Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-02 / 205. szám
NevalóarOI II család és az iskola együttműködése PR Agai sétAk Kafkával a zsidóváros Mint Rainer Maria Rilke, a világéletében hontalanságtól szenvedő nagy költő, az elesett- ség és a fájdalom Nobel-díjas dalnoka, Franz Werfel, a nálunk Társadalmi üggyé vált hazánkban a nevelés, különösen az iskolába járó gyermekeink nevelésének a feladata. Közös a felelőssége ebben a családnak és az iskolának. Gazdag eredmények eléréséhez ebben a tanévben is közös munkára van szükség, a szülők és a pedagógusok együttes erőfeszítéseire tanévkezdettől évzárásig. Aligha vitatja bárki is: nagymértékben attól függ gyermekeink nevelésének sikere, hogy mennyire tud együtthaladni a családi és az iskolai nevelés. Ehhez arra van szükség, hogy a szülők minél jobb együttműködésre törekedjenek a nevelőkkel, igyekezzenek közvetlen, segítőkész kapcsolatot kialakítani; ne várjanak mindig az iskola közeledésére, a pedagógusok családlátogatására, hanem keressenek minél több alkalmat a találkozásra, a beszélgetésre. Tudjuk, hogy könnyebb kimondani, mint megvalósítani: ne csak az évnyitón, az ünnepi alkalmakon legyenek ott az iskolában, hanem mind a szülői értekezleten, mind a fogadóórán. Külön figyelmébe szeretnénk ajánlani mindezt az édesapáknak, mert ez nekik is feladatuk. Akár kisiskolásról, akár nagydiákról van szó. Üdvös, ha nemcsak akkor keresik föl gyermekeik tanárát, tanítóját, ha már baj van, ha- már „gyógyítani kell”, legyenek inkább a „megelőző kúra” hívei. Elsősorban akkor igyekezzenek mielőbb találkozni gyermekük nevelőjével, ha ő még nem ismeri a tanulót — új iskolába új tanítóhoz, tanárhoz kerül — vagy ha jelentős. változás, történt a gyermek életében. Általában úgy véljük, hogy jól ismerjük saját gyermekünket, tudjuk, miben tehet- x séges, mire képes, miben gyengébb. Többnyire így is van. Néha azonban elfeledkezünk róla, különösen a tanév eleji tervezgetéseknél. Amikor kitűzzük a célt, hogy milyen eredményt érjen el az év során. Előfordul, hogy túl magasra állítjuk a mércét. Olyan célt tűzünk eléje, amit nem tud elérni. Például átlagos tehetséggel kevés előzetes ismeretanyaggal hogyan tudna jeles, jó bizonyítványt szerezni? Ez abban az esetben is lehetetlen, ha tűzzel— Ó. Bulgáriában nagyon jó volt, mindig egy helyre szoktunk menni! Van ott ismerősünk, es pont a kemping vezetője Várnában. Hát az mindent elintéz nekünk. Hajnalban elmegy valahova a kis teherautójával, hoz húst, kenyeret, zöldséget, nekünk ott semmiért nem kell sorban állnunk. Jaj, hanem hát visszafelé! Hát az nem volt igaz! Azt nem tudjátok elképzelni, hogy mi volt a román határon! Pont előző napon vezették be a románok a dolláros benzin- vásárlást. Mi meg ugye nem tudtunk semmiről. Csak az a rengeteg autó az úion meg az utak mentén; csehek, lengyelek, endékások. magyarok! Hát képzeljétek el, hogy Nagyvaradtól a határig állt a sor másfel napig! Gyerekekkel víz nélkül! Az borzasztó volt! És Valika részletesen kezdi a viszontagságokat, amíg végül átértek a határon Magyarországra. Ezt a hazatevassal kényszerítjük tanulásra vagy ha jelentős jutalmat ígérünk neki. Többnyire mi történik, ha nem éri el a kívánt eredményt? önbizalmát veszti, gátlásossá válik, s még arra sem lesz képes, hogy adottságainak megfelelő eredményt érjen el. Ugyanakkor fennáll annak a veszélye is, hogy örök életre megutálja a tanulást, amely pedig lassan minden szakmában,* pályán egész életen át tartó tevékenységgé válik. Év elején tehát figyelembe kell vennünk a gyermek fejlettségét, képességeit, hogy megfelelő célt tűzzünk eléje. Még akkor is, ha továbbtanulásra szeretnénk biztatni a későbbiekben. Nehogy félreértés legyen: nem a lusta tanulókat akarjuk védeni. Nem azok érdekében szólunk, akik képességeik ellenére gyatra eredményeket érnek el, hanem a szorgalmas, de nem „zseni” gyermekekért. Vagyis szabjuk meg kinek-kinek képességei szerint a tanév során elérendő célt! Évről évre egyre több segítséget kaphatunk gyermekeink'neveléséhez a tévétől, a rádiótól, a sajtótól, a könyvektől. Mind a tanulók megismeréséhez, mind a nevelési eljárások kiválasztásához jelentősen hozzájárulhat a tévé és a rádió olyan népszerű adása, mint a Családi kör vagy a Nem tudom a leckét, a Delta vagy a Rádiólexikon stb. A Hazafias Népfront és a Művelődési Minisztérium közös folyóirata, a Gyermekünk olvasása mellett értékes anyagokat találhatnak a szülők különböző szakkönyvekben, így a Szülők könyvtára sorozat köteteiben éppúgy, mint a Szülők kislexikona című műben. \ Nem szabad megfeledkeznünk róla: az új tanterv jelentős tananyagcsökkentéssel is jár. De ugyanakkor új, magasabb követelmények is érvényesülnek benne, s elég sok iskolában már bevezetik az ötnapos tanítási hetet. Ezért igaz, hogy tanulóink csak rendszeres, eredményes tanulással tudják megszerezni az ismereteiket, fejleszteni képességeiket. Ennek biztosításában együtt kell működnie szülőknek és nevelőknek éppúgy, mint az elmúlt években. rést Szigetvölgyi is sokszor elmeselte már, s a felesége előadásában is hallhatta néhányszor, így hát odamegy az ablakhoz, és kinéz a parkra meg a Budai-hegyekre. S hirtelen úgy érzi, hogy egy másik házba spt egy másik városrészbe került. Ebből az ablakból szinte az egész budai városrész belátható, a Gellérthegy nyugati lankája, a Vár-hegy, a Sas-hegy, a Szabadság-hegy, a János-hegv és a Hármas- határ-hegy fele fogja keretbe ezt a tájat. S a délutáni napsütésben, amely most éppen szembe tűz, de olyan szeptemberi szelídséggel, hogy jólesően hunyoroghat benne az ember — ebben a délután: napsütésben szorosan egymásra rajzolódnak a távoli és közelebbi hegygerincek meg a kisebb-na- gvobb dombhajlatok. E tompa és párás díszletsor előtt pedig aranyszegélyű sziluettek meredeznek az ellen- íenyben: balra a Palota es utcáin Az óvárosi Maislová utcát és környékét látszatra semmi sem különbözteti meg Prága régebbi negyedeinek többségétől. Lépten-nyo- mon boltíves, román stílusú kapubejáratok ötlenek szemünkbe itt is, amint fenn, a királyi vár környékén vagy az úgynevezett Kisol- dal zegzugos utcácskáiban, s a reneszánsz vagy barokkosán burjánzó díszítőelemek sem hiányoznak a háromnégyemeletes, gyönyörű lakóházakról. Évtizedekkel ezelőtt eltűntek a kapuk, meg a vaskos falak, amelyek a híres zsidóvá ros és a „keresztény” negyedek között húzódtak határként. A Maislová utcában — első pillantásra — nincs semmi különleges. Tüzetesebb vizsgálódás után azonban kiderül: valami hiányzik. A Vencel tér és az Óvárosi tér forgatagából csak egy-két órája kivergődött turista szinte megdöbben a zsidóváros csendjétől. A közelben egyetlen üzlet sincs, és az olyan kedélyes kis sörözőket, cukrászdákat is hiába keresnénk, amilyenek szinte ellepik a többi prágai kerületet, régieket és újakat egyaránt. Nyugalom, látszólagos egyhangúság mindenfelé. A külföldi vendégek jobbára a fenséges Hrad- zsint özönlik el, s a káprázatos látványnyal kecsegtető Károly-hi- dat. A gyanútlan látogató aligha sejthetné itt a Maiséi utcában, hogy az emberiség kultúrájának egyik forrásánál, a világirodalom egyik legfontosabb „keg.vhelyén” jár. A nyugalmat sugárzó, patinás házakból egyre-más- ra lépnek elénk a szellemek: a huszadik század óriásainak szellemei. Nem csehek, nem németek, nem is ortodox zsidók. Hanem németül beszélő — és író — csehországiak. a Parlament kupolája, középütt a Mátyás-templom és a Magdolna-torony, s távolabb, a hegyek gerincén csaknem egyvonalban látszik a tv-torony és a János-he- gyi kilátó. Milyen furcsa, gondolja a villanyszerelő, neki eddig eszébe sem jutott, hogy mindez látható ebből a házból, hogy ilyen közel vannak a hegyek, a Vár, s a város régi tornyai. Mert eddig eszébe sem jutott, hogy legalább gondolatban elfordítsa száznyolcvan fokkal a lakását, s immáron tizenegyedik éve nézi naponta a Váci utat, az Árpádhíd Étterem teraszát, és meg van győződve róla, hogy a külvárosban él, beláthatatlan messzeségben Budapest idegenforgalmi nevezetességeitől. Időközben a szeme előtt épült fel a húszemeletes SZOT-székház üvegpalotája, amelynek tartórácsai között élesen sípol a Dunáról Zugló felé süvítő őszi szél, az ablakok közötti lemezborítások pedig a legkisebb széljárásra is úgy zörögnek, hogy legmélyebb álmukból is fölzavarják a Váci útra néző lakókat. Innen meg se nem latszik, sp nem hallatszik az új SZOT-ház; .látszik viszont a Margitsziget, s a fák között a Duna víztükre is. Azután tekintete átsiklik az Elektromos Sporttelep és a Vizafogói Pályaudvar között terpeszkedő elhagyott gyáris jól ismert nagy antifasiszta regényíró, a vallási türelem bajnoka, a nagyvilág számkivetett vándora vagy Max Brod, a neves irodalomtörténész, akinek a középkor zseniális prágai csillagászáról, Tycho de Brahe-ról írott regényét — ki tudja miért? — máig sem fordították le magyarra... S itt van a szellemek között, Egon Erwin Kisch is. Titokzatos bűnügyek, politikai ármánykodások vitriolos tollú megörökítője, ,.a száguldó riporter” — minden újságíró utolérhetetlen példaképe ... Itt nőttek föl valamennyien, s innen, az Osztrák—Magyar Monarchia egy csöppet sem „gemütlich” zugából menekültek el. hogy aztán ország-világ előtt tegyék közhírré a zsidó gettóban szerzett borzalmas él- ményanvagot, a hétköznapi nyomorúságot. telepen, fa mellékvágányokra tolt teher-szerelvényeken, át az Árpád-hídon is. és itt a hídtöltés meg a ház közötti parkban észreveszi a fiat, amint egykapura focizik a házbeli gyerekekkel. Milyen jó mozgása van a kölyöknek — állapítja meg elégedetten —, hogy viszi el a labdát a sokkal nagyobbak között is, valami sportiskolába kellene adni. Úristen, riad föl hirtelen; ő itt mélázik egy idegen ablakban, miközben még szanaszét áll a lakásuk, a tapétázás sincs befejezve! A fia még nem is uzsonnázott, s lassan már föl is kell hívni, vacsoráztatni és lefektetni. De előbb még mindenképpen be kell fejezni a munkát! 20. DÉLUTÁN NÉGY ÓRAKOR. amikor a tanár feleségével és Gergővel vásárolni indul a közértbe, a ház előtti parkoló már ismét tele van kocsikkal. Es majdnem minden autónak ott áll a gazdája is. Pentek délután lévén, már gyakorlatilag megkezdődön a hétvége, s a házban lakó férfiak többségének az autószerelés vagy kocsimosás a legfőbb hétvégi foglalatossága. Meg azoknak is, akik egész héten nem használják, s ponyvával letakarva védik autóikat. (Folytatjuk.) Csak egyikük maradt itt. Egy cingár, vézna kishiva- talnok. A kastély, A per, A büntetótelep félelmetes hatású, hazánkban is népszerű szerzője, Franz Kafka. A Maislová utca sarkán, egy frissen vakolt falon hatalmas tábla hirdeti: itt született 1883-ban. S ezen az útvonalon járt naponta apja kiskereskedéséből munkahelyére, a bankba, hogy azután esténként hazatérvén, páratlan remekművekben lénvegesítse át általános emberi tartalommá a Monarchia elbürokratizálódott, léleknyomorító, kiüresedésre és elidegenedésre kényszerítő mikrovilágát. Nincs irodalomtörténeti értekezés, nincs monográfia. amelyből mélyebben megérthetnénk a Kafka-hő- sök vesszőfutásának, elide- genedésenek és halálának körülményeit, mint a környező néhány utca, valamint a Pinkász és a furcsa nevű Régiúj zsinagóga sötét rej- telmessége, szertartásos csöndje. S mindenekelőtt a zsidótemető: Európa legrégibb zsidótemetője. Benne a szép, növényekről és állatokról mintázott vagy megfejthetetlen jelképeket őrző fejfák — „fejkövek” — taTörténelem a Több népszerű történelmi kiadvány látott, illetve lát napvilágot ezekben a hetekben. A XV. század nagy történetírójának, Pietro Ronsa- nónak, Galeotto Marziónak, Thuróczy Jánosnak és Antonio Bonfininak egv-egy munkáját tartalmazza az Olcsó Könyvtár most megjelenő kötete, A Hunyadiak kora. Ezek az írások a Mátyás uralkodását megelőző kortól a halálát követő időszakig foglalják össze az eseményeket. Ugyancsak Bonfini munkásságával kapcsolatos a Mag>ar Helikon új kiadványa: Krónika az magyarok dolgairól, amely Heltai Gáspár sajátos Bonfini-átirala a XVI. század magyarul olvasó erdélyi protestansaiI nak. Bocskai a hadak élén címmel Nagy László a Zrínyi kiadónál jelentetett meg Ián csak az esztétikai furcsaság varázsával hatnak az erre tévedt látogatókra. E hely története azonban a Katka-hősök életidegenségé- re, félelmeire, etnikai-vallá- si indíttatású kisebbrendűségi érzéseire is magyarázatot ad. Legalább részben. Tizenkét rétegben fekszenek a sírok egymás alatt, s olyan sűrűségben, mint sehol másutt. A zsúfoltságot nem vallási előírások szülték, hanem a kényszer. A XVII. században, a Habsburgok által irányított ellenreformáció idején, számos zsidó sírt dúltak föl Prága temetőiben, s a falakkal körülzárt gettó lakóit arra kényszerítették, hogy mindössze néhány négyzetkilométernyi területen temetkezzenek. Bár az 1848. évi forradalom következtében a zsidók egyenrangú állampolgárokká váltak, az alkotmánynak erre vonatkozó passzusa írott ma- laszt maradt 1918-ig, a Monarchia felbomlásáig. íme, a kafkai életérzés alapja, amit csak itt, a komor, szürke temetőfalak között érthetünk meg igazán. Kafka rémlátomásai — melyekben az áldozat maga gombolja ki ingének nyakát, hogy a gyilkosok feladatát megkönnyítse, máshol pedig maga teszi nyakára a kötelet — másfél évtizeddel az író halála után teljesedtek be. A fasiszták csaknem nyolcvanezer embert hurcoltak a gázkamrákba a prágai zsidóvárosból, köztük számos gyermeket. Az elpusztított kicsinyek rajzaiból most. a második világháború kitörésének évfordulója előtt nyitottak kiállítást a zsidótemető mellett emelkedő múzeumban. A rajzok alatt cseh, szlovák, német, héber és magyar nevek. A kis festők még Tere- zinben — Theresienstadtban — is napfényről, lakályos házakról, virgonc állatokról, süteményről, fagylaltról álmodoztak, és mosolygó felnőttekről ... Irtózatos, hátborzongató a látvány. Még Kafka látomásainál is rettenetesebb. A Vltava-parton hömpölygő, derűs tömeg látványa, a Hasekről és hőséről, Svejk- ről világhíressé vált söröző, a Kehely kedélye — egyszóval a hagyományos, cseh könnyedség számtalan jele — után valósággal arcul csapja a turistát a zsidóváros e szörnyű „esszenciája”. S nem hagyja nyugodni a kérdés: hogy volt lehetséges mindez a „demokrata Csehország” kellős közepén? Hogyan zsúfolhattak össze százötvenezer zsidót ebben a kicsiny városrészben a századfordulóra? És mekkora a két nagyhatalom, a Habsburg-birodalom és Németország felelőssége? Töprengenék szívesen, egy korsó zamatos cseh sör mellett. De az egykori zsidóvárosban nincsenek éttermek, sörözők, cukrászdák. Idegenvezetőm azt mondja: a műemlékvédelemmel különlegesen sokat törődő építészeti hatóságok szeretnék eredeti formájában és hangulatában megőrizni Kafka, Rilke, Werfel, Egon Erwin Kisch és Max Brod negyedét. könyvekben korabeli ábrázolásokkal, térképekkel illusztrált müvet, amely a nemzeti önismeretre törekvés jegyében állítja elénk a hadak élén álló fejedelmet. Ismét megjelent Szamosközy István Erdély története című munkája —. Borzsák István fordításában —: ez a XVI—XVII. szazad Erdélyéről rajzol hiteles képet. A nyomozást abbahagyni! — ez a címe Kenessei András Gondolatnál publikálandó könyvének, amely a riport elevenségével tárja az olvasó elé Somogyi és Bacsó meggyilkolásának hátterét, illetve a teltet. SOMOGYI NÉPLAP Dr. Szelénéi Gábor Sumony/ Zoltán ______ 1 P A 1 N E 1 LH A 1 ■ 0 Z Lengyel András
