Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-24 / 197. szám
Felelőtlen Reagan magatartása Az olasz hadügyminiszter véleménye Azonnali cselekvésre van szükség A Lutheránus Világszövetség végrehajtó bizottságának békefelhívása BOLÍVIA rr Örült puccsforgatag Olasz kormánykörökben az amerikai—líbiai légicsata té-. nye megerősítette azt az érzést, hogy az Egyesült Államok európai NATO-szövet- ségéséit, köztük Olaszországot akaratuk ellenére esetleg háborús konfliktusba so- dorhatja — tűnik ki a római La Repubblica vasárnapi számából. A lap interjút készített Lelio Lagorio olasz hadügyminiszterrel. A miniszterfe- lelőtlennek minősítette Reagan elnök magatartását és az amerikai 6. flotta hadgyakorlatát a líbiai partoknál. Védelmébe vette ugyan azt az amerikai álláspontot, hogy Líbiának nincs joga 200 mérföldben megállapítani felségvizei határát, de azt mondotta, hogy az egyet nem értést sokféleképpen ki lehet fejezni, nem kell feltétlenül légicsatára vinni a dolgot. ,.ön például rágyújtana egy lőporos hordó tetején?” — kérdezte az újságírótól. „Cigarettázni természetesen joga van, de robbanást előidézni nem” — sz.ögezte le Olaszország hadügyminisztere. Lagorio ezután megdöbbentő leleplezést tett: közölte, hogy sem őt, sem Colombo hadügyminisztert, sem pedig Angelo Monassi tengernagyot, a NATO Földközi- tengeri flottájának parancs- • nokát nem tájékoztatták előzetesen arról, hogy az amerikai 6. flotta a Líbia által parti vizeinek tekintett vizeken akar gyakorlatozni. Még kevésbé tudtak arról, hogy Reagan elnöknek az a célja a hadgyakorlattal, hogy „kipuhatolja a líbiaiak reagálását”. Lagorio végezetü ..eltúlzottnak” minősítette az Egyesült Államok magatartását azzal együtt is hogy jogilag igazat adott Washingtonnak. A La Repubblica „nyilvánvalóan hamisnak” minősítette az Egyesült Államok római nagykövetségének azt j az augusztus 14-i jegyzékét, I Veszélyes vizekre tévedt az amerikai kormányzat. Nemcsak átvitt értelemben, hanem a valóságban is. A múlt szerda reggelén Líbia felségvizei fölött, a Sidra- öböl térségében lezajlott rövid. legicsata nem csupán a Földközi-tenger, hanem az egész világ békéje és biztonsága elleni nyílt és arcátlan kihívás. Carter elnök idejében a 6. amerikai flotta messze elkerülte Benghazi partjait, a Sidra-öböl vizeit. Okkal: Tripoli ugyanis 200 mérföldben határozta meg tengeri halárait. ,1 nemzetközi jog lehetőséget ad erre. Arra viszont sepi miféle jogszabály nem született, hogy égy ország testébe valósággal beékelődő öbölben — a Sidra- öböt ilyen fekvésű — feltűnjenek idegen állam hajói, s egy szuverén ország légterében mindenfa ita bejelentés nélkül harci gyakorlatot tartsanak. A kérdéses időpontban nyolc amerikai F— 14-cs manőverezett az öböl fölött, majd rátámadtak két, ellenőrző, körútját végző líbiai gépre. j, Aligha kétséges. a sidrai provokációra tudatosan készült a Pentagon. Így véli a tekintélyes Newswßek, s hasonló következtetésre jut a New York Times. Csak tetézi a kihívás miatti felháborodást Reagan elnök enyhén szólva cinikus megjegyzése, miszerint éjszakai álmából csak akkor érdemes felkelteni, ha egy amerikai gépet lelőnek, ellenkező esetben ez teljesen szükségtelen. Megamelyben azt közölte az olasz külügyminisztériummal, hogy a 6. flotta hadgyakorlata „rutin jellegű”. „Elhallgatták, hogy az amerikai nemzetbiztonsági tanácsinak Reagan elnökletével és az amerikai 6. flotta parancsnokának, Rowden admirálisnak a részvételével júliusban megtartott ülésén a Fehér Házban megvizsgálták annak lehetőségét, hogyan újíthatnák fel az amerikai flotta jelenlétét (amit Carter megszüntetett) azokon a vizeken, amelyeket Kadhafi Líbiához tartozónak tart. Rowden admirálist nemcsak arra hatalmazták fel, hogy átlépje a tengeri határt, hanem intézkedéseket is foganatosítottak arra az esetre, ha a líbiaiak katonai választ adnának. Reagan elnök az ülésen kijelentette, hogy tétovázás nélkül válaszolni kell minden támadásra” — írta a római lap. Hazája nemzetközi kapcsolatairól nyilatkozott vasárnap az ,ITV brit tévéhálózatban Claude Cheysson francia külügyminiszter. Tagadta. hogy Francois Mitterrand elnökké választása óta jelentős változás történt volna a francia—szovjet viszonyban, s hangoztatta, hogy a jelenlegi francia kormány „ugyanolyan kapcsolatokat akar fenntartani a Szovjetunióval, mint a bármely elődje”. Cheysson azonban ellentmondásba keveredett önmagával, amikor „magától értetődőnek” nevezte, hogy e kapcsolatok mindaddig nem lehetnek olyanok, amilyenek volnak, amíg „szovjet csapatok tartózkodnak Afgahisz- tánban”. A francia—szovjet viszony további alakulását lehet, Washington hivatalos körei is — a jelekből iteloe — egy fajta furcsa álomban ringatóznak. Úgy érzik, büntetlenül és következmények nélkül harci terepnek tekinthetik a világ bármely pontját. Az amerikai szolda- teszka hírhedtté vált a Disznó-öbölben és a Tonki- ni-öbölben elkövetett durva provokáció kapcsán. Mindkét esetet — utóbb világosan kiderült — agresszió ürügyeként használták fel. Érdemes eltűnődni azon, hogy vajon mit tartogatmég tarsolyában . Washington? Mi szab határt az Egyesült Államok agresszív köreinek? Fölfogjak-e az USA vezetői, hogy a jelenlegi rendkívül feszült nemzetközi helyzetben fokozott felelősségtudatra lenne szükség, amely mindenfajta kalandorakciót meghiúsít? A jelekből Ítélve bizonyos washingtoni körök szántszándékkal mérgezik a nemzetközi légkört, jó példa erre a guantanamói hadgyakorlat’ ahol nyíltan a Kuba elleni partraszállást gyakoroltatták az oda vezényelt alakulatokkal. A sidrai provokáció ennél is tovább ment: az amerikai haditengerészet gépei egy szuverén ország tengeri határai fölött, annak légterében tüzet nyitottak. Az indítékot nem, is tagadják Washingtonban. Azt szerettek volna kipuhatolni: a 6. flotta „manővereire” miként reagál Líbia. S közvetve talán azt is, hogy hasonló provokáció milyen visszhangra talál a világ közvéleményében. Most már csak az a kérdés, levonják-e belőle a tanulságokat? Mielőbb, amíg nem késő ... Gy. D. A lutheránus (evangélikus), világszövetség — amelynek 98 tagegyháza van az öt kontinensen — végrehajtó bizottsága augusztus 4—13. között tartotta ülését a finnországi Turkuban. A végrehajtó bizottság tagja dr. Káldy Zoltán, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke is részt vett az ülésen. A végrehajtó bizottság foglalkozott a növekvő nemzetközi feszültséggel, és teljes egyhangú-' Sággal határozatot fogadott el, amelyet a közös cselekvés érdekében megküld valamennyi tagegyháznak. A felhívást elküldték Leonyid Brezsnyevnek és' Ronald Reagannek is. A békefelhívásban a végrehajtó bizottság sajnálattal állapítja meg, hogy nagymértékben növekednek a katonai kiadások világunkban, folyik a fegyverkezési verseny eszkalációja, új fegymás feltételtől is függővé tette. Azt állította, hogy a fegyverzetek tekintetében „Franciaország csak a Szovjetunióval való paritásban hisz, nem pedig az erőfölény megszerzésére irányuló hajszában”, s ezen a címen azt követelte, hogy a Szovjetunió .,mondjon le SS—20- as rakétáiról”, ellenkező esetben „nukleáris hadszín- téri fegyvereket kell telepíteni” Nyugat-Európába. A francia—brit viszonyról szólva azt mondta, nem hiszi. hogy az romlani fog az észák-ír problémában, pontosabban az éhségsztrájkmozgalom kérdésében vallott, s Londonétól eltérő francia álláspont miatt. Ezzel szemben elismerte: a francia kormányt aggasztja, hogy Iránnal romlik viszonya. verek kifejlesztése, különösen a neu trón töltetű gyújtófejek gyártása, a középható- suearú hordozórakéták előállítása, és növekszik a veszélye azok Európába telepítésének, A helsinki záró- dokumentummal kapcsolatban a madridi értekezlet lássál ha'ad. A kapcsolatok a nyugati vezető hatalmak és a szocialista országok között meggyengültek. Számos fegyveres konfliktus van a világ különböző részeiben. A végrehajtó bizottság kijelenti, hogy másokkal e«vütt. osztozni kívánnak a világért. annak békéiéért való felelősségben. Szükségét érzi a végrehajtó bizottság, hogv a keresztyének belekapcsolódjanak minden jóakaratú ember békéjéért való küzdelmébe, bármilyen vallású vagy világnézetű legyen is az. Addig azonban nem lehetséges a béke, míg az emberek éheznek, míg igazságtalanság uralkodik, és embereket különböző — faji, népi és egyéb — okokból megkülönböztetnek A végrehajtó bizottság felhívja a tagegyházakat, hogy ők is segítsenek békés eszközöket keresni a politikai konfliktusok megoldására, erősítsék a különböző társadalmi rendben élő keresztyének között a kommunikációt, és így győzzék le a hidegháború felevelenítését. A tagegyházak vegyenek részt béke-vasárnapok, béke- hetek szervezésében, amelyeknek az a célja, hogy felhívják a figyelmet a • béke szükségességére. Különösen felhívják a figyelmet arra, hogy az egyházak érdeke is a madridi konferencia sikeres befejezése. Szükség van azonnali cselekvésre a nukleáris háború veszélyének csökkentésére. Bolívia ' a legszegényebb állam Uél-Amerikaban, am elsősége vitathatatlan a pucesoK és puccskísérletek szervezésében is: hamarosan elérkezik a „jubileumi” 2ul). államcsínyhez, az elvetélt puccskísérleteket pedig már jóideje nem is számlálják. Az augusztus eie,ii katonai felkelésről azonban nehéz lenne eldönteni, inává soroljuk: az Albertö Natusch Busch és Luis Anez Rivera tábornokok' vezette lázadás felemás eredménnyel végző-» dött. Lemondásra kényszerítenek. az addigi elnököt, Luis García Meza tábornokot, ám nem ők vették át a hatalmat, sőt, az új „erős ember”. Waldo Bernal tábornok vezette katonai junta García Mefca hű embereiből áll. A polgárháborúval fenyegető puccskísérletet ugyan békés úton, a hadseregen belüli homályos megállapodással rendezték, a felkelők demokratikus követelései azonban a jelek szerint a süllyesztőbe kerültek. García Mezának egyébként előbb-utóbb amúgy is távoznia kellett volna: egyéves dicstelen országlására aligha emlékeznek szívesen vissza a bolíviaiak. A tábornok-elnök tavaly júliusban az ország történetének egyik legvéresebb államcsínyével került hatalomra. A puccs, dftiely a választásokon győztes, a haladó erőket képviselő elnök. Hernán Siles Zuazo beiktatását akadályozta meg, a „nemzetközi marxizmus gyökereinek kitépését”, mindenféle haladó, baloldali alternatíva lehetőségének megakadályozását tűzte ki céljául. Garcia Meza a chileire emlékeztető irtóhadjáratot vitt véghez. Megtizedelték a baloldali pártok, a szakszervezetek aktivistáinak sorait, ezrek menekültek. emigrációba. Hatalmát azonban mégsem sikerült megszilárdítani, s egy év alatt a negyedik puccskísérlet távozásra kényszeri- tette. De vajon hol kell keresni az okokat? Miben rejlik az őrült puccsforgatag magyarázata? Hiszen nem csupán arról van szó, hogy a generálisok kedvüket lelik a palotaforradalmak, összeesküvések szervezésében. Az okok valahol métyebbén. a társadalmi-gazdasági ellentmondások sűrűjében rejtőznek. Hiszen Bolíviának módja lett volna elindulni az önálló úton: 1952-ben egész Latin- Amerikát megrengető polgári demokratikus forradalom győzedelmeskedett La Paz- ban. Államosították az ónbányákat, földreformot hirdettek,. választójogot adtak a/, egész lakosságnak, a népesség többségét alkotó indiánoknak is. E forradalomnak együk vezéralakja ’ volt az a Hernán Silas Zuazo — a háromszor demokratikusan megválasztott, ám emigrációba kényszerített elnök —, aki mos) a haladó erőket tömörítő Demokratikus és Népi Egység élén áll. Ha az 1952-ben megkezdett utat sikerül követni, s ellenállni a külföldi töke nyomásának, . megindulhatott volna egy modern társadalmi-gazdasági fejlődés Bolíviában. Az ónnak (ez Bolívia legfőbb kingse) a gazdaságban való egyeduralkodó szerepe azonban kiszolgálta tóttá teszi az országot. Az Egyesült Államok azóta is készenlétben tartja az „ónzsarolás” fegyverét: ha piacra dobják a stratégiai ónkészleteket, a bolíviai gazdaság meginog. Az 1952-es forradalom végül is hiába zúzta szét a régi, gyarmati oligarchiát, hiszen új uralkodó osztályt teremtett, amely kiszolgálja a külföldi tőke érdekeit. Ma az országot átszövi a korrupció; a - legjövedelmezőbb tevékenység például a kokaincsempeszet. S hiába voltak demokratikus próbálkozások, hiába áldozta életét a bolíviai hegyek között Che Guevara, hiába győzedelmeskedett háromszor is a választásokon a Demokratikus és Népi Egység. A haladó erők még nem elég erősek, nem elég szervezettek, hogy végleg kezükbe vegyék az ország ügyeinek intézését. Az uralkodó osztályok, s a legbefolyásosabb erőt képviselő hadsereg viszont a belső erjedés állapotában A junta ú,j „erős embere", Waldo Bciiiak tábornok van — ezerféle húzzák a ' hatalom szekerét, Vannak, akik a chilei típusú lasiszla ■diktatúra megteremtésében látják a továbbhaladás útját, vannak, akik az USA érdekeit kiszolgáló rpérsé- kelt polgári demokrácia mellett kardoskodnak, s a hadseregen belül létezik hazafias. demokratikus szárny is. A hatalmi huzavonában pedig egyre katasztrofáli- sabb a gazdasági helyzet: tavaly 50 százalékos volt az infláció, visszaesett az óntermelés. A Nemzetközi Valutaalap többször megszakí- 1 tolta az égetően szükséges hitelek folyósítását, nem látva biztosítottnak a visszafizetést. Bolívia hamarosan csődöt jelenthet. Ma még nem látható világosan: kiknek sikerül véglegesen magukhoz ragadni a hatalmat Bolíviában. A jelenlegi nemzetközi és latinamerikai helyzetben baloldali kormányzatnak aligha lehetne esélye a túlélésre, a véreskezű, korrupt puccsis iákkal viszont még az Egye sült Államok legreakciósabb körei sem vállalnak közösséget. Leginkább talán egy konzervatív polgári irányzatnak lehetnének kilátásai a viszonylagos stabilitás megteremtésére. Márpedig ez előbb-utóbb létkérdéssé válik Bolívia számára. Az GSZ3kír katolikus elítéllek Jelöltje, Owen Carron nyerte a dél-tyrone i pót választást. Képünkön: az új képviselő (középen szakálla*) a tizedik önkéntes éhhalált halt IRA-tag, Miehael Devine temetésén Aramszün ét! Az Áramszolgáltató vállalat értesíti Kaposvár lakosságát és közü’.etéit, hogy 1981. augusztus 25-én, 26-án, 27-én 7.00 órától 16.00 óráig a Madár utcában, az Erdősor utcában, a Cseri utcában, a Vak Bottyán utcától, az Egyenesi úton, a Körtönye utcában, a Körtönye hegyen, a Patak soron, a Cserihegyben, a Kun Béla utcában, a Balogh Ádám utcában, a Sigrai Ántal utcában, a Fekete István utcában, az Eger utcában, a Hermann utcában, a Kulacs utcában, a Gárdonyi utcában, a Ka- polyi utcában, a Töröcskei utcában, a Koppány vezér utcában 1981. augusztus 28-án, 7.00-tól 16.00 óráig, a Kapolyi utcában, az Eger utcában, a Hermann utcában, a Kulacs utcában és az Egyenesi utcában áramszünet lesz. E. fi. A MÁV Üzemiőnöksége, Kaposvár, 18. életévüket betöltött, illetve érettségizett férfi és nő dolgozókat jegyvizsgáló, férfi dolgozókat vonatfékBzö, kocsirendező munkakörbe, továbbá szerkezeti lakatos szakmunkásokat fölvesz. Jegy vizsgálót, vonatfékezőt teljesítménytől függően 4000—5000 Ft/hó, kocsirendezőt 3600—4200 Ft/hó, szerkezeti lakatost 3000—4000 Ft/hó kereseti lehetőséggel. A felvétel napjától a MÁV összes vonalaira szóló szabadjegy, egyen-, illetve védőruha biztosítva. (85253) Cheysson-ny Hat hozat Ellentmondások Veszélyes vizeken
