Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-12 / 188. szám

Ki tud többet a Szovjetunióról ?

Politikai vetélkedösorozat

A következő tanévre Is meghirdetik a Ki tud többet a Szovjetunióról? című politikai vetélkedő-sorozatot. A Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar—szovjet Baráti Társaság, a Lapkiadó Vállalat és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége e rendezvénysorozatával arra ösztönzi a középfokú tanintézetek diákjait, hogy jobban ismerjék meg a Szovjetunió életét, erősítsék tovább a magyar és a szovjet fiatalok kapcsolatát, barátságát. A vetálkedősorozattal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom (15. és a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulóját köszöntik.

A vetélkedő résztvevőinek ismerniük kell a Szovjetunióra vonatkozó iskolai tananyagot, a Szovjetunió című folyóirat ez évi 1—8. számában megjelölt cikkeket, valamint a 9—12. számban és az 1982. évi 1—3.

számban közölt cikkeket, fényképeket. A Tájékoztató című füzetet — amely a vetélkedőre vonatkozó tudnivalókat és a jelentkezési lapokat tartalmazza, ez év szeptember 1-ig juttatja el a középfokú oktatási intézményekhez az országos szervező bizottság.

A vetélkedőbe a gimnáziumok, a szakközépiskolák, az egészségügyi szakiskolák, a szakmunkásképző intézetek, a gép- és gyorsíró-iskolák, az önálló kollégiumok négy-négy tagú csapatai nevezhetnek be. A szakmunkástanulók és a középiskolások külön versenyeznek.

Az iskolai vetélkedőkön osztályonként, tanulócsoportonként legalább egy-egy csapat vehet részt, s az iskolákat a további fordulóban csak egy csapat képviseli. Minden megyéből egy szakmunkástanuló- és két középiskolás csapat jut az országos területi döntőkbe.

Az ország nyolc részében sorra kerülő területi döntőből összesen 16 csapat jut tovább a két országos döntőbe, s ezeket 19S2. április 11-cn, vasárnap tartják..

Az iskolákat megillető két első díj: háromszobás, teljesen berendezett faház háromévi használatra a bala- tonberinyi Gorkij üdülőtelepen. A két második díj 35 ezer forint; a két harmadik díj 23 ezer forint, s ezt csak ifjúságpolitikai célokra használhatja föl az iskola. A két dönt,őn legjobban szereplő nyolc csapat tagjai és a fölkészítő tanárok részére a Szovjetunió című folyóirat moszkvai szerkesztősége, a Mezsdunarodnaja Knyiga, a KISZ KB és a Mag5rar— Szovjet Baráti Társaság szovjetunióbeli jutalomutazást ajándékoz, a többi csapat tagjai pedig tárgyjutalomban részesülnek.

A jelentkezési lapokat ez év november 1-ig kell eljuttatni a megadott címre.

Jönnek már a tankönyvek

A barcsi könyvesbolt elismerése

Negyvenkét

bizományos segíti a barcsi könyvesbolt munkáját; a város környékén nincs olyan község, ahol ne árusítanák legalább egy helyen a könyvet Különösen sokat j tett a terjesztésért Lovkchics Józsefné lakócsai boltvezető — munkáját a közelmúltban oklevéllel is elismerték —, s dicsérik Gadanecz Ferenc és Vidék Imre babócsai, Péntek Magdolna bolhói, Gál Jánosné

Az ispánsági központ feltárásán dolgoznak a Nemzeti Múzeum régészei az ország egyik legfontosabb ásatásán, a visegrádi Vár- kert-dűlőben. Eddig több apróbb tárgyi emlék mellett 40 ház körvonalai bontakoztak ki Az ásatások eredményei alapján ma már bizonyos, hogy e központ egy római katonai táborra épült, s annak kapuját a Xí. században toronnyá alakították. (Ebben a toronyban — és nem a róla elnevezett közismert Salamon-lakótoronyban — raboskodhatott a 1063—1074 között uralkodó magyar király a trón viszályok után!) Az ispánsághoz falu, templom, temető tartozott.

Az országban számos, több éve. kezdődött ásatás folytatódik a nyáron- A Bács-Kis- kun megyei Lászlófalván a kun etnikum nyomait keresik a szakemberek.

Római kori ásatás folyik a Pécs környéki Kővágószőlősön, az ércbánya területén — ott egy villát tárnak föl. Ha elkészül a megközelítéséhez szükséges közút, a romterületet a közönség is látogathatja. Hetsny- pusztán késő római tábor nyomai bontakoznak ki, a tiszaluci Sarkadpusztán

nyolc cölöpvázon álló ház oszlopsora került elő, s ugyanott 200 Árpád-kori sírra bukkantak.

Hasonló leletet talaltak Zalaváron is. ahol Nagy Károly hűbérese, Pribina építtetett stüLumoL A kromkakbarcsi bizományos tevékenységet. Július végéig a múlt évivel azonos nagyságú: egymillió 630 ezer forint értékű könyvet adtak el.

A szaküzletben és a bizományosoknál 600 ezer forint értékből válogathatnak a könyv barátai. Az eredményben része van annak, hogy a Világirodalom remekeire 600, az Űj magyar lexikonra 100, a Magyarország története sorozatra 80, a Magyar remekírókra pedig 100 előfizetőjük van. Otártics Ferencné boltvezető véleménye szerint a több mint

ban Mosaburgnak nevezett mocsaras területen a természet által kitűnően konzervált, 30—40 centiméter átmérőjű fadorongokat talaltak: a IX. században, a

földvárfal megerősítésére verték le őket.

Az a néhány száz földművelő-, halász- vagy hajóscsalád, amelyek Angyalföld öslakóinak számítanak, nemigen tudja biztosítani a Du- na-parton és a Váci úton sorakozó ipari vállalkozások munkásigényét. De talán még egyetlen gyárét sem! Így aztán az állandó munkalehetőség és a biztos kereset tömegesen csábítja Angyalföld gyáraiba a falusi szegényeket. Itt telepednek le a munkahelyek közelében, és ez a hely kétszeresen is kedvező számukra. Először is, mert nem (kell sokat gyalogolniuk a gyárakba, gőzmalmokba vagy a vasúttársasághoz; másodszor pedig ez a lalu- sias környezel, a földszintes hazak, erdők, rétek, patak közelsége enyhítette az otthontól való elszakadás fájdalmat.

Ez a vidék meg jobbára beépítetlen, a telepesek mamásfél milliós forgalmat a tavalyinál gyengébb könyvellátás ellenére is sikerült elérni. A márciusban föladott pótrendelésekre csak július végén kapták meg a könyvet. S kevesebb érkezett az újdonságokból is, ezek a szállítások átlag tíz napot késnek.

Megkezdődött már a tankönyvszezon is. A bolt 16 általános iskolát és egy szak- középiskolát lát el könyvekkel. Ezeknek az értéke 450 ezer forint lesz az idén. A tankönyvek java már megérkezett, s várhatóan az iskolakezdés idejére kiszállítják.

Említésre méltó az az erőfeszítés is, amelyet az áfész könyvesboltja a szakkönyvek terjesztéséért tesz — évtizedek óta. Ez évben az ország könyvesboltjai között indított versenyben a B-ka- tegóriában a barcsiak a második helyet szerezték meg' a mezőgazdasági szakkönyvek értékesítésében. Az elismerés mellé 1500 forint értékű könyvjutalmat is kaptak.

guk húzzak fel a falvakat vályogtéglából, eppen úgy, mint odahaza. Virágos kiskert van a ház előtt, mögötte konyhakert, felfutó petúniák díszítik a kerítést, az ablakokat. Az üres telkeket bevethetik krumplival, kukoricával, nevelhetnek baromfit, hizlalhatnak disznót, sőt tarthatnak kecskét és ‘tehenet is. Az asszonyok szomszédolnak, kölcsönre járnak egymáshoz, vasárnap kiülnek a kapu elé, és a fiatalok íel-alá sétálgatnak az utcán. És persze jaj annak a legénynek, aki a szomszéd utcából udvarol valakinek! Mert azt ugye elcsalják a kocsmába, es ott már csak megszokásból is, vagy valami atavisztíkus ösztön kényszeréből, rendesen összeverik. Esetleg meg is késelik. 1-Ia mindezt csizmában, teher ingben, lajbli- ban, bokrétás kalapban teszik: magyar virtus; ha neRégészeti kutatások országszerte

Sunsonyl Zoltán

1

I

p

A N

E I

L II

A I

L O

M

Ady József szobrászművész Nagyatádon

tán kopottas zakóban, siltes

sapkában: alvilági vagányok garázdálkodása. A proletariátus úgy él tehát a gyártelepek tövében, akárcsak odahaza, falun. A férfiak már gyári munkások, „proletárok”, munka után „politizálnak” a kocsmákban, de a család még nemigen vesz erről tudomást.

(Egy 1899-ből származó újságcikk így számol be az angyalföldi munkások társashelyéről: „A kocsma?

Füstös falak, törött gázlámpák, piszkos székek, asztalok a rongyos-piszkos asztalterítőkkel, háttérben a markos csapos legény ... Este kilenc óra tájt a munkások kipihenik a munka fáradalmait, a létért való küzdelem képezi itt a beszélgetés fő tárgyát. Családi perpatvarok, a gyáros és a munkavezetők zsarnoksága, a lakás, az élelmiszer drágasága, a nagy adók

__”)

s

zú, földszintes házak, amelyek mögött párhuzamosan, esetleg zárt négyszöget alkotva sorakoznak a kiadó lakások. Mindegyik szoba- konyhás, az ajtó és az ablak is az udvarra néz. A tető meredek, féloldalas; ezek az építmények a mögöttük álló házaknak támaszkodnak, ahogy „odahaza" a fészer, a nyúlketrec, a budi. Van ilyen emeletesben is, az ilyen ház csupa gang. De a szoba-konyhás lakások bérbeadói — noha még maguk is itt laknak, hiszen ugyanígy indultak — gazdagodni kezdenek. Az idő múlásával néhány nagyobb házcsoportot vagy a ragasztás diadalaként teleppé terebélyesedő udvari lakásokat külön névvel tiszteli meg a népi lelemény. Legnevezetesebb és nyilván a legtöbb legenda szülője a máig ismert Hétház, a Tizenháromház és a Tripolisz.

Néprajzi gyűjtés a Tisza mentén

Véget ért a tiszai ví/.i ‘túra, amelynek résztvevői — a Közép-Tisza-vidék megyéinek szakemberei: múzeumi néprajzosok, képzőművészek, ornitológusok, biológusok — Kiskörénél szálltak halászladikokba és húsz napot töltöttek a víz hátán, illetve a folyó menti településeken. A százkilométeres út célja Martfű térsége volt.

Szekerce

r w mw

es veso

— Melyik szobrokat tartja

a legértékesebbeknek?

— A Dózsát, ifj. Szabó munkáját, aztán a japánét. Érdekesnek tartom Szöllösy Enikő tört oszlopát is: ..villámnak” nevezte el. Bár az is igaz, hogy ez többnyire gépi munka. Szeretném, ha az ezután születő munkákon a vésőinek is lenne nyoma .. •

— Igen, azt hiszem, ezt sokan érzik.

— Stihl-fűrésszel nem lehet szobrot csinálni. Csak kinagyolni. De száz év múlva már senki sem fog faragni, sajnos.

— Nem fognak faragni a szobrászok?

— Nem. Már az én fiam

sem farag.

— Miért nem?

— Ök már nem tudnak igazán örülni a munkának; el vannak urasodva.

— A gyenge munka egyik oka tehát a Stihl-fűrész?

— Sok selejt abból született, hogy a fűrészgép úgy vitte a fát, mint a vajat. Nem volt közben idő gondolkodni. A véső mellett lehet. A fűrész alatt sír a fa, a vésőnek engedelmeskedik- Látok olyan szobrot itt, amelyik készültekor verte az embert, a szobrászt.. .

— Hallottam, jövőre is szívesen dolgozna Nagyatádon.

— Egy kaput szeretnék faragni a bejárathoz. Az lenne a művésztelep kapuja. Aztán szeretném, ha négy külföldi szobrász csinálna egy közös szobrot, a szim- pozion szobrát.

— Kiket hívna meg?

— Akik igazán ismerik a fát. Meghívnék egy alaszkait — nagyon jó szobrászok —, egy finnt, egy má- ramarosit...

Ady József földijei kopogtatnak a szoba ajtaján. A világot járó festőművészt az érdeklődés hozta Nagyatádra- Most ők beszélgetnek. Fölfigyelek Ady mondataira:

— írtam a feleségemnek,

hogy nagyon jól érzem itt magam. Háborítatlanul.

Megírtam azt is, hogy ha a kutyám döglene meg — igen szeretem azt az állatot —, azt se tudassa velem. Majd

— ha mégis úgy lenne — otthon elsiratjuk. Dolgozom, és kész ...

Horányi Barna

A kisfejsze apró csapásai szinte simogatják a fát, az éles hangú fűrész fogai alatt sírnak a rönkök ...

Negyven kilogramm szerszámmal a batyujában turistaként érkezett Ady József felsőbányái szobrász a nagyatádi művésztelepre. Kezében gyorsan fölizzottak az eszközök. Az egyik szobor csaknem kész, a másikon kevés az igazítanivaló, s papíron máris egy harmadiknak a terve . •.

Az Ady név oly ritka, hogy a bemutatkozás után nyomban a költőre gondolok.

— Nagyapám testvére volt Ady Endre apja, Lőrinc.

Az ötvenhárom éves szobrász a beszélgetés előtt megjegyezte:

— Miért nem él itt velünk? Nagyon fontos lenne, hogy megismerje folyamatában is a mi munkánkat. Nálunk ez így szokás; az újságíró velünk van a művésztelepen. Élünk is a lehetőséggel, igyekezünk meggyőzni ... No, meg együtt borozgatunk.

Az atádi művésztelepen ismerős arcot is látok: a finn Maria LHsa Máky Pen- tilla — az idén fejezi be tavaly elkezdett szobrát — mosolyával „díjazza” Ady József szavait. Arrébb Ninh Thi Den vietnami szobrász szorgalmasan farag egy tömböt. Ifj. Pál Mihály „beállítja” a makéttet, aztán együtt is megnézzükAdy Józseffel behúzódunk egy hűvös szobába. Az ablakon át rálátunk hatméteres Tűz című szoborkompozíciójára.

— Félek a háborútól — kezdi. — Tiltakozásnak szántam ezt a művet; abban a hitben élek, hogy ezzel á szoborral hozzájárulhatok én is a béke ügyéhez. Ez megnyugtat egy kicsit.

— Más tervet is hozott, de ezt fogadták el. örült, hogy erre esett a választás?

— Szerettem volna mindenképpen megcsinálni; hanem Nagyatádon, hát máshol. Itt sikerült megfaragni.

— Roppant szorgalmasan dolgozik.

— Miért jöttem ezer kilométert, ha nem azért, hogy dolgozzam? A faszobrászat- ban pedig otthon vagyok.

— Nálunk igazi faszobrász kevés van. De Nagyatádon rendkívül jó lehetőség van arra, hogy kibontakozhasson a faszobrászat. Mit tapasztalt itt, a telepen?

— Megmondom őszintén: zavar a művészek szelekciója, kiválasztása. Csak olyanokat kellene meghívni, akik jól ismerik a fát. Én nem mehetek Villányba követ faragni, mert azt az anyagot nem ismerem. Elneveztem ezt a múvésztele- pet f as zobrász-egy etemnek.

Itt mindenki tanul. Ha visz- szahívnák azt, aki évekkel ezelőtt selejtet csinált, más alkalommal már nem adna ki a keze alól olyan munkát. Ez egy ilyen egyetem.

Aztán a fiatalokból újabb családok lesznek, a falvak is folyamatosan ontják azokat, akiket a föld már nem tud eltartani — és húsz-harminc év alatt, az I. világháború kitöréséig Angyalföld teljesen beépül. Javarész.! földszintesen es zsúfoltan. Eltűnnek a krumpli- és kukoricaföldek, a kiskertek összezsugorodnak, és egyre több az ún. udvari lakás. Ezek az utcai fronton hoszPersze, azért a felszabadulás előtti Angyalföldet is badarság lenne a Tripolisz- teleppel azonosítani. Ha az ellentétek — ahogy mondani szokták — nem is voltak itt kiállónk, hiszen az angyalföldi gyárak tulajdonosai, vezető tisztviselői soha nem laktak Angyalföldön, de azért sohasem csak proletárok laktak itt.

(Folytatjuk)

Az expedíció néprajzosai a víz menti falvakban sok tucat tárgyi emléket gyűjtöttek össze a halászok, révészek hagyatékából. Százával készültek a fotók, es hangszalagra rögzítették a vidék halás öregéit, szokásait is.

SOMOGYI

NÉPLAP