Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-18 / 193. szám

\ Tapsonyi kommunisták Teljesítményelv és szociális elv A titkár ismeri a gondokat — Tagja a köz­ségi és a járási pártbizottságnak is. — Ezek a meg­bízatások, nem panaszként mon­dom, szintén sok feladatot adnak: sokan fölkeresnek személyes gond­jaikkal, közérdekű A modern társadalom fejlődésének egyik motorja a teljesít­ményelv érvényesülése. Más embereket elsősorban telje­sítményei alapján ítélünk meg, s mi magunk is tevé­kenységünk során újabb meg újabb eredmények el­érésére törekszünk — ese­tenként kényszerülünk. A teljesítményelv lényegéhez tartozik a már elért szinten való állandó túllépés. Ami tegnap elég volt, ma már kevés, a mai eredményeket pedig már holnap túl kell haladni. A fejlődésnek ez az állandó kényszere a polgári társadalom kialakulásának eredménye, a tőkés áruter­melés általánossá válásának következménye.. Tudjuk azonban, hogy a tőkés árutermelés számos társadalmi konfliktus forrá­sa: a teljesítményelv , érvé­nyesülése így történelmileg társadalmi ellentmondások kiéleződésével kapcsolódott össze. A kialakuló polgári társadalom ideológusai ta­gadták ezt az összefüggést; álláspontjuk szerint a polgá­ri társadalom társadalmi egyenlőtlenségei, az egyének eltérő életesélyei ugyan va­lóban visszavezethetők a teljesítményelv működésére, ez a kapcsolat azonban ki­fejezetten pozitív jellegű. Azok az egyének, akik töb­bet teljesítenek, a társadal­mi hierarchiában is maga­sabb helyre kerülnek A társadalmi pozícijj és a tel­jesítmény közötti megfelelés a biztosítéka annak — mondták —, hogy a telje­sítmény növelésével az egyén társadalmi helyzetét is képes változtatni, képes előbbre lépni. Ezért az a gazdasági rendszer, amely társadalmi egyenlőtlensége­ket hoz létre, a társadalom egészének érdekét szolgálja. E felfogás gyengéire már a klasszikus angol politikai gazdaságtan rámutatott. A tőkés árutermelés gazdasági törvényszerűségeinek elem- , zése során világossá vált, hogy a társadalmi egyenlőt­lenségek rendszere nem az egyéni teljesítménykülönb­ségek alapján épül föl. A közgazdászok gazdasági tör­vényszerűségként mondták ki, hogy a munkások bére Tizennyolcezer-egyszáz fo­rint bírság, harmincszázalé­kos részesedésmegvonás, szi­gorú figyelmeztetés — ezek a társadalmi ellenőrök által a második negyedévben föl­tárt szabálytalanságok kö­vetkezményei. Olyan szank­ciók, amelyeket a fogyasztók érdekében föllépő ellenőrök jegyzőkönyvei alapján alkal­maztak, remélve, hogy ily módon is elősegíthetik á hi­ányosságok mérséklődését. Mert most még van kifogá­solnivaló — bőven... A szakszervezeteknek a kereskedelemben vizsgálódó társadalmi ellenőrei — ösz- szesen 366-an — az idei év első felében összesen 1773 ellenőrzést végeztek a me­gyében, többet, mint a múlt év azonos időszakában. Mun­kájuk nagyrészt a városok­ra szorítkozott, s a vizsgá­latok 42 százalékának voltak színterei a községi kereske­delmi egységek, vendéglátó- helyek. Több mint 240 eset­ben tártak föl hiányosságokat, s vettek föl ezekről jegyző­könyvet, amelynek alapján hat hónap alatt 35 ezer 900 forint bírságot vetettek ki. Ez az összeg 13 száza­lékkal felülmúlja a múlt év első felében kiszabott bün­tetéseket. Fegyelmi eljárásra fél év alatt huszonnyolc esetben került sor. A vizs­gálatokból 415-öt az állami szervekkel közösen végeztek a társadalmi ellenőrök. Az ellenőrzések jobbára élelmiszerboltokban és ven­déglátóhelyeken, kisebb részben az iparcikkhálózat­ban folytak. Milyen tapasz­talatokat szereztek vizsgáló­dásaik során a kereskedelmi népi ellenőrök? Érdeklődé­sünkre Gadí Tamástól, az csupán a létminimum körül mozoghat, ugyanakkor látták azt, hogy az árutermelésből keletkező gazdasági-társa­dalmi egyenlőtlenségek ve­szélyeztetik a társadalom in­tegrációját. A gazdasági egyenlőtlenségek káros tár­sadalmi következményeit az állam segítségével kívánták fölszámolni. A modem kapitalizmus ezen az állásponton is túlha­ladt. A gazdasági és társa­dalmi válságok ugyanis vi­lágosan mutatták, hogy az állam nem képes szembe­nézni a gazdaság mozgásá­nak társadalmi következmé­nyeivel — ha nem nyúl bele magának a gazdaságnak a működésébe. A modern tő­késállamnak a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítését célzó szociálpolitikája ösz- szekapcsolódik a gazdaság­ba való állami beavatkozás­sal. A tőkésállam azonban úgy kívánja összegyeztetni az árutermelés mechanizmu­saival összekapcsolt teljesít­ményelvet a társadalmi egyenlőséggel összekapcsolt szociális elvvel, hogy ne ve­szélyeztesse a magántulaj­don szabadságát. A szocialista fejlődés a teljesítményelv és a szociá­lis újfajta szintézisét kísér­li meg. A szocialista gondo­lat a társadalmi egyenlőt­lenség forrásának a magán- tulajdont tekintette, ezért úgy vélte, hogy a magántu­lajdon megszüntetésével lét­rejönnek a társadalmi egyen­lőtlenség föltételei, a telje­sítményelv gazdasági műkö­dése most már nem vezet az egyéni teljesítményektől füg­getlen társadalmi egyenlőt- lenségi rendszerek kialaku­lásához. A szocialista fejlő­dés gyakorlata azonban azt mutatta, hogy a teljesít­ményelv és a szociális elv összhangja nem jön létre automatikusan a tőkés ma­gántulajdon fölszámolása után. A szocialista társada­lom maga is tagolt, társa­dalmi egyenlőtlenségeket fölmutató társadalom, amelyben az egyenlőtlensé­gek rendszere nem esik egy­be az egyéni teljesítmények különbségeivel. Azzal is számolnunk kell, hogy a SZMT közgazdasági és szo­ciálpolitikai osztályának munkatársától megtudtuk, hogy a magánkézben levő kifőzdék, büfék és falatozók választékos ételkínálattal szolgálnak, áraik néhány kivételtől eltekintve szolí- dabbak, mint amelyeket az állami és szövetkezeti — azonos osztályú — üzletek­ben alkalmaznak, s a kul­turált kiszolgálás is általá­ban a kívánt szinten mozog Noha a fogyasztói érdekvé­delmi helyzet kielégítő, az ellenőrzések megállapítottak hamis méréseket, illetve adagolást, továbbá árdrágí­tást is. A legtöbb hibát az árak körül, a kalkulációk elkészítésében találták. A zöldség- és gyümölcs­árak az ellenőrzés időszaká­ban a legtöbb terméknél alacsonyabbak voltak, mint a múlt év első felében, azon­ban előfordult még. hogy nem tüntetik föl az ára­kat, az osztályokat. Az ön- kiszolgáló üzletekben a ki­szolgálás, a vásárlás körül­ményeinek kulturáltsága ki­elégítő ám itt is találkozni fogyasztói érdeket sértő ár­megállapításokkal, olykor helytelen árat számítanak, s itt sem tüntetik föl minde­nütt — a vásárló tájékozta­tására — az árakat. A kereskedelemben vizs­gálatot folytató társadalmi ellenőrök munkáját nem­csak a jogszabályok, közle­mények ismerete, illetve a rendelkezésükre álló kézi­könyv segíti, hanem az SZMT közgazdasági és szo­ciálpolitikai osztálya is — azzal, hogy rendszeres ok­tatást szervez részükre. A második negyedévben példá­id Nagyatádon es Kaposvá­tése az áru- és pénzviszo­nyok szabadabb működésé­vel kapcsolódik össze. Ez pedig részben a munkatel­jesítményekből elváló egyen­lőtlenségeket hoz, részben a korábban burkoltan létező egyenlőtlenségeket hozza felszínre, teszi mindenki számára érzékelhetővé. Ugyanakkor azonban a terv és a piac összekapcsolása, a gazdaságnak az árszabályozó piac működésére támaszkodó közvetett irányítása olyan gazdasági feltételeket teremt, amelyek az egyéni, vállalati teljesítményeket gazdasági kényszer alá helyezik, illet­ve gazdaságilag, a hatékony­ság szempontjából szelektál­ják: a jót jutalmazzák, a gyengét büntetik. Más szó­val: csak a szocialista áru­termelés viszonyai hozzák létre azokat a feltételeket, amelyek mozgásteret biztosí­tanak a teljesítményelv mű­ködésének, s a teljesítmény­különbségekhez . igazodó egyenlőtlenségek kialakulá­sának. A teljesítményelv érvénye­sülése a szocializmusban te­hát egyszerre jelenti a kí­vánatos és a nem kívánatos társadalmi egyenlőtlensé­gek megjelenését. Ez rend­kívül megnehezíti az egyen­lőség (esélyegyenlőség) el­veit érvényesítő gazdaságpo­litika feladatát. a teljesítményelv és a szociális elv össz­hangja olyan gazda­ságpolitikát igényel, amely egy elvont egyenlőség nevé­ben nem szünteti meg az áru- és pénzviszonyok moz­gását, s így a teljesítmény­elv érvényesülési lehetőségét sem, hanem a gazdaság mű­ködtetéséhez igénybe veszi az árszabályozó piac mecha­nizmusát, s ugyanakkor e gazdaságpolitika nem-kívá­natosnak ítélt hatásait ösz- szehangolt szociálpolitiká­val kísérli meg közömbösfte- ni. A gazdaságpolitika és a szociálpolitika együttesen törekedhet arra, hogy a tár­sadalom számára elfogadha­tó szinten tartsa a társadal­mi egyenlőtlenségeket, s jobban közelítse ezeket a teljesítményekben mutatko­zó különbségekhez. ron rendezett továbbképzést, s ezeket az előadásokat szá­zan hallgatták végig. Ebben az időszakban Fonyódon és Marcaliban kerül sor ha­sonló oktatásra. Két bérelt autóbusz is megtelik a munkába igyek­vő utasokkal, amíg reggelen­ként Marcaliból, Böhönyéről a Medicor tapsonyi gyáregy­ségébe ér. A mintegy 2öü dolgozónak több mint a fele ugyanis bejáró. Környékbeli községekből és távolabbi te­lepülésekről egyaránt dol­goznak itt. Jó néhányan 1975 előtt is megtették ezt az utat, amikor a mostani épületekben a Mezőgép egyik gyáregysége működött. Puha János meó-csoport- vezető a gyáregység párt- alapszervezetének titkára. Ö is több mint tíz éve ingázik Marcali és Tapsony között. — Nehéz volt az átállás a másfajta munkára annak idején — mondja. — Nem­csak egyszerű profilváltásról volt szó ugyanis: előzőleg teljesen másfajta munkát végeztünk. A háromkilós ka­lapács akkoriban például a kisebb szerszámaink közé tartozott; aztán fokozatosan belelendültünk, s egyre ko­molyabb és bonyolultabb feladatokat bíztak ránk. Ma már nem gond, hogy bár­melyik termékünket vagy akár egy nullszériát is a ki­tűzött határidőre és a kívánt minőségben szállítsunk a megrendelőknek. Az ötven tagot számláló alapszervezet kommunistái­nak fontos szerepük volt ab­ban, hogy a tapsonyiak elő­kelő helyet vívtak ki ma­guknak a Medicor gyáregy­ségei között. Ott vannak a munkahelyeken, ismerik az emberek gondjait, bajait, fölfigyelnek a hibákra és szóvá teszik a termelést gát­ló jelenségeket. Valamennyi kommunista szocialista brigádban dolgo­zik. Az öt pártcsoport mun­katervében az is szerepel többek között, hogy a bri­gádok vállalásaihoz nyújt­sanak segítséget. — Milyen gondok foglal­koztatják a párttitkárt mos­tanában? — Termékeink minőségén van még javítanivaló. Per­sze ez nemcsak nálunk van így: az egész országban so­kat lehet még tenni e téren. Ami minket illet: sok az' elfecsérelt idő, amit nem aktív munkával töltenek dolgozóink. De ez is kétol­dalú dolog: egyrészt az em­berektől függ; van viszont olyan is, amiről nem tehet­nek: az anyagot nagyrészt kézzel szállítjuk, s emiatt is bőven van kiesés a termelés­ből. A következő évek fel­adata, hogy ezt megoldjuk. javaslataikkal. Sok tapsonyi lakost ismertem meg az itt töltött évek alatt, s öröm­mel veszem, ha elmondják észrevételeiket. Jöttek hoz­zám például a bolt nyitva tartása miatt vagy azért, mert nem volt kielégítő a palackos gázzal és a fűtő­olajjal való ellátás. Leg­utóbb egyik munkatársam a válását beszélte meg ve­lem: jogi tanácsot kért. Ezek bármennyire szélsőséges pél­dának tetszenek is, mégis tükrözik, hogy milyen ' dol­gokkal is kell foglalkoznom a napi munkámon kívül. S hogy időnként „hazaviszem” a gondjaimat, az csak rám tartozik... — Mi most a legfontosabb feladat a gyáregységben? — A termelőmunka javí­tásán kívül tovább kívánjuk Üj szolgáltatást vezetett be a Hungaronektár a mezőgaz­dasági üzemek részére: mé­hész tagjai rendelés kaptá­raikat azokon a táblákon állítják föl, ahol a méhek a mézgyűjtés mellett egyúttal a növények beporzását is el­végzik. A biztonságos meg- termékenyülés nyomán át­lagban 15—20 százalékkal növekszik a termés. A beporzást elősegítő bio­lógiai módszer gazdasági elő­nyeit már korábban ismer­ték, szélesebb körű alkalma­zása azonban csak az utóbbi években teremtődtek meg a feltételek. Már több mint negyven gazdaságban méhek segítik a növények megter- mékenyülését. A fokozódó érdeklődés láttán a Hunga­ronektár több szolgáltatóiro­dát nyitott; ilyen iroda mű­ködik a többi között bakta- lórántházán, ahol az idén tízezer hektárnyi almásker­folytatni dolgozóink szakmai továbbképzését; már eddig is szerveztünk szakmakor­szerűsítő tanfolyamokat a forgácsolóknak, a géplakato­soknak, a festőknek és a ge- nerátorkészitőknek. Akik el­végezték, azoknak az okle­vélen kívül béremelés is járt. Sokan jelentkeztek kö­zépiskolába és különféle ké­pesítő vizsgákra. Jobban figyelnek a közsé­gi és a gyáregység KISZ- alapszervezeténék kapcsola­tára is, és szeretnének mi­nél több kirándulást, közös programot szervezni. Habár az utóbbi időben itt is mutatkozott javulás: leg­utóbb például a szegedi sza­badtéri játékokon vett részt negyven dolgozójuk. tét a helybeli áfész méhész­szakcsoportja „vállalt föl”. Tavasszal az almáskertbe telepítették a méhcsaládjai­kat, s ennek eredményeként igen kedvezőek a terméski­látások. Még az idén Szatymazon és Baján is megnyílnak a Hungaronektár irodái, s jö­vőre már nemcsak a kör­nyék almásait, őszibaracko­sait poroztathatják be mé­hekkel, hanem a nagyüze­mek napraíoígótábláit is. A martfűi növényolajgyár nyersanyagellátására ugyan­is mind több állami gazda­ság, termelőszövetkezet fog­lalkozik napraforgó termesz­tésével, s a hozamok növelé­sében várhatóan a méhek- nek is jelentős szerepük le­het. MÉM-nagydíjak és Nyiszior György- emlékérmek Az alkotmány napja al­kalmából tegnap a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban ünnepséget tartottak. Váncsa Jenő mi­niszter kiosztotta az idei Nyisztor György-emlékér- meket A termelési eredmé­nyek javítását szolgáló ki­emelkedő munkájuk elisme­réseként tízen kapták meg az emlékérmet. öt mezőgazdasági nagy­üzem kollektívájának ítélték oda a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelési nagydíját. Kiemel­kedően eredményes termelő­munkája elismeréseként ter­melési nagydíjat kapott a Dalmandi Állami Gazdaság, a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezet, a bal­mazújvárosi Lenin Termelő- szövetkezet, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet és a va- szari Hunyadi Tsz. SOMOGYI NÉPLAP Új betonacél-megmunkáló A Beton- és Vasbetonipari Művek Budapesti Gyárában olasz gyártmányú betonacél-meg­munkáló gépet állítottak üzembe. Ez a berendezés sokféle alakú — méretű — betonacélt tud egyengetni, vágni, hajlítani; programozható m — egy műszak alatt mintegy öt ember munkáját takarítja meg (IIW éoáó — Balaton Trifmnt-fetej szocialista gazdaságban a teljesítményelv érvényesí- G. P. Csaknem 36 ezer forint bírság Munkában a társadalmi ellenőrök L, J. Segítik a beporzást Szerződés a mezőgazdasági nagyüzemekkel

Next

/
Thumbnails
Contents