Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-14 / 190. szám
Egészségügyünk egészsége A magyar egészségügy íö jellemzője, hogy valamennyi magyar állampolgár jogosult magas színvonalú, díjtalan ellátásra. Az 1972. évi egészségügyi törvény rögzítette jog gyakorlati érvényesülése persze sok tényezőtől függ. A mindenki gyógyításához szükséges gyógykezelés — divatosan: a progresszív ellátás — biztosítása az egészségügy vezetésének egyik fő célja. Elérésének feltétele: a szocialista egészségügy tervszerű fejlődése. Ez a fejlődés általában lépést tart a nálunk gazdagabb, technikailag előbbre járó országokéval. A szívműtétek rövid múltra visz- szatekintő iskoláját sikerrel kijártuk, a daganatos betegségei gyógyszeres kezelésében a KGST-n belül is előkelő helyen állunk. A csecsemőhalálozást különösen az utóbbi néhány évben sikerült jelentősen — ha nem is a kívánt mértékben — visszaszorítani, s ebben nagy szert p jutott a koraszülöttek védelmét szolgáló intenzív központok hálózatának és a csecsemő-szívsebészetnek. Keveselljük azonban eredményeinket a megelőzésben. Ez elsősorban szemléleti elmaradottságban gyökeredzik. Az orvos — és még mindig ez a jellemző — több fantáziát lát a gyógyításban, mint abban, hogy a bajoknak elébe menjen. A megelőzésnek mégis erős bázisai vannak — mindenekelőtt a közegészség- ügyben és az üzemorvosi munkában. Az utóbbinak eredményei lemérhetők a foglalkozási megbetegedések ritkulásában, az előbbié a lakosság általános közegészség- és járványügyi helyzetében. A feladat kiterjedt mivoltára jellemző, hogy a köjál hálózata országosan több mint 180 ezer olyan objektumot tart nyilván — a nagyüzemtől az élelmiszerboltig —, amelyeket időszakonként rendszeresen ellenőriznie kell. Kötelezettségét túlnyomórészt teljesíti. Azért nem száz százalékban, mert krónikus létszámhiánynyal küszködik. Szakmailag megalapozott törvényes eljárásait jellemzi, hogy a viszonylag kevés föllebbezés- nek is csak a töredéke bizonyul indokoltnak. K özegészségünk minden próbát kiáll az olyan betegségek leküzdésében, amelyek ellen van védőoltás. Ennek megfelelően az ország járványügyi helyzete jó. Javulásában persze számottevő tényező az életszínvonal, valamint a higiénés viszonyok kedvező alakulása, a mindenkinek hozzáférhető díjtalan egészség- ügyi ellátás, ezen belül a járványügyi szolgálat munkája. Az utóbbi húsz évben tovább fejlődtek a járványügyi eljárások, a járványügyi mikrobiológiai diagnosztikai módszerek, a hazai ol- tóanyagtermeles. A védőol- lásokkal megelőzhető megbetegedések szánva a kötelező védőoltások rendszerének kialakításával es az oltások rendszeres beadásával jelentősen csökken. A hastífusz az 1950-esévek elején megkezdett tervszerű, komplex járványügyi intézkedések és a javuló higiénés viszonyok eredményeként 1975—77-ben évi átlaga az 1959—62. évinek csupán tíz százaléka. A diftéria-szamár- köhögés-tetanusz elleni 1953 óta kötelező védőoltás eredményeként mindhárom betegség egyre ritkább. Az utóbbi három és fél évtized legfélelmetesebb betegsége, a gyermekbénulás az 1950-es években többször járványosán fordult elő, a legtöbben — 2334-en — 1957- bca betegedtek meg. Az 1959—60 óta alkalmazott élő, gyengített vírusokat tartalmazó vakcinával sikerült csaknem teljesen fölszámolni, s az 1961—1977. években összesen 53 esetet derítettek föl. A kanyaró elleni védőoltás bevezetése előtt évente átlag negyvenezer megbetegedés volt. Az oltás hatására 1975—1977-ben ez a szám 337-re csökkent. Nem változott azonban lényegesen a vörhenv, a dizentéria és a járványos májgyulladás gyakorisága. mert oltás nincs még ellenük. Világszerte, így hazánkban is nőtt a szalmonellozis fertőzés veszélye, elsősorban az élelmiszerek és az állati takarmányok megnövekedett nemzetközi kereskedelmi forgalmával összefüggésben. A sokszorosára nőtt idegenforgalom ugyancsak károsan befolyásolhatja a járványügyi helyzetet, s hátrányait csupán tiltó rendelkezésekkel nem lehet kivédeni. A járványügy változatlanul nagy kérdőjele az influenza; ellene ma még szintén nincs teljesen hatásos védőoltás. A következő időszak legfontosabb feladata: az életkorhoz kötött, kötelező védőoltásokkal elért eredményeket fenntartani, tovább javítani. Elengedhetetlen egyes oltóanyagok (tetanusz) alkalmazásának kiterjesztése, újabb védőoltások bevezetése a lakosság nagyobb vagy kisebb csoportjainál, illetve egyes foglalkozási ágakban (pl. rubeola, mumpsz, kullancs-encephali- tis ellen). Az influenza-vakcina kifejlesztése is sürgető. A fertőző betegségek megelőzésében tehát megfelelő ütemben haladunk a korral. Kevésbé mondható el ez például az életmódról: dohányzásban, alkoholfogyasztásban ugyanis — erősen kétes értékkel — az élbolyban vagyunk. És ennek feltétlenül szerepe van a keringési betegségek gyakoriságában. Javulás pedig itt is csak a köjáléhoz hasonló módszeres tevékenységtől, okos felvilágosító munkától, szervezéstől, gondozástól várható. L. M. ,,Bonckés a nővérotthon Százhuszonnyolc egészség- ügyi dolgozó — és az őket foglalkoztató kaposvári megyei kórház — épp oly türelmetlenül várja a beköltözés napját, mint bármelyik lakó, aki új otthonát szeretne birtokba venni. A türelmetlenség oka: a határidő gyakori módosítása. Ügy látszik, ebből egy sosem elég ... A megyei kórház új nővérotthona csaknem kész. Februárban kellett volna átadniuk az építőknek a létesítményt — a kivitelező a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. A Somber igazgatójának legfrissebb tájékoztatója szerint szeptemberben költözhetnek be az otthon lakói... Mi késlelteti az átadást? — kérdeztük Győrfi Endrétől, a Somber igazgatójától. Tetemes apró hibák miatt nem vették át az épületet. A legkirívóbbat említjük csupán: az aljzatbeton egyenetlensége miatt a pvc-burkolat hullámos volt. Az építők ezt jól tudták, elismerték ám kompromisszumot kívántak kötni: vegyék át így, s a számlát az értékcsökkenés alapján töltik ki... Természetes, hogy ebbe nem ment bele a beruházó. (A kórház igazgatója azt is hozzáfűzte hogy a sok, apró hibát végül is ki kellett volna javíttatniuk, s ez tetemes összeggel terhelte volna a kiadást.) Tegnap kint jártak a nó- vérotthonná) a Somber műszaki ellenőrei, a Sáév ugyanis jelentette, hogy befejezték a „hibapótlást”. Ügy tájékoztatott bennünket az ellenőrök tapasztalatai alapján a beruházó vállalat igazgatója, hogy folynak még a munkálatok az épületen, a jövő hétre talán elkészülnek vele ... A kórház igazgatója arról is beszélt, hogy nemcsak az épület hibáinak a kijavítása rabolja el idejüket, hiszen a Somberrel megegyeztek abban is: gondoskodnak az otthon berendezéséről — bebútorozásáról. — Mi a helyzet e téren? Győrfi Endre: — Valóban, de addig, amíg a burkolatot nem javítják ki, az épület berendezését nem kezdhetjük meg. A bútorok egyébként készen vannak, bármikor megkezdhetik összeszerelésüket. Két kérdés foglalkoztatott mindvégig. Miért ilyen nehézkes a hiánypótlás? (És nemcsak a kaposvári nővérotthon esetében.) Erre azt a választ kaptam a beruházótól, hogy nem nehéz, csupán hozzá kell fogni, adott esetben a padlóburkolatot háromnégy nap alatt kijavíthatta volna a Sáév. A hiánypótlás határidejére egyébként rendelet is van: harminc napot ír elő. Ha ezt nem tartja be a kivitelező, súlyos bírságot köteles fizetni. Esetünkben így is van. A másik általánosan megfogalmazható kérdés : Nem lehetne-e kevesebb fogyatékossággal építeni? A hiánypótlások többnyire vaskos jegyzőkönyvét csupán néhány mondatra szűkíteni ? (Ne legyünk maximalisták se!) Talán úgy lehetne ezt elérni, hogy legyen egyre kevesebb hivatkozási alap ezért meg ezért nem tudtuk határidőre és jó minőségben átadni a létesítményt... És legyen becsülete a vállalt munkának! Határidőre és minőségre való tekintettel egyaránt. H. B. Búcsú lesz Buzsákon a hét végén. A programban szerepel bábmúsor, a Camerata Hungarica hangversenye, íolklórdélután is. Újabb eseményhez érkezeit a Dráva menti nyár rendezvénysorozata. Ma 20 órakor a V Moto-rock együttes lép föl Barcson, a Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Központban. Szombaton délszláv bált tartanak az intézmény kamaratermében a mohácsi nemzetiségi együttes zenekarának közreműködésével, vasárnap — ugyancsak a nemzetiségi hagyományok ápolásának jegyében — 16 órától délszláv műsort rendeznek a strand szabadtéri színpadán. A bajai Citanica és a jugoszláviai Kud „SeiÚj könyvek a Kossuth kiadónál Jelenünk valóságát elemző több kötet hagyta el a Kossuth kiadót a napokban. Nyitrai Ferencné tanulmánykötete A magyar gazdaság és társadalom a hetvenes években címmel jelent meg. A szerző a magyar gazdaság és a társadalom fejlődését kölcsönhatásban vizsgálva bemutatja a népgazdaság fejlődését, szerkezetének módosulását a negyedik és az ötödik ötéves tervidőszakban, vázolja a hetvenes évek gazdasági előrehaladásának tényezőit, mozgató rugóit. Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai című dokumentumgyűjtemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága határozatának végrehajtásáról ad képet. A könyvben közük a témához kapcsolódó legfontosabb párt- és állami határozatokat, továbbá több vezető politikus előadását, felszólalását, tanulmányait. Régi hiányt pótol A marxista irodalomelmélet története (a kezdetektől 1945-ig) című tanulmánykötet, amely a marxista irodalomtudomány hagyományait dolgozza föl. Sumonyl Zoltán 1 1 P A N E 1 LH A 1 Q 1 M Szép svammal kisiparosok, kistisztviselők, kiskereske- • dők, altisztek, lakást bérbeadók is, akik a polgári jólétre törekedve mindig többet és többet akartak kifelé mutatni, mint amennyit valós helyzetük — akár gazdasági, akár társadalmi — hitelesíthetett volna. Egyszóval az ún. kispolgári réteg. Ez pedig a felületes szemlélő számára az angyalföldi házak és utcák eklektikusságában mutatkozik meg leginkább. Az itt élő kispolgárokat talán még az Angyalföld elnevezés is sérthette. Merthogy az olyan rosszul cseng a belvárosban és a hivatalokban! Es amikor 1930-ban a korábbi VI. kerületből — kiegészítve az V. és VII. kerület egyes részeivel —■ XIII. kerület lesz, a névváltoztatási szándéknak mar hivatalosan is hangot lehet adni. Hiszen a XIII. kerület i már nem csupán Angyalföld; ( ide tartozik az elegánsan modern, újgazdag Üj-Lipot- város, a főváros ékessége: a Margitsziget, de még a Terézvárosból is olyan régi és romantikus nevű részeket csatoltak Angyalföldhöz, mint Felső-Bikarét. az Erdőtelek, a Liőportárdűlö! Mi indokolná hát ennek a „rosszhírű” névnek a kiterjesztését ezekre is?! Parvenü lelkűk mennyivel jobban örülne a jómódra utaló Üj-Li- pótvárosnak, vagy a zöldövezetet sejtető Erdőteleknek! És mit ad üstén, a 34. Eucharisztikus Világkongresszus és a Szent István jubileumi év tiszteletére 1938. június 1-én a XIII. közigazgatási kerületet Magdolna- vároának nevezik el! Nyilván a Bűnbánó Magdolnáról. De sem a Magdolnavárőst, sem a lexikonokban itt-ott föllelhető Napföld elnevezést élő ember szájából nem hallani! n. Most, 1979. szeptember 14- én, pénteken, 9 óra 30 perckor, amikor a rendőrök a renitens gépkocsitulajdonosok autóinak elszállításán fáradoznak a szélső panelház előtti parkolóban, pontosan az egykori Szent Lász- ló-major és Vizafogó határvonalánál — az Angyalföldnek nevezett XIII. kerületben 49 372 lakást tart számon a Statisztikai Zseb- könyv. És ezek közül néhány száz még mindig olyan, amilyenekkel a századfordulóm riogatták az olvasókat. A Tripoliszt például éppen most kezdik lebontani. Na, ez a bontás nem tart sokáig, a telep szélén — amely pontosan a középkori Üj- Jenő helyén éktelenkedik — már ott magasodnak a toronydaruk. A piros földkotró és szörnyeteg markológépek egykettőre eltakarítják a cseréppel, kátránvpapír- ral, bádoglemezzel fedett és hátukkal egymásnak ragasztott proletár (és lumpenproletár?!) lakásokat — s helyükre a daruk már emelgethetik is a nyolcadik, tizedik emelet magasságáig fölfelé a félkész panelszobákat. Már ablakostul, üvegestül együtt. A Tripolisz régi lakóit is ilyen tízemeletes panelházakba költöztetik. Újpalotára, Újpestre, Ó- budára, Kőbányára — ahol éppen elkészült lakások vannak. Másfél szobásokba, kétszobásokba, vagy két és fél szobásokba, attól függően, hogy melyik család mekkora lakásra jogosult. A családtapolnába várnak érdeklődőket: ott Engelsz József kétszeres Munkácsy-díjas, kiváló művész nyitja meg Kumposzt Éva Munkácsy- díjas keramikusművész és Pölöskei József Munkácsy- díjas ötvösművész kiállítását, melyet dr. Bundev-To- dorov Ilona művészettörténész rendezett. E kiállítás szeptember 2ü-ig lesz látható. Egy előrejelzés Bence Pétertől: hétfőn a Magyar Hárfás Trió vendégszerepei a vörös kápolna előtti színpadon: Gy, Molnár Anna hárfán, Vermes Mária hegedűn. Szeredis Gusztáv brácsán játszik. A siófoki szabadtéri színpadon vasárnap este a Tessék minket választani! című „nostalgia-műsor” daljacka sloga” együttes lép föl. Rossz idő esetén a művelődési központban tartják a műsort. Csurgón a Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központban az intézmény a Csurgó és Vidéke Áfésszel virágki- állítást és -vásárt rendez, szombaton, hétfőn és kedden naponta 8 és 18 óra között. A kiállítás szobanövények- böl készül és a termesztőt, a Szombathelyi Kertészeti Tsz-t dicséri majd. Egy követendő kezdeményezés: a helyi könyvtár és a könyvesbolt kertészeti szakkönyveket, virágfajtákkal foglalkozó szakmunkákat állít ki a helyszínen. Boglárról is kaptunk meghívót tegnap. Tizennégy grafikus Bartók mappája címmel nyílik szombaton 18 órakor kiállítás a Pincetárlat helyiségében, az Árpád Utca 1. Szám alatt. Bereczky Loránd művészettörténész mond bevezető szavakat. Közremüködik Horvath Anikó zongoraművész és Kiss- Domonkos Judit gordonkaművész. Vasárnap 11 órakor viszont a kék és vörös kágok számától függően. Bent van a meleg víz, a WC, a fürdőszoba, gáztűzhely, mind az. amit eddig csak idegen lakásokban tapasztalhattak — s a legtöbb családot mégis szinte erőszakkal kell kiköltöztetni a Tripoliszból. Mert szétköltöztetik őket? Mert nem tudják már megszokni az újat. vagy nem is akarnak beletörődni, hogy minden es mindenki idegen legyen körülöttük? Ez is, az is lehetséges magyarázat. (Tizenkét évvel ezelőtt jártam néhányszor a Tripo- liszbam, annak is egyetlen lakásában. Első fiam születése mindössze tíz nappal előzte meg a gyermekgondozási segély bevezetését, úgyhogy ezzel a lehetőséggel, ha akarunk, sem élhettünk volna. így amint lehetett, bölcsődébe adtuk, de hamar kiderült, hogy nem jól tűri a közösséget; egy hét bölcsőde után mindig két hétig beteg volt, otthon kellett tartani, s mellette kellett maradni valakinek. Feleségem abban az időben a Thälmann utca és Tömöri út sarkán álló iskolában tanított, s ott megegyezett az egyik ellenkező napszakban dolgozó takarítónővel, aki igazán csekély órabérért elvállalta a baby-sitterkedest. (Folytatjuk) lámái hangzanak föl. A művelődési központban megtekinthető a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának kiállítása. Banga Ferenc, Mészáros Géza, Szabados Árpád, Sziits Miklós, Újházi Péter, Tögl- Molnár Zoltán és Várnagy Ildikó munkái várjak a látogatókat. Margittai Sándor orgonaművész, illetve a Magyar Rádió és Televízió gyermek- kórusa ad ma este hangversenyt a kőröshegyi műemlék templomban, a Cantus Pan- nonicus rendezvénysorozat keretében. Kaposváron a Killian György Ifjúsági és Üttörő- müvelődési Központ népművelői a „lakótömbök, játszóterek” rendezvénysorozatának részeként szombaton tíz órára a gyerekeket várják a Krénusz iskola udvarára: kerékpárversenyt, görkorcsolya-vetélkedőt, modellezési bemutatót, aszfaltrajzversenyt, agyagozó foglalkozást tartanak nekik. Rossz idő esetén 22-én rendezik meg — ugyanott. A megyeszékhely kiállításai közül ezúttal Bódy Irén szép kékfestő-kiállítására hívjuk föl a figyelmet. Munkácsy- és SZOT-dí jas textil- tervező iparművész. A mozik közül a Vörös Csillag kétrészes olasz westernt kínál: A Jó, a Rossz és a Csúf. Zenéjét Ennio Morricone szerzetté. A Szabad Ifjúságban is „sláger filmet” játszanak, a címe Piedone Egyiptomban. Búd Spencer alakítja a főszerepet. A Latinca mozi hétvégi ajánlata A strand téli őre című jugoszláv alkotás, melyet Goran Paskaljevic rendezett. Drágán a középiskola elvégzése után egy mosodában helyezkedik el, s nem találja a helyét, összeházasodik Lbubicával, akkor helyezkedik el téli őrnek a strandra, e beosztással ugyanis lakás jár. . . A Krénusz kertmqziban szombat—vasárnap az In- diaakaland ' Ontarióban című színes, széles vásznú, amerikai kalandíilmet vetítik. A Mozimúzeumban ma a Mennyire szerettük egymást című színes, olasz filmet játsszák, holnap pedig a „bevált” — és ugyancsak színes — olasz Fehér telefonok című vígjátékot Agos- tino Bellivel és Vittorio Gasmannal a főszerepben. Képünkkel — az idei nyáron utoljára — a Balaton lehetőségei közül a sportjellegűekre hívjuk föl a figyelmet. SOMOGYI NÉPLAP
