Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-25 / 198. szám

Nyugdíjasok és gondoskodók Emlékplakett a munkásévekért A nyugdíjasokat el lehet búcsúztatni tisztességgel, megbecsüléssel, egyszerűen vagy fölhajtással, többnyire annak megfelelően, hogy az idős ember munkája mit je­lentett a vállalatnak, a mun­katársaknak. Az. is fontos, hogy miként számítanak rá a jövőben. Főleg így van ez a termelőszövetkezetekben, ahol a nyugdíjas munkás ke­ze is nélkülözhetetlen. Nem véletlen hát, hogy mezőgaz­dasági üzemeinkben tiszte­let övezi az idős embereket. Szép ajándékkal búcsúztat­ják őket nyugdíjazáskor, es nem feledkeznek meg róluk akkor sem/ ha munkaviszo­nyuk mar megszűnt — pa­pírforma szerint. Példa erre Del-Somogy egyik termelő­szövetkezete, a görgelegi is,' amely az utóbbi években so­kat hallatott magáról, lilább ered meny te lens egei miatt, majd a talpraallás próbálko­zásainak köszönhetően. Amikor új vezetőség ke­rült a termelőszövetkezet éle­re. első dolga , volt a szerve­zés javítása, annak keresé­se: hogyan lehetne okosab­ban gazdálkodni a pénzzel, például a szociális es kultu­rális alappal. — Termelőszövetkezetünk­nek évente 230 ezer förintja van a szociális es kulturális alapban, az előbbire 220 ezer forint jut, az utóbbira 60 ezer. Kévés pénzzel nehez gazdálkodni. Mi úgy gondol­tuk, hogy elsősorban a nyug­díjasokkal törődünk. A het­ven éren felülieknek és a hetven éven aluli, de egye­dül álló nyugdíjasoknak rendszeresen folyósítunk szo­ciális segélyt. A magatehe­tetlen embereknek nem adunk pénzt, hiszen ők job­ban járnak, ha például tű­zifát biztosítunk részükre. A segélyezés'mellett bőven ma­rad pénzünk arra. hogy a hozzánk tartozó községekben rendszeresén megtartsuk az öregek napját, A korábbiak­kal szakítva ezekre a ren­dezvényekre nemcsak a tsz- nyugdíjasokat hjvtuk meg, hanem a falu valamennyi idős emberét. A tsz-elnök, Magyar Jó­zsef két szép mívű dobozt mutat: emlékpUtkeUek van­nak benne. Az idén először tizenhét nyugdíjas kapott ilyet a munkás, évek emlé­kére. Apró figyelmesség, amely egy életre emlék ma­rad. Emlékeztető a szövetke­zetre, az együvé tartozásra. A közös kirándulások es színházlátogatások is össze­tartják az idősebbeket és h fiatalokat. — Ha- takarékosan is, de igyekszünk segíteni minden rászorulón. A nagycsaládo­sok gyermekeinek például kétszáz forintot adunk a tan­szervásárláshoz; egy három­gyermekes családban hatszáz forint is számottevő segítség. — Mi marad így a terme­lőszövetkezet középkorú dol­gozóinak? — Színházlátogatásokat szerveztünk es szervezünk Kaposvárra és Lábodra, Ki­rándulásokat tartunk szak mai és pihenést egyaránt szolgáló programokkal. Har­kányban például három szo­bát hereiünk egy üdülőben a Mecsektourist közreműkö­désével. Az idén 32 család 154 tagja nyaralhatott ott hosszabb-rövidebb ideig. K meddig tehette, hisz a nyár nálunk a munka dandárja, es ott a háztáji is. amit sen­ki sem hagy szívesen gaz­dátlanul. Nem tudom, hogy hány mezögazdasagi üzemben gon­dolkodnak a görgeteglekhez hasonlóan. Félő: nem sok­ban; pedig ez az ember meg­becsülését jelenti. Mindezért tisztelet jar a goi gelegiek- nek. N...F. Kéztisztító Lengyeltótiból Ultra Derm kéztisztító tubus és flakon gyártását kezdték meg a lengyeltóti Somogy Népe Mg. Tsz. muanyagüzemé- oen. A flakonokat itt is töltik a Budapesti Egyesüli Vegyi Müvek kéztisztítójával. Évente egymillió flakont gyártanak A fogyanztók érdekében Sör felárral jellemző a „szűk mérés" Indokolatlan hívások az éjszakai ügyeletén Nem rendelés, hanem elsősegély-szolgálat Azoknak, akik gyorsan sze­retnének meggazdagodni, es a cél érdekében minden esz­közt bevetnek, nyáron a Bala- tonpart kitűnő vadászterület. Annál is inkább, mert a vá­sárló néha későn veszi észre, hogy becsapták vagy ha idő­ben rájön, akkor sincs ked­ve újra átverekedni magát a tömegen, s azért a pár fo­rintért „pankrációzni". Sze­rencsére az ellenőrző szervek is tisztában vannak ezzel, így gyakran fölkeresik a bolto­kat, vendéglőket, büféket. A Marcali Járási—Városi Rend­őrkapitányság a járási népi ellenőrzési bizottsággal, a já­rási hivatal kereskedelmi osz­tályával, esetenként a KISZ- bizottsággal'közösen végez el­lenőrzéseket a tóparti egysé­gekben. A közelmúltban 15 ilyen helyen jártak, és a ko­rábbihoz hasonló tapasztala­taik voltak. A vizsgált egységek telénél találtak különböző 'hiányossá­gokat. Általános tapasztala­taik közé tartozik, hogy az idényjellegű egységek .10 ré­szénél nincsenek hitelesített mérőeszközök, vagy ha van­nak, nem használják őkel. Másutt hitelesítve voltak aigyan a fémmércék, am csak 1978-ban, s akárhogy is szá­molunk, a két ev — ilyen gyakran kell hitelesíteni a mércéket — már letelt. Több egységre is ráillik, amit például a balatonfeny- vesi bisztróban tapasztaltak; nem volt kifüggesztve a vá­sárlók könyve, es az üvegbe- létek díjtáblázata. A mérleget úgy helyezték el, hogy azt a vásárlók nem láthattak'. Jellemző meg a „szűk mé­rés". amikor a lel deci ko­nyak nem fel deci. Persze az ára azért nem kevesebb. Az alkoholizmus elleni küzde­lemnek ilyen megnyilvánulá­sa eljárást von maga után. Például Fonyódligeten a Cent­ral étteremében egy júliusi ellepőr/.és során fizetéskor 22,80-at tellek rá még a szám­lára, ráadásul a dolgozónak egészségügyi könyve sem volt. Az ellenőrök rövidesen újra visszatértek: akkor már más szolgálta ki őket, s nyolc fo­rint néhány fillérrel próbálta becsapni a vásárlókat. A legutóbbi ellenőrzés so­rán a fonyódi hajóállomásnál levő Ulasellato-egységet két­szer is fölkeresték^ Az első alkalommal kiderült, hogy a fél deci konyakot — amely­nek ara 9,60 forint — egysé­gesen 10 forintért adják, mondván: minek bíbelődni az apróval. Délután egy sörre ugrottak be az ellenőrök; ak­kor is kerekített az eladó, a 17,80-as sörért 20 forintot kért. Vásárolták itt grillcsir­két is. Egy darabért 16 fo­rintot fizettek, s a visszamé- réskor kiderült, hogy a csir- kedarub 13 dekas, súly sze­rinti ára 11 forint 10 fillér. Az üzletvezető azzal védeke­zett, hogy ö egesz csirkét kap, ezt aztán egészben árulja 85 forint 80 fillérért, esetleg fél­ben vagy negyedben adhatja, es nem kell mérnie. Erre vál­tóién ulasítása van, amitől nem térhet el. A vállalat az üzletvezető állítását igazolta, ezért aztán nem is Vontak felelősségre. Ám ez a meglehetősen furcsa vállalati utasítás megér egy mondatot. Mert ha a csirkét negyedelik, az egyik negyed­be egy comb. a másikba egy szárny kerül. Vajon melyiket ki kapja ugyanezért a pénz­ért'.’ Ügy erzem, ezen az uta­sításon sürgősen változtatni kell, hiszen ez is a vásárlók megkárosítása — csakhogy „szentesített” formában... Az egységvezetőt persze * sör es a l>on.vak árának föl­emelése iniatt felelősségre vonta a Marcali Járásbíró­ság, es vásárlók megkárosítá­sának vétségéért 4400 forint pénzbírsággal sújtotta. Az ilyen esetek, sajnos, a Balaton partján meglehetősen gyakoriak. A NEB adatai sze­rint a vizsgált egységek 60 százalékánál találtak külön­böző szabálytalanságokat. Ezek egy részével a szabály­sértési hatóságok foglalkoz­nak, a többi a bíróságra ke­rül, s a pénzbüntetés mellett az sem ritka, hogy az üzletve­zetőt, felszolgálót, csapost el­tiltják foglalkozása gyakorlá­sától is. D. T. Kaposváron, az Ezredév utcában este hétkor kezdő­dik az éjszakai ügyelet. Gye­rek- és fel nőt (orvos, fogor­vos várja a riasztásokat, á kék lámpával ellátott fehér autó útra kész. Pencz Jó­zsefnek. az éjszakás gépko­csivezetőnek több. mint egy évtizedes tapasztalata van már erről az „éjszakai élet­ről”. S ezek a tapasztalatok 'egyes emberek, magatartások miatt nem túl kedvezőek. — Az egy hónap alatt megtett kilométerek húsz­huszonöt százaléka felesleges és jogtalan riasztásokra megy el. Kihívják az orvost egy megadott címre, ahol aztáh a lakók csodálkozva kérdik, hogy mit keres itt az éjsza­kai ügyelet, ők ugyan nem hívták. Valaki viszont jól szórakozott.. Ugyancsak ...jó szórakozás", amikor olyan számot adnak meg, amely­nek alapján a temetőben kö­tünk ki. Sötétedés után egyébként is nehéz elolvas­ni a 'házszámokat az egész városban! Pencz József sorolja az eseteket: férj-feleség össze­veszik, ki más tegyen köz­tük igazságot, mint az éj­szakai ügyelet. Hétvégére ki­rándulni megy a család, az öreg nagymamával azonban nem tudnak mit kezdeni, hát vitesse el az éjszakai ügye­letes. A képzelt beteg külön típus. Csak akkor érzi jól magát, ha az ügyeletes orvos kimegy hozzá. Hiszen ez ne­ki kötelessége! Gyakoi/i esel, hogy hár<>m-négy napi be­tegség után hívják ki az or­vosi. mert így nem kell el­menni a rendelésre, sokkal kényelmesebb. S akinek az­nap nem volt kedve bemen­ni dolgozni, az este hívja az Ügy eletet, es igazolást kér. Mindemellett ..softszőr Tflft-á­p ws kutya v-árja őket, mert „elfelejtették” megkötni, vagy a sötét udvaron egye­dül kell vegigbottódozn-íuk, mert nem kíséri ki a kapuig az éjszakást. — Nemrégiben az egyik riasztásnál olyan utcán men­tünk végig, amely lejtett, így ki lehetett kapcsolni a kocsi motorját, s csendesen gurul­tunk lefelé. Látjuk ám, hogy a „beteg” ott ül a tévé előtt, s igen jól mulat. A csenge­tésre pillanatok alatt az ágy- % ba ugrott. Az egyik környék­beli faluba pedig azért hív­tak az éjszakást, hogy nézze már meg doktor été, mégis melyik gyógyszert lenne ér­demes bevenni az ott lévök közül. Eddig ezt szedte a páciens, de ha most azzal próbálkozna .. . Közben pe­dig valakinek talán épp er­re a fél órára lett volna szüksége orvosra ahhoz, hogy életben maradjon. Számtalan változata meg a felesleges és indoko­latlan riasztásoknak. Az Ez­redév utcai központ és az ügyeletes autó között nincs rádiós összeköttetés, így minden egyes hívás után vissza kell oda térni, még ha a következő riasztás a szomszéd utcába szólít is. Elképzelhető, mennyi idő vész kárba, ha például egy távolabbi faluba szól az in­dokolatlan hívás. Legalább egy óra kiesés. Orvosnak, gépkocsivezetőnek, asszisz­tensnőnek ilyenkor egyetlen „vigasza” az a napló, ahová az eseteket bejegyzik, név­vel, dátummal ellátva. Staub Simonná, az éjszakás nővér sűrűn teleírt füzetet mutat. — Ide jegyzik be az ügye­letesek az indokolatlan hí­vásokat, leírva az esetet. Ke­vesen tudják, hogy ezekért a jogtalan hívásokért büntetés, bírság jár, ha az orvos je­lentésében panasszal . fordul az illetékesekhez. Nemcsak az álbetegek okoznak gondot az éjszakai ügyeleteseknek, hanem azok is akik alaposan felöntenek a garatra, mielőtt az éjsza­káshoz mennének. Nemegy­szer kell a rendőrség segít­ségét kérni, hogy ezeket a „betegeket'’ eltávolítsák. Dr, Raloph Erzsébet, gyer­mekorvosnak is hasonlóak a tapasztalatai, de ebben az esetben a szülőké a felelős­ség. Harmadik napja lazas a gyerek, . de a rendelésre nem viszik el — o.tl sokat kell várni '■—, majd kijön az ügyelet. — Sokan azt hiszik, hogy az este héttől reggel hétig tartó egészségügyi szolgala­tunk olyan, mint a norrrtU rendelés. Az éjszakai ügye­let más jellegű, más a fel­adató. Az éjszakai ügyelet íie.m rendelés, hanem első­segély-szolgalat a súlyos ese­tek ellátásúra. Az indokolat­lan, jogtalan hívások pedig éppen abban akadályozzák az orvost, hogy ezeken a be­tegeken segítsen. A. A. — Na jó, hát akkor in­duljatok — szólal me-?, a ta­nárnő is, es miközben egy alig észrevehető fintorral elmosolyodik, egy pillanatig arra gondol, hogy talán azért ilyen szolgálatkész most a férje, mert így lova­glás színben tüntethet’ fel magát a fiatal özvegy előtt. De máris elhessenti magától ezt a rosszindulatú feltéte­lezést, feláll az asztaltó" int a tanárnak. —- Gyere, segítek bepa­kolni őket a kocsiba! Én most erélyesebb lehetek Hankóczynéval, mint te. Az­tán majd utána megebé­delsz. Csak siess haza. Az asszony most is a fo­lyosón szaladgál a már tel­jesen áléit kislánnyal; és amikor meglátja a tanár há­zaspárt, mintha csak rájuk várt volna, segélykérőén áll meg előttük. — Jöjjön. Zsuzsika! Most bemennek szépén a kórház­ba —’ mondja neki határo­zottan a tanárnő, és Han- kóczyné most ezt is békésén veszi tudomásul. Lemennek a liften, a fiatalasszony még­segédkezik a kocsi körül, megfogja a gyereket, amíg az anya is beszáll, aztán a Trabant hátramenetben ki­tolat a parkolóból. Mielőtt még kiérnének a bekötőút- ra, a tanár felnéz, és látja, hogy a felesége mozdulatla­nul áll azon a helyen, ahol Andreát beadta a kocsiba, s összehúzott szemmel ingatja a fejét. Ahogy a Váci útról balra fordulva rátérnek a Róbert Károly körútra, akkor jut eszébe a tanárnak, hogy a doktornőt még nem is látta a kórházban, nem látta mun­ka közben, és hogy eppen ma reggel gondolt rá, vajon milyen lehet íeher köpeny­ben, magas szárú vászoncí- pőben, amint mondjuk in­jekciós tűt szúr valamelyik kisgyerekbe. G irtózik a fé­nyes csipeszektől, fogóktól, tűktől, rosszul lesz a vér láttán —,s talán éppen ezért mindig valami kíváncsi bor­zongassál vonzódott az or­vosnőkhöz. Hogy tudjak csi­nálni?! Es a hullák, a bon­colás! Nem is érti. A kórház udvarán külön­álló kis emeletes épület a gyerekosztály. A doktornő már a verandaszerű bejárat lépcsőjén áll- ott várja őket, s amint feltűnnek a keskeny ösvényen, szélesen elmoso­lyodik. Itt. szemben a kora délutáni nappal, hunyorogva és szélesen mosolyogva, rö­vid fehér köpenyben még sokkal vékonyabb és kislá- nyosabb. mint odahaza, a panelház környékén. Köze­ledve hozzá, a vékony kö­peny mögül áttűnik a mell­tartó és a kis nadrág kör­vonala. Amint átveszi Hankóczy- nétól a gyereket, hirtelen el- komorodik, aztán még vala­mi biztatásféle mosolyt erőltet az arcára, besiet And­reával a folyosóra, s onnan az üvegfallal elzárt belső helyiségbe. A tanár és Han- kóczyné eddig követi, de itt bezárul előttük az üvegajtó, s a doktornő eltűnik a sze­mük elől. Az asszony, aki mindeddig halkan nyögött vagy sóhajtozott, most han­gosan l'elzokog. kiabálni kezd a kislány után, és egyre erő­sebben rángatja a zárt ajtó gombját. Hosszú és kínos percek után nyílik az ajtó, s Hankóczyne már a tenyér­nyi résen is be akar rontani. De egy erős, magas . ápolónő útját állja, s rövid dulako­dás után leülteti az ajtó előt­ti asztalhoz, két okigénpa- lack közé. — Itt marad, érti?! — kia­bálja az ápolónő. — Vagy legjobb, ha hazamegy! Ma­gára itt most nincs szükség! És csak zavarja a munkán­kat! — .A kislányomhoz akarok menni! Látni akarom a kis­lányomat! Mit csinálnák ve­le?! Egy lépést se megyek nélküle! — Akkor meg üljön itt szépen, és maradjon csend­ben! 16. A tanár egyre kínosabban érzi magát, s mert amúgy sincs már itt több dolga, és végül még azt gondolhatják, hogy ő a gyerek apja — hát úgy dönt, hogy gyorsan tá­vozik. Még a főporta előtt is azzal a rossz érzéssel megy el, hogy hátha hallották az előbbi jelenetet, és most mindenki őt figyeli. Tehát felgyorsítja a lépéseit, és végül szinte futva megy a kocsijához. Miközben az aj­tózárral küszködik, mert ide­gességében először a slusz- kulccsal akarta kinyitni, ész­reveszi, hogy a házban lakó idősebb professzor ion kife­lé a kórház kapuján. A ta­nár körülnéz, hogy hol all a prof Volkswagenje, de mi­vel nem látja sehol, az öreg­úr pedig a trolimegálló felé indul, így utánaszól — Jó napot kivánok, pro­fesszor úri Csak nem gya­log? Az orvos odafordul, meg­ismeri a fiatalembert, és nyájasan kezet nyújt a ta­nárnak. (Folytatjuk) Sftmonyl Zoftún j

Next

/
Thumbnails
Contents