Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-07 / 157. szám
Á kellemes üdülést szolgálják Parképítés és -felújítás a Balaton-parton Május 22-én kezdődött az Idén a családos üdültetés Balatoni öldvaron a SZOT Panoráma üdülőjében. A Sefag számtódi műszaki erdészetében készült otthonos faházakban szállásolják el itt a beutaltakat, s szinte karnyújtásnyira van a Balaton. Kívánni sem lehetne idealisabb helyet két nyári hét kellemes eltöltésére! Az utak mellett üde zöld a pázsit, tágas játszóterek várják a gyerekeket — és sportpályák... A SZOT Dél-balatoni Üdülési Igazgatósága szolgáltató üzemegységének vezetőjével, tseres Ferenccel járjuk a nemi eg - megnyitott üdülő útjait. Most szokatlanul nagy a csönd — jóllehet az idő kedvez a strandotoknak —, ám csütörtök van, s ez a tumusváltás napja. Itt- ott pakoló, útra készülő beutaltak, egyik-másik faházban már a személyzet dolgozik. — Parképítő részlegünk két évig dolgozott az üdülő parkjának, játszótereinek kialakításán. Sportpályák meg most is épülnek. Mindezt a ránk váró egyéb munkák mellett végezzük, a mi feladatunk ugyanis a kisegítő tevékenység keretében az igazgatósághoz tartozó egységek gépkocsijainak, kerti -traktorainaik, fűkaszáiA Panoráma üdülő zöld „kifutóit” is ők készítették w«,Mwy naik. az üdülők elektromos gépeinek javitása, a kárpitozott holmik felújítása. Egyik üzemünk parképítéssel és az ehhez szükséges növények kertészeti termesztésével, füvesítéssel, ültetéssel, járdalapok lerakásával foglalkozik; ők alakítják ki a Sportpályát építenek a tóparton közlekedési utakat az üdülők területén... Ezeken az utakon járunk. Csaknem hatvanam dolgoznak az üzemegység műhelyedben és a szolgáltatás más ágaiban. Tavaly a tervezett 8,2 milliós termelési élték helyett 9 milliót értek el. Munkaterv szerint dolgoznak — ennek megfelelően készítették föl műszaki vizsgára az idén tavasszal műhelyükben az üdülök gépkocsijait, az általános szezomelökészitéssel egyidő- ben... Játszótér több is van a Panoráma üdülő házsorai között, s ez érthető, hiszen a beutaltak gyermekekkel érkeznek. A fölszerelések újak — egyidősek a fiatal üdülővel. — A játszótéri alkalmatosságok részben a Triáltól valók, de sokat készítettek a mi dolgozóink is — mondja Béies Ferenc. — A műszaki részleg autószerelő csoportjának kétszeres szocialista brigádja vállalta ezt a munkát. A segítőkészség azonban a szolgáltatóüzem többi dolgozójára is jellemző: két szabad szombatjukat áldozták arra, hogy befessek a játékokat, összeszereljék a faházak asztalait, ülőkéit. Részt vettek az építési törmelék eltakarításában, s a nyitás előtt az üzem irodistái húzták föl az ágyneműt — ugyancsak társadalmi munkában. A Panoráma átadásával azonban korántsem ért véget tennivalóik sora: még az idén felújítják a régi parkot a zarrvárdi gyermek- üdülőben, majd szezonzárás után elvégzik a szükséges karbantartást. A beutaltak alig-alig találkoznak a szolgáltatóüzem dolgozóival — csak a munkájuk eredményével. Ez veszi őket körül a két hét minden napján, ha sétálnak az üdülő útjain, sportolnak vagy gyermekeik önfeledt játszadozását figyelik a pázsitról. a pádról. S ha jól érzik magúkat, ez egy kicsit ennek az üzemnek is köszönhető. H. F. Hazánk és Kelet-Európa A gazdaság fejlődése (1949—53) 1949 kezdetéin Európában már teljes erővel tombolt a hidegháború. A „béke frontvonalai” megszilárdultak, és egyértelművé váltak, Európa — és ezen belül Németország — kettéválása befejezett ténnyé lett A kelet-közép-eunópa i népi demokratikus országok — amelyeket kétoldalú barátsági szerződések fűztek egymáshoz és a Szovjetunióhoz — az általuk elkerülhetetlennek vélt, bár aktív béke- politikával elodázha tónak tartott harmadik világháborút szem előtt tartva kezdtek hozzá a szocialista társadalom és gazdaság fölépítéséhez. Jugoszlávia — ahol a társadalmi forradalom lényegében már a második világháború utolsó éveiben lezajlott — éles konfrontációba került a Szovjetunióval és szövetségeseivel, de változatlanul kitartott a szocialista építés gondolata mellett. Gazdaság! szemsponDbőll Európáiban a választóvizet a — hivatalosan „Európai újjáépítési programinak nevezett — Marshall -segély elutasítása vagy elfogadása jelentette. Az Egyesült Államok kormánya a segélyt a kelet-közép-európai országoknak, sőt a Szovjetuniónak is fölajánlotta, de a népi demokratikus országok hosszabb-rwídébb viták után a közvetlen politikai beavatkozás lehetőségét magában rejtő tervet — bár szükségük lett volna srz anyagi támogatásra — nem fogadhatták eL „Váláséul” az Egyesült Államok és (kisebb mértékben) nyugat-európai szövetségesei úgyszólván gazdasági blokád alá helyezték e térség országait. 1949-re a háborús károk helyreállítása a legfontosabb vonatkozásokban megtörtént; az újjáépítés a vártnál jóval gyorsabb ütemű volt. A kelet-közép-euTÓpai országok a szocializmus anyagi—műszaki bázisát a Szovjetunió példáját követve kí- vántáik megteremteni. A „mintaválasztás” teljesen érthető volt: egyrészt a 20- as, 30-as években elért szovjet gazdásági sikerek nagy elismerést arattak, másrészt a szovjet példa volt addig nemcsak az első, hanem az egyetlen is. A pattanásig feszült nemzetközi helyzet sem tűrte a kísérletezést. Ám a választó® nemcsak sikereket hozott, hanem a jelentős gazdasági, társadalmi, kulturális és időbeli eltérések miatt komoly problémákat is. Rendkívül gyors ütemben akarták fejleszteni a termelőerőket, vagyis az agrár-ipari vagy agrár struktúrákat döntőéin iparivá változtatni. (Csehszlovákia és az 1949-ben alakult. NDK ebből a szempontból inkább szabályt erősítő kivétel volt.) Célul tűzték ki a mezőgazdaság szocialista nagyüzemi átszervezését ie. A gazdaságPoEtikai elképzelések az 1949—51 között kidolgozott új ötéves tervekben öltöttek testei. Mivel 1949—50-ben az ipari termelés elérte, sót. egyes ágazatokban meghaladta a háború előtti szintet, a tervszámok elég magasak voltak. Mindenüitt az extenziv fejlődés lehetőségeit akarták kiaknázni (munkaerőfölös- leg, kihasználatlan kapacitások, elmaradott gazdaság). A berlini válság és a koreai háború feltételezett eszkalációja miatt túlbecsült védelmi szükségletek, valamint az eredmények túlértékelése következtében 1951-ben újból megemelték az évi növekedés tervmutatóit. A feszített ütemű fejlődés eredményéként az ipari termelés szintjét 1953-ra a háború előttinek 2,5—3-saoro- sára emelkedett. Az ipar — főleg a nehézipar — részesedése mindenhol nőtt. (Különösen szembeötlő volt ez a legelmaradottabb Albániában, ahol az ipar és a mezőgazdaság arány az 1938-as 18:82-ről 1953-ra 60:40-re változott.) A munkanélküliséget lényegében valamennyi országban fölszámolták. Elsősorban a nyersanyagkitermelő, alapanyaggyártó és egyes gépipari ágazatok produkálták a magas növekedési mutatókat („a vas és acél országa”), s ez azt jelentette, hogy a meglevő, illetve létrehozott ipar struktúrája sok szempontból korszerűtlen lett vagy maradt. A könnyűipar fejlesztését elhanyagolták, így hamarosan több fogyasztási cikkből hiány keletkezett. Ilyen körülmények között az említett — rendkívül tőkeigényes — iparosítási modell megvalósításához a mezőgazdaságtól kellett erőket es eszközöket elvonni. így annak ellenére, hogy a szocialista szektor részesedése — a jelentős adminisztratív nyomás következtében is — mindenütt nőtt (1951-ben Bulgáriában a vetésterület 46 százaléka, Csehszlovákiában 29,7 százaléka, a többi országban 18—25 százalék között), a mezőgazdasági termelés messze elmaradt a szükségletektől. Még az alacsony beruházási előirányzatokat sem teljesítették, a gépesítés pedig csak a fa.- luról elvándorolt munkaerő és a lóállomány csökkenése okozta kiesést tudta pótolni. Az életszínvonal növekedése 1952—53-ra megállt, sőt nem egy országban érezhetően csökkent. Jugoszlávia 1949-től gazdaságpolitikájában is hangsúlyozni kívánta a Szovjetunió és a többi kelet-közép- európai szocialista ország belső rendszerétől való eltérését, s hozzákezdett a később „önigazgatási modellként közismertté vált struktúra kialakításához. A túlzott centralizmus és a bürokrácia káros hatásaira hivatkozva megszüntették a gazdasági minisztériumok nagy részét, s létrehozták a „termelési tanácsok” többlépcsős rendszerét. A gazdaságirányítási feladatok jórészt tagköztársasági hatáskörbe kerültek, növekedett a termelőegységek és a tag- köztársaságok szerepe a területükön előállított jövedelem felosztásában. Korlátozták az állami árszabályozást. de.az állam központi beruházó és elosztó tevékenysége még mirtdig jelentős maradt.. Bár 1948—49-ben Jugoszlávia volt a legelőre- haladnttabb a mezőgazdaság kollektivizálásában, ez a fejlődés megállt 1951-ben megszüntették a kötelező beszolgáltatást, majd 1952- ben a szovjet mintára szervezett mezőgazdasági gépállomásokat; 1954-re a termelőszövetkezetek nagy része megszűnt. A jugoszláv iparosítási Sza bá lyozza a „karmestert” Kutatások a hormonháztartásról Ismét egy lépéssel közelebb jutottak a tudományos kutatók a hormon háztartás alakulásának magyarázatához. A Magyar Tudományos Akadémia kísérleti orvostudományi kutatóintézetében mintegy kilenc éve kezdett kutatások eredményeként egy speciális, a hormonháztartást befolyásoló anyag működési mechanizmusát derítették föl. A kutatások eddigi eredményeiről tájékoztatták az intézetben az MTI munkatársát. A szervezet hormonháztar- tásában „karmesterként” tartják számon az agyalapi mirigyet. Működését az agynak olyan része szabályozza, ahol az idegsejtek a hormonnövekedést vagy csökkenést befolyásoló úgynevezett peptidhormonokat termelik. Ezt a hormontermelési folyamatot viszont az úgynevezett gátló, illetve serkentő ingerületeket közvetítő anyagok szabályozzák; a tudósok azért kezdték el kutatni, hogy végsősoron milyen ingerületközvetítő anyagok befolyásolják a agyalapi mirigy működését. A kísérlet kezdeti szakaszában a mellékvese működését szabályozó hormon funkcionálását vizsgálták, s azt találták, hogy egy ami- nosavszármazék, az úgynevezett gamma-aminovajsav- — rövidítve avs — lehet a gátló ingerületet közvetítő anyag. Ha ugyanis avs-t juttattak az agy kamrába, akkor a mellékveseműködést serkentő hormonból kevesebb jutott a vérkeringésbe. Ezt a jelenséget fölismerve két irányban folytatták a kísérleteket. Egyrészt azt vizsgálták, hogy a szervezetben termelődő avs részt vesz-e a hormontermelés, szabályozásában. E vizsgálódások során megállapították: amikor a szervezetben koncepció semmiben sem különbözött a többi szocialista országétól, így az eredmények mellett ugyanazok a nehézségek jelentkeztek, azaz: aránytalanságok az egyes iparágak, valamint az ipar és a mezőgazdaság között, a közszükségleti cikkek gyártásának elhanyagolása, az életszínvonal stagnálása. Ezek hatására 1952- ben áttértek a prognózis- szerű éves tervekre. Jugoszlávia 1949-től egyre növekvő összegű segélyeket és hiteleket kapott az Amerikai Egyesült Államoktól (1955-ig egymilliárd dollárt, felerészben katonai célokra) és más tőkésországoktól. A szocialista országok kapitalista- viszonylaté árucseréje minimálisra csökkent (kivéve Jugoszláviát);, szinte kizárólag egymással kereskedtek, s lényegében — ha átmeneti jelleggel is — zárt gazdasági tömbbé váltak, (így például Románia 1950- ben külkereskedelmének 83 százalékát, Bulgária 1951-ben 91 százalékát. Albánia pedig száz százalékát szocialista országokkal bonyolította le. 1949—53 között a kelet- közép-eusrópai országok rendkívül jelentős sikereket értek el a szocialista termelési viszonyok és a termelőerők (elsősorban az ipar) fejlesztésében. Ugyanakkor az adminisztratív eszközök túlzott előtérbe helyezése, a szubjektivista dogmatikus szemléletben gyökerező türelmetlenség, az áru- és pénzgazdálkodás megkerülésének kísérletei, az anyagi ösztönzés háttérbe szorítása, az érdekviszonyok semmibe vétele nagy hiányosságokat okozott Ezek a következő években jelentős- társadalmi és gazdasági feszültségek forrásává váltlak. Molnár Tanjas (Fvlljtaljuk.) csökken a mellékvese működését serkentő hormon termelése, ez annak az eredménye, hogy az agy egy jól meghatározható területénél a szokottnál több avs-t előállító enzim keletkezik. Ez közvetett bizonyítékot jelentett az avs-nek a hormontermelést szabályozó funkciójára. A másik irányban kezdett kísérletekkel arra kerestek választ, hogy az agyalapi mirigy más hormonjai, mint például a növekedési hormon és a Prolaktin — amely egyebek között a tej termelődésében játszik szerepet — előállításának szabályozásában is részt vesz-e az avs mint gátló ingerületközvetítő anyag. E kísérlet eredményei meglepték a kutatókat: az agy kamrába juttatott avs hatására ugyanis nemhogy csökkent volna a két hormon termelődése, hanem ellenkezőleg: fokozódott. A kutatások jelenlegi szakaszában arra keresik a választ, miként lehetséges, hogy a hormonelválasztást meghatározó idegsejtek ugyanezt az anyagot, az avs-t különböző célokra használják. Az egyik ponton ugyanis az avs hatására fokozódik, másutt pedig csökken a hormontermelés. A magyarázat feltehetően a következő: a hormontermelésben megbomlik az egyensúly, az avs mennyiségének változása attól függően serkenti vagy lassítja a hormon előállítását, hogy az ellentétes tendenciák közül melyik kerül túlsúlyba. E hatásmechanizmus szerte a világon foglalkoztatja a kutatókat, s minél alaposabb vizsgálatára törekednek. A hazai tudósok kutatási eredményeit a nemzetközi kutatások élvonalába sorolják. Bár ezeket az alapkutatási eredményeket a gyakorlatban közvetlenül nem kamatoztatják, hatásuk a mindennapi életben többszörös áttétellel érvényesülhet, s így közvetve jelentős a gyakorlat számára is. Az idegrendszerre ható sok, már régebben ismert nyugtatóról a közelmúltban kiderült például, hogy hatásuk lényegében az avs-tartalmú idegsejtek működését befolyásolja. Az elméleti tudásanyagot tehát elsősorban a gyógyszerkutatásokban használhatják föl új, a korábbiaknál hatásosabb, a központi idegrendszerre és a hor- monháztartás ra haitó gyógyszerek kereséséhez. Hőlégsugaras léghajó A malaysiai Julian Morris angol szabadalmat kért léghajókon alkalmazható, napenergiával működő hőlégsugaras meghajtóegységre. A léghajó burkolata átlátszó héj, s így a napsugárzás beeshet a léghajó belső felületére; a napenergia ott hővé alakul, és fölmelegíti a léghajó átlátszó burkába zárt levegőt. A bezárt levegő nyomása megnő, s ez meghajt egy ventillátorrendszert, amely az egyik végén hideg levegőt szív be, a másik Végén pedig meleg levegőt lövell ki, s ez az energiaforrás. A Kaposvári Cukorgyár fölvesz női dolgozókat porcukor csomagoló üzembe. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. (202768) I /
