Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-01 / 204. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I ARA: 1,40 Ft , u/v v cA' ÍU Is> «■o SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LA PJA XXXVII. évfolyam, 204. szám 1981. szeptember 1., kedd Emlékezés — tanulságokkal Igazi tragédia kezdődött 1939. szeptember elsején, különösen az európai népek számára: a hitlerista hadihajók nehéz ágyúi tüzet nyitottak a Gdansk északi szegélyén húzódó keskeny félsziget, a Westerplatte lengyel helyőrségére. Ez az ágyútűz jelezte a második világháború kezdetét. Mire a háború végig perzselte Európát, s tüze az atombombák robbanásával kirobbant Japánban, több mint 50 millió halottat számláltak össze a ha re mezők ön, a hátországokban. Ez volt az emberiség legpusztítóbb, legnagyobb áldozatot követelő háborúja. De vajon ez volt-e az utolsó? — tették fel a kérdést már a háború után közvetlenül. s teszik fel — sajnos, nagyon jogosan — ma is. Jóformán még eltemetni sem érkeztek a második világháború halottjait, mikor az Egyesült Államok militarista körei már nem az óriási áldozatok árán kivívott békére, hanem világhatalmi terveik megvalósítására gondoltak. Ennek következtében az emberi haladást, az országok és a népek békés kapcsolatait zavaró hideg háborús évek következtek. A békeszer-.tő emberiségnek és kormányoknak óriási erőfeszítések árán sikerült csak a 60-as és a 10-es évek fordulóján palackba zárni a hidegháború szellemét. Ez a küzdelem történelmi jelentőségű áttörést eredményezett az enyhülési politika felé. A jelenre is érvényes tanulság. hogy a nagy fordulat az enyhülés. irányában a népek összefogásával sürget- tett két- és többoldalú tárgyalások. eredményeként jött létre. A Szovjetunió és a többi szocialista ország kezdeményezése nyomán elsősorban Nyugat-Európával kialakult az államközi kapcsolatok új elve. E politika térnyerésének hatására az Egyesült Államok is változtatott kapcsolatain a Szovjetunióval és az európai szocialista országokkal. Ez az út vezetett a helsinki konferencia záróokmányához, amelyben az aláíró országok — köztük az Egyesült Államok is — ünnepélyesen megfogadták: erőfeszítéseket fognak tenni, hogy az enyhülés állandó, átfogó és egyetemes méretű folyamattá váljon. A záróokmány reményt és lehetőséget adott arra, hogy katonai enyhüléssel támasszák alá a politikai enyhülést, s hogy megszilárduljon a bizalom légköre Európában. A helsinki záróokmány aláírása után azonban rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos amerikai politikai körök, s a mögöttük álló, a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok nem nyugszanak bele a béke megszilárdítására tett erőfeszítések sikereibe. A hetvenes évek második felére már éles harc alakult ki az új és a régi politika hívei között. Egy ideig az enyhülés még együtt erősödött a fegyverkezési hajszával, de 1918-ban a NATO már a század végéig tartó, nagyszabású fegyverkezési programot hirdetett meg. Ekkor Európa népeinek tiltakozása még vereséget mért Carter elnök tervére, amely a neut- roufegyvej gyártását célozta, de 1919-ben Washington újabb lendületet adott a fegyverkezésnek: nyomására a NATO úgy döntött, hogy amerikai közepes-ha- tólávolságú rakétákat és szárnyas rakétákat telepít Nyugat-Európába. Ennek már szinte logikus következménye, hogy Carter 1980- ban elhalasztotta a SALT— II. szerződés ratifikálását, s oiyan doktrínával állt elő, amely meghirdette az Egyesült Államok katonai jelenlétét a világ minden térségében, és aláírt egy utasítást, amely megszabja az atomháború folytatásának „rendjét" a Szovjetunió ellen. A Reagan-kormányzat még drasztikusabb lépéseket tett a hidegháború és a fegyverkezés felé. Ennek legfrissebb jele az amerikai elnök döntésé a neutronfegyverek tömeges gyártásának elkezdéséről. Érthető, hogy Európa népei tiltakozó mozgalmat kezdeményeztek az amerikai rakét a tel ep i tés 1 program és a neutronfegyver-gyártás ellen. A szocialista országok ismételt kezdeményezései nyomán napjainkban megelevenednek a N ATO-országok vezetői által feledésre kárhoztatott javaslatok az észak- és dél-európai atom- mentes övezet létesítéséről, a neu troníegy verek gyártásának, felhalmozásának és felhasználásának betiltásáról. Az erősödő tiltakozó mozgalom hatására az amerikai vezetők is elkezdték hangoztatni, hogy az Egyesült Államok is érdekelt a tárgyalásokban. De, hogy milyen megbeszélésekre készülnek, azt világosan jelzi: a jövendő tárgyalások amerikai résztvevőit a legszélsőségesebb fegyverkezéspárti személyekből válogatják össze. Nem titkolják azt sem, hogy olyan fegyverkorlátozási intézkedéseket akarnak a Szovjetunióra kényszeríteni, amelyek biztosítanák az amerikaiak katonai fölényét. Ez azonban hibás számítás. A szovjet vezetők számtalanszor leszögezték: semmiféle diktátumot nem fogadnak el, s csakis az egyenlőség, az egyenlő biztonság alapján hajlandók tárgyalni. Ahhoz, hogy a világ, és különösen Európa ne félelemmel, hanem nyugodtan, bizalommal nézhessen a jövőbe, a jelenlegi szinten kell befagyasztani a fegyverkezést. És azután tárgyalások sorozatán át el lehetne jutni olyan helyzethez, amelyben nem kell rettegni egy új minden eddiginél pusztí- tőbb háborútól. Európa népei a második világháború után: „Soha többé háborút!” jelszóval megfogadták hogy megakadályozzák az újabb világégést. Lényegében éz az értelme a helsinki ígéretnek is. A háborús emlékekből, a hidegháborúból és az amerikai kormányzat jelenlegi politikájából leszűrt tanulságok egyaránt arra intenek, hogy sürgősen tárgyalásokat kell kezdeni, elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok között — mint Ka- levi Sorsa, finn politikai vezető mondta — a „megsemmisülés veszélyének enyhüléséről”, a megromlott nemzetközi politikai légkör javításáról, Európa és a világ békéjének tartós megőrzéséről. Országos tanévnyitó Sárospatakon Messze tekintő tervek kidolgozása a feladatunk A hirtelen jött zápor sem zavarta meg vasárnap a Sárospatakon tartott országos tanévnyitó ünnepséget, amelyet a televízió is közvetített. A fennállásának 450. évfordulóját ünneplő Rákóczi gimnáziumban az iskola mintegy 700 diákja, s ugyanennyi meghívott vendég jelenlétében Pozsgay Imre művelődési miniszter köszöntötte az ország tanuló- ifjúságát az 1981—82-es tanév kezdete alkalmából. Beszéde bevezető részében az ország valamennyi pedagógusát, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberét, az óvodásokat, az általános- és középiskolásokat, a szakmunkásképzők és szakiskolák tanulóit, az egyetemi és főiskolai hallgatókat köszöntötte. Az oktatás fejlesztéséről szólva a miniszter hangsúlyozta: az iskolát nem időnkénti lökésekkel, megrázkódtatást okozó változtatásokkal, hanem folyamatos, szakadatlan fejlesztéssel kell beilleszteni a társadalmi haladás menetébe. Fejlesztésre természetesen ezen a területen is szükség van, mert hiszen a gyorsan szaporodó ismeretek elsajátításának módszereit újra és újra létre kell hozni és alkalmazni kell. Olyan megoldást kell találnunk az iskolarendszer és oktatás-nevelés fejlesztésében, amely épít a magyar nemzeti oktatásügy évszázados jő hagyományaira, a nemzetközi jó tapasztalatokra, a szocialista iskolarendszer, vívmányaira, a mai iskola sok-sok értékére. Mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban hosszú távra szóló, messze tekintő fejlesztési tervek kidolgozása a feladatunk. A továbbiakban a miniszter leszögezte: hogy az általános iskola keretében kell biztosítani a kötelező alap- iskolázás egységének megőrzését, a tankötelezettségi törvény következetesebb érvényesítését; önálló iskolázási formaként kell megőrizni a középfokú oktatást. — Továbbra is nagy szükség lesz a felnőttoktatásra. A munka melletti képzésben, a felnőttoktatás fejlesztésében mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az általános és szakmai műveltség szintentartá- sa, gyarapítása, a munka és tanulás egybefonódása egyre több ember egész életét átfogó folyamattá válik. A közeljövőben megoldandó gondok között említette a miniszter az ötnapos tanítási hétre való áttérést is. Az idei tanévben minden intézménytípusban, de csak szűk körben próbálják ki az ötnapos tanítási hetet és csak a vita, valamint a tapasztalatok hasznosításával teszik általánossá a jövő tanévben. — Jó iskolát teremteni a hazának, a szocialista Magyarországnak, ez közös érdekünk és közös felelősségünk. Társadalmi, gazdasági gondjainkon úrrá lenni, népünk további felemelkedését előmozdítani csak jó iskola segítségével lehet — hangsúlyozta befejezésül Pozsgay Imre. Légzáró—vízzáró ablak, a Fémmunkáaváilalat székesfehérvári gyárának megbízásából kezdték meg a Sopron „H” típusú höhídmentes. háromrétegű üvegezéssel készült alumíniumablak vizsgálatát az Építésügyi és Minőségellenőrző Intézet szerkezeti laboratóriumában. A légzárást, a vízzárást, valamint a szélterheléseknek való ellenállást vizsgálják az új ablaknál Vietnami küldöttség érkezett hazánkba A Hazafias Népfront munkáját tanulmányozzák A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghíváséra vietnami delegáció érkezett Budapestre Hoang Quoc Vietnek,, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, a Vietnami Hazafias Front elnökének vezetésével. A küldöttséget — amely a Hazafias Népfront propaganda-, művelődési és gazdaságpolitikai tevékenységét tanulmányozza, valamint részt vesz az őszi szolidaritási akció rendezvényein — Kováét Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára fogadta a Ferihegyi repülőtéren. A delegáció a nap folyamán a Hazafias Népfront székházéban megbeszélést folytatott Sarlós Istvánnal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Hazafias Népfront főtitkárával. Az eseményeken jelen volt Dui Tan Link, a VSZK budapesti nagykövete Is. Másodszor kormányoz Iránban ideiglenes elnöki tanács Mohammad Ali R adzsai iráni elnök és Mohammad Dzsavad Bahonar miniszterelnök életét vesztette. A két magas rangú tisztségviselő annak a merényletnek esett áldozatul, amely vasárnap történt a teheráni miniszter- elnöki hivatalban. A merényletet a kormányzat ellenségei nagy erejű pokolgéppel hajtották végre. A hírt tegnap hajnalban hozták nyilvánosságra teheráni hivatalos források, köztük a Pars hírügynökség szóvivője és az iszlám köztársasági párt hivatalos lapja. Az AFP hírügynökség jelentette, hogy a merényletet a Mod- zsahedin Khalk nevű szervezet vállalta magára. A vasárnapi jelentések beszámoltak ugyan a merényletről. ám közvetlenül a robbantás után még nem közöltek értesüléseket a halottak és sebesültek számáról, azok kilétéről. A Pars hír- ügynökség vasárnapi első je- ■ A miniszterelnöki hivat«}''épülete a merénylet után lentése öt halottról és 15 sebesültről adott hírt, de az államfő és a miniszterelnök sorsáról még nem tett említést. Behzad Nabavi kormányszóvivő akkor arról tájékoztatott, hogy Radzsai és Bahonar a sebesültek között volt, s hogy mindkettőt kórházban ápolták. A legújabb jelentésekből kitűnik, hogy a robbanás pillanatában — vasárnap, magyar idő szerint 13.30 órakor — tíz személy tartózkodott a miniszterelnöki irodában. A merényletnek végül — a Pars hírügynökség szerint — hét halálos áldozata és tizenhárom sebesültje volt azokkal együtt, akik más, közeli helyiségekben voltak. A robbanás áldozatainak holtteste elszenesedett, s így nehéz volt pontosan felismerni őket. Az elnök és a miniszterelnök holttestét fogsoruk alapján sikerült végül azonosítani. A teheráni rádió bejelentette, hogy Bahonar és Radzsai temetését hétfőn reggel rendezik meg a fővárosban. A szertartást követően ötnapos nemzeti gyász kezdődik Iránban. Alig három hónap leforgása alatt az ideiglenes elnöki tanács másodszor veszi át az elnöki teendőket — jelentették Teheránból. Mint ismeretes, az alkotmány értelmében ez a testület hivatott gya&uraJju a kormány. feletti ellenőrzést abban ai esetben, ha az államfőt leváltják vagy valamilyen ok akadályozza tisztségének ellátásában. Ez a tanács vette át az elnöki hatalmat akkor is, amikor Baniszadr volt államfőnek távoznia kellett posztjáról. Az alkotmány szerint az ideiglenes elnöki tanács a miniszterelnökből, a parlament elnökéből és a legfelsőbb bíróság elnökéből áll. Bahonar miniszterelnök halálával a testület két főre csökkent. A vasárnapi teheráni bombamerénylet további két,halálos áldozatát sikerült azonosítani hétfőn az iráni fővárosban — jelentette a teheráni rádió: az egyik halott a miniszterelnöki hivatal egyik munkatársa, a másik pedig egy idős asszony volt, aki a robbanás pillanatában haladt el az épület előtt. Az Iszlám Köztársasági Párt hivatalos lapja hétfőn reggel közölte a halott Radzsai és Bahonar fényképeit, s közvetve az Egyesült Államokat tette felelőssé a merényletért. A megelőző legnagyobb iráni politikai merényletek rövid krónikája: június 28- án 74 személy lelte halálát, amikor pokolgép robbant az Iszlám Köztársasági Párt székházában. Akkor vesztette életét Mohammed Behesti ajatollah, a párt és a legfelső bíróság elnöke is. Június végén Qum szent város pályaudvarán robbant bomba, s hatan meghaltak. (A teheráni robbanás cím- mel kommentárunk a 2. oU dalon.)
