Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-05 / 156. szám

Ám legyen bármi ** oka vissza vonulásának., senki sem vonhatja kétségbe, hogy me­rüléseivel, s egyáltalán, a vi­zek korábban nem ismert vi­lágának a megismertetésével századunk második felének tudományában korszakos je­lentőségű életművet alkotott. Sorsa már születésekor két­ségkívül szerencsésen alakult. Apja ugyanis üzletember lé­vén sokat utazott, és a fiú — aki 1910. június 11-én, a fran­ciaországi SL André de Cub- zacban látta meg a napvilá­got — még gyermekkorában megtanulhatta az angol, a német meg a spanyol nyelvet. Így hát amikor felserdülve a francia haditengerészet köte­lékébe lépett, széles körű nyelvtudásának is köszönhe­tőén megnyílt előtte az érvé­nyesülés. De sem főtiszt, sem admirá­lis nem lett belőle, mert 1936- ban a kezébe kerül; egy ame­rikai gyártmányú búvárszem­üveg, amelyet aztán arcára illesztve le is merült a habok­ba. Mint később írta: új, is­meretien világ tárult fel előt­te. A megbabonázó látványtól nem is tudott szabadulni töb­bé. Vonzotta a csend birodal­ma, hamarosan szigonnyal és uszonnyal szerelte fel magát, hogy mélyebbre és messzebb­re jusson, zsákmányolhasson, így, e szerszámok kíséretében kezdett odalent filmezni is, s így forgatta le — tizennyolc meternri mélyben — az első kísérlett ttköist­Szibériai rokonaink Á szovjet Hanti-Mans-zi Autonóm Terület az Ural- hegységtől keletre terül el 1400 kilométeres hosszúság­ban, majdnem a Jenyiszej folyó partjáig. Területe 523 ezer négyzetkilométer, Nyu- gat-Szibériának majdnem egyötöde. Marija Vagat ezen a vidé­ken született, a kis hanti nép egyik vadászának leánya­ként. Több verskötet és nép­mesegyűjtemény szerzője, nevét szűkebb hazája hatá­rain túl is ismerik. — Autonóm területünk a télen volt 50 éves, én pedig 45, így hát úgyszólván egy- korúak vagyunk, — közli Marija. — Én még jurtában jöttem a világra, családunk hetedik gyermekeként. Szibériában ma nagyon so­kan szenvedélyesen szeret­nek olvasni, Hanti-Man- szijszkban a statisztika sze­rint a város minden második lakosa beiratkozott a helyi könyv tarba, a kis Magion te­lepülésen pedig azért panasz­kodnak, hogy csak egy könyvesboltjuk van, A szi­bériai nemzetiségek megte­remtették saját irodalmu­kat, saját íróik és költőik vannak. Közülük Jereme.i Ajpin, a manszi Juvan Sesz­talov elnyerte az OSZSZSZK Gorkij-díját. — Ha egy korombelit meg­kérdez, mivel foglalkozott az apja, azt válaszolja: vadász volt vagy halász, — meséli Marija, — a mai gyerekek viszont legalább tíz-tizenöt- szakmát neveznek meg vá­laszul a kérdésre. Marija 38 éves öccse, Vn- szilij, pilóta lett, a helyi járatokon repül. A tajga tá­voli vidékeire szállítja a vadászokat, élelmet visz ne­kik és átveszi tőlük az el­ejtett állatok szőrméjét. Nő­véré, az 50 eves Anna a hal­konzerv-kombinátban dolgo­zik, Fjotr nevű bátyja, aki 5o evaa, a S ytimyevartovsz Akiért elnököt akartak ölni Ötvenszer nézte meg Egy kislány, akiért elnököt akartak gyilkolni. Neve: Jo­die Foster, ]8 eves és színész­nő. Ki ö és vajon mi az a ha­tás. amely a 25 éves John Hinckleyt arra késztette, hogy rálőjön Ronald Reagenre, az Egyesült Államok elnökére? Nem sokkal a merénylet után a rendőrség letartóztat­ta a fiatal színésznő másik ra­jongóját. a huszonként éves Edward Richardsont, aki fel­tehetően szinten elnökgyil­kosságra készült. Tipikus amerikai történet, ahol a gyilkosság szinte mar nemzeti sporttá vált. Hivatalos ada­tok szerint az Egyesült Álla­mokban minden 48 percben agyonlőnek egy embert; a múlt évben 11 ezren estek gyilkosság áldozatául. Pszichológusok, újságírók, kriminalisták keresik a rej­télyt, mivel kelt Jodie Foster zavaros gondolkodású férfiak­ban ilyen elképesztő hatást. Bemard Green New York-i pszichológus így vélekedik: „Filmjeivel, amelyekben fia­talkorú különcöket alakit, vonzza a hozzá hasonlóan kü­lönc gondolkodású férfiakat. Különösen nagy hatása van rájuk koraérett nemisége". Valóban. Filmjei, például az Aliz már nem lakik itt (ná­lunk is bemutatták), tele van­nak erotikus jelenetekkel. A lány az utca végén című film­ben izgató, fiatal gyilkosnőt alakít. S a merényletet köz­vetlenül sugalmazó Taxiso­főr? A New York-i alvilág­ban játszódó történetben Jo­hogy bejárja a fél világot, s hírt hozzon mindarról, amit korábban még nem látott em­beri szem. Filmek egész sorát készili el — ezek egy reszel, a ma­gyar közönség is láthatta —, és újabb meg újabb, csodala­tos színes felvételekkel díszí­tett könyveket publikál. Ami­kor 1957-ben a Monacói Oceo- nagráfiai Múzeum igazgatójá­vá nevezik ki, szinte már az egész világ ismeri. Aztán újabb és újabb me­rülések. masinák. Ez utób­biak leghíresebb példánya az az ún. trojka, amely sok száz méternyi mélységben is tud fényképezni, és amely tényleg trojkamód siklik to­va á tenger vagy az óceán alján. (Voltaképpen felülről vontatott filmező szán ez.) Az 1960-as évek közepén el­készül a világhíres film, A tenger titkai. Cousteau ekkor és ezzel jut sikereinek csú­csára. A tapsok és a gratulációk azonban nem tudják feled­tetni vele mindazt, amit a környezetszennyezés dolgá­ban tapasztalt. 1970-ben már elkeseredetten nyilatkozik ar­ról, hogy hol s mily mérték­ben pusztít, mérgez a civili­zációs ártalom. 1974-ben pe­dig még arfa is futja energiá­jából, hogy megszervezze a Cousteau-alapitványt, amely­nek már az első esztendőben kétszázezer tagja lett, akik mind-mind vállalták, hogy személyenként tizenöt dollárt áldoznak a környezetvéde­lemre. Megeshet, hogy éppen saját alapítványának hiábavaló erőfeszítéseit látva csüggedt el, s vonult lassacskán vissza. Igaz, 1977-ben még Moszkvá­ban is tárgyalt, hogy majd a Fekete-tengert kutatja, de e megállapodásról — sem pedig a tényleges munkáról — az­óta sincs hír. Cousteau kapitány tehát, aki rezzenetlen arccal nézte végig, miképpen süllyesztik Philippe fiának koporsóját ősi tengerész szokás szerint az óceánba, mostanában hall­gat. És ez a csendbe burkoló­zás aligha jó jel azoknak, akik tudják, hogy tényleg mi­lyen veszély fenyegeti nem­csak az általa fölfedezett Csend világát, hanem víz alatti és víz feletti környeze­tünket ... A. I,. die Foster fiatalkorú prosti­tuáltat játszik. Partnere, Ro­bert Deniro taxisofőr, vietna­mi veterán, szerepe szerint si­kertelen merényletet kísérel meg egy elnökjelölt ellen. Ezt követően így fenyegeti meg a filmbeli Jodie-t: „Ha nem szeretsz, megölöm az elnö­köt!” A taxisofőr azután a fiatal utcalányok kitartottjait gyilkolja halomra. Az enyhén szólva zavaros előéletű elnök-merénylő, Hinckley ötven alkalommal nézte meg a Taxisofőrt, s közben levelek áradatával árasztotta el Jodie Fostert. Hetekig várta, hogy a film­sztár válaszol, vagy telefonon felhívja. Mindhiába! Jodie nem vette komolyan a leve leket Elmondta, hogy napon­ta tömegével kap hasonló „bolondpostát’’. Többnyire idősebb férfiak ostromolják ajánlataikkal — fiatalok le­velei, mint Hinckleyé és Ri- chardsoné, viszonylag ritkák, „Sokan házasságot ajánlanak. Elf elejtik; hogy mindössze 18 éves vagyok” — meséli Jodie Foster. Hinckley utolsó levelében így ostromolta a színésznőt: „Jodie, ha elnyerhetem a szi­vedet, nem ölöm meg Rea­gant’’. Választ persze erre sem kapott... A merénylet óta Jodie Fos­ter nevét megismerte a világ. A fiatal színésznő fél, és a rendőrség tanácsára azóLa testőrök kísérik. — A gyakorlatok egyfajta kellemes tehetetlensegi álla­potot váltanak ki? — Egyáltalán nem. A fe­lesleges feszültségek meg­szüntetését jelentik. Itt az ellazulás a testi, a szellemi és közérzett állapot meg­nyugvása anélkül, hogy ez szükségszerűen passzivitást vagy teljes ürességet jelen­tene. — Vajo-n ttz autogén tré­ning szuggesztiv kezelésnek minősül-e? — Szuggesztiv elemeket is tartalmaz, így tudatosan igyekszünk felébresztem az érdeklődést, majd meggyőz­ni a hallgatóságot a módszer előnyeiről. A tanításnál a szövegmondás hangsúlya, tó­nusa, a gyakorlatvezető ak­tív vagy passzív viselkedése is széles skáláját rejti a szuggesztiv elemeknek. — Mindenki egyforma mértékben képes az elsajá­títására? — Egyes embereknél semmiféle komplikációi) nem észleltünk, másoknál állandó zavaró tényezők jelentkez­tek. Az eljárás hatására bizo­nyos tünetek javulnak, má­sok súlyosbodnak. Ezért a kiválasztásnál figyelembe kell venni a testi alkatot, a vegetatív és általános szo­matikus állapotot, a sze­mélyiségtípust, az im teliigen­ei aszin tét és az egyen pszichiátriai tüneteit. — Mit sajátíthatnak el a résztvevők a foglalkozáso­kon? — Az alapfok hat gyakor­latot foglal magába; így a nehézségérzés, a melegérzés, a szív. a légzés, a has és a homlok gyakorlatát. A felsőfokon meditativ tré­ning folyik, mely lehetővé tesz» a tudattalan motívu­mok megismerései, a reális cselek vők epeaseg hátterének kibontását. ! Gy. H. A titokzatos Coosteao Mi van Constean kapitény- nyal? — kérdezik mostaná­ban sokan mindazok, akik csak könyvei és filmjei miatt kedvelték meg ezt a horgas orrú franciát, és azok is, aki­ket a búvárkodás, a vízmé­lyek kutatása komolyabban is érdekéi. Néhány esztendeje még rendszeresen hallhat­tunk, olvashattunk róla, mos­tanában megfogyatkoztak a róla szóló híradások. Tényleg, mi lehet Coustemi kapitánnyal? Akik életútját figyelemmel követik, úgy mondják, megkeseredett, el­hallgatott S mindezt nemcsak Philippe fiának halálos bal­esete magyarázza — egy hid- roplán berepülésekor vesztet­te életét a munkatársnak is kiváló utód —, hanem nyil­ván azok az elkeserítő ta­pasztalatok is, amelyeket mint a tengerek és óceánok leg­jobb ismerője szerzett Ahhoz azonban, hogy hosz- szabb ideig dolgozhasson, lé­legeztető készülékre volt szüksége. Ezt is megcsinálta. 1943-tól immár önműködő, sűrített levegővel működő ma­sinával — az aqualunggal — merült, s kedvére meg tudta nyújtani a kutatásra, figye­lésre szánt perceket. Közbeszólt az akkoriban már javában dúló második világháború. Cousteau is el­lenálló lett — szolgálatait Becsületrenddel jutalmazták —, és csak két év múltán, mint a haditengerészet ten­ger-alatti kutatócsoportjának vezetője, térhetett vissza a .hullámok és az áramlások vi­lágába. Űjabb nagy fordulat az éle­tében: 1950-ben megkapja a híres Calypso nevű kutatóha­jót, amelyen aztán nekiindul, A XX. század emberére jellemző az egyre gyorsuló élettempó, a tokozott ma­gányosságérzés, bizonyos ki­egyensúlyozatlanság és szo­rongásra való hajlam. Pedig mindannyian szeretnénk ki­egyensúlyozottan, harmoni­kusan élni és keressük azt a nyugalmat, amely testi és lelki feszültségeinktől meg­szabadít. Ehhez nyújthat segítséget egészségeseknek és betegeknek egyaránt az abio­gén tréning. Erről az egyik legelterjedtebb pszichoterá­piás eljárásról érdeklődöm dr. Koronkai Bertalantól, a Pomázi Munkaterápiás Inté­zet igazgató főorvosától. — Mi a lényege az auto­gén tréningnek? — A módszer olyan saját erőt és aktivitást felhaszná­ló rendszeresen, tréningsze- rűen végzett gyakorlatokból áll, amelyeknek belső kon­centrációval, önmagunkra irányuló passzív figyelemmel kell végbemenniük. így ér­hető el, hogy a teljes ella- zultság szomatikus és pszi­chés értelemben létrejöjjön. melletti kőolaj fúrásoknál művezető. Az olajipari szakmák ma a legnépszerűbbek a Hanti- Manszi Területen. A nyu­gat-szibériai kőolaj- és föld­gáztermelés óriási lendüle­tet adott az egész körzet fej­lődésének. De fejlődik a fa- feldolgozó ipar is, szerszám- gépgyárak épülnek, s hama­rosan megindul a műszál- és a gepkocsiabroncs-gyártás Sokan az őslakók közül, kü­lönösen a fiatalok, a varos­hoz kötik sorsukat. Am a finn-ugor, a magyarokkal ro- kon hantik es manszik vá­rosi szakmájúk mellett ha- gyom án ve* mesterségüket is megőrzi a. Marija egyik falubehje például, az 50 éves lvan Jary az egykori vadász, ma a Hanti-Manszijszki Fafeldol­gozó Kombinátban dolgozik. Marija Vagat négy fiútest­vére apjuk szakmáját kö­vette: egy vadgazdaság dászaf. Két leánytestvére az ajándéktárgyakat készítő íépművészeti szövetkezetben iolgozik. Egy, a cári Orosz­országban megjelent lexi­konban ez olvasható: „...a hantik és manszik kihalófél­ben levő északi nép". S mégis, az utóbbi húsz év alatt a hantik lélekszáma ezerrel, a mansziké kétezer­rel növekedett. «AF*> SOMOGYI NÉPLAP Az autogén tréning

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents