Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-10 / 160. szám
Hyelvokiatás, nyelvtanulás Intar/ó N. F. Bogdanova faiskolai adjunktussal TSbb mmt száz tanító és általános iskolai nyelvtanár vett részt az utóbbi két hét során azon a továbbképzésen, amit az Országos Pedagógiai Intézet és megyei intézményeink szerveztek Kaposváron. A pedagógusokat — a hazai szakemberek mellett — tizenhét szovjet vendég előadó készítette föl a negyedikes orosz nyelvi tananyag oktatására. A tapasztalatokról, valamint a szovjet és a magyar nyelvoktatási módszerekről Nagyezsda Fjodorovna Bogdanovát, a Moszkvai Pedagógiai Főiskola adjunktusát kérdeztük meg. Ismeretei igen bőségesek e témában, hiszen negyedszer fordult meg nálunk vendég tanárként, s hazájában is külföldi állampolgárok tanításával foglalkozik. — A Szovjetunió iskola nyelvoktatási rendszerét világszerte követendő példaként emlegetik, o magyarok azonban egyre gyakrabban bírálják saját idegennyelvta- nítási 'Struktúrájukat, az alacsony színvonal és a gyenge „hatékonyság” miatt. Ön szerint melyek a leglényegesebb különbségek? — . Én a magyarok helyében nem ítélkeznék ilyen szigorúan, hiszen korábban is, most is sok kitűnően képzett, tehetséges és rátermett nyelvpedagógussal találkoztam. Mégis látok egy lényeges eltérést a két • oktatási szerkezeit, illetve módszer között. Magyarországon jobbára a hagyományos, „gram- matizáló” metódusok vannak divatbein: olvasnak, fordítanak, szavakat „memorizálnak”, s az úgynevezett élő nyelvhasználatra kevesebb gondot fordítanak, ezért a tudás passzívvá válik, pontosabban: megreked a pasz- xzív ismeret, a „megértés” szintjén. Nálunk főként az utóbbi években jóval nagyobb figyelmet fordítottak: az intenzív beszédkészség kialakítására, a hétköznapi kommunikációs készség fejlesztésére. — Milyenek a nyelvtanítás tárgyi és személyi feltételei a Szovjetunióban? — A tárgyi feltételekre nem panaszkodhatunk: egy átlagosan fölszerelt iskola minden tantermében megtalálható a lemezjátszó, a magnetofon, a tévékészülék, az írásvetítő és a sikeres nyelvtanítás valamennyi más kelléke. Ami a „személyi feltételeket” illeti.:. — Engedje meg, hogy egy pillanatra félbeszakítsam! A szovjet könyvesboltokban — nemcsak a világvárosokban — töméntelen idegen nyelvű oktatási „segédanyagot”, szépirodalmat vásárolhatunk, s rendkívül olcsón. Nálunk a gyermekeknek, kamaszoknak szánt idegen nyelvű irodalom hiánycikk. — Ezt én Is észrevettem. Á Szovjetunióban viszont már-már átestünk a ló túlsó oldalára: olyan mennyiségű francia, angol, német, olasz, spanyol nyelvű irodalommal lepjük meg a diákokat, hogy szinte kétségbeesnek. Visszatérve az úgynevezett személyi feltételekhez, el kell mondanom: városainkban nincs tanárhiány, a falvakban azonban ugyanazok a gondjaink, amelyek a magyaroknak: nerri ritka, hogy a nyelvoktatást szakképzetlen vagy más szakos pedagógusok „beugrásával” kell megoldanunk. — Ügy tudom, önöknél már kötelező az idegen nyelv tanulása az általános iskolák negyedik osztályéban. Milyenek a tapasztalataik? — Hadd egészítsem ki: egyre több óvodában tanítanak nálunk idegen nyelvet, s módfelett eredményesen. Az általános iskolák negyedik osztályában valóban tavaly vezettük be kötelezően, s ezért még korai volna ösz- szegezni a tapasztalatokat. — Melyek a Szovjetunióban a legelterjedtebb nyelvtanítási módszerek? önállóan választhat-e módszert a tanár? — A hagyományos helyett jobbára az audiovizuális eljárásokat részesítjük előnyben. S rohamosan terjed Lozanov módszere is, a szuggesztopédia. — Magyarországon ez a metódus ma is mostohagyerek; az újítani szándékozó tanároknak szinte vért kellett izzadniuk, míg az országos szervek engedélyezték alkalmazását, természetesen csak „kísérletképpen,”. — Nálunk bevált a Loza- nov-eljárás, hiszen nagyon rövid idő alatt kitűnő eredményeket érnek el a tanulók. — S mi az ön véleménye: kialakultak-e már nálunk az idegen nyelv tanításának feltételei a negyedik osztályban? — Természetesen. Legalábbis ami az utóbbi hetekben. általam irányított csoportot illeti, nem tartom elhamarkodott lépésnek. Nagyszerű, tehetséges „tanítványokhoz” volt szerencsém: kívánok minden magyar diáknak olyan nyelvtanárokat, amilyenek ők. L. A. Traktorral szánt Az utolsó földműves Ha az ember nem rest, és elballag a Navracsix»-portából a Báránkó horgosig — a vízmosta mélyutat, a horhost mondják itt így —, talán még a Fésztungig is ellát: onnan ágyúztatta P erezel Mór a Légiódba szorult illíreket 1848-ban. S Navra- csics Isttxínra sok mindent lehet mondani, de, hogy rest — azt nem! Az utolsó földműves a környéken. Ment a többi olyan „munka utáni” paraszt, kétilaki ember; nem a földből él, csak a keresményét egészíti ki avval, amit a szemmiháli högyek adnak. Történetemből kiesett ember ez a Navracsics gazda? Inkább úgy mondanám: hírmondó ember! Évszázados életforma, paraszti lét utolsó hírmondója. Mert ez a kegyetlen lejtőkkel, ramo- sás-utakkal, erdőkkel riogató, s mégis szép vidék nem kéltett a tsz-szervezőknek sem 1959/60-óan... Maradtak „maguknak" az itteni gazdák. Aztán hol ez, hol az váltott busz- és vonatjegyet az iparba, más életformába. A kataszteri holdakat leadták a tsz-nak, rábízták az államra; műveljék, ha akar- ' jak, ha tudják... Maradt a Ids szőlő, az az egy-két hold habtérgazdaságnak. Csak Navracsics István áll ki keményen még mindig a itt a település nevét —gazdálkodó. Négyen megvettek egy kiselejtezett traktort meg egy cséplőgépet, s ezeket kalákában használják. — A paraszt mindig ie megdolgozott a holnapért. Akkor persze nehezebb volt, amikor bort, szénát, tojást, kéthónapos malacot, mindent vinni kellett Csurgóra beszolgáltatni. Hát ezért mondom én még egyszer: nem igazság^ ha olyan ember kapja a szociálist, aki a kocsmába jár kurgyálni, régen meg ahelyett, hogy dolgozott volna, csak a lábujjával .bábozoft... Ismét a fartisszimä Mert a szemmiháli embör csak egyet nem tud elviselni, a dologtalanságot Leskó László klasszikus értelemben, vett íöldlművesség mellett! — Megéri? Áll az őrségi tájakra Inkább jellemző, erődítmény - szerűen körbeépült porta házrészének ajtajában. Alacsony, de testesen erős ember, igazi pwtriarcha, érződik, hogy keményen kézben tartja az ügyeket. — Tizennyolc holdam volt. Jelenleg . .. Hadd számoljak utána: van vagy hat kataszterim, A többit leadtam. Ez olyan vidék volt, hogy háromszáz jószág kért éleit a vályúba! Hetvenegy éves, lánya és fia van. A lány Pesten él, főiskolát végzett, felelős beosztásban dolgozik. A fiából nem lesz földműves, őt a Vasúti vontatás foglalkoztatja. Még egyszer megkérdezem Navracsics gazdát: — Megéri? Megszívja a Románcot: — Édes uram, azt mondom magának: könnyebben élnek azok, akik keresztbe rakták a lábukat, amikor én gürcöltem ... Tudnék én olyan példát hozni, hogy öt gyérméké van az illetőnek, mégis szociális segélyből él! Fortissziimóba csap a hangja. Csak akkor lesz ismét lágy. amikor a gazdaságról kérdezem. — Három tehenet tartok, a szaporulatot értékesítem. Mondjuk, ez az ami megéri. De úgy higgye el, hogy reggel öttel este tízig talpon vagyok! Nincs megállás. Igazi farmer az utolsó szemmiháli — így mondjak Helyesbített irányban (1953—SS) Lényeges változások történtek 1953 tavaszán a két világiba tatom: a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetésében. Március 5-én elhunyt I. V. Sztálin, a szovjet kommunista pórt és a kormány vezetője, s az egyszemélyi irányítást kollektív vezetés váltotta föl. Az SZKP élére N. Sz. Hruscsov került, (szeptembertől első titkárként), a minisztertanács elnöke G. M. Malenkov lett. A szovjet párt fontos határozatokat hozott a pártélet lenini normáinak helyreállítására és továbbfejlesztésére, a párt munka valamennyi fontos kérdésének kollektív megoldására. Fontos lépéseket tettek a szocialista törvényesség helyreállítására, hozzákezdtek a jogtalanul elítéltek rehabilitálásához. Változások történtek a gazdaságpolitikában is. Csökkentették a nehézipari, növelték a köny- nyű és élelmiszeripari beruházásokat — abból a célból, hogy tovább javítsák a lakosság életszínvonalát. Nagy hangsúlyt helyeztek a mezőgazdaság anyagi-műszaki és káderbázisának erősítésére, a mezőgazdaságban dolgozók anyagi érdekeltségének javítására. Az Egyesült Államok elnöki székében a hidegháborút reprezentáló H. Trumant az a D. D. Eisenhower tábornok váltotta föl. aki a második világháború idején a nyugat-európai szövetséges erők főparancsnoka volt. A két világhatalom közötti „olvadás” megindulásának köszönhető, hogy 1953: július 27-én megkötötték a nagy nemzetközi feszültséget keltő koreai háborút lezáró fegyverszünetet, majd 1954- ben. az indokínai háborúnak (ideiglenesen) véget vető genfi egyezményt A Szovjetunió 1953. augusztus 20-án |öl robban tóttá első hidrogénbombáját (tíz hónappal az amerikai után), s ezzel a hadászati egyensúly lényegében heb'reállt. A kélet-közép-európai országok szempontjából különösen nagy jelentősége volt a Jugoszláviához való viszony normalizálásának. A javulás első jelei 1953 nyarán mutatkoztak. Felújították munkájukat a határbizottságok, a Szovjetunió és a többi szocialista ország ismét nagykövetet cserélt Belgráddal. Rendezték a dunai hajózás problémáit (akkor került Budapestre a Du na-bizottság), helyreállították a közlekedési és postai kapcsolatokat 1955. május 27. és június 2, között szovjet párt- és kormányküldöttség látogatott Belgrád.ba N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin (aki februárban vette át a miniszterelnöki posztot a lemondott G. M. Malen(kov- tól) vezetésével.i Az államközi és a gazdasági kapcsolatokat sikerült rendezni, de számos ideológiai kérdésben a nézetkülönbségek nem szűntek meg. A térség szempontjából ugyancsak jelentős esemény volt a négy megszálló nagyhatalom és Ausztria képviselői által 1955. május 15-én aláírt osztrák -államszerződés; ez visszaállította az „örök semlegességet” vállaló Ausztria teljes szuverenitását. Meg ez év szeptemberében a Szovjetunió fölvette a diplomáciai kapcsolatot az NSZK-val. 1955 végén fölvették az ENSZ-be Albániát, Bulgáriát, Magyarországot és Romániát. (Csehszlovákia, Jugoszlávia és Lengyelország már az alapítás — 1945 — óta tag.) A nemzetközi helyzetben végbemenő változások és a Szovjetunióban a gazdaságitársadalmi fejlődés meggyorsítása érdekében foganatosított intézkedések kedvező hatást gyakoroltak a kelet-közép-európai szocialista országokra is. Erre annál is inkább szükség volt, mert a korábbi politikai, gazdasági hibák és torzulások igen feszült helyzetet teremtettek. A problémák elsőként a sajátos helyzetű NDK-ban vezettek nyílt összeütközésekhez. (Ennek már korábban is mutatkoztak a jelei; a/, akkor még nyitott N.yu- gat-Berlinen át igen sokan HÉTVÉGI i TÁJOLÓ Népművészeti és népi iparművészeti vásárral kezdődik az V. Dráva menti nyár rendezvénysorozata: vasárnaptól augusztus 20-ig tart. A 12-i megnyitóra a strand előtti téren kiállítják portékáikat a meghívott „vásározó” népművészek; 16 ómkor térzenét adnak a zeneiskola tanulói. A Dráva menti nyár ünnepélyes megnyitóját a műve- r lödési központ előtti szabadtéri színpadon rendezik meg — 17 órakor —, utána úttörő fúvószenekarok adnak hangversenyt; a barcsi, a berettyóújfalui, a bonyhádi és a pécsi együttesek működnek közre A fúvósok napja lesz vasárnap — mivel sokat szerepelnek —; s ez a program egyben azt is jelzi, hogy nyit a barcsi zenei tábor. A megyeszékhelyen ma 18 órakor Sándor Mátyással, azaz a film népszerű hősével, 'Bujtor Istvánnal rendeznek találkozót a Killián György Ifjúsági és Üttörő- művelődési Központban; közreműködik Ambrus Kirí, Szegedi Molnár Géza, Felföldi Anikó, Panjer András. A zenei kíséretről Körmendi Vilmos és együttese gondoskodik. A gyerekek szórakozásáról népi játékokkal gondoskodik a Ságvári klubkönyvtár ma délelőtt 10 órától A szabadban töltik napjukat ma a nagyatádi gyermekprogra- mok látogatói: kirándulnak az Ámor parkerdőbe. Érződik intézményeink hétvégi programján, hogy nyári koktélra gondoltak — sajátos programokat állítottak össze. A Csiky Gergely Színház társulata e hónapban Bog- lárlellén játssza — fölváltva — Samuel Beckett Godot-ra várva és Moliére A nők iskolája című művét. Most, a hét végén. — 10-én és 11-én — Ascher Tamás rendezésében a Godot-ra várva című darabot tűzik műsorra; Koi- tai Róbert, Helyey László, Vajda László, Lukáts Andor kelti életre Beckett színművét. (Az előadásokat a bogiári vörös kápolna melletti szabadtéri színpadon tartják.) Boglárlenén a kápolnáké ban a Szabó Vladimir festőművész alkotásaiból rendezett kiállítás látogatható, Barcson a Dráva múzeum képtárában a Somogyi Képtár grafikáiból nyílt bemutató. (Fotónk a helyi születésű, nemrégen elhunyt Varga Hajdú István 1 egyik művéről készült.) Kaposváron, a Somogyi Képtárban. Tasse Klára textilművész és E igei István festőművész alkotásait tekinthetik meg az érdeklődök. A kaposvári filmszínházak programjából: szombaton a mozimúzeumban a Griffin és Phoenixet vetítik, a Vörös Csillagban új magyar filmet játszanak, Fogadó az „Örök Világosság”-hoz címmel. Szombaton és vasárnap a Krénusz kertmoziban a Negyedik fázis című tudományos-fantasztikus film lesz műsoron, a Szabad Ifjúságban délután a Kalózok Jamaicában, este A kétbalkezes és az örömlány. Sokan töltik a hét végét Fonyódon — ott szombaton és vasárnap a fedett kertmozá- ban a Sivatagi show című filmet játsszák. elhagyták az országot.) A párt és a kormány határozatot hozott a nehézipar- fejlesztési ütemének mérséklésére, béremelésre, a közellátás javítására, a két német állam és a Berlin két része közötti utasforgalom könnyítésére. Ez azonban már nem tudta megakadályozni, hogy olyan meg-, mozdulásokra kerüljön sor 1953. július 17-én Berlinben, amelyeknek fölszámolásához szovjet fegyveres erőt is igénybe kellett venni. Az eseményeket követő NSZEP KB-ülés leszögezte, hogy rövid időn belül érezhetően emelni kell az életszinvonalat, fokozni a mezőgazdaság állami támogatását, a magántermelés ösztönzését 1953 júniusa—októbere között a többi kelet-közép- európai ország párt- és állami vezetése/is hasonló tartalmú határozatokat hozott. Eltérő ütemben ugyan, de a legtöbb országban hozzákezdtek a törvén y sértések: áldozatainak rehabilitálásához. Csökkentették a fegyveres erők létszámát. A Szovjetunióhoz: hasonlóan a legfelsőbb vezetés többnyire kollektív jellegűvé vált. (Pl. Magyarországon Rákosi Mátyás átadta a miniszterelnöki tisztet Nagy Imrének, Lengyelországban pedig B. Bierut J. Cyrankiewicznek.) 1953-tól kezdve Jugoszláviában is hasonló komoly korrekciókat hajtottak végre a gazdaságpolitikában. ugyanakkor az önigazgatási rendszert társadalmi és gazdasági vonatkozásban egyaránt változatlanul fenntartották. A kelet-közép-európai rrrv cialista országokban 1953— 55-ben a „helyesbített irányban” való haladást szolgáló politikai és gazdasági változtatások jelentős eredményeket hoztak, a szocialista termelőerők egészségesebb körülmények között fejlődhettek. Korántsem hárult el azonban valamennyi akadály a továbbhaladás útja bői. Különösen nehezen haladt a kommunista párton belüli megújulási folyamat: a korábbi torzulásokért felelős vezetők nem mindig voltak hajlandók hibáik elismerésére. Esetenként változatlanul ragaszkodtak téves és káros koncepcióikhoz, gátolták a realitásokra épülő politika kialakítását Magyar- országon a párton beiül a . jobboldali revizionisták és a szektás-dogmatikus erők pozícióharca egyre elvtelenebbé vált, a gyakori — nemegyszer úgyszólván, követhetetlen — ingadozások akadályozták a párt tömegkapcsolatainak és tekintélyének megerősödését. A Jugoszláviához való viszony javítása sem volt ellentmondásoktól mentes folyamat, különösen az albán vezetők húzódoztak a nem kevés önkritikát kívánó őszinte normalizálástól. 1955 végén, 1956 elején a kelet-köeép-európai szocialista országokban átmenetileg ismét a szektás-dogmatikus csoportok befolyása vált jellemzővé. Molnár Tamas (PatytaCynkJ SOMOGYI NÉPLAP in i [ * r ^ * 111 /Pt k \ —j r üj P*| —í i i i * m