Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-26 / 199. szám

/ • y' VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! SOMO ARA: 1,40 Ft NÉPLAP XXXVII. évfolyam, 199. szám 1981. augusztus 26., szerda Keszthelyen Az agrárszakember­képzésről tanácskoznak Tizenegy ország — Auszt­ria, Bulgária. Csehszlovákia, Finnország, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDÍK, az NSZK, a Szovjetunió és az Egyesült Államok szakembereinek részvételével kedden Keszt­helyen megkezdődött az ag­rárszakoktatás helyzetével és fejlesztésével foglalkozó nemzetközi tanácskozás. A négynapos eszmecsere első előadója, Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes volt, aki az agrárszakemberek társadalmi közéleti szerepé­ről beszélt. A tanácskozás pénteken fejeződik be. Élénk forralom vegyes ipar cikkekből Javult az áruellátás Gyorsjelentés az év első hét hónapjának áruforgalmáról Megfelelő voft és hónapról hónapra javult a lakosság áruellátása — állapította meg az a gyorsjelentés, ame­lyet a Belkereskedelmi Mi­nisztérium készített az év első hét hónapjának árufor­galmáról. Ebben az évben augusztusig a kiskereskedel­mi üzletekben a lakosság — folyó árakon — 9 százalék­kal többet költött vásárlá­sokra, mint a múlt év azonos időszakában. A készpénzes áruértékesítés kereken 10 százalékkal haladta meg az elmúlt évit. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az üz­letek 4,4 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, s a termékek többségéből bő­séges kínálattal szolgáltak, ám néhány cikkből, főként élőhalból, édesipari lisztes­áruból, a nyáron pedig sör­ből nemcsak a választéki, ha­nem a mennyiségi igényeket sem' tudták mindig kielégí­teni. Dinamikusan, az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 12.5 százalékkal növekedett az iparcikk forgalma, s ezen belül a ruházati termékeké 10, a vegyes iparcikkeké pe­dig 13,1 százalékkal. Az év elejétől kezdve fokozatosan javították az ellátást ruhá­zati termékekből, s megfele­lő kínálattal bonyolították le a tavaszi és a nyári szezont. Ennek ellenére több cikkből, főként felső, kötöttáruból, ha­risnyából, zokniból a kíná­lat nem ütötte meg a kívánt mértéket, hiányos volt az el­A jó termés gondjai Napraforgó-termesztési tanácskozás Göilében Vannak növények. ame­lyeknek vetésterületét meg­annyi rábeszélés ellenére sem növelik a gazdaságok, és o^anok is, amelyeknek termelését viszont a „lebe­szélés’' ellenére is fokozzák. A látszólagos ellentmondás nyitja: a termelés jövedel­mezősége. Nincs arról szó, hogy a napraforgó az agro- nómusok számára rokon­szenvesebb növény, mint például a kukorica. Egysze­rűen: a somogyi adottságok között a napraforgó egy hek­táron átlagosan tízszer ak­kora nyereséget hoz, mint a példaként hozott másik növény. Soha ekkora terüle­ten nem termeltek még nap­raforgót Magyarországon, csupán a somogyi tsz-ekben 15 ezer hektáron vetették. A tavalyihoz képest újabb két­ezer hektárral gyarapodott területet látva a legtöbb üzem szakemberei némi szo­rongással várják a rövidesen megkezdődő betakarítást. Mint egyikük kesernyés hu­morral megjegyezte: „Baj­ban leszünk, ha a naprafor­gótáblák beváltják szép ígé~ retüket.” Sajnos nem túlzott. A vár­hatóan jó napraforgótermés nehézségeket okoz majd ... Mindezek után aligha meg­lepő az a nagy érdeklődés, amely a tegnap Göilében tartott és a nádudvari ipar­szerű termelési rendszer (KITE) által rendezett nap­raforgó-termesztési tanácsko­zást kísérte. A rendszer szak­értője kereken kimondta: megannyi erőfeszítés, egyez­tetés és szerződés ellenére is félő, hogy fennakadások lesz­nek a napraforgó átvételé­ben. Az ipar képtelen feldol­gozni és tárolni a teljes mennyiséget. A nádudvari rendszer vállalta, hogy part­nerei termésének 60 száza­lékát — tetemes többletkölt­séggel — tárolja, de még a fennmaradó 40 százalék za­vartalan átvétele sem látszik biztosítottnak. Nagy gond a szállítás ift. Nem ritka, hogy í betakarításkor várt vago­nok egyszerre, ráadásul rend­szerint szombaton érkeznek meg. S jó, ha megérkez­nek ... A tsz-ek nagyobb ré­sze képtelen tárolni a — mellesleg igen kényes — magvakat. A csupán jelzett nehézségek rengeteg fejfá­jással, s ami nagyobb baj, veszteséggel járnak. Akkor miért nem termel­nek kevesebbet? Azért, mert az érdekeltségi viszonyok erre kényszerítik a gazdasá­gokat. A tsz-ek többsége pénzügyi egyensúlyának megszilárdítását, a tovább­fejlődéséhez szükséges anya­giak előteremtését jórészt a napraforgó nyereségétől vár­ja. Ezért vállalják a helyen­ként már-már irreális koc­kázatot és tetemes gondot is. Az Országos Mezőgazdasá­gi Fajtakísérleti Intézet szakirányítója zavarban volt, amikor mindezek után a hol­nap még ígéretesebb napra­forgófajtáiról kellett beszá­molnia. „Ugyan kit érdekel egy még jobb fajta, mikor így is sok a napraforgó?” Szögezzük le: igenis érde­kesek a többet termő fajták, s örülnünk kell az idei ter­mésnek. Ma ugyanis valójá­ban nem annyira a napra­forgó sok, mint inkább aránytalan a termelők és a feldolgozók közti tehermeg­osztás. A napraforgó értékes nö­vény. Tonnánkénti világpia­ci ára több mint 300 dollár. Az idén az eddigi jelzések szerint mintegy 50 ezer ton­na exportálásra nyílik mód. Figyelemre méltó az az esély is miszerint az Argentínából és Brazíliából nagy mennyi­ségben behozott szójadaráért napraforgó-vetőmaggal fi­zethetünk, illetve hogy több külföldi ország érdeklődik a napraforgó-vetőmag ma­gyarországi céltermelése iránt is. A legutóbbi határszemlék tanúsaga szerint a somogyi gazdaságokban. 1.8—2 ,— a vendéglátó göllei tsz-ben 3 tonna körüli — hektáronkén­ti napraforgótermésre szá­míthatnak. Igaz, a naprafor­gó szeszélyes növény, s oly­kor megtréfálja a termés- becslőket . . . Reméljük, hogy nem ez lesz a növénnyel kapcsolatos idei feszültségek „megoldása”. Szót érdemel még egy, a tárolási gondokat enyhítő újítás. A kányái tsz szakemberei által kidolgozott tároló két hónap alatt föl­építhető; árát két év alatta megtakarításokból fizeti vissza. B. F. látás. A vegyes iparcikkeket árusító üzletek élénk kíná­lattal segítették a vásárlást fekete-fehér tévékészülékek­ből, építőanyagokból, mosó­gépből, centrifugából és más termékekből. A keresletnek megfelelően a nagykereske­delem egyebek között 20 szá­zalékkal több árut értékes- sített zománcozott és alumí­nium edényekből, elektromos hűtőszekrényekből, 45 száza­lékkal többet gáztűzhelyből. Azonban a zár, a lakat, a vasalás, a csavaráru, a tás­kavarrógép, valamint egyes híradástechnikai cikkek a választéki és időnként még a mennyiségi igényeket sem elégítették ki. A jelenlegi helyzetben, bár kisbútorok­ból és gyermekbútorokból még nem hiánytalan és ki­fogástalan az ellátás, a bú­torkínálat összességében jp. A papír- és írószerkereske­delem megfelelően felkészült az iskolaszezonra, s a lakos­ság kedvezően fogadta az en­gedményes füzetvásárt. A lakosság júliusi ellátá­sának adataiból kitűnt, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelem ebben a hó­napban 25,5 százalékkal több burgonyát, zöldséget és gyü­mölcsöt értékesített, mint egy évvel ezelőtt. Ezen belül elsősorban a zöldségféle for­galma növekedett, csaknem 50 százalékkal, s gyümölcs­ből 18 százalékkal többet vá­sárolt a lakosság. Az egy év­vel ezelőttinél jóval bősége­sebb kínálattal szolgáltak sárga- és görögdinnyéből, pa­radicsomból, zöldpaprikából, sárga- és őszibarackból, nyá­ri almából és körtéből. Ugyanakkor főzőtökből és fejes káposztából a korábbi­nál kevesbb jutott az üzle­tekbe. A tiszalöki hajójavító üzemben az idén tizenkét von­tató motorost, uszályt, lakoliajót és úszótestet újítanak fel. Emellett évente, két-három saját tervezésű, kétszáz tonnás uszályt is gyártanak a tiszai hajós fuvarozás részére Ülést tartott a Szövesz elnöksége és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa Növekszik a fogyasztási szövetkezetek kivitele; a szövetkezeti szervek az el­múlt öt évben mintegy 8.3 milliárd forint értékű ter­méket exportáltak. A kivi­tel ez idő alatt összességé­ben hozzávetőleg 80 száza­lékkal bővült — állapította meg a Szövosz elnöksége keddi ülésén, amelyen az áfészek export-tevékenysé­gének helyzetéről és a fej­lesztés lehetőségeiről tanács­koztak. Az áfészek és a szövetke­zeti vállalatok elsősorban mezőgazdasági terményeket, termékeket szállítanak kül­földre. Az export-választék az elmúlt években tovább bővült, például sikert arat­tak a fatömegcikkek és a lakberendezési tárgyak. A VI. ötéves terv idősza­kában a tervek szerint a fo­gyasztási szövetkezetek ex­port-árbevétele több mint negyedével emelkedik. A Szövosz elnöksége meg­vitatta a Skála-Coop műkö­désének tapasztalatait. Meg­állapította, hogy az újsze­rű értékesítési, munka- és üzemszervezési, valamint technológiai megoldásokkal sikerült gyümölcsözően mű­ködő szervezetet kialakítani. Szálloda épül a Déli pályaudvarnál A Déli pályaudvar szomszédságában a terveknek megfelelő ütemben épül a Finta József, Állami-díjas, Ybl-díjas főépítész vezetésével tervezett négyszázszobás szálloda. A kivite­lezést osztrák vállalatok végzik a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat bevonásával. Aa építők a szállodai szint elérése után megkezdhetik a külső burkolat felrakását A huszonhatezer négyzetméter összaiapterületu új szállodát 1982 júniusában adják át (MTí-íoáó — Balaton József fel*, ­Októberben összeül az ipa­ri szövetkezetek VII. kong­resszusa. Kedden az Ipari Szövetkezetek Országos Ta­nácsa ülést tartott, amelyen megtárgyalta a kongresszus elé kerülő dokumentumokat- a többi között az előző kong­resszus óta végzett munkák­ról szóló beszámolóterveze- tet. Ennek alapján megállapí­tották, hogy az ipari szö­vetkezetek sikerrel teljesí­tették a tíz évvel ezelőtt el­határozott fejlesztési prog­ramjukat Jelenleg 867 ipari szövetkezet és 16 szövetke­zeti és közös vállalat műkö­dik. A szervezeti változások következtében a szövetkeze­tek száma az elmúlt öt esz­tendőben 182-vel csökkent, a vállalatok száma pedig öt­tel emelkedett. Az elmúlt években tovább bővült a szövetkezeti szol­gáltatóipari hálózat, a lakos­sági szolgáltatási igények 35 százalékát a szövetkezetek elégítik ki. Az országos tanács egyet­értett azzal, hogy az ipari szövetkezetek, a tagság, az alkalmazottak és vezetők ké­pességeinek és az eszközök mennyisége, összetétele, va­lamint a munkakörülmé­nyek fejlődése alapján al­kalmasak a korábbiaknál magasabb társadalmi köve­telmények teljesítésére. Az országos tanács jóváhagyta a kongresszusi beszámolót és az ipari szövetkezetek kö­vetkező feladatait meghatá­rozó állásfoglalás tervezetét. Megkezdték a víztisztító műszaki próbáit A Balaton védelmét szolgálja Marcaliban, a Volán 13. számú Vállalata üzemegysé­gében új szennyvíztisztító telep műszaki próbája kez­dődött. A tízmillió forint értékű rendszer építéséhez a múlt év végén fogtak hozzá, s az határidőre készült el. A Budapesti Műszaki Egyetem vízgépek tanszéke tanári ka­rának szabadalma alapján készült víztisztítónak olyan szűrŐKonténere van. amely egyaránt felfogja a mecha­nikai és az olajszennyezést, s a vizet újra felhasználha­tóvá teszi. A rendszerrel egyidőben elkészült egy ha­talmas vízgyűjtő is. Marcali tizenöt kilométer­re fekszik a Balatontól, így mz új berendezés a tó »tz- «édetatel ásseol&al j».

Next

/
Thumbnails
Contents