Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-07 / 184. szám

gél a mmősim fejlesztés

Vadgazdálkodás Somogybán

Ajánlást küldenek a fiatalok után

A vadászat sport, lehetőséget teremt a szabad idő egészséges eltöltésére, emellett azodban fontos gazdasági jelentősége is van, A vadgazdálkodásból származó árbevétel és .szolgáltatás kilencven százaléka exportcélokat szolgál. Somogy elsősorban kimagasló minőségű szarvasállománya miatt tölt be fontos szerepet az ország vadgazdálkodósában; e vonatkozásban a zalai és a tolnai állománnyal együtt első helyen áll.

A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban első ízben tárgyalta megyénk vadgazdálkodásának helyzetét. Olyan időszakban értékeltek és alakították ki állásfoglalásukat a feladatokról, amikor a gazdálkodó egységek hosszú távú, tízéves fejlesztési programjaiét munkálják ki,

Az egyensúly érdekében

A vadgazdálkodás 1979- ben lejárt első hosszú távú terve azt az általános célt tűzte maga elé, hogy az adott vadászterület a lehető legjobban hasznosuljon, a lehető legnagyobb mennyiségű és legjobb minőségű« állomány alakuljon ki, elviselhető vadkárok mellett. A tízéves ciklus első felében, ahogy országosan, Somogybán is jelentősen megnőtt a nagyvadállomány. Fokozott lelövéssel az egyensúlyt sikerült megteremteni a szarvaséllományban. A vaddisznóállomány 1976-tól több mint nyolcvan százalékkal nőtt, és bár ez helyi jelentőségű, emelkedett a dámvadak- száma és a bekerített ropolyi erdőrészen kísérleti jelleggel megindult a muflon telepítése is. A tömegvadászat szempontjából első helyen áll az őz, kilencven- hét százalékos növekedése elmarad az igényektől.

Sajnos az apróvadállo- mány és a teríték is csökken. Egyedül a Balaton- nagybereki Állami Gazdaság zárttéri fácángazdálkodása ért el kiemelkedő eredményeket, és a gazdaság apró- vadtenyésztési rendszere eredményesen Integrálja a ■taggazdaságok, a vadásztársaságok fácángazdálkodását Ahogy a testület is állást foglalt a fácán és a nyúl beszűkült vadászati lehetőségei miatt nagyobb figyelmet kellene fordítani a vízi vadvadászatra.

A vadgazdálkodás színvonalénak egyik értékmérője a trófeák minősége. SzarvasNemcsak a mezőgazdaságban hiányzik ma már a kézi kaszás, ha néha-néha szükség lenne az ősi szerszámmal bánni tudó emberre, hanem a városokban is. Siófok zöldterületeire mindössze négyen jutnak, pedig ötször annyian is „elférnének”.

Ezért a városi tanács költségvetési üzeme hatszázezer forintért egy nagyteljesítményű rézsű fűkaszát vett, amelyet nemrég hoztak el

állományunk jó hírét igazolja, hogy például tavaly a bemutatott összes trófea több mint negyvenhárom százaléka érmet kapott, országosan ez az arány nem érte el a harmincnégy százalékot. Az őztrófeáknál viszont fordított helyzet, ami egyértelműen a gazdálkodás minőségének javítására irányítja a figyelmet.

Csökkenő vadkárviták

A vadgazdálkodók és a mezőgazdasági üzemek között" jó ideig a vadkárok jelentették a legélesebb ütközőpontot, Ezek az ellentétek a tervidőszak alatt jelentősen mérséklődtek. Jelzi ezt az is, hogy az 1976. évi nem egészen tizenhárommillióról csaknem húszmillióra nőtt a kifizetett vadkár összege, ami csaknem fedezi a ténylegesen okozott kárt. A viták csökkenését jó! szolgálta, hogy a vadásztársaságok többsége együttműködési megállapodást kötött a mezőgazdasági üzemekkel. Főként ott vannak feszültségek, ahol még nem éltek ezzel a lehetőséggel.

Más oldalról jól érzékelhető tény az is, hogy a vadásztársaságok a korábbiaknál több gondot fordítanak a vadföldek művelésére, ta— Különleges helyzetben vagyok a tanácstagok között — mondta Pukánszky Sándorné gadácsi kézbesítő. — Csaknem valamennyi családhoz naponta bekopogtatok. Viszem az újságokat, az örömöt, esetleg bánatot jelentő híreket, átadom a leveleket. Az újszülöttektől kezdve a legidősebb emberig ismerem a falu 270 lakosát. Együtt érzek azokkal, akik bajban vannak, ha lehet, akkor a segítségem nem marad el. Nagyon sokan megtisztelnek a bizalmukkal. Ha a gyerekekkel, a szomszédokkal, az ismerősökkel baj van,' azt rendszerint én tudom meg először. Meg azt is, ha valaki nagyobb értékű 'árucikket vásárol, mert ügye kinek mutassa meg először az új mosógépet, a bútort, a gáztűzhelyet tulajdonosa, ha nem a postásnak. Öröm, hogy valamennyi háznál szól a rádió, 45 család nézi a televíziót. A háztartások legnaa cserkúti Mezőgép gyárból.

Az ötös gyári sorszámot viselő gép máris munkába állt Az aranyparton már végzett, jelenleg Széplakon lehet vele találkozni.

Háromszáznyolcvan utca van Siófok közigazgatási körzetében, s a gép naponta tizenöt ember munkája' végzi el. Sok mindenre k< pes: árokban, V alakban, sí mán és ferdén kaszál. Nemcsak a füvet, hanem a vadon nőtt, ujjnyi vastag cserkarmány vásárlására. A vadkárok mérséklésében ugyanis ennek meghatározó szerepe van. A végrehajtó bizottsági ülés vitájában úgy hangzott el, hogy erre a feladatra nemcsak azért kell az eddigieknél is nagyobb gondot fordítani, mert a most, készülő új vadgazdálkodási tervek kötelezően előírják a takarmányfelhasználás és vadföldművelés mértékét, hanem azért is. mert a mezőgazdasági termelés költségeinek és értékének növekedésével az esetlegesen keletkező károk is jelentősebbek.

Állandó kiállítás

A most induló tervidőszakban a fejlesztés legfontosabb célja a kimagasló szarvasállomány minőségének javítása. Ugyanez a feladat az őzáilománynál is, ahol ezzel együtt a létszámot is emelni szükséges. A harmincöt vadásztársaság mellett a megye vadgazdálkodásában meghatározó szerepe van az állami szektornak.

A Sefag a szarvas- és disznóéi lományának szinten tartása mellett növeli az őz és a dám állományát. Emellett a segesdi területen apróvadtartási és -tenyészgyobb része gépesített. Egyre gyakrabban építenek fürdőszobát. Az emberek többsége a termelőszövetkezetben talál munkalehetőséget, de sokan utaznak Kaposvárra is dolgozni. Kiváló a közlekedés: tíz járat köti össze Gadácsot a „világgal”. Kis boltunkban minden megtalálható, ami egy ekkora község alapellátásához szükséges. E körülményeknek köszönhető, hogy Ga- dácsról nincs elvándorlás. A megyeszéli községhez ragaszkodnak a lakói. Tanácstagként szeretném elérni, hogy a tanács segítségével, és persze a lakosság összefogásával egy kis klubot alakítsunk ki a használaton kívüli iskolaépületben a fiataloknak Biztos vagyok abban, hogy élénk élet alakulna ki. Szeretném, ha rendezettebb, csinosabb lenne a falunk. Ehhez ugyancsak jelentős társadalmi munkát kell szerveznünk.

jéket is levágja. Másként elérhetetlen helyekre, öt méter távolságra lehet benyúlni vele.

Az alapgéphez ároktisztító kanál és galyazó fűrész is csatlakoztatható, ezeket már megrendelték, így a közeljövőben a költségvetési zem még jobban „fölfegy- erkezve” veheti föl a harcot a „rendetlenkedő” növényekkel, az elduguló árkokkal.

tési kísérleteket indítanak. Hasonló célokat tűzött maga elé a Dél-somogyi Állami Gazdaság is, azzal kiegészítve, hogy a vaddisznóvadászat iránti növekvő igények kielégítése érdekében disgnóskertet létesítenek és növelik zárttéri fácántenyésztésüket. Emellett ezer hektár vadföldet állítanak üzembe az állomány megfelelő takarmányozása érdekében. A Balatonnagybere- ki Állami Gazdaság az ap- róvadtenyésztési rendszerén belül bővíti szolgáltatásait, növeli szarvasállományát és beindítja a főként exportra termelő nádfeldolgozó üzemét.

A testületi ülésen két tennivaló került különös hangsúllyá! szóba. A feladatok elvégzése érdekében az eddi ginéi nagyobb gondot kell fordítani a gazdálkodó tevékenységre, másrészt a vadásztársaságok és a nagy szakmai tudással rendelkező állami szektor közötti együttműködésre.

Döntést hozott a testület arról is, hogy Somogy nagy vadászati, hagyományaira való tekintettel, megteremtik a feltételét egy állandó vadászati kiállítás megszervezésének.

Egy kisközség tavaly megválasztott tanácstagjával beszélgettem. Egy, a falujáért felelősséget érző, az emberi kapcsolatokat ápoló asszonynyal, aki nagymamaként is fiatalos lelkesedéssel képviseli választóit a testületben.

D. Z.

B

eimben foglalt ' két szó aligha illik egymáshoz. Mint tűz és víz, annyira nem tűrik egymást. És az emberek vágyában, sőt követelésében is az ellenkező póluson foglalnak helyet: a bürokráciát visszaszorítani, a demokráciát pedig szélesíteni, még inkább kibontakoztatni szeretnénk.

t

A bürokrácia növekedése a demokrácia ellenében hat, azt gátolja, csökkenti, a demokrácia fejlődése pedig a bürokrácia sírásója. Ezek a nyilvánvaló felismerések, persze, önmagukban még nem jelentik a valóság megváltoztatásának kizárólagos garanciáját.

Márpedig a valóság megváltoztatandó, éppen azért, mert ebben a valóságban, a mi életünkben is szüntelenül együtt van jelen a bürokrácia is, a demokrácia is. Le kell szögeznünk, rögtön, hogy ez a tény önmagában még nem valamiféle gyengeség jele, sőt — bármilyen furcsán hangozzék is — egyfajta tünete a fejlődésnek. A bürokrácia, a papírmunka ugyanis gyakran következik az élet minden területén abból a tényből, hogy a legkülönfélébb munkafolyamatok az iparban, a tudományban, a mezőgazdaságban, az irányításban — technikailag, technológiailag — mind fejlettebb színvonalra emelkednek, s ezekben a folyamatokban a fizikai erőt, sőt az agy munkáját is bizonyos mechanikus műveletekben mindinkább helyettesítik olyan eszközök, amelyek a papírt fokozottabban igénybe veszik.

Tehát kár lenne a bürokráciát kizárólag úgy értékelni, mint valamilyen emberi gyengeséget, amely valami átokként nehezedik ránk. Nem. A bürokrácia megszületésének objektív alapjai a társadalom fejlettségének, berendezkedésének, hagyományainak adott fokától függenek, nem véletlenül jöttek létre, s az emberiség történetében távolról sem a mi

Minden jó kezdeményezést, módszert érdemes továbbadni, ha az a fiatalok kommunistává nevelését szolgálja. Sok üzemben, vállalatnál nehezen megy a harminc év alattiak fölvétele a pártba. Ezt több körülmény nehezíti, ezek között — a fiúknál például — a katonai szolgálat ideje, sőt a népgazdaság szempontjából nem hátrányos vándorlás is szerepel, a nőknél pedig a férjhez menetel, azután a gyermekgondozási segély egyszeri vagy többszörös ideje.

így érthető, hogy Olykor nehezen kerülnek a kommunisták sorába egyébként tevékeny közéleti munkások, akik a szakmunkásképzőben, a katonaságnál, az előző munliahelyükön is kiemelkedő KISZ-munkát végeztek.

Semmiképpen sem jó, ha mindenhol elölről kezdődik a megismerkedés, noha már régen bebizonyosodott, hogy a fiatal bátran fölvehető a pártba.- A dolgozó sok mindent magával visz az iskolából a munkahelyre, s akkor is, amikor egyik vállalattól átmegy a másikhoz. Sajnos, egy még mindig hiányzik — a politikai „ajánlólevél”. Pedig erre egyre nagyobb szükség lesz, hiszen az állam szorgalmazza a jó fiatal szakmunkások vándorlását oda. ahol nagyobb hasznot hajthatnak a népgazdaságnak.

Nem minden párttagságra alkalmas fiatal KlSZ-ta.g, így nem lehet kimondani, hogy a KISZ figyeljen oda ezekre a szakmunkásokra. Azt 'azonban érdemes volna elérni, hogy legalább a KISZ-tagok 'más munkahelyre távozásakor gondoljon az esetleg szükséges javaslatra.

világunk az első, amelyben gondot okoznak.

Természetesen, amikor a bürokráciát szapuljuk, mindnyájan erre a túlburjánzására gondolunk. És mikor érzékeljek túlzásnak a bürokrácia jelenlétét, méreteit, erőit? Éppen akkor, amikor már nem társadalmilag szükséges és hasznos funkciókat tölt be, hanem kártékonyakat. Ezeket vég nélkül sorolhatnánk, ám közülük kettőt van. csak hely itt kiemelnünk, méghozzá a két legnyugtalanítóbbat:

Az egyiket a kapitalizmusban is sok és sokféle kritika éri, s ez nem más, mint hogy a bürokráciának rendkívül nagy a vitalitása: hajlama van rá, hogy önmagát minduntalan újratermelje, sőt bővítse, s ezáltal rendkívül nagy energiákat von el a társadalomtól. A Par- kinson-könyvek magyarországi népszerűsége is mutatja, hogy e jelenségekben sok hasonló motívum fedezhető fel az egész világon.. Nálunk is érzékelhető, hogy a papír- és aktagyártás egy ponton túl olyan kényszer- helyzeteket tud előidézni, amelyekben azt a látszatot kelti, mintha csak újabb papírokkal, aktákkal, szabályzatokkal, paragrafusokkal lehetne leküzdeni őket. Márpedig ez a bürokrácia „nagy csele”, mert a fentiek éppen a vártnak az ellentétét, a bürokrácia további növekedését idézik elő.

A kudarcok aztán újra meg újra felszínre hozzák azt a felismerést, amit ma közkeletű kifejezéssel úgy szoktunk emlegetni, hogy az emberi tényező megnövekedett szerepével kell jól élnünk. Csakis az ember, a gondolkodó, a világa bonyolultságán felülemelkedni, abban eligazodni tudó ember képes megálljt parancsolni ennek az áradatnak.

De hogyan? És itt következik a bürokrácia kártékonyságának másik fontos eleme. Csak felelősséggel léphet közbe az ember, de

kommentárunK'

Az egész ügy szempontjából figyelemre méltó a kaposvári 503. számú szakmunkásképző intézet párt- szervezetének kezdeményezése. Rájött a vezetőség arra, hogy gondot okoz az együtt töltött idő rövidsége miatt a tagfelvétel a politikai szempontból érett, közéleti tevékenységet folytató, érettségizett szakmunkástanulók közül. Ebbe nem akarnak belenyugodni, ismerve azt, hogy a fiatal mindent elölről kezd a munkahelyén. Ezért többnyire azt a gyakorlatot folytatják, hogy különböző megbízásokkal mérik föl az alkalmasságot, s ennek alapján tájékoztatják a végzett szakmunkástanuló munkahelyi pártszervezetét. Most például két olyan érettségizett fiatal kapott szakmunkás-bizonyítványt, aki kiérdemelte, hogy a munkahelyén ne kelljen túl sokat várnia a párttagkönyvre.

Véleményem szerint valamiféle ilyen jelzőrendszerre lenne szükség minden párt- szervezet között az ilyen esetekben. Túl kényelmes az az álláspont, hogy „majd felfigyelnek a fiúra" az új üzemében is. A gyakorlatban ez koránt sincs így, olykor még azokra sem számítanak, akik már ott dolgoznak évek óta. s valóban bizonyítottak. S amikor végül „rájuk kerül a sor”, már vám tartoznak a fiatalok kategóriájába.

A kaposvári szakmunkás- képzőben közvetett pártépítésnek nevezték el jelzésüket. Sokat lendítene a fiatalok tagfölvételén, ha ez a módszer általánossá válna.

L. G.

a bürokrácia éppen a felelőtlenségre nevel, sőt annak kedvez. A bürokrácia sokszor azért is virul, mert kiválóan alkalmas arra, hogy papírok, akták mögé bújjanak azok, akik e papírok nélkül nem képesek vagy nem akarnak kiállni valami mellett vagy ellen. A felelősség elől' segít elbújni a bürokrácia, a maga papírtermelő és értekezletszaporító mechanizmusával, amely — mint látható — már nemcsak valamely munkamenet vagy irányítási rendszer mechanizmusa lehet, hanem az emberek életvitelének, a világukhoz, sőt a saját jövőjükhöz való viszonyának a mechanizmusa is.

És ez az a pont, ahol a bürokrácia a demokráciára is a legveszélyesebb. A de- mokráciá ugyanis feltételezi a jellemben és közélett ismeretekben érett emberek felelősségérzetét, felelősségvállalását. Vagyis' éppen azt, amiről a bürokrácia leszoktatni igyekszik az embert.

E

zért aztán csakis a bürokrácia elleni céltudatos küzdelem segíthet bennünket abban, hogy tovább szélesítsük a szocialista demokráciát. Ez utóbbi pedig legfőbb politikai és emberi céljaink egyike. Hiszen olyan, országot akarunk építeni és tovább építeni, amely minden külső-belső nehézség ellenére megteremti valamennyi dolgos, tisztességes állampolgára számára a jó közérzetet, a jól végzett munka lehetőségét és örömét, a kulturált életmódot, a boldogulás biztos reményét és tudatát.

Ezért a demokrácia olyan eszköz, amelyet magunk formálunk — magunknak. Többek között a bürokrácia ellen folytatott szívós, körültekintő harcunk révén is.

Cs. I

Kaszál, árokban kanalaz

V. M.

Naponta találkozik a választóival

Bürokrácia és demokrácia