Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-10 / 160. szám

A gazdasági agitáció eredményei és feladatai A megye pártszervei és -szervezetei fi­gyelemre méltó gazdasági agitációs munkát végeznek — ez derül ki a megyei pártbizottság infor­mációs jelentéseit elemezve. Gondosan ügyelnek az em­berek közgazdasági szemlé­letének fejlesztésére, politi­kai műveltségének gyarapí­tására. társadalmilag hasz­nos tevékenységének kibon­takoztatására. Fel világosi tó, nevelő munkájukhoz is jó politikai feltételeket teremt az MSZMP nyílt, őszinte, a kölcsönös bizalomra épülő politikája. A párt megyei és helyi vezető testületéi arra törekednek, hogy csakis megvalósítható gazdasági célokat állítsanak a vállala­tok, a pártszervezetek, a kommunisták elé. A pártonkívüliek is ked­vezően fogadják, hogy a pártszervezetek tagjai agi- tacios munkájuk során idő­ről időre ismertetik, magya­rázzák a gazdaságpolitikai kérdéseket. Nem zárkóznak el a legkényesebbnek látszó témák megválaszolása elöl sem. Megkülönböztetett fi­gyelmet tardítanak a terme­léssel, a gazdálkodással és az elosztással összefüggő tár­sadalmi-politikai kérdések ismertetésére. Ennek is kö­szönhető, hogy az utóbbi években számottevően bő­vültek a dolgozók gazdasá­gi ismeretei, fokozódott ter­melői aktivitásuk. Az em­berek egyre jobban fölis­merik, hogy igen szoros köl­csönhatás áll fenn egyéni helyzetük, boldogulásuk, anyagi előmenetelük, vala­mint vállalatuk, szövetkeze­tük, intézményük és a nép­gazdaság fejlődése között Épp ezért döntő többségük becsületesen dolgozik, helyt­áll a munkában, szakmailag, politikailag képezi magát. ja m megye lakossága ál­|QL tálában megérti és * cselekvőén támogat- a korszerűtlen termékek visszaszorítására, a haté­konyság javítására, az ön­költség csökkentésére, az üzem- és munkaszervezés javítására, a korszerű gé­pek és berendezések megfe­lelőbb kihasználására stb. irányuló központi, területi és helyi törekvéseket Kezd szélesebb körben tudatosul­ni: a termelékenység, a mi­nőség a takarékosság javí­tása, a fegyelmezettebb egyéni és1 közösségi munka nélkül az élet- és munka- körülmények, a jövedelmi és kereseti viszonyok sem javulhatnak a tervezett mér­tékben. Az alapszervezetek­től érkező információs je­lentésekből kiderül az egyet­értés a kongresszus megál­lapításaival: „Népünk lét- biztonságban, elfogadható életszínvonalon él, van mit félteni, megőrizni és megvé­deni. Van mire építeni a jövőt.” A legtöbben hozzá­teszik: ahhoz azonban, hogy vívmányainkat megőrizhes­sük és megteremthessük a. tov ábbf éji ödés fel té telei t, többet és főleg jobban kell dolgoznunk, mint eddig. Az eredmények elismerése mellett arról is érkeznek jel­zések, hogy a pártszerveze­tek agitációs munkáját kü­lönböző tényezők nehezítik. Egy-egy üzemben a gyor­sabb gazdasági változást, az új igényekhez rugalmasabb alkalmazkodást, a vezetők bátor és ésszerű kockázat- vállalásait, a tervszerű mun­kaerő-átcsoportosítást, a * munka mennyisége és mi­nősége szerinti differenciált bérezési stb. — és mind­ezekből az egyénre háruló, növekvő követelményeket — a dolgozók egy része nem természetes folyamatnak, hanem rendellenességnek te­kinti. Az információs jelen­tésekből arra is található utalás, hogy egyes gazdasági vezetők a munkafegyelem javítását még ma is csak a termelőmunkában, ott is el­sősorban a fizikai dolgozók­nál tartják jogos igénynek. A párttagok egy része is el­követi azt a hibát, hogy mi­közben egyetért a termelési és a munkafegyelem javítá­sára hozott intézkedések­kel. önmagára nézve köte­lezőnek tartja azokat, kör­nyezetében nem áll ki kel­lő határozottsággal végre­hajtásukért. Agitációs. fel- világosító, meggyőző munká­juk, érvelésük gyakran meg­reked az általánosságoknál. I gazat kell adnunk azoknak, akik föl­vetik: nehéz abban, az üzemben jobb termelő- munkára agitálni, ahol a dolgozók naponta találkoz­nak az anyag- és alkatrész- ellátás nehézségeivel, szerve­zetlenséget tapasztalnak, megsértik a kooperációs fe­gyelmet; ahol pazarolják az anyagot, az energiát, az élő­munkát. Jobb esetben a fe­jüket csóválják az emberek, ha például egy termelőszö­vetkezetben — esetleg „kizá­rólag a brigádnapló alapján — olyan szocialista brigád­dal példálóznak, amelynek kiválóságát a többiek nem érzékelik a munkában és a közösségi magatartásban. Az is visszatetszést kelt — a politikailag fölkészültebb dolgozók körében —, ha egy- egy fogyasztói áremelés be­jelentésekor épp azok tesz­nek elmarasztaló megjegyzé­seket, akik egyébként ke­vésbé törekednek arra, hogy gondosabb mun,kával, taka­rékosabb gazdálkodással maguk is hozzájáruljanak a termelési költségek csökken­téséhez. Ilyen esetekben agi- táclós' érveink sorában, em­lékeztetni kell az embereket arra, amit Kádár János elvtárs már több beszédében is hangsúlyozott: „Minden munkahelyen azoknak a dolgozóknak legyen hitelük, becsületük, tekintélyük, azok boldoguljanak, akik eleget tesznek vállalt kötelezettsé­güknek, akik tisztességesen élnek és1 dolgoznak.” A gazdasági agitációval összefüggésben több alap­szervezetben hangoztatják: a dolgozók tudati állapota jelentősen meghatározza a termelés és az elosztás to­vábbi lehetőségét is. Való­ban: gazdasági feladataink megoldásában, a népgazda­sági egyensúly helyreállítá­sában ma különösen nagy szerepe van az emberi té­nyezőknek. Külső és belső lehetőségeink anyagi oldala erősen korlátozott. Ezzel szemben az emberi ténye­zőkben rejlő lehetőségek ki­használásának csupán tu­datformáló, agitációs, neve­lő és mozgósító munkánk gyengesége állíthat korláto­kat. Több alapszervezetben sürgetik mind szélesebb kö­rű megértését annak, hogy pontosan szocialista társa­dalmunkban szükséges a hatékonyabb, fegyelmezet­tebb munkavégzés, azanyag- és energiatakarékosság, a közösség javát szolgáló bá­tor kezdeményezés, az ön­zetlen gazdasági tevékeny­ség, mivel ezeknek ered­ményeit itt a nép élvezi: a szűkebb és tágabb közösség tagjai. A gazdasági agitáció min­den szintjén és területén érvényesíteni kell a . XII. kongresszusnak azokat az elveit, amelyek egyébként a gazdaságpolitikai témájú in­formációs munkához is kel­lő tartalmi alapot nyújtanak. Nevezetesen: a társadalmi tevékenység valamennyi te­rületén minden eddiginél fontosabb feladat a belső tartalékok föltárása és hasznosítása. A kiemelt ten­nivalók közé tartozik a munka termelékenységének gyorsabb növelése és a ter­melési költségek mérséklése. A bér- és jövedelempoliti­ka, valamint az erkölcsi el­ismerés a korábbiaknál ered­ményesebben ösztönözzön a társadalom számára hasznos, jobb minőségű fegyelme­zett munkára. A keresetek fejezzék ki a valóságos tel­jesítményeket és segítsék élő a munka hatékonyságá­nak, termelékenységének gyorsabb növekedését. Eb­ből következik, hogy a ke­resetek nagyobb különbsé­geiben is tükröződjék . az egyén végzett munkája. Ú gy érezzük, a megyé­ben tevékenykedő pár {szervek és — -szervezetek gazdasági agi­tációs munkájának eredmé­nyed lehetővé teszik — az előttünk álló feladatok pe­dig szükségessé — e mun­ka feltételeinek és tartalmá­nak további javítását Az a lapszervezetek politikai in­formációs jelentései pedig — az irányító pártbizottságok­tól a megyén át a Központi Bizottságig — a jövőben, is gyorsan, frissen és hitelesen tárják föl, közvetítsék a gazdasági építőmunka ered­ményeit és gondjait. I)r. Szabó József az MSZMP KB munkatársa Két újdonsággal lepi meg vásárlóit a II. félévben az Orion. A Colorion-Elec- tronic 56 cm átmérőjű, in-line képcsővel ellátott színes készülékből már távirányításos változatot is gyárt, az Electronic nevű fekete—fehér készüléket pedig nagy képernyősen készítik, modulrendszerűként. Ez takarékos energiafelhasználású lesz DarhanS szakemberek Kaposváron A tapasztalatcsere hasznos volt Nacag Csogszomin Két hétig kaposvári vál­lalatok vendége volt három mongol szakember — test­vérvárosunkból, Darhanból. Tapasztalatszerzés céljából érkeztek hozzánk, S mint el­mondták : sok olyan isme­retre tettek szert, amit ha­zájukban hasznosítani tud­nak. Nacag Csogszomin ker­tészmérnök, a városgazdál­kodási vállalat vendége volt: — Az idén lesz húszéves a városunk, most indult fej­lődésnek igazán. Az új la­kótelepeken nálunk még ke­vés a növény, a fa. Mon­góliában is hallottuk, hogy Kaposvár virágos város, így sok mindenre kíváncsi vol­tam: többek között a faül­tetés módszereire, a sétá­nyok, parkok tervezésére, kialakítására, a melegágyas ültetvényekre. Nagyon érde­kelteik a parkokban elhe­lyezett gyerekjátszókák, mert mi is sok ilyet szeretnénk készíteni. Különösen tet­szettek a virágboltok kira­katai. Nagyon sok szép, ná­lunk ismeretlen . virágot láttam, é® nagyon ízlésesen kínálják őket. Beszereztem néhány növény magját; oda­haza is szeretném őket meghonosítani. Vendéglátó­Batmonh Badarcsijn imnak nagyon sokat kö­szönhetek, mert nemcsak Somogy megyében tanulmá­nyozhattam a módszereket: elvittek például a szombat- helyi faiskolába is. Batmonh Badarcsijn 18 éve villamosmérnök. A darhani áramszolgáltató vállalatnál dolgozik, náluk azonban az elektromos cikkek javítása is feladataik közé tartozik. Az Egyesült Izzó kaposvári gyárának vendége volt. — Mongóliában, így ná­lunk is kevés a neonreklám. Néhány évvel ezelőtt épp a kaposváriak küldtek nekünk két ilyen berendezést, a bankra és a szállodára. A dombóvári Unió Szövetkezet terméked voltak. Jött tő­lük egy szakember is, két hét alatt azonban csak ne­hezen végeztünk, ketten, a fölszereléssel és az üzemibe helyezéssel. Nekem most az volt a feladatom, hogy meg­ismerkedjem ezeknek a be­rendezéseknek a karbantar­tásával, összeszerelésével. Jártaim Nagyatádon és Csur­gón, ahol épp ilyen neon­reklámokat javítottak. Bár a nálunk működő két be­rendezéssel még , netn „ vplt baj, nem árt fölkészülni. Le­het, hogy az itt szerzett ta­Amgalan Dorzsijn pasztalataimat otthon majd csak tíz év múlva tudom hasznosítani, de akkor is megérte a magyar vállalatok munkájának megismerése, mert sok új ismeretre tet­tem szert. Amgalan Dorzsijn üzem­mérnök az élelmiszeripari és vendéglátó vállalat munka­társa Darhanban. — Mongóliában sok euró­pai szakember dolgozik, köz­tük magyarok is, nekik szo­katlanok a mi ételeink. Ezen szeretnénk javítani azzal, hogy .minél több európai ételit készítünk konyháinkon s igyekszünk az itteni szo­kásoknak megfelelően tálal­ni. Főként a hidegkonyhai készítmények érdekeltek, s nagyon tetszett az étvágy- gerjesztő tálalás1. Feltűnt, hogy a levesekhez rengeteg zöldségfélét használnak. Kis­sé szokatlan volt számomra a sok erős fűszer. Sokat ta­nultam a kaposvári Park étterem főszakácsától, s jár­tam a Balaton-partom is. Ott főleg a terítési, tálalási mó­dok tetszettek, de megnéz­tem a pecsenyesütőket is.. Ha hazamegyek, először is finom leveseket főzök majd a -magyaroknak... t. J. Munkásképzés és továbbképzés Nőnek a lebonyolítás költségei Plenáris ülésen vitatta meg nemrég a szakmunkás - és munkásképzés, illetve to­vábbképzés problémáit a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­gének központi oktatási bi­zottsága. Az értékelés érde­kes képet ad arról, miként alakítja át a munkát, fokoz­za a szellemi igénybevételt a tevékenység gépesítése, az automatizálás. Nagyobb ál­talános tudást, gazdagabb szakismeretet és szélesebb látókört követel ma egy-egy munkakör ellátása, mint ko­rábban. S mindez folyama­tos tanulásra, újabb és újabb ismeretek megszerzésére késztet. Állandóan csökken hazánk­ban a fizikai munkások ab­szolút száma, az aktív kere­sőkön felüli arányuk, s ez­zel egyidejűleg változik sok foglalkozás szakmai, isme­retben tartalma is. Űj fog­lalkozások jelennek meg, mások viszont megszűnnek. Ahol korábban megfelelt a betanított munkás, most már szakmunkásra van szükség, s egyes szakmákon belül — ilyen például a villanyszere­lő, a műszerész, a lakatos szakma — további speciali- záció ment végbe. A mező- gazdaságban a termelési szerkezet változása és a gé­pesítés hatására csökkent az úgynevezett általános mező- gazdasági termelők, a nö­vénytermesztők hányada, s nőtt a gépészeké, a traktoro­soké, az állattenyésztőké. Ezek a megállapítások ter­mészetesen Somogyra is ér­vényesek. Az országos arány- változás és igények növeke­dése megyénkben is tapasz­talható, következésképpen a munkások továbbképzésé­vel kapcsolatos kormányha­tározat, illetve miniszteri rendeletek végrehajtása ná­lunk sem kevésbé fontos, mint másutt. A munkáskép­zésben és továbbképzésben nem maradhatunk le, ha lé­pést akarunk tartani azokkal a követelményekkel, ame­lyeket napjaink — s még in­kább a holnap — feladatai támasztanak. 1979-ben or­szágosan 3823 fizikai tovább­képző tanfolyamot szervez­tek — egy tanfolyamra át­lag 36 hallgató jutott —; legtöbbet Budapesten, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Bara­nya, Győr-Sopron, Békés, Vas és Komárom megyében. Somogy az utolsó hat megye között található ... A MTESZ tagegyesületei által 1979-bem rendezett tan­folyamoknak körülbelül 30 százaléka sorolható a mun­kástovábbképzés keretébe, s ezek többsége vidéken zaj­lott le. A legtöbb tanfolya­mot a Gépipari Tudományos Egyesület, az Energiagazdál­kodási Tudományos Egyesü­let, illetve a Szervezési és Vezetéstudományi Társaság rendezte — megyénkben is ezeknek az egyesületeiknek, illetve társaságnak a terüle­ti szervezetei járnak élen az oktatás gyakoriságában, tar­talmi célkitűzéseiben, láto­gatottságával. A MTESZ Somogy me­gyei Szervezetének oktatási bizottsága az elmúlt öt évre vonatkozó összegezésében azt állapíthatta meg, hogy az egyesületek, tudományos társaságok megyei szerveze­tei fél évtized alatt 111 tan­folyamot szerveztek, s eze­ken több mint háromezer hallgató vett részt. Somogy az 1979. évi országos sta­tisztikában szinte a legala­csonyabb adatokkal szerepel a betanító-kiképző, a szak­munkásképző és a tovább­képző tanfolyamok rubraká­jábsün. Hogy várható-e elő­relépés — erre vonatkozóan egyáltalán nem biztatóak a kilátások. Megtudtuk, hogy az MTESZ keretéi közt zaj­ló, az egyesületek megyei szervezetei által kezdemé­nyezett és érdeklődésre szá­mot tartó tanfolyamok lebo­nyolítása elé pénzügyi aka­dályok gördülnek. Példaként arról a gombaismerői tanfo­lyamról hallottunk, amely­nek megszervezése után a kezdeményezők magukra maradtak — pedig Marcali­ból, Nagyatádról is jöttek jelentkezők — a magas költ­ségek miatt, s a tanfolyam végül is kikerült az MTESZ keretei közül... Pedig szükség van a rend­szeres képzésre az MTESZ- en belül is. Ezt a feladatát a megyei szervezet oktatási bizottsága így fogalmazta meg: „Jóllehet a képzés és továbbképzés elsősorban ál­lami és üzemi feladat, amíg azonban a képzésben héza­gok mutatkoznak, az egye­sületek nemcsak joguknak, hanem kötelezettségüknek is tekintik a hiány pótlását. Munkájuk kiterjed a közép­fokú képzettségű szakembe­reknél a technikusi fokozat megszerzése előkészítésének megszervezésére, az alapfo­kú szakismeretekhez, a szak- másításhoz szükséges képzés és továbbképzés szervezésé­re, lebonyolítására.” Jó len­ne, ha ez a törekvésük meg­valósulhatna! Annál is in­kább, mert azok sürgetik a képzést, akiket a legközvet­lenebbül érint: a dolgozók. H. F SOMOGYI NÉPLAP I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents