Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-02 / 180. szám
A Kapóii-díj Somogybán! Megnyílt a leilei faragókiállítás Rajtuk kívül tíz somogyi faragó vesz részt a kiállításon. Rajtuk kívül tíz somogyi amelyekkel a népművészek és a népi iparművészek talán sikerrel oszlatják el azt a föltételezést, hogy nem képes megújhodni a faragás. Az első díjas Gdts Gábor (Budapest) népi hangszereket készített, Schmidt Sándor (Vásá- rosnamény) pedig mintegy két méter magas reliefet faragott, egy másik, szinte kisplasztikái igényű munkája Bartók emlékét idézi. A második díjas Horváth Béla (Budapest) az ólomberakásos faragást lámpatestnek alakította ki. A harmadik díjas Chemez Árpád (Biatorbágy), a csontfaragás hagyományát ékszer-nyakék formájában újította meg. Tetszett az ugyancsak második díjas Kovács Józsefnek, a népművészet mesterének (Mernye- szentmiklós) kisplasztikái igé- nyességű két díszdoboza. A változatos bemutató abban egységes, hogy nagy igénnyel készült minden tárgy, és mindegyik alkotáson érződik — funkciójától függetlenül — a stilushűség a hagyományhoz és az alkalmazandó korszerű igényekhez. Ilorányi Barna Tizenkettedik alka- lotnmal nyitottak meg tegnap délelőtt hellén, az td. Kapoli Antal emlékének szentelt kétévenkénti országos fáragókiálli- tást, amelyre nyolcvan- négyén csaknem háromszáz pályamunkát küldtek a tóparti település művelődési házába. A kiállításon száztizenhat faragast. mutatnak be. Somogyi résztvevő nyerte el az idén a födijat, . melyet, td. Kapottról neveztek el. Varga László, a népművészét, mestere őrzi két évig a rangos dijat. A Balaton-parti kulturális élet kiemelkedő esemenve az id. Kapoli-pályázat anyagából kétévenként rendezett országos faragókiállítás. Az idei nemcsak azért emlékezetes, mert jó néhány év után ismét somogyi pályázó kapta a legmagasabb elismerést, hanem mert kimagasló sikerrel szerepel valamennyi részvevő. Az útkeresés után megnyugtató az eredmény: a hagyományőrzők es a népi iparművészek faragásai napjaink igénye szerint készültek. Dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese megnyitójában kiemelte, hogy a pályázók sikerrel'ötvözték a hagyományokat a mai igényekkel; a népművészet mesterei, a népi iparművészek többsége az eddigi munkájához híven magas művészi színvonalú tárgyakkal örvendezteti meg a közönséget. Dr. Nagy László, a Népi Iparművészeti Tanács elnöke rövid értékelésében elmondta, hogy a hagyományok ápolói mellett föl kell figyelni azokra is, akil^ a megújítást vállalják. — A népi iparművészet korunk tárgyi népművészete — állapította meg. A hosszú évek óta legrangosabb leilei kiállítás jól tükrözi a fejlődést. Tíz díjat és ennél is több munkajutalmat osztottak ki tegnap délelőtt. Varga László, a népművészet mestere egy faragott szarukürttel pályázott. A kompozícióban megelevenedik a pásztorélet sokféle mozzanata. Kompozíciója művészien arányos, kivitelezése mesterien szép. Különleges gonddal létrehozott egyedi alkotás. Második díjjal jutalmazták Tóth Mihályt, a népművészet mesterét. A segesd-lászlóma- jori faragó ezúttal pasztorbo- tokat készített, ezeken szintén megelevenednek a pásztorélet hagyományos jelenetei, melyekhez egyénien új díszítményeket is hozzáfűzött. Faragása példamutatóan szép. Sumonyl Zoltán J__________ 1 P A N E 1 LH A 1 ■ 0 1 M Vagyis az ember, sarkallva esztétikai hiányérzetétől, ott változtat, ahol s amit lehet. És ez akaratától függetlenül még városképi léptékben is érvényesül. „Nem tudják, de teszik” — idézhetnénk most az ide vonatkozó tételt. A háznak két bejárata van a liftakna két oldalán, s a lépcsőházból jobbra-balra egy rövidebb és egy hosszabb folyosó nyílik. A rövid folyosón egymással szemben két-két nagy lakás, balra a hoszabb folyosón ugyanígy négy-négy kicsi. A szembenéző lakások tükörképei egymásnak, s egyikből a Dunára, a másikból a Váci útra látni. S minden emeleten ugyanígy. A maga nemében a másfél szobás a jobb lakás. Na persze, a maga nemében! Mert ott a félszoba legalább szobaméretü, alpterüiete négyszer három méter, s valahogy be is lehet rendezni. SOMOGYI IjlEPLAP A fürdőszoba például jóval nagyobb, mint a nagy lakásokban, igaz ugyan, hogy éppen ezért ott van bent a WC-kagyló is, és nincs külön éléskamra. Na meg a „gardrób-folyosó” egy méterrel rövidebb. Ezzel az egy méterrel — amely persze a lakás teljes szélességére értendő — hosszabbak, illetve nagyobbak, az egy plusz két- félszobás lakások. A többi helyiség mérete a nagyszobáé, a konyháé, az előszobáé azonosak. A másfélszer másfél méteres előszobából — belépőből! — jobbra nyílik a konyha, szemben a nagyszoba. A konyha kétszer másfél méteres cső, ennek a szélességéből még fél métert levesznek a beépített bútorok: a mosogató, a konyhaszekrény, a gáztűzhely, a frizsider. Marad az egv méter keskeny folyosó. De meg ide, az üresen hagyott falra egy lecsapható asztallapot kellett szerelni — ez nem volt benne a lakás vételárában, átadás után járták végig az asztalosok a családokat, hogy aki kéri, annak néhány száz fönn tért fölszerelik, s . persze mindenki akarta — mert enni is kellene valahol. És ha magukban vannak, akármilyen zsúfoltan is, de elkínlódnak valahogy az egyméteres csőben a keskeny asztallap körül reggeli, ebed, vacsora idején, ám ha vendég érkezik, a nagyszobában kellene teríteni. A nagyszoba, noha házgyári lakásméretekhez képest igazán tekintélyes, huszonkét négyzetméteres alapterületével nagynak csak a többi helyiség mellett nevezhető. De talán szerencsés arányai teszik kellemesen emberi méretűvé: egyik oldala négy méter hosszú, a másik öt és fél, s a három nagyméretű ablaktábla, amely derékmagasságtól fölfelé teljesen elfoglalja a bejárati ajtóval szemben levő falfelületet, kitágítja és nagyobbnak mutatja a szobát, mint amekkora. Az összefüggő falfelületek, a két ajtó és a széles ablaksor elhelyezése persze a szoba berendezését is meghatározza, vagyis variációs lehetőséget nemigen enged. Így majdnem minden lakásban ugyanott található a könyvespolc (szekrényfal, üveges vitrin), a heverő (sarok ülő- .garnitúra,1 dupla sezlon), az íróasztal (ebédlőasztal, komód), a televízió, a rádió. Bármely lakó bármelyik idegen lakásban vakon eligazodhat. S minthogy egy-két kivételtől eltekintve a azaz harminckét Turg anyéviül Mas Jánosig Uj évad, új bemutatók Tartalmas új színi évadot ígér a kaposvári Csiky Gergely Színház az 1081 82-es szezonra. Babarczy Lászlótól, a társulat Jaszai-díjas igazgatójától kértünk információt a tervekről. Elmondta, hogy a múlt évad legsikeresebb produkciói közül néhányat műsoron tartanak. Így. aki még nem látta — vagy újra szeretné látni — a stúdiószínház nagy sikerét, Zorin Varsói melódiáját Pogány Judittal és Koltai Ro- berttel. az nem marad le róla az új évadban. Ugyanígy a kitjjnp musicalről, Kan- der-Ebb Csikágójáról, melyet Ascher Tamás rendezett Basil Julival, Csákányi Eszterrel, Lázár Katival, Eperjes Károllyal, Koltaival a főbb szerepekben. Ezt a darabot jótékony célú előadáson is bemutatják majd. Játsszák Babarczy László rendezésében Victor Hugo újraértelmezett drámáját, A királyasszony lovagját Spindler Bélával., Máté Gáborral és Básti Julival. Műsoron marad Robert Thomas pszichológiai krimije, a Szegény Dániel, melyet Koltai Róbert rendezett, s olyan színészek lépnek föl benne, mint Jordán Tamás Jászai - díjas, Lázár Kati, Máté Gábor, Dánffy Sándor. Az új bemutatók sorát az orosz irodalom egyik legnagyobb egyéniségének, Tur- genyevnek színműve nyitja meg: az Rgy hónap falun című darabot Elbert Jénai fordításában Ascher Tamás viszi színre. A második fel- nőttszínházi premiert Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjéből tartják Gazdag Gyula rendezésében. Nagy Anikó vendégként alakítja, énekli a címszerepet. A daliás Danilo és Glavari Hanna szerelmi románca nyilván nem „hagyományos” módon játszódik le előttünk. Peter Weiss Marat halála , című izgalmas drámáját is ígéri az új évad Ács János rendezésében. (Az elmegyógyintézetben játszódó „terápiás színmű” pontos címe: Jean Paul Ma/at üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában.) Peter Brook nagy hatású filmet rendezett Weiss drámájából. Vígjátékot is kínál a Csiky Gergely Színház a közönségének, ennek szerzője és címe azonban egyelőre maradjon titok! Gothár Péter rendezi majd. „York napsütése rosszkedvűnk telét. ,, Tündöklő nyárrá változtatta át" — kezdi majd a színész Shakespeare III. Richárdját a kaposvári színház színpadának deszkáim Az új bemutatók sorában ott találjuk ezt a shakeseare-i sorban is előkelő helyet elfoglaló drámát. Babarczy László vállalkozott a rendezésére. Két mű is „verseng” a bemutatóért: Franz Kafka Á kasiély cimű rf- zióregényének színpadi változata — Forgarh András dramatizálta —, illetve a Bertolt Brecht torzójából Heiner Müller által „kiegészített”. újjászült mű. a Facer. (Müller nem ismeretlen a magyar olvasó előtt: a Modern Könyvtárban 1978- ban négy drámája, illetve adaptációja jelent meg.) Színházi „szenzáció” zárja majd az évadot: a társulat fiatal rendezője, Ács János, illetve Márlha. István zeneszerző musicalt ír. (Beckett Szöveg és zene művén már dolgoztak együtt, korábban!) Koltai Róbert jól sikerült Szegény Dániel rendezése adta az ötletet a színház vezetőségének: az új évadban stúdiókörülmények között több színész is valóra válthatja rendezői álmait. Jordán Tamást, Rajhona Ádá- mot, Máté Gábort és Koltait kérték föl stúdióprodukció létrehozására. Emellett a kaposvári Kill ián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ Színpadán, Ascher Tamás rendezésében, Pogány Judittal bemutatják Roito Straussz Kiesi és nagy című drámáját is. A gyermekszínház az első premiert Gianni Rodari nálunk is népszerű olasz ifjúsági író Fülöp úrfí a füllentők birodalmában című színpadi játékából tartja Lengyel Pál rendezésében. L. L. KIVÁLÓ ÖRS A barcsi vasútállomás példát mutat Az állomásfőnöki iroda előterében a falon szép vörös selyemzászló, rajta felirat: „Kiváló őrs”. Szabó József valamennyi barcsi vasutas véleményét tolmácsolva megjegyzi: — Büszkék vagyunk rá. • Hiszen nemcsak az önkéntes határőrök, az önkéntes rendőrök tekintik kötelességüknek a határsértés megakadályozását, hanem mindenki, aki itt dolgozik: a forgalmisták és a jegyvizsgálók, a kocsilakalosok és a pálya- enntartásnál, a különböző beosztásban levők. Ezt a szép elismerést elsőként kaptuk meg az országban, s ez mindannyiunkat kötelez. család egyszerié költözött be a házba, s akkor az új lakás miatt, meg a méretek miatt is új bútorokat kellett vásárolni — a berendezési tárgyak típusra, minőségre, színre csaknem mindenütt egyformák. Világosak, fényesek, szögletesek. (Most zárójelben ugyan, de talán nem bántóan idegen anyagként ide kívánkozik egy rövid idézet Kövesi Péter „Panelház és napvárta” című, 1978-ban megjelent szaktanulmányából: „A természettel való szerves kapcsolat lazulása gondolkodásunkban is szervetlenüléshez vezet. Minden szervetlen forma között is a iegszervetlenebb a négyzet és a belőle építhető négyzetraszter, a lét legalacsonyabb, ásványi szerveződésének a jele. Nem véletlenül lett a négyzetháló minden régi kultúrában a minden irányú teljes gátoltság, a lezártság, a halál, a sötétség jele. Hogyan uralkodik el mégis ez a jel a mai emberi világunkon?”) Szerencsére a mi panelházunk lakóinak döntő többsége ezt nem érzi, nem tudja; szeretnek itt élni, szeretik a lakásukat. Sokan pontosan úgy, ahogy az autóikat is; legszívesebben nem is laknának benne, csak javítgatnák és esínositgátnak, hogy aztán szigorúan csak zokniban lépve a szobába, megmutathassák ismerőseiknek. (FolytatjukJ Naponta ezernél több utas érkezik a nyáron Barcsra vonattal, autóbusszal. A rendszeresen bejárók mellett sok az ismeretlen, közöttük szép számmal akadnak fiatalok. Ebben a nagy nyári forgalomban különösen nehéz a dolgunk, önkéntes határőreink vasúti munkájukat vegezve gyakorta utaznak, így rendszeresen megfordulnak azokon a helyeken, ahol már többször megkíséreltek határsértést. Mindenhova azonban mégsem juthatnak el. Ám szerencsére a Drávához, a rejtekhelyét adó erdőkhöz közel is dolgoznak vasutasok, s rájuk ugyancsak számíthatunk — mondja Jakab Béla raktáros, az önkéntes csoport parancsnoka. — Nagyon jó a kapcsolatunk Lőrincz László százados őrsével. Ha valamit tapasztalunk, azonnal értesítjük őket, vagy, ha ránk van szükség szökött bűnözők keresésénél, elfogásánál, akkor együttműködünk az őrs határőreivel — mondja a parancsnok. Hat esztendeje tevékenykedik hivatalosan az önkéntes határőri csoport az állomáson, ez a munka azonban már régebben kezdődött. A parancsnokon kívül az alapítók közé, illetve a csoportba tartozik: Vtaji Alajos kocsi vizsga ló, Keresztényi Károly raktáros. Bodnár András jegyvizsgáló, Turlósi Janos lakatos. Hárman közülük, Jakab Béla, Bodnár András és Szabados Béla kommunisták, * ezt a feladatot kapták az állomás pártszervezetétől pártmegbízatásként. A becsületes munkát nemcsak a „Kiváló őrs” zászló jelzi, hanem az is, hogy Vízi Alajos tavaly vette át a belügyminisztertől a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát, Jakab Béla pedig Kiváló társadalmi munkás kitüntetést kapott. Az állomás valamennyi önkéntes határőrét kitüntették az ötéves emlékéremmel. A barcsi vasútállomás önkéntes határőrei évente három-négy határsértést akadályoznak meg. S hogy mennyire szívügye valamennyi vasutasnak becsülettel őrizni a „Kiváló őrs” zászlót, azt egy példa bizonyítja: Pápics József jegyvizsgáló munkája közben gyanús fiatalokra lett figyelmes a szerelvényen. Nem voltak a közelben határőrök, így az egyik állomásra kihívta e rendőröket. Éberségével határsértést akadályozott meg. Szalai László Jakab Béla az önkéntesek parancsnoka a zászlóval.
