Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-13 / 189. szám
Szerződések gondokkal tr Uj géptípusok bemutatója Fos’disiűponicn a tápanyaggazdálkodés H a jól emlékszem, az idén még nem láthattunk filmriportot a tv- híradóban arról, hogy két vagy több vállalat „szocialista szerződést” kötött volna. Ez persze nem jelenti azt, hogy a vállalatok közötti kapcsolatrendszer normalizálódott, azaz megszilárdult a szállítási fegyelem. Előbb- utóbb persze láthatunk majd a képernyőn ünnepélyes aláírókat, akik „szocialista” jelzővel díszített külön szerződésben ígérgetik egymásnak mindazt, amit egyébként — polgárjogi szerződések birtokában — nem teljesítenének. De miért nem? Miért hagyja cserben az egyik vállalat a másikat; miért olyan laza a szállítási fegyelem? (Mert annyira laza, a vállalatok közötti kapcsolatokat olyan fegyelmezetlenség jellemzi, hogy e témával — időről- időre — még a kormánynak is foglalkoznia kell...) A szakemberek véleménye megoszlik. Vannak, akik a mindenkori — és tagadhatatlanul erőfölényben levő — szállítókra mutogatnak, mondván: ők az okai mindennek. Mások szerint az erőfölény nem állandó, tehát a szállító is kiszolgáltatottjává válhat vevőjének. Néhányan amiatt háborog- nak, hogy a monopolhelyzetben levő szállító, kénye-ked- ve — pontosabban: pillanatnyi érdekei — szerint játszadozhat megrendelőivel. Mások viszont úgy tartják, hogy Mennyi szemetet, rongálást, szennyvizet bír ki egy húszezres város, amikor épp százezernél is többen laknak benne? És mennyi szép fás bokros ligetet, tiszta létesítményt tud adni azoknak, akik itt csupa szépet, jót szeretnének találni? Elsősorban ezekre a kérdésekre keresték a választ tegnap délelőtt Siófokon a megyei, illetve a városi tanács, a köjál és más szervek képviselői, akik részt vettek a városi köztisztasági szemlén. A megyei tanácson kidolgozott koncepció szerint évente értékelik a kiemelt települések, városok köztisztasági helyzetét, és minősítik is ezeket a helységeket. A tegnapi ellenőrzés e munka része volt, az időpontot pedig azért választót uui, ho^v a legnagyobb „terhelés” idején — tehát akkor, amikor a nemzetközi idegenforgalom szigorú „ítélőszéke” is együtt van — lehessen látni: meg tudnak-e oir- kózni az illetékes siófoki szervezetek a nagy feladatokkal. A Balatom-partí városban és külterületein áutóbusszal tett körutat a bizottság. Az útvonalat a helybeliek határozták meg, s becsületükre mondom, nem kerülték el a kritikus pontokat. A szemle — és a szemé-, lyes élmények alapján is — elmondhatjuk, hogy Siofok a lehetőségekhez mérten tiszta, a város vezetői sokféle módszerrel igyekeznek óvni a környezetet. Nagy szerep jut ebben a társadalmi őröknek is, akik szorgalmasan gyűjtik a megfigyeléseket — így segítik a tisztaság fenntartására hivatott költségvetési üzem munkáját, esetenként „hidat építenek” a városi szervek és az itt levő üdülők, létesítmények gazdái között. De a kevésbé népszerű módszerekkel is kell élniük: a sze- metelőkre, a környezetszeny- nyezökre a korábbinál több bírságot vetettek ki. A költségvetési üzem gépparkja bővült, van pénz új, berendezésekre, ám a beszerzési lehetőségek nem mindig jók; néha hiába szedik össze a forintokat, nem tudják elkölteniA szemétszállítás a városban rendszeres, jó. A várostol távol levő szeméttelep a monopolhelyzetnek is vannak hátrányai: mindenekelőtt szerződéskötési kötelezettséggel jár együtt, ami bizonyos értelemben a termelő kiszolgáltatottságát is jelenti. Akik pedig az érdekeltségi rendszert vitatják, többnyire ‘ azzal érvelnek, hogy a késedelmes szállítások miatti kötbér — illetve kártérítési igények érvényesírtetése — semmit nem old meg. A szállító viszonylag köny- nyedén kifizeti az esetleges kötbért vágy a bírságot; a megrendelőnek pedig még ezután az összeg után is adózni kell, és nem is keveset. Előfordul, hogy — épp az adófizetési kötelezettségek miatt — inkább lemondanak a kötbérigényekről, mert az adott helyzetben „többe kerülne a leves, mint a hús...” Arról nem is beszélve, hogy minden ilyen kötbér-, illetve kártérítési ügy meglehetősen hosszadalmas és körülményes. Sokan már csak ezért is mellőzik — megfeledkezve arról, hogy ily módon ugyan megspórolják a befolyt pénzek utáni adót, de elveszítik a kártérítésből származó teljes bevételt. A dolgok tehát szorosan összefüggenek. Ám, ha valaki nem hajlandó mindennek az áttekintésére és elemzésére, akkor persze hogy az egyszerűbbnek kínálkozó megoldást választja! Az egyik lehetőség: sírni, panaszkodni, a „felsőbb hatóságnál”. Kedvezményeket egyelőre még bírja a terhelést, mellette a fekáliatároló viszont aggasztó helyzetben van, — a szippantókocsik lassan már nem tudnak hová üríteni. A hiányosságokról is szó esett a szemle után. A széplaki kemping melletti Cinfege-patak és az öböl, amelybe ömlik elszomorító, elcsúfítja a Balatom- partot. Az utcai zöld sávok karbantartására is nagvoöo figyelmet kell fordítani. Elégtelennek tartotta a bizottság a vadkempingezők elleni föllépést — annak ellenére, hogy a pénzforrások <a tisztaság ugyanis igen sok anyagi ráfordítást igényei) nem csordogálnak bőségesen A műit évben több mint ezernégyszáz esetben fordultak hagyatéki ügyben a kaposvári városi tanács igazgatási osztályának gyámügyi csoportjához. Az esetek száma az évek során nem változott, csupán „minőségi” eltérésről számolt be Zsigmond Lászlóné előadó. — Ma már egyre kevesebben vannak, akik ne rendelkeznének lakással, gépkocsival ; még a fiataloknak is van takarékbetétkönyvük vagy valamilyen más ingóságuk. Ezért növekszik azoknak az ügyeknek a száma, ahol hagyatéki eljárást kell lebonyolítani. — A nyári hónapok jelentenek-e változást az önök munkájában? — Az őszi, téli idő éppúgy követel áldozatokat — elsősorban az idősebb korosztályból —, mint a nyári, balesetveszélyes évszak. Nyáron azonban egy-egy napon több tragikus eset is előfordul. Fiatal embereket is érnek végzetes balesetek, s szüleik, hozzátartozóik megtörtén érkeznek hozzánk. Annak ellenére, hogy a hagyatéki eljárás az ő javaik gyarapodását szolgálja, mégis értetlenül kérdezik: „Alig temettük el, és már a vagyona után érdeklődnek ?” Bár köt bennünket a tizenöt napos ügyintézési határidő, ilyenkor inkább arra kérjük a hozzátartozókat, hogy kékérni — arra hivatkozva, hogy szállítóink sodortak berniünket bajba s tessék rajtunk segíteni, de azonnal... A másik megoldás: nem panaszkodni, nem vitázni, hanem a fegyelmezetlenség gazdasági következményeit csendben, majdhogynem észrevétlenül áthárítani a vevőkre — az árak szolid, de állandó emelésével. S végül a harmadik lehetőség: a szocialista szerződés, Nem tudni mennyit ér, de akármennyit is, az azért mégiscsak elképzelhetetlen, hogy a szállítási, együttműködési szerződéseknek azon nyomban elkészítsék a „szocialista” variációját is. Bár, ki tudja ... Ha e különmegál- lapodásoknak netán mégis van valamiféle eredményük, akkor ez csak azt bizonyítja, hogy a felsorolt anomáliák ellenére is elképzelhető viszonylag tisztességes, a megszokottnál fegyelmezettebb vállalati együttműködés. T alán azért, mert e kü- lönmegállapodásokon alapuló kapcsolatokat nemcsak a szabályozók, nemcsak a jog, nemcsak a köny- nyen torzítható érdekeltségi viszonyok és szempontok re- gulázzák, hanem a tisztességes emberi magatartás is. Hogy ne mondjam: a tisztességes vállalkozói magatartás. Ami ugyan nem közgazdasági kategória, de enélkül elképzelhetetlen a gazdálkodás. és az óriási tömeg fogadása miatt jó néhány szükségmegoldásra kényszerült a város, az említett hibákat hamar ki kell javítani. Siófok a köztisztasági tervekben foglaltak nagy részét jól teljesíti. Lassan megbirkóznak a pulóverpiac katasztrofális helyzetével is; mindenhol láthatók már a környezet gondozásának jelei. A végső értékelést majd csak az összes somogyi város helyzetének elemzése után készítik el. A tavalyinál rosszabb minősítést — megjósolhatjuk — nem kaphat a város. Az idei jócskán megnövekedett tömeget látva már ez is eredmény. sőbbi időpontban keressenek föl bennünket. — Bizonyára vannak ellenkező példák is. Olyanok, amikor az örökösök sürgetik az eljárást... — Sajnos, az ilyen esetek varinak többségben. A közelmúltban például baleset következtében meghalt egy idős néni, s négy gyermeke itt, az irodában kapott hajba a semmin. Kérték, hogy mérjük fel az elhunyt után visszamaradt ingóságokat, holott azt a hozzátartozók közjegyzői utasítás nélkül is eloszthatják egymás között. Még kétezer forintot is alig tett ki az örökség, de azóta sem tudtak megegyezni. Ugyancsak nehéz igazságot tenni olyan esetben, amikor a hozzátartozó élettársi viszonyban állt az elhunyttal. Nemrég meghalt egy férfi, s felnőtt gyermekei minden vagyontól meg akarják fosztani az élettársát. Még annak a gépkocsinak a roncsait is követelik, amelyikkel a férfi karambolozott. Mindemellett az elhunytnak és élettársának van egy közös gyermeke, akit így mindentől megfosztanának. Végül is közjegyző dönti el, hogy az örökség majd miként oszlik meg. — Kiskorú hozzátartozók, külföldi rokonok hogyan juthatnak örökséghez? — Ha van külföldi érdekelt, akkor a hagyatékról Példátlanul nagy érdeklődés kísérte a Magyar Agrártudományi Egyesület és a MÉM Műszaki Intézete által a siófoki November 7. Tsz-ben tegnap rendezett szervestrágya-szórási bemutatót. A kívülállók furcsának találhatták, hogy miközben ennél jelentősebbnek látszó szakmai események iránt jó esetben 70—80 szakember érdeklődik, tegnap két gép erősen szagos „ténykedése” kétszáznál is több vendéget vonzott. Az esemény vonzerejének nyitja az, hogy a földek szervesanyag-utánpótlása máig is a legtöbb gonddal járó, a legkevésbé megoldott feladat a mezőgazdasági üzemekben. Az elmúlt évékben gyakran elhangzott a vád, hogy veszni hagyják ezt az ingyen rendelkezésre álló tápanyagforrást. Pedig jobban végiggondolva nem az agronó- musok pazarló hajlama vagy az egykori parasztgazdák tanácsait semmibe vevő fenn- héjázása az oka, hogy az országban évente keletkező 22 millió tonna almostrágya csaknem harmada — mintegy 450 millió forintnyi érték — kárba vész. A magyar mezőgazdaság korábbi fő termékközpontú — ma úgy mondanánk, orrhegyig látó — fejlesztése okozta, hogy ki sem alakulhattak a melléktermékhasznosítás, köztük a szervestráértesítjük a pénzintézeti központot is. Ha az örökös kiskorú, minden esetben a gyámhatóság dönt öröksége felől, védve a gyermek érdekeit. A gyám ugyan vehet föl pénzt a hagyatékból, de csak abban az esetben, ha a rajta vásárolt ingatlant a kiskorú nevére íratja. — Lehetséges-e, hogy biztosítási kötvényt örököljön valaki? — A CSÉB, valamint az utolsó havi nyugdíj is hagyatéknak számit. A CSÉB vonatkozik a túlélő házastársra is. Abban az esetben, ha az elhunyt közvetlen hozzátartozója nem a házastársa, hanem a gyermeke a közjegyzővel öröklési bizonyítványt kell kiállítani. A nyugdíjat csak akkor fizetik ki közvetlenül, ha a jogosult hozzátartozója az elhunyttal közös háztartásban élt. Ellenkező esetben ugyanolyan hagyatéki eljárást kell indítani, mint bármilyen más örökségnél. Ezt a lakosság körében meglehetősen kevesen tudják. Rendszerint nincsenek pontos adataik a hagyatéki ingatlan értékéről sem vagy már rég elavultak azok a számok. Ilyenkor a pénzügyi osztály segít. Vidéken levő teleknél, villánál sem az ügyfélnek kell ugyanis utazgatnia: csoportunk kéri be a szükséges adatokat az ottani tanácstól. A. A~ gyázás gépsorai. Ezt a műveletet nem lehetett az iparszerű termelési technológiákba beépíteni. Így végül is az a visszás helyzet alakult ki, hogy az ingyen rendelkezésre álló szerves trágya kijuttatása drágább volt — és több fejfájással járt —, mint a tökéletesen gépesített műtrágyázás. Abban a korszakban az is a műtrágyaadagok növelésével igyekezett emelni a hozamokat, aki tudta: nagyapáink tanácsa voltaképpen megszívlelendő. Senki sem akart ugyanis ráfizetni pusztán azért, hogy eleget tegyen a melléktermék-hasznosítás „divatba jövő” elveinek. Időközben a műtrágyák ára rohamosan emelkedett, s a melléktermékekben észre kellett vennünk kihasználatlan energiaforrást ... A szervesanyag-utánpótlás jelentősége ma már nyilvánvaló; csak az nem, hogyan végezhető az el gyorsan, gazdaságosan. Az az üzem, amelyik az istállótrágya tökéletes hasznosítására törekedett, speciális rakodó- és szállítóeszközökkel szerelte föl magát, ráadásul 5—6 szórókocsit is vásárolt. Nem tehették meg azonban ezt a szerényebb pénzzel rendelkező, gyönge adottságú gazdaságok — azok, ahol pedig épp legnagyobb szükség lett volna a talajtáperő-vissza- pótlásra. A tegnapi bemutató végre a korábbiaknál egyszerűbb, olcsóbb eszközöket és technológiákat ígért. Ez vonzotAz alábbi esetet hallva egy pillanatra elbizonytalanodtam. Valóban 1981-et írunk?... Az egyik szuloki gazdálkodó ugyanis elhatározta, hogy — munkáját megkönnyítendő — vásárol egy T 25-ös kistrak- tort. Maga is sejtette, a dolog azért nem olyan egyszerű, hogy valaki a százegynéhány- ezer forintjáért megvegye a gépet: beszerzett hát egy igazolást a községi tanácstól — arról, hogy valóban földtulajdonos és szerződött termelő. A kaposvári Agrokernél sajnálattal közölték, hogy nem adhatják ki „csak úgy” a masinát. Ajánlottak viszont egy megoldást: a bosszankodó A Külkereskedelmi Bank, a Skála-Coop és 13 mező- gazdasági üzem a közelmúltban megalakította az Agent- Coop iparszerű termelést szeryező és kereskedelmi társulást. Ez a mezőgazdasági üzemek melléküzemágainak jobb kihasználását teszi lehetővé. Az ipari nagyüzemek egyes, számukra gazdaságtalan termékek előállítására gyakran keresnek termelőszövetkezeti partnert, aki melléküzemágában — Juta a szakembersereget. A két bemutatott — s itthon kifejlesztett — traktorvonta- tású szervestrágya-szóró gép mintegy harmadára mérsékli a műveletsor beruházási és üzemköltségeit. Az egy tonna anyagra jutó szórási költség például négy forint, a korábbi 13—14 forinttal szemben. A megtakarítás elsősorban abból fakad, hogy megfelelő kiszolgálás mellett egyetlen géppel is megfelelő teljesítmény érhető el, valamint abból, hogy a gép töltése sem igényel különleges szállítóeszközt. Bármely típusú tehergépkocsival alkalmazható. Fölvetődik persze a kérdés: mi történik, ha ez a „vezérgép” meghibásodik vagy ha a gép kiszolgálását nem sikerül olyan jól megszervezni, mint ahogy azt a balatonszabadiak tették a bemutatón. Igaz, az új technológiával elérhető többleteredményért cserébe érdemes példásan szervezni a műszaki karbantartást és a szállítást. A nagy tetszést arató gépek közül az egyik típusnak a gyártását két héten belül megkezdi a szentendrei gépgyártó vállalat. A szakemberek jó részét fölvillanyozó bemutató azt bizonyította, végre fordulópontra jutott a szervesahyag- utánpótlás régóta megoldatlan ügye. traktorvásárló felesége, aki kétezernéhányszáz forintos havi fizetésért irodista, hozzon igazolást a vállalatától, hogy neki van szüksége a gépre. Tehát: a gazdálkodó, akinek igazolás nélkül is nyilvánvalóan szüksége van rá készpénzért se kaphat, az irodista — aki sejthetően keveset fog traktorozni — akár hitelre is ... A megyei Agroker igazgatója bevallotta, hogy ő maga sem érti az általuk kényszerűen végrehajtott utasítás „logikáját”. Annyi azonban bizonyos, hogy ez nem szolgálja a kisgazdaságok termelésének fokozását. használva például a kínálkozó munkaerőt — jövedelmezően oldaná meg a gyártást. Csakhogy megfelelő információ híján a gyár és a tsz melléküzemága nem mindig találja meg egymást. A társaság épp a partnerek összehozására vállalkozott. Jelenleg 40—50 kooperáció szervezésével foglalkoznak. SOMOGYI NÉPLAP V. Cs. Végrendelet nélkül Kit illet a hagyaték? B. F. IGAZOLÁS B. F. Segít a társulás Köztisztasági szemle
