állapota. Az idén is több ideiglenes zárlatot kellett el­rendelnünk. Néhány tárház­nál visszatérő vendégek a raktári kártevők; olykor a tárolási technológia a lu­das, máskor a fegyelmezet­len ember. Gondot okoz az is, hogy rejtélyes módon néha még mindig kerül a kistermelőkhöz nagyüzemi növényvédő szer. Az ilyen túl „hatásosan” védett há­zikertek gyümölcsei egy egész exportszállítmány sor­sát megpecsételhetik. Sok baj van a MÁV vagonjai­nak tisztaságával is. — Mi a helyzet az im­port szállítmányokkal? — Nagy éberséget kíván például a dél-amerikai or­szágokból érkező takarmány vizsgálata. Nemrég több va- gonnyi tételt kellett fertőt­leníteni. A déligyümölcs- szállítmányok vizsgálata is sok munkát ad: például a narancsnál állandóan számí­tanunk kell a földközi-ten­a brigádtagok, rendben van-e minden. így aztán összejön naponta tíz—tizen­két óra. Persze a kampány- munkákról nem beszélve — olyankor sötétedésig tart a nap. — Az utasítások végre­hajtatása a brigádvezető dolga, s ennek kapcsán a dicséret és az elmarasztalás is. Van-e feszültség az em­berek között? — Azt nem mondom, hogy nincsenek olykor ál­matlan éjszakáim; ha nehéz feladatokat kapunk, nehéz időkben, kora hajnalban vagy már előző este elkez­dem a „házalást”, hogy elég embert: dolgozót, nyugdí­jast össze tudjak szedni. Emberi problémám, összeüt­közésem viszont nem sok volt a brigád tagjaival e húsz eszténdő alatt sem. „öreg róka” már mindegyik, régóta dolgozunk együtt; ritkán fordult elő, hogy nem értettük meg egymást, s ki­sebb vita után akkor is el­ismerte mindegyik, ha ő volt a hibás, A kezdet volt a leg­nehezebb, amikor még más­felé tekinthettek, nem hit­tek a tsz-ben az emberek. Néhány év után aztán hely­reigazodtak a dolgok. — A kertészetben hányán dolgoznak most? — Tíz asszony, egész éven át — mondta Koletár Gyu- láné, a kaposfüredi tsz ker­tészeti brigádjának vezető­je. — Hégi, összeszokott tár­saság ez; igaz, nem jönnek a fiatalok a kertészetbe sem. Tizenkét éve vezetem ezt a brigádot; korábban három évig a növényter­mesztésben, másfél évig pe­dig fejőasszonyként az ál­lattenyésztésben dolgoztam. Nyolctól fél ötig tart a munkám mindennap, sok gonddal, nagy felelősséggel. Jubileumhoz érkezett az Ikarus székesfehérvári gyá­ra: tegnap elkészült az üzem fennállása — 1962 — óta gyártott hatvanezredik autóbusz. A nevezetes jár­mű, egy 1K—260-as típusú városi busz a Szovjetunióba kerül. Hasonlóan termelési siker, hogy a székesfehérvá- t ri gyárból útnak indították ©éri gyümölcslégy esetleges fölbukkanására. Kevesen tudják, hogy épp e veszély mérséklése miatt nem im­portálunk nyáron naran­csot . .. Előfordulnak meg­hökkentő esetek is. Nemrég jelzést kaptunk, hogy Cip­rusról két zsák burgonya érkezett Somogytarnócára; a kinti magyar kísérletek irányítója küldte mutatóba a termést, nem kevés za­vart okozva. Somogy ugyan­is burgonyatermesztési zárt körzet, ide tehát csak meg­határozott helyekről szabad behozni szaporítóanyagot. A ciprusi „szállítmányt” műszerek segítségével azon­nal vall a tót a fogtuk: az ag­godalmak, szerencsére, alap­talanok voltak. — A dél-somogyi burgo­nyatermesztési rendszernek csehszlovák partnergazda­ságai is vannak. Hogyan cserélhetnek vetőgumókat? — A rendszer külön en­gedélyt kapott a többi közt arra is, hogy csehszlovákiai talajmintákat hozzon be ' izsgálatra. Egyébként szi­gorúan tilos földnek ország­határon való átvitele. — Különösen izgalmas te­rülete a munkájuknak a föl­derítés ... — Valóban. A kártevők korántsem csupán vagonban, vagy kamionban jutnak be az országba, hanem termé­szetes és határokat nem is­Nagyon kell ügyelni a mun­kára: a kertészet nagy fi­gyelmet, pontosságot igénylő ágazat. Gondoljunk csak a palántanevelésre, ami legké­nyesebb része a munkának. Ügyelni kell a betakarítás­ra, az áruátadásra is. Most éppen paprikát, szedünk egész nap. — Mennyit keres egy bri­gádvezető? — Az asszonyok ttapí ke­resetének átlagát plusz ti­zenöt százalékot kapok, a fizetésem lehat a brigád munkájától függ. A szocia­lista brigádok versenyében második helyezést kaptunk a tsz-ben. A jutalmakat minden brigád tag érdemei szerint, differenciáltan kap­ta. — Emberi gondok, viták? — Nálunk Ilyen egyálta­lán nincs; nem is volt. Ösz- szeszokott asszonytársaság ez, nem is lehet itt össze­zördülés. „Jaj, de jó, hogy jönni kellett; úgy hiányozta­tok már” — ezzel jön be hétfőn reggel mindegyik. M. E. az ötezredik — alkatrész­ként szállított — úgyneve­zett KD-autóbuszt. Angolába. Az autóbuszgyártás 1962- ben kezdődött Székesfehér­váron, de a nagyüzemi ter­melésre, az IK—55-ös típus előállítására csak 1967-ben tértek át. Azóta az első idők teljesítménye a negy­venszeresére emelkedejt, merő terjedésük révén is. Rendkívüli jelentősége van, hogy időben sikerül-e őket fölfedezni. Négy-ót éve va­lóságos szakmai szenzáció volt, amikor fölfedeztük a platáncsipkés poloska hazai megjelenését a déli határ mentén. Most a legnagyobb figyelmet a paprikapero- noszpóra terjedésére fordít­juk. Évek óta figyeljük ju­goszláviai, majd ausztriai feltűnését... Mindez csupán kis része a karanténcsoport munká­jának. Az ő — s nem ke­- yésbé jelentős — feladatuk például a megyében levő karanténkertek vizsgálata. Oda kerülnek azok az im­portált, vírusmentes gyü­mölcs- és szőlőszaporító anyagok, amelyek majdani terjesztése nemcsak a ter­méshozamokat növelheti, hanem például az ültetvé­nyek élettartamát is. Meglepett, hogy mindezt — a megye különböző része­in napi 23—25 exportbera­kodás ellenőrzését, a termő­helyi és raktári szemléket, az importáruk vizsgálatát, a karanténfölderitést, a cse­metekertek ellenőrzését és a temérdek egyéb feladatot — tizen végzik Somogybán. Fe­lelősségteljes munkájuk va­lódi növényvédelem. Bíró Ferenc Cscke László Aratják a szóját Dél-Baranyában, a majsi Kossuth Mg. Tsz­ben. Háromszáz hektárról takarítják be a magas fehérje- tartalmú növény termését Növényvédelmi „határőrök” A hatvanezredik autóbusz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents