Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-12 / 188. szám

Ki tud többet a Szovjetunióról ? Politikai vetélkedösorozat A következő tanévre Is meghirdetik a Ki tud többet a Szovjetunióról? című po­litikai vetélkedő-sorozatot. A Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar—szovjet Baráti Tár­saság, a Lapkiadó Vállalat és a Szovjetunió című fo­lyóirat szerkesztősége e ren­dezvénysorozatával arra ösz­tönzi a középfokú tanintéze­tek diákjait, hogy jobban is­merjék meg a Szovjetunió életét, erősítsék tovább a magyar és a szovjet fiatalok kapcsolatát, barátságát. A vetálkedősorozattal a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom (15. és a Szovjetunió megalakulásának 60. évfor­dulóját köszöntik. A vetélkedő résztvevőinek ismerniük kell a Szovjet­unióra vonatkozó iskolai tananyagot, a Szovjetunió című folyóirat ez évi 1—8. számában megjelölt cikke­ket, valamint a 9—12. szám­ban és az 1982. évi 1—3. számban közölt cikkeket, fényképeket. A Tájékoztató című füzetet — amely a vetélkedőre vonatkozó tudni­valókat és a jelentkezési la­pokat tartalmazza, ez év szeptember 1-ig juttatja el a középfokú oktatási intéz­ményekhez az országos szer­vező bizottság. A vetélkedőbe a gimná­ziumok, a szakközépiskolák, az egészségügyi szakiskolák, a szakmunkásképző intéze­tek, a gép- és gyorsíró-isko­lák, az önálló kollégiumok négy-négy tagú csapatai ne­vezhetnek be. A szakmun­kástanulók és a középiskolá­sok külön versenyeznek. Az iskolai vetélkedőkön osztályonként, tanulócso­portonként legalább egy-egy csapat vehet részt, s az is­kolákat a további forduló­ban csak egy csapat képvi­seli. Minden megyéből egy szakmunkástanuló- és két középiskolás csapat jut az országos területi döntőkbe. Az ország nyolc részében sorra kerülő területi döntő­ből összesen 16 csapat jut tovább a két országos dön­tőbe, s ezeket 19S2. április 11-cn, vasárnap tartják.. Az iskolákat megillető két első díj: háromszobás, tel­jesen berendezett faház há­romévi használatra a bala- tonberinyi Gorkij üdülőtele­pen. A két második díj 35 ezer forint; a két harmadik díj 23 ezer forint, s ezt csak ifjúságpolitikai célokra hasz­nálhatja föl az iskola. A két dönt,őn legjobban szereplő nyolc csapat tagjai és a föl­készítő tanárok részére a Szovjetunió című folyóirat moszkvai szerkesztősége, a Mezsdunarodnaja Knyiga, a KISZ KB és a Mag5rar— Szovjet Baráti Társaság szov­jetunióbeli jutalomutazást ajándékoz, a többi csapat tagjai pedig tárgyjutalom­ban részesülnek. A jelentkezési lapokat ez év november 1-ig kell eljut­tatni a megadott címre. Jönnek már a tankönyvek A barcsi könyvesbolt elismerése Negyvenkét bizományos segíti a bar­csi könyves­bolt munká­ját; a város környékén nincs olyan község, ahol ne árusítanák legalább egy he­lyen a könyvet Különösen sokat j tett a terjesztésért Lovkchics Józsefné lakócsai boltvezető — munkáját a közelmúltban oklevéllel is elismerték —, s dicsérik Gadanecz Ferenc és Vidék Imre babócsai, Péntek Mag­dolna bolhói, Gál Jánosné Az ispánsági központ fel­tárásán dolgoznak a Nem­zeti Múzeum régészei az ország egyik legfontosabb ásatásán, a visegrádi Vár- kert-dűlőben. Eddig több apróbb tárgyi emlék mellett 40 ház körvonalai bontakoz­tak ki Az ásatások eredmé­nyei alapján ma már bizo­nyos, hogy e központ egy római katonai táborra épült, s annak kapuját a Xí. szá­zadban toronnyá alakították. (Ebben a toronyban — és nem a róla elnevezett köz­ismert Salamon-lakóto­ronyban — raboskodhatott a 1063—1074 között uralkodó magyar király a trón viszá­lyok után!) Az ispánsághoz falu, templom, temető tarto­zott. Az országban számos, több éve. kezdődött ásatás folyta­tódik a nyáron- A Bács-Kis- kun megyei Lászlófalván a kun etnikum nyomait kere­sik a szakemberek. Római kori ásatás folyik a Pécs környéki Kővágó­szőlősön, az ércbánya terü­letén — ott egy villát tár­nak föl. Ha elkészül a meg­közelítéséhez szükséges köz­út, a romterületet a közön­ség is látogathatja. Hetsny- pusztán késő római tábor nyomai bontakoznak ki, a tiszaluci Sarkadpusztán nyolc cölöpvázon álló ház oszlopsora került elő, s ugyanott 200 Árpád-kori sírra bukkantak. Hasonló leletet talaltak Zalaváron is. ahol Nagy Ká­roly hűbérese, Pribina épít­tetett stüLumoL A kromkak­barcsi bizományos tevékeny­séget. Július végéig a múlt évivel azonos nagyságú: egy­millió 630 ezer forint értékű könyvet adtak el. A szaküzletben és a bizo­mányosoknál 600 ezer forint értékből válogathatnak a könyv barátai. Az eredmény­ben része van annak, hogy a Világirodalom remekeire 600, az Űj magyar lexikon­ra 100, a Magyarország tör­ténete sorozatra 80, a Ma­gyar remekírókra pedig 100 előfizetőjük van. Otártics Ferencné boltvezető véle­ménye szerint a több mint ban Mosaburgnak nevezett mocsaras területen a termé­szet által kitűnően konzer­vált, 30—40 centiméter át­mérőjű fadorongokat talal­tak: a IX. században, a földvárfal megerősítésére verték le őket. Az a néhány száz földmű­velő-, halász- vagy hajós­család, amelyek Angyalföld öslakóinak számítanak, nem­igen tudja biztosítani a Du- na-parton és a Váci úton sorakozó ipari vállalkozások munkásigényét. De talán még egyetlen gyárét sem! Így az­tán az állandó munkalehető­ség és a biztos kereset tö­megesen csábítja Angyalföld gyáraiba a falusi szegénye­ket. Itt telepednek le a mun­kahelyek közelében, és ez a hely kétszeresen is kedvező számukra. Először is, mert nem (kell sokat gyalogolniuk a gyárakba, gőzmalmokba vagy a vasúttársasághoz; másodszor pedig ez a lalu- sias környezel, a földszintes hazak, erdők, rétek, patak közelsége enyhítette az ott­hontól való elszakadás fáj­dalmat. Ez a vidék meg jobbára beépítetlen, a telepesek ma­másfél milliós forgalmat a tavalyinál gyengébb könyv­ellátás ellenére is sikerült elérni. A márciusban föl­adott pótrendelésekre csak július végén kapták meg a könyvet. S kevesebb érke­zett az újdonságokból is, ezek a szállítások átlag tíz napot késnek. Megkezdődött már a tan­könyvszezon is. A bolt 16 általános iskolát és egy szak- középiskolát lát el könyvek­kel. Ezeknek az értéke 450 ezer forint lesz az idén. A tankönyvek java már meg­érkezett, s várhatóan az is­kolakezdés idejére kiszállít­ják. Említésre méltó az az erő­feszítés is, amelyet az áfész könyvesboltja a szakköny­vek terjesztéséért tesz — évtizedek óta. Ez évben az ország könyvesboltjai között indított versenyben a B-ka- tegóriában a barcsiak a má­sodik helyet szerezték meg' a mezőgazdasági szakköny­vek értékesítésében. Az el­ismerés mellé 1500 forint értékű könyvjutalmat is kap­tak. guk húzzak fel a falvakat vályogtéglából, eppen úgy, mint odahaza. Virágos kis­kert van a ház előtt, mö­götte konyhakert, felfutó pe­túniák díszítik a kerítést, az ablakokat. Az üres telkeket bevethetik krumplival, ku­koricával, nevelhetnek ba­romfit, hizlalhatnak disznót, sőt tarthatnak kecskét és ‘tehenet is. Az asszonyok szomszédolnak, kölcsönre járnak egymáshoz, vasárnap kiülnek a kapu elé, és a fiatalok íel-alá sétálgatnak az utcán. És persze jaj an­nak a legénynek, aki a szomszéd utcából udvarol valakinek! Mert azt ugye elcsalják a kocsmába, es ott már csak megszokásból is, vagy valami atavisztíkus ösztön kényszeréből, rende­sen összeverik. Esetleg meg is késelik. 1-Ia mindezt csiz­mában, teher ingben, lajbli- ban, bokrétás kalapban te­szik: magyar virtus; ha ne­Régészeti kutatások országszerte Sunsonyl Zoltán 1 I p A N E I L ­II A I L O M Ady József szobrászművész Nagyatádon tán kopottas zakóban, siltes sapkában: alvilági vagányok garázdálkodása. A proleta­riátus úgy él tehát a gyár­telepek tövében, akárcsak odahaza, falun. A férfiak már gyári munkások, „pro­letárok”, munka után „poli­tizálnak” a kocsmákban, de a család még nemigen vesz erről tudomást. (Egy 1899-ből származó új­ságcikk így számol be az angyalföldi munkások tár­sashelyéről: „A kocsma? Füstös falak, törött gáz­lámpák, piszkos székek, asz­talok a rongyos-piszkos asz­talterítőkkel, háttérben a markos csapos legény ... Es­te kilenc óra tájt a munká­sok kipihenik a munka fá­radalmait, a létért való küz­delem képezi itt a beszélge­tés fő tárgyát. Családi per­patvarok, a gyáros és a munkavezetők zsarnoksága, a lakás, az élelmiszer drága­sága, a nagy adók __”) s zú, földszintes házak, ame­lyek mögött párhuzamosan, esetleg zárt négyszöget al­kotva sorakoznak a kiadó lakások. Mindegyik szoba- konyhás, az ajtó és az ablak is az udvarra néz. A tető meredek, féloldalas; ezek az építmények a mögöttük álló házaknak támaszkod­nak, ahogy „odahaza" a fé­szer, a nyúlketrec, a budi. Van ilyen emeletesben is, az ilyen ház csupa gang. De a szoba-konyhás lakások bérbeadói — noha még ma­guk is itt laknak, hiszen ugyanígy indultak — gazda­godni kezdenek. Az idő mú­lásával néhány nagyobb ház­csoportot vagy a ragasztás diadalaként teleppé terebé­lyesedő udvari lakásokat kü­lön névvel tiszteli meg a népi lelemény. Legnevezete­sebb és nyilván a legtöbb legenda szülője a máig is­mert Hétház, a Tizenhárom­ház és a Tripolisz. Néprajzi gyűjtés a Tisza mentén Véget ért a tiszai ví/.i ‘tú­ra, amelynek résztvevői — a Közép-Tisza-vidék me­gyéinek szakemberei: mú­zeumi néprajzosok, képző­művészek, ornitológusok, biológusok — Kiskörénél szálltak halászladikokba és húsz napot töltöttek a víz hátán, illetve a folyó menti településeken. A százkilo­méteres út célja Martfű tér­sége volt. Szekerce r w mw es veso — Melyik szobrokat tartja a legértékesebbeknek? — A Dózsát, ifj. Szabó munkáját, aztán a japánét. Érdekesnek tartom Szöllösy Enikő tört oszlopát is: ..villámnak” nevezte el. Bár az is igaz, hogy ez többnyi­re gépi munka. Szeretném, ha az ezután születő mun­kákon a vésőinek is lenne nyoma .. • — Igen, azt hiszem, ezt sokan érzik. — Stihl-fűrésszel nem le­het szobrot csinálni. Csak kinagyolni. De száz év múl­va már senki sem fog fa­ragni, sajnos. — Nem fognak faragni a szobrászok? — Nem. Már az én fiam sem farag. — Miért nem? — Ök már nem tudnak igazán örülni a munkának; el vannak urasodva. — A gyenge munka egyik oka tehát a Stihl-fűrész? — Sok selejt abból szüle­tett, hogy a fűrészgép úgy vitte a fát, mint a vajat. Nem volt közben idő gon­dolkodni. A véső mellett le­het. A fűrész alatt sír a fa, a vésőnek engedelmeskedik- Látok olyan szobrot itt, ame­lyik készültekor verte az embert, a szobrászt.. . — Hallottam, jövőre is szívesen dolgozna Nagy­atádon. — Egy kaput szeretnék faragni a bejárathoz. Az lenne a művésztelep kapuja. Aztán szeretném, ha négy külföldi szobrász csinálna egy közös szobrot, a szim- pozion szobrát. — Kiket hívna meg? — Akik igazán ismerik a fát. Meghívnék egy alasz­kait — nagyon jó szobrá­szok —, egy finnt, egy má- ramarosit... Ady József földijei kopog­tatnak a szoba ajtaján. A világot járó festőművészt az érdeklődés hozta Nagyatád­ra- Most ők beszélgetnek. Fölfigyelek Ady mondataira: — írtam a feleségemnek, hogy nagyon jól érzem itt magam. Háborítatlanul. Megírtam azt is, hogy ha a kutyám döglene meg — igen szeretem azt az állatot —, azt se tudassa velem. Majd — ha mégis úgy lenne — otthon elsiratjuk. Dolgozom, és kész ... Horányi Barna A kisfejsze apró csapásai szinte simogatják a fát, az éles hangú fűrész fogai alatt sírnak a rönkök ... Negyven kilogramm szer­számmal a batyujában tu­ristaként érkezett Ady Jó­zsef felsőbányái szobrász a nagyatádi művésztelepre. Kezében gyorsan fölizzottak az eszközök. Az egyik szo­bor csaknem kész, a mási­kon kevés az igazítanivaló, s papíron máris egy harma­diknak a terve . •. Az Ady név oly ritka, hogy a bemutatkozás után nyomban a költőre gondo­lok. — Nagyapám testvére volt Ady Endre apja, Lőrinc. Az ötvenhárom éves szob­rász a beszélgetés előtt megjegyezte: — Miért nem él itt ve­lünk? Nagyon fontos lenne, hogy megismerje folyamatá­ban is a mi munkánkat. Nálunk ez így szokás; az újságíró velünk van a mű­vésztelepen. Élünk is a le­hetőséggel, igyekezünk meg­győzni ... No, meg együtt borozgatunk. Az atádi művésztelepen ismerős arcot is látok: a finn Maria LHsa Máky Pen- tilla — az idén fejezi be ta­valy elkezdett szobrát — mosolyával „díjazza” Ady József szavait. Arrébb Ninh Thi Den vietnami szobrász szorgalmasan farag egy töm­böt. Ifj. Pál Mihály „beál­lítja” a makéttet, aztán együtt is megnézzük­Ady Józseffel behúzó­dunk egy hűvös szobába. Az ablakon át rálátunk hatmé­teres Tűz című szoborkom­pozíciójára. — Félek a há­borútól — kezdi. — Tiltakozásnak szántam ezt a művet; abban a hitben élek, hogy ezzel á szoborral hozzájárulhatok én is a béke ügyéhez. Ez meg­nyugtat egy ki­csit. — Más tervet is hozott, de ezt fo­gadták el. örült, hogy erre esett a választás? — Szerettem volna minden­képpen megcsinálni; hanem Nagyatádon, hát máshol. Itt sikerült megfaragni. — Roppant szorgalmasan dolgozik. — Miért jöttem ezer kilo­métert, ha nem azért, hogy dolgozzam? A faszobrászat- ban pedig otthon vagyok. — Nálunk igazi faszob­rász kevés van. De Nagy­atádon rendkívül jó lehető­ség van arra, hogy kibonta­kozhasson a faszobrászat. Mit tapasztalt itt, a telepen? — Megmondom őszintén: zavar a művészek szelekció­ja, kiválasztása. Csak olya­nokat kellene meghívni, akik jól ismerik a fát. Én nem mehetek Villányba kö­vet faragni, mert azt az anyagot nem ismerem. El­neveztem ezt a múvésztele- pet f as zobrász-egy etemnek. Itt mindenki tanul. Ha visz- szahívnák azt, aki évekkel ezelőtt selejtet csinált, más alkalommal már nem adna ki a keze alól olyan munkát. Ez egy ilyen egyetem. Aztán a fiatalokból újabb családok lesznek, a falvak is folyamatosan ontják azo­kat, akiket a föld már nem tud eltartani — és húsz-har­minc év alatt, az I. világ­háború kitöréséig Angyal­föld teljesen beépül. Java­rész.! földszintesen es zsú­foltan. Eltűnnek a krumpli- és kukoricaföldek, a kisker­tek összezsugorodnak, és egy­re több az ún. udvari lakás. Ezek az utcai fronton hosz­Persze, azért a felszaba­dulás előtti Angyalföldet is badarság lenne a Tripolisz- teleppel azonosítani. Ha az ellentétek — ahogy mondani szokták — nem is voltak itt kiállónk, hiszen az angyal­földi gyárak tulajdonosai, vezető tisztviselői soha nem laktak Angyalföldön, de azért sohasem csak proletá­rok laktak itt. (Folytatjuk) Az expedíció néprajzosai a víz menti falvakban sok tucat tárgyi emléket gyűj­töttek össze a halászok, ré­vészek hagyatékából. Szá­zával készültek a fotók, es hangszalagra rögzítették a vidék halás öregéit, szokásait is. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents