Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-24 / 197. szám

Felelőtlen Reagan magatartása Az olasz hadügyminiszter véleménye Azonnali cselekvésre van szükség A Lutheránus Világszövetség végrehajtó bizottságának békefelhívása BOLÍVIA rr Örült puccsforgatag Olasz kormánykörökben az amerikai—líbiai légicsata té-. nye megerősítette azt az ér­zést, hogy az Egyesült Álla­mok európai NATO-szövet- ségéséit, köztük Olaszorszá­got akaratuk ellenére eset­leg háborús konfliktusba so- dorhatja — tűnik ki a római La Repubblica vasárnapi számából. A lap interjút készített Lelio Lagorio olasz hadügy­miniszterrel. A miniszterfe- lelőtlennek minősítette Rea­gan elnök magatartását és az amerikai 6. flotta hadgya­korlatát a líbiai partoknál. Védelmébe vette ugyan azt az amerikai álláspontot, hogy Líbiának nincs joga 200 mér­földben megállapítani felség­vizei határát, de azt mon­dotta, hogy az egyet nem értést sokféleképpen ki lehet fejezni, nem kell feltétlenül légicsatára vinni a dolgot. ,.ön például rágyújtana egy lőporos hordó tetején?” — kérdezte az újságírótól. „Ci­garettázni természetesen jo­ga van, de robbanást elő­idézni nem” — sz.ögezte le Olaszország hadügyminisz­tere. Lagorio ezután megdöb­bentő leleplezést tett: közöl­te, hogy sem őt, sem Colom­bo hadügyminisztert, sem pe­dig Angelo Monassi tenger­nagyot, a NATO Földközi- tengeri flottájának parancs- • nokát nem tájékoztatták elő­zetesen arról, hogy az ame­rikai 6. flotta a Líbia által parti vizeinek tekintett vi­zeken akar gyakorlatozni. Még kevésbé tudtak arról, hogy Reagan elnöknek az a célja a hadgyakorlattal, hogy „kipuhatolja a líbiaiak rea­gálását”. Lagorio végezetü ..eltúlzottnak” minősítette az Egyesült Államok magatar­tását azzal együtt is hogy jogilag igazat adott Was­hingtonnak. A La Repubblica „nyil­vánvalóan hamisnak” minő­sítette az Egyesült Államok római nagykövetségének azt j az augusztus 14-i jegyzékét, I Veszélyes vizekre tévedt az amerikai kormányzat. Nemcsak átvitt értelemben, hanem a valóságban is. A múlt szerda reggelén Líbia felségvizei fölött, a Sidra- öböl térségében lezajlott rö­vid. legicsata nem csupán a Földközi-tenger, hanem az egész világ békéje és bizton­sága elleni nyílt és arcátlan kihívás. Carter elnök idejében a 6. amerikai flotta messze elke­rülte Benghazi partjait, a Sidra-öböl vizeit. Okkal: Tripoli ugyanis 200 mérföld­ben határozta meg tengeri halárait. ,1 nemzetközi jog lehetőséget ad erre. Arra vi­szont sepi miféle jogszabály nem született, hogy égy or­szág testébe valósággal be­ékelődő öbölben — a Sidra- öböt ilyen fekvésű — feltűn­jenek idegen állam hajói, s egy szuverén ország légteré­ben mindenfa ita bejelentés nélkül harci gyakorlatot tartsanak. A kérdéses idő­pontban nyolc amerikai F— 14-cs manőverezett az öböl fölött, majd rátámadtak két, ellenőrző, körútját végző lí­biai gépre. j, Aligha kétséges. a sidrai provokációra tudatosan ké­szült a Pentagon. Így véli a tekintélyes Newswßek, s ha­sonló következtetésre jut a New York Times. Csak teté­zi a kihívás miatti felhábo­rodást Reagan elnök enyhén szólva cinikus megjegyzése, miszerint éjszakai álmából csak akkor érdemes felkel­teni, ha egy amerikai gépet lelőnek, ellenkező esetben ez teljesen szükségtelen. Meg­amelyben azt közölte az olasz külügyminisztérium­mal, hogy a 6. flotta hadgya­korlata „rutin jellegű”. „El­hallgatták, hogy az ameri­kai nemzetbiztonsági tanács­inak Reagan elnökletével és az amerikai 6. flotta pa­rancsnokának, Rowden ad­mirálisnak a részvételével júliusban megtartott ülésén a Fehér Házban megvizsgál­ták annak lehetőségét, ho­gyan újíthatnák fel az ame­rikai flotta jelenlétét (amit Carter megszüntetett) azo­kon a vizeken, amelyeket Kadhafi Líbiához tartozónak tart. Rowden admirálist nemcsak arra hatalmazták fel, hogy átlépje a tengeri határt, hanem intézkedéseket is foganatosítottak arra az esetre, ha a líbiaiak katonai választ adnának. Reagan el­nök az ülésen kijelentette, hogy tétovázás nélkül vála­szolni kell minden támadás­ra” — írta a római lap. Hazája nemzetközi kapcso­latairól nyilatkozott vasár­nap az ,ITV brit tévéháló­zatban Claude Cheysson francia külügyminiszter. Ta­gadta. hogy Francois Mitter­rand elnökké választása óta jelentős változás történt volna a francia—szovjet vi­szonyban, s hangoztatta, hogy a jelenlegi francia kor­mány „ugyanolyan kapcso­latokat akar fenntartani a Szovjetunióval, mint a bár­mely elődje”. Cheysson azonban ellent­mondásba keveredett önma­gával, amikor „magától ér­tetődőnek” nevezte, hogy e kapcsolatok mindaddig nem lehetnek olyanok, amilyenek volnak, amíg „szovjet csapa­tok tartózkodnak Afgahisz- tánban”. A francia—szovjet viszony további alakulását lehet, Washington hivatalos körei is — a jelekből iteloe — egy fajta furcsa álomban ringatóznak. Úgy érzik, bün­tetlenül és következmények nélkül harci terepnek te­kinthetik a világ bármely pontját. Az amerikai szolda- teszka hírhedtté vált a Disznó-öbölben és a Tonki- ni-öbölben elkövetett durva provokáció kapcsán. Mindkét esetet — utóbb világosan ki­derült — agresszió ürügye­ként használták fel. Érdemes eltűnődni azon, hogy vajon mit tartogatmég tarsolyában . Washington? Mi szab határt az Egyesült Államok agresszív köreinek? Fölfogjak-e az USA vezetői, hogy a jelenlegi rendkívül feszült nemzetközi helyzet­ben fokozott felelősségtudat­ra lenne szükség, amely mindenfajta kalandorakciót meghiúsít? A jelekből Ítélve bizonyos washingtoni körök szántszándékkal mérgezik a nemzetközi légkört, jó példa erre a guantanamói hadgya­korlat’ ahol nyíltan a Kuba elleni partraszállást gyako­roltatták az oda vezényelt alakulatokkal. A sidrai pro­vokáció ennél is tovább ment: az amerikai haditen­gerészet gépei egy szuverén ország tengeri határai fölött, annak légterében tüzet nyi­tottak. Az indítékot nem, is ta­gadják Washingtonban. Azt szerettek volna kipuhatolni: a 6. flotta „manővereire” miként reagál Líbia. S köz­vetve talán azt is, hogy ha­sonló provokáció milyen visszhangra talál a világ közvéleményében. Most már csak az a kérdés, levonják-e belőle a tanulságokat? Mi­előbb, amíg nem késő ... Gy. D. A lutheránus (evangélikus), világszövetség — amelynek 98 tagegyháza van az öt kontinensen — végrehajtó bizottsága augusztus 4—13. között tartotta ülését a finnországi Turkuban. A vég­rehajtó bizottság tagja dr. Káldy Zoltán, a Magyaror­szági Evangélikus Egyház püspök-elnöke is részt vett az ülésen. A végrehajtó bi­zottság foglalkozott a nö­vekvő nemzetközi feszült­séggel, és teljes egyhangú-' Sággal határozatot fogadott el, amelyet a közös cselek­vés érdekében megküld va­lamennyi tagegyháznak. A felhívást elküldték Leonyid Brezsnyevnek és' Ronald Reagannek is. A békefelhívásban a vég­rehajtó bizottság sajnálattal állapítja meg, hogy nagy­mértékben növekednek a katonai kiadások világunk­ban, folyik a fegyverkezési verseny eszkalációja, új fegy­más feltételtől is függővé tette. Azt állította, hogy a fegyverzetek tekintetében „Franciaország csak a Szov­jetunióval való paritásban hisz, nem pedig az erőfö­lény megszerzésére irányuló hajszában”, s ezen a címen azt követelte, hogy a Szov­jetunió .,mondjon le SS—20- as rakétáiról”, ellenkező esetben „nukleáris hadszín- téri fegyvereket kell telepí­teni” Nyugat-Európába. A francia—brit viszonyról szólva azt mondta, nem hi­szi. hogy az romlani fog az észák-ír problémában, pon­tosabban az éhségsztrájk­mozgalom kérdésében val­lott, s Londonétól eltérő francia álláspont miatt. Ez­zel szemben elismerte: a francia kormányt aggasztja, hogy Iránnal romlik viszo­nya. verek kifejlesztése, különö­sen a neu trón töltetű gyújtó­fejek gyártása, a középható- suearú hordozórakéták elő­állítása, és növekszik a ve­szélye azok Európába tele­pítésének, A helsinki záró- dokumentummal kapcsolat­ban a madridi értekezlet lás­sál ha'ad. A kapcsolatok a nyugati vezető hatalmak és a szocialista országok között meggyengültek. Számos fegy­veres konfliktus van a vi­lág különböző részeiben. A végrehajtó bizottság ki­jelenti, hogy másokkal e«vütt. osztozni kívánnak a világért. annak békéiéért való felelősségben. Szüksé­gét érzi a végrehajtó bizott­ság, hogv a keresztyének be­lekapcsolódjanak minden jóakaratú ember békéjéért való küzdelmébe, bármilyen vallású vagy világnézetű le­gyen is az. Addig azonban nem lehetséges a béke, míg az emberek éheznek, míg igazságtalanság uralkodik, és embereket különböző — faji, népi és egyéb — okokból megkülönböztetnek A végrehajtó bizottság fel­hívja a tagegyházakat, hogy ők is segítsenek békés esz­közöket keresni a politikai konfliktusok megoldására, erősítsék a különböző társa­dalmi rendben élő keresz­tyének között a kommuni­kációt, és így győzzék le a hidegháború felevelenítését. A tagegyházak vegyenek részt béke-vasárnapok, béke- hetek szervezésében, ame­lyeknek az a célja, hogy fel­hívják a figyelmet a • béke szükségességére. Különösen felhívják a figyelmet arra, hogy az egyházak érdeke is a madridi konferencia sike­res befejezése. Szükség van azonnali cselekvésre a nuk­leáris háború veszélyének csökkentésére. Bolívia ' a legszegényebb állam Uél-Amerikaban, am elsősége vitathatatlan a pucesoK és puccskísérletek szervezésében is: hamarosan elérkezik a „jubileumi” 2ul). államcsínyhez, az elvetélt puccskísérleteket pedig már jóideje nem is számlálják. Az augusztus eie,ii katonai felkelésről azonban nehéz lenne eldönteni, inává sorol­juk: az Albertö Natusch Busch és Luis Anez Rivera tábornokok' vezette lázadás felemás eredménnyel végző-» dött. Lemondásra kénysze­rítenek. az addigi elnököt, Luis García Meza táborno­kot, ám nem ők vették át a hatalmat, sőt, az új „erős ember”. Waldo Bernal tá­bornok vezette katonai jun­ta García Mefca hű embe­reiből áll. A polgárháború­val fenyegető puccskísérletet ugyan békés úton, a hadse­regen belüli homályos meg­állapodással rendezték, a fel­kelők demokratikus követe­lései azonban a jelek sze­rint a süllyesztőbe kerültek. García Mezának egyéb­ként előbb-utóbb amúgy is távoznia kellett volna: egy­éves dicstelen országlására aligha emlékeznek szívesen vissza a bolíviaiak. A tábor­nok-elnök tavaly júliusban az ország történetének egyik legvéresebb államcsínyével került hatalomra. A puccs, dftiely a választásokon győz­tes, a haladó erőket képvi­selő elnök. Hernán Siles Zuazo beiktatását akadá­lyozta meg, a „nemzetközi marxizmus gyökereinek ki­tépését”, mindenféle haladó, baloldali alternatíva lehető­ségének megakadályozását tűzte ki céljául. Garcia Me­za a chileire emlékeztető irtóhadjáratot vitt véghez. Megtizedelték a baloldali pártok, a szakszervezetek ak­tivistáinak sorait, ezrek me­nekültek. emigrációba. Ha­talmát azonban mégsem si­került megszilárdítani, s egy év alatt a negyedik puccs­kísérlet távozásra kényszeri- tette. De vajon hol kell keresni az okokat? Miben rejlik az őrült puccsforgatag magya­rázata? Hiszen nem csupán arról van szó, hogy a gene­rálisok kedvüket lelik a pa­lotaforradalmak, összeeskü­vések szervezésében. Az okok valahol métyebbén. a társa­dalmi-gazdasági ellentmon­dások sűrűjében rejtőznek. Hiszen Bolíviának módja lett volna elindulni az önálló úton: 1952-ben egész Latin- Amerikát megrengető polgá­ri demokratikus forradalom győzedelmeskedett La Paz- ban. Államosították az ón­bányákat, földreformot hir­dettek,. választójogot adtak a/, egész lakosságnak, a né­pesség többségét alkotó in­diánoknak is. E forradalom­nak együk vezéralakja ’ volt az a Hernán Silas Zuazo — a háromszor demokratikusan megválasztott, ám emigrá­cióba kényszerített elnök —, aki mos) a haladó erőket tömörítő Demokratikus és Népi Egység élén áll. Ha az 1952-ben megkez­dett utat sikerül követni, s ellenállni a külföldi töke nyomásának, . megindulha­tott volna egy modern tár­sadalmi-gazdasági fejlődés Bolíviában. Az ónnak (ez Bolívia legfőbb kingse) a gazdaságban való egyedural­kodó szerepe azonban kiszol­gálta tóttá teszi az országot. Az Egyesült Államok azóta is készenlétben tartja az „ónzsarolás” fegyverét: ha piacra dobják a stratégiai ón­készleteket, a bolíviai gazda­ság meginog. Az 1952-es for­radalom végül is hiába zúz­ta szét a régi, gyarmati oli­garchiát, hiszen új uralkodó osztályt teremtett, amely ki­szolgálja a külföldi tőke ér­dekeit. Ma az országot át­szövi a korrupció; a - legjö­vedelmezőbb tevékenység például a kokaincsempeszet. S hiába voltak demokratikus próbálkozások, hiába áldoz­ta életét a bolíviai hegyek között Che Guevara, hiába győzedelmeskedett három­szor is a választásokon a De­mokratikus és Népi Egység. A haladó erők még nem elég erősek, nem elég szervezet­tek, hogy végleg kezükbe ve­gyék az ország ügyeinek in­tézését. Az uralkodó osztályok, s a legbefolyásosabb erőt kép­viselő hadsereg viszont a belső erjedés állapotában A junta ú,j „erős embere", Waldo Bciiiak tábornok van — ezerféle húzzák a ' hatalom szekerét, Vannak, akik a chilei típusú lasiszla ■diktatúra megteremtésében látják a továbbhaladás út­ját, vannak, akik az USA érdekeit kiszolgáló rpérsé- kelt polgári demokrácia mellett kardoskodnak, s a hadseregen belül létezik ha­zafias. demokratikus szárny is. A hatalmi huzavonában pedig egyre katasztrofáli- sabb a gazdasági helyzet: tavaly 50 százalékos volt az infláció, visszaesett az ón­termelés. A Nemzetközi Va­lutaalap többször megszakí- 1 tolta az égetően szükséges hitelek folyósítását, nem lát­va biztosítottnak a vissza­fizetést. Bolívia hamarosan csődöt jelenthet. Ma még nem látható vilá­gosan: kiknek sikerül végle­gesen magukhoz ragadni a hatalmat Bolíviában. A je­lenlegi nemzetközi és latin­amerikai helyzetben balol­dali kormányzatnak aligha lehetne esélye a túlélésre, a véreskezű, korrupt puccsis iákkal viszont még az Egye sült Államok legreakciósabb körei sem vállalnak közös­séget. Leginkább talán egy konzervatív polgári irány­zatnak lehetnének kilátásai a viszonylagos stabilitás meg­teremtésére. Márpedig ez előbb-utóbb létkérdéssé vá­lik Bolívia számára. Az GSZ3kír katolikus elítéllek Jelöltje, Owen Carron nyerte a dél-tyrone i pót választást. Képünkön: az új kép­viselő (középen szakálla*) a tizedik önkéntes éhhalált halt IRA-tag, Miehael Devine temetésén Aramszün ét! Az Áramszolgáltató vállalat értesíti Kaposvár lakosságát és közü’.etéit, hogy 1981. augusztus 25-én, 26-án, 27-én 7.00 órától 16.00 óráig a Madár utcában, az Erdősor utcában, a Cseri ut­cában, a Vak Bottyán utcától, az Egyenesi úton, a Körtönye utcában, a Körtönye hegyen, a Patak so­ron, a Cserihegyben, a Kun Béla utcában, a Balogh Ádám utcában, a Sigrai Ántal utcában, a Fekete István utcában, az Eger utcában, a Hermann utcá­ban, a Kulacs utcában, a Gárdonyi utcában, a Ka- polyi utcában, a Töröcskei utcában, a Koppány ve­zér utcában 1981. augusztus 28-án, 7.00-tól 16.00 óráig, a Kapolyi utcában, az Eger utcában, a Her­mann utcában, a Kulacs utcában és az Egyenesi ut­cában áramszünet lesz. E. fi. A MÁV Üzemiőnöksége, Kaposvár, 18. életévüket betöl­tött, illetve érettségizett férfi és nő dolgozókat jegyvizsgáló, férfi dolgozókat vonatfékBzö, kocsirendező munkakörbe, továbbá szerkezeti lakatos szakmunkásokat fölvesz. Jegy vizsgálót, vonatfékezőt teljesítménytől függően 4000—5000 Ft/hó, kocsirendezőt 3600—4200 Ft/hó, szerkezeti lakatost 3000—4000 Ft/hó kereseti lehetőséggel. A felvétel napjától a MÁV összes vonalaira szóló sza­badjegy, egyen-, illetve védőruha biztosítva. (85253) Cheysson-ny Hat hozat Ellentmondások Veszélyes vizeken

Next

/
Thumbnails
Contents