Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-18 / 193. szám

Területi bajnokság — Dráva-esoport Jól kezdtek a somogyiak A területi labdarúgó-baj- noksagban a vártnál is job­ban kezdtek a somogyi csa­patok. annak ellenére, hogy egy kivételével valamennyi­en idegenben léptek pályára. A barcsiak Bátaszéken. a siófokiak Bolyban gólzápo­ros győzelmet arattak. Na­gyon értékes a Latinca SE pontszerzése a tavaly még NB 11-ben szereplő Sellye otthonában. A somogyi rang­adón az egységesebb Kiss J. SE biztosan győzte le a Tán­csicsok Eredmények: Kiss J. SE—Táncsics SE 3:0 (1:0) Kapoly, 400 néző: V.: Kö­ves i. Kiss J, SE: Czanka — Sza­bó, Kellner, Kovács, Szakáll, Prantz, Orosz (Varga, Mol­nár), Ferenczi, Pál, Huber, Horváth. Edző: Kétszeri Fe­renc. Táncsics: Kutdsi — Rétsá­gi, Czár, Kiss, Takács, Amb­rus, Kila Cs„ Laczkovics (György), Szanyi, Németh, Gajág (Kriszbai). Edző: Tóth József. A nagy meleg rányomta bélyegét a mérkőzésre. Kö­zepes iram és színvonal jel­lemezte a játékot. Az egysé­Ismert autóversenyzőnk, Tóth János legutóbb Fran­ciaországban a Mont Dore hegyiversenyen állt rajthoz az Európa-bajnokság egyik futatná során. A 230 fős me­zőnyben Tóth jól szerepelt, s végül is a kilencedik helyet szerezte meg. Hogy milyen rendkívül nehéz feltételű verseny volt a franciaorszá­gesebb csapat benyomását keltő kapoly iák mind táma­dásban. mind védekezésben ellenfelük fölé kerekedtek. Az idényeleji játék és az összeszokottság hiánya a kaposváriakon látszott meg jobban. A hazai együttes nagyobb arányú győzelmet csak a kitünően védő Kuta­st akadályozta meg. Góllö­vők: Pál, Horváth, Ferenczi. Jók: »Kellner, Prantz, Feren­czi, Pál, illetve Kutasi, Rét­sági, Czár, Takács. Kálmán Ferenc Siófoki Bányász—Boly 4:0 (1:0) Boly, 800 néző. V.: Berkes. Siófok: Horváth II. — Rá­kosi, Gulyás, Olajos, Virág, Miskei, Bódi (Túli), Csépán, Károlyi, Horváth I., Szabó. Edző: Szőke Miklós. Csak az első harminc percben volt kérdéses a mérkőzés kimenetele. Akkor változatos volt a játék: mindkét csapat többször próbálkozott — igaz, ered­ménytelenül. Fél óra eltelté­vel sokat javult a siófokiak játéka,' végül is korszerű tá­madások révén a mérkőzés irányítását is végig kézben tartva a vártnál is biztosab- * ban szerezték meg ilyen arányban is a győzelmet. gi, mutatja: a jelenlegi EB- lista vezetője, J. L Boss is csak a negyedik helyet'tud­ta megkaparintani. Tóth Já­nosnak ez a helyezés újabb két EB-pontot jelentett. A zamárdi autós legközelebb a hónap végén Ausztriában rajtol, újabb nemzetközi he­gyi versenyen. Góllövők: Bódi, Horváth, Csépán, Szabó. Jók: Olajos, Virág, Bódi, Horváth I. Molnár József Barcs—Bálaszék 5:1 (1:0) Bátaszék, 1000 néző. V.: Tóth. Barcs: Kótai — Pintér, Horváth .7. (Payer), Erde- le.cz, Winkler, Kovács J., Fo­dor (Éliás), Holdosi, Kovács L, Nagy, Gulyás.. Edző: Gi- biczer József. A hazaiak gyors támadá­sokkal igyekeztek lerohanni a somogyi csapatot. A bar­csiak azonban szervezetten védekeztek, és váratlan el­lentámadásaik rendre nem­csak gólveszéllyel, hanem gólokkal is végződtek. Nagy vezérletével végül a hazai közönség elismerését is kiér­demelték. Góllövők: Nagy (4), Kovács. Jók: Kótai, Winkler, Nagy (a mezőny legjobbja). Pandúr Ferenc Latinra, SE—Sellye 1:1 (1:0) Sellye, 500 néző. V.: Lu- gasi. Latinca: Pesti — Pintér, Pető, Dékány, Sas, Ferenczi, Lázár, Kütsön (Komli), Fe­kete, Kovács (Szí), Tóth. Edző: Borsfái Géza. Kezdetben a Sellye táma­dott, de a Latinca szervezet­ten és hatásosan védekezett, ráadásul erejéből néhány el­lentámadásra is telt. A szü­net után tíz perccel egyéni akcióval jutott gólelőnyhöz a marcali együttes, és húsz perccel a befejezés előtt csak büntetővel tudta kiegyenlí­teni a hazai • csapat. A dön­tetlen megfelel a játék ké­pének. Góllövő: Tóth. Jók: Pesti, Pető, Ferenczi, Tóth. Giber Károly A bajnokság állása: 1. Barcs 1 1 — — 5-1 2 2. Siófoki B. 1 1 — — 4-0 2 3. Kiss J. SE 1 1 — — 3-B 2 4. M.-szászvár 1 1 — — 3-1 2 5. Siklós 1 1 — — 1-0 2 fc. Bon.ybád 1 .-*■ 1 — 2-2 1 7. Paks 1 — 1 — 2-2 1 8— 11. PBTC 1 _ 1 _ 1-1 1 P. Zsolna? 1 — 1 — 1-1 1 Sellye 1 — 1 — 1-1 1 Latinca SE 1 — 1 — 1-1 1 12. Tamási MEDOSZ 1 _ _ 1 0-1 _ 1 3. Kisdorogi MEDOSZ 1 _ _ 1 1-3 _ 1 4. K. Táncsics 1 — — 1 0-3 — 15. Bátaszék 1 — — 1 1-5 — 1«. Boly 1 — — 1 0-4 — Két telitalálat a totón A nyertes szelvény: x x x 1x211x11x1 + x. Két fogadó ért el 13+1 ta­lálatot,. nyereményük egyen­ként 443 186 forint. A 13- asok 189 937, a 12-esek 5116, a 11-esek 366, a lü-esek 72 forintot fizetnek.* Tóth János: újabb két EB-pont Sumonyt Zott&s ■J _______ 1 P A h 1 E 1 L ­H A 1 L O M Meg aztan szolidaritás is van a világon, tartsa­nak össze az asszonyok, se­gítsék egymást a házi tűz­hely megóvásában is. Mert ő úgy megsajnálta , azt a szegény kis Jolikát. aki nyolc órán át, mint egy gép dolgozik a szalag mellett, míg a férje mindenféle kis kurvákat akar felhozni a la­kásba. Már éppen azon gondolko­zik, hogy miként kezdjen a történetbe, hogy azért az. ő szereplését lehetőleg kedve­ző színben tüntesse fel, amikor a dédi megelőzi. — Na nem is mondta, Té­riké, hogy mit intézett teg­nap a tanácsnál! Ugye hogy megkapják azt a nagy la­kást a Pozsonyi úton, mert hát mindenképpen kijár maguknak. Egy négygyere­kes családnak nem is egy nem tudom én micsoda pa­lota az a három és fél szo­ba. de hát az mindenképpen kell ugye, ha már nagyob­bat nem építenek. — Jaj, dédi, ne is kérdez-, ze — kezdi nekikeseredve, majdnem sírós hangon. — Ügy kirúgott a lakásügyi osztály vezetője, hogy alig érte a lábam a földet. Úgy­hogy a férjem úgy feldühö­dött, gondolhatják, milyen az, ha igazán dühös, hogy törni-zúzni tudna — úgy feldühödött, hogy én nem is tudom, mit fog az most bent csinálni a gyárban. Mert azt mondta, hogy ha a csillagos ég leszakad, ő akkor is megmutatja, hogy most mar csak azért is a Pozsonyi úti házakban fogunk lakni. Méghozzá egy három és fél szobásban. Mert ha csak egyet építenek ebben a ro­hadt kerületben, akkor azt 5 fogja megkapni, vagy a fe­jükre borítja az eget. Kádár Jánosig elmegy, az biztos! — De mégis, hát mit mondtak a tanácsban? Ma­ga nem mondta, hogy tudja, hogy vannak nagyobb laká­sok is? — Ö dédi, már úgy foga­dott az osztályvezető, hogy mit jár maga állandóan a nyakunkra, Ábrahámné?! Hát mit akarnak? Hát nem értenek maguk magyarul?! Megmondtuk, hogy nincs nagyobb lakás! Felajánlot­tunk egy két és fél szobá­sat, aztán meg egv három­szobásat, egyik se kellett! Az egyik hatvanöt, a másik hetvenegy négyzetméter, a maguké meg most ötvenhat! Hát akkor mit akarnak? — De a végén már kiabált. — Ennél nagyobb lakások nin­csenek se égen, se földön, mert ennél nagyobbat egyál­talán nem is építenek! Ak­kor meg mi a jóistenre vár­nak?! — Na és maga? — Hát én mondtam, hogy három szoba rajtunk nem nagyon segít, még ha na­gyobb is a lakás tizenöt négyzetméterrel, mert három helyiségünk most is van. Nekünk legalább még egy félszoba kellene, hogy a Búcsúfsát Amerre a szem ellát, rin­gatózik a tömeg az utcákon, a birtokba vett réten; úgy látszik: a búcsúra sátorte­lepüléssé változott Buzsák. Az oda vezető úton előttünk, mögöttünk német kocsiosz­lop; a parkolók úgyszintén zsúfoltak., A templom előtt két gye­rekkel forog a legnagyobb körhinta, másutt is több a ,-szöveg”, mint az „utas”.. Áhitatos csönd a templom­ban, rövid ismertető, majd elkezdi egyórás műsorát a Camerata Hungarica. Senki sem sajnálja erre a belépő­jegy árát, „telt ház”. A szabadtéri színpadon délelőtt gyermekek gondos­kodnak pajtásaik szórakoz­tatásáról. S eközben hullámzik a tö­meg, árad. A házigazdák olyan tizenötezerre becsülik a búcsúra érkezett vendé­gek számát. Nem kevesebb, nem is több, mint amennyi évek óta tartósan érdeklő­dik az itteni események iránt. — Olyan tízezer em­berrel kevesebb fürdik most a Balatonban — jegyzem meg, s ettől még'inkább da­gad a buzsákiak melle . . . Hiába sétáltunk el a táj- hazhoz, ahol tavaly gazdag árukészlettel potyára vártak vevőre a népművészek. Föl­világosítanak: az iskola előtt kaptak helyet most, a bú­csúi forgalomban. Bizonyá­ra nem lesz okuk emiatt panaszra. No, de hányán jöttek el a tavalyi bosszúság miatt? Kevesen. Szegényes a vá­laszték. Volt ellenben kör- hintás jelentkező bőven: ti­zenegy kért engedélyt — és négy kapott. Ideje búcsúfia után néz­Klárika külön legyen. Mert neki most már majd az érettségire is kell készülni, és nem tud otthon tanulni a kicsiktől. Erre 5 csak bó­logatott, hogy elhiszi, de ne tettessem már magam sü­ketnek — így mondta: Ne tettesse már magát süket­nek! Értsem meg, hogy nincs. Ö mindent megért, tudja, hogy jogosultak len­nénk nagyobb lakásra is, adna is, higgyem el, ha lenne. De nincs és kész! És többet ne is menjek oda, ha nem kell a háromszobás. — Na és, na és?! — És akkor én mondtam, hogy itt a kis titkárnő el­árulta, hogy minden eme­leten épül eg'y-egy nyolcvan­egy négyzetméteres, három és fél szobás, étkezőkony- hás lakás is. — Na, ezt kel­lett volna csak látni! Hát én azt hittem, hogy megöl a szemével. Aztán csak fújt egyet, és azt mondta, de olyan flegmán: Igen asszo­nyom, épül, de nem maguk­nak! — És maga erre csak úgy eljött? — Hát mit tehettem vol­na? Na de aztán itthon az István! (Folytatjuk) nem — lányaim elvárják. Szeretek ajándékozni, de akármire nem költők. Még nagyobb zűrzavar van a fe­jemben. A tömeg ... a bú­csúfia. Végre valami fur­csaságra, újdonságra aka­dok: durrogó cukorka. Az árus meg is ropogtatja a zacskóban a cukorkákat, s azok nagyokat pukkannak. Bár belelátnék a csomagba! Fizetek — majdnem egy húszas ... Délután szinte kilép med­réből a forgalom. Látványos folklórműsorra készülnek a táncosok, előbb szépen föl­vonulnak az utcákon, majd a szabadtérin ropják. Az iskolában a híres bu­„Haldoklik” a krimi. Ray­mond Chandler és követői munkásságával — „kemény iskola” — ugyanis elérkezett a realizmus közelébe: az erősen deheroizált bűn- ügyiregénv-figurák után ugyanis az következett, hogy a művekben, a filmvásznon megjelent az antihős, a bű­nöző — olykor maga a fel­ügyelő is az volt —, érte kellett izgulnunk. S ezt már nem tehettük lelkifurdalás nélkül. Per Wahlöö, az 1975-ben elhunyt kitűnő svéd krimi- szerző a Dashiel Hammet, Raymond Chandler alapítot­ta iskola jeles tanulója a Gyilkosság a 31. emeleten című regényével azonban talált egy kiutat a zsákut­cából. Kiskaput a krimi számára, melyet Dürren­matt már temetett „rekvi­emjével”, az Ígérettel. Nem tudom, hogy törvényszerű volt-e pályáján , ez. de Gyil­kos a háztetőn című kriti­kus hangvételű bűnügyi re­génye — Bergmau után az első, Bo Wtderberg készített belőle filmet — taiajdon- keppen állomásnak fogható föl ehhez a műhöz. (Per Wahlöö többi munkáját fe­leségével, Máj Sjövallal kö­zösen írta; az élettársi vi­szonyt megnemesítő alkotói kapcsolat eredményezte a Gyilkos a háztetőn című re­gényen kívül a Roseannát, A svéd, akinek nyoma veszett című könyvet — ebből Ba­csó Peter rendezett filmet —, A nevető rendőrt, a Gyilkosság a Savoybant, A láthatatlan embert, illetve a Magvetőnél megjelenés előtt álló Az eltűnt tűzoltókészü­léket.) Keszthelyi Tibor ír­ta munkáikról: , Az ember­vadászatot mindig fölhasz­nálták . valamilyen társadal­mi probléma bemutatására — anélkül, hogy ezzel túl­ságosan megterhelték volna a mese vázát. A rendőrök nem héroszok, hanem gyar­ló emberek, ahogj'an a bű­nözők .. is gyakran megté­vedt, összekuszált eletű. a sors csapdájában vergőző figurák.” zsáki hímzésekből ISfható hagyományos bemutató. És egy újdonság: a bogiári gaz­daság termékeit kínálják a polcok. Új üdítők. Ha hide­gek, éppen szükségem lenne rá. A habos sör talán job­ban illik az ebédhez, amit a lacikonyhában fogyasztot­tunk el. Hogyan tovább. Buzsák ? Vendéglátóim arcán elége­dettség; és terveik sem ta­núskodnak borúlátásról. Jövőre még több vendéget várnak. És tesznek róla, hogy ne legyen helyszűke sem. Viszontlátásra, jövőre — buzsáki búcsú! H. B. A képernyőn látott krimi­ben Per Wahlöö a reális fantasztikum felé nyit; a le­hetséges, a fenyegető „meg­történhet” felé... A mani­pulált, tehát elhülyített tár­sadalom massza- amit egyes nyugati államokban az úgy­nevezett tudatipar célzatos tévéműsorokkal — „a tele­vízió a szem rágógumija” — sajtóhadjáratokkal gyúr a kívánt formára. Per Wahlöö regénye és a belőle készült tévéfilm ennek a tudatalat­tival tudatosan manipuláló, konformizmusra építő — te­hát a gondolkodást leépítő! — tevékenységnek a leleple- zője. A jóléti társadalmat jellemző szellemi tunyasá­got, az egyén arctalanitásá- nak kísérletét veszi célba. Ebben a „földi paradicsom­ban” a homo sapiens ter­mészetesen fölösleges: szel­lemileg kasztrálni kell.. A Wahlöö-regényben és a tévéfilmben is ördögi csap­dát állítanak a gondolkodni nem rest elit értelmiségnek; szerződtetik előnyös feltéte­lekkel, hogy megbénítsák szellemi erejét, s épp az egyetlen „dezertőrt” -— Tordy Géza játssza — ke­verik elháríthatatlan gyanú­ba- mint merénylőt, aki fel­robbantja az országot hip­notizáló mamutkonszern épületcsodáját. A svéd író tehát a jövő reális es intézményesített veszélyei fele nyitott kaput a kriminek. Minden bizony­nyal akadnak követői. A téveíilmet Malnay Levente rendezte nagyvonalúan. Márkus László kissé puha Jensen felügyelője mellett Kállai Ilona, Oszter Sándor, Pákozdy János, Horesnyi László. Vörös Eszter adott arcot egy-egy jellegzetes fi­gurának. A művet Kádár Péter fordította, aki Svéd­országban a magyar iroda­lom lelkes propagátora. L. L. SOMOGYI NÉPLAP Tv-fegyzet Jensen mattot kap

Next

/
Thumbnails
Contents