Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-30 / 177. szám
PNtto megbízatás alapfán Gj párttagok a munkások közül Körültekintő ajánlások A parancsnok és helyettese az elismerésekkel Katonák a városé A városi pártbizottság elismeréssel nyugtázta, hogy a Kaposvári Ruhagyárban szép eredményeket értek el a dolgozók kommunistává nevelésében az idén. Dr. Tóth Miklós, a gyár pártbizottságának titkára kinyitja a mindentudó határidőnaplóját, s már sorolja is az adatokat. — A XII. pártkongresszus óta huszonhét dolgozót vettünk íöl a pártba, ebből tizennégyen az idén kapták meg tankönyvüket. Azt a célt tűztük magunk .elé, hogy mind a négy alapszervezetben javítjuk a tagépítő tevékenységet, elsősorban nőket, fiatalokat veszünk föl. Jó érzéssel számolhatok be arról, hogy javult a tagfelvétel. Az Utóbbi időben nagy gondot fordítottunk arra, hogy föllen- ditsük a KISZ munkáját. Ennek nyomán negyven százalékkal javult a szervezettségük. Most. már a kommunistává nevelésben is megmutatkozik a tartalom javulása. Az első félévben hat fiatalt ajánlott a KISZ párttagnak. — Mennyi a munkás a most fölvettek között? ka lehetővé teszi a termés növelését, így a gazdaságok és dolgozóik egyaránt jól járnak. Az adatok szerint mintegy .1 ezer hektár szőlő és 5 ezer hektár olyan gyümölcsös van az állami gazdaságok tulajdonában, amelyekben a nagyüzemi gazdálkodás költségei nem térülnek meg. Az elöregedésnek indult szőlőkben, korszerűtlen gyümölcsösökben a magas hozamok már csak aránytalanul sok kézi munkával biztosíthatók. E gyümölcsösök azonban még adnak annyi termést, hogy korai lenne felszámolásuk. Ezért kerestek olyan megoldást, amelyben, érdekeltté válnak a — Tizenegy, s ugyanennyi a nő. Az előírások szerint fiatalnak az számít, aki harminc éven aluli. Ha így nézzük, akkor még van mit tennünk, mert a tizennégy új tag közül nyolc fiatal. — Milyen területeken dolgoznak az újak? — Most 198 kommunista van a négy alapszervezetben. Ügy érzem, hogy körültekintő ivóit a kiválasztás, mert olyan területeken is van párttag, ahol eddig nem volt, így a gépkocsivezetők, az iparitanu- ló-oktatók között. Hat új tagunk a varrodában dolgozik, s a fölvettek között van művezető, segédművezető is. Az alapszervezetek figyelemmel kísérik a közéleti tevékenységet, elsősorban azokat választják ki, akik politikai állásfoglalásukkal, a szocialista brigádban, a tömegszervezetekben végzett munkájukkal kiérdemelték. Pártépítési munkabizottságunk sokat segített abban, hogy előbbre lépjünk a tagfelvételben. Két alapszervezet háromhárom új tagot vett föl a /tóráiba, az egyműszakosok párt- szervezete. az, úgynevezett 3-as számú nyolcat. ról a jövedelmezőséget rontó területek gondja, az innen származó termés — amelyet szerződéssel vesz át — növeli árualapját, és lehetővé teszi a feldolgozó kapacitás jobb kihasználását. A kiskőrösi, a kiskunhalasi és a hosszúhegyi állami gazdaságban összesen mintegy 100 hektár szőlőn, a Szamos menti állami tangazdaságban pedig 50 hektár almáskertben vették át a dolgozók, illetve családtagjaik illetményföldként a művelést, jövőre pedig előreláthatóan további 30 gazdaság alkalmazza a módszert. — Ez most a legnagyobb létszámú aLapszervezetünk, hetvenen vannak. Azon gondolkodunk, miként lehetne kettéosztani a tagságot, hiszen a taggyűléseken ennyi ember már nem tud igazán aktív lenni. Dr. Várni János üzemgazdasági és munkaügyi főosztály- vezető a 3-as számú pártalap- szervezet titkára. Ö így summázta eredményeik forrását. — A vezetőség ülésén a pártcsoportvezetők tesznek javaslatot arra, kivel érdemes foglalkozni. Utána kezdjük az előkészítést. Ez nálunk legalább egy évig tart. A jelölteknek más-más megbízatást adunk, alkalmazkodva ahhoz, hogy munkás-e vagy alkalmazott. A helytállás alapján döntünk a fölvételről. — Ezek szerint a pártcso- portbizalmiak jó javaslatokat adnak. — Természetesen. Az előkészítést például jónak tartjuk. Akivel foglalkozunk, politikai szempontból érett dolgozó, tevékeny a közéletben. Az egyik vöröskeresztes titkárként dolgozott, a másik a Kossuth Könyvkiadó müveit terjesztette. Mi a nyolc között hat munkást vettünk fel az első félévben, s öt tag harminc éven aluli. — S mennyi a nő? — Hét. Most is foglalkozunk- egy-két asszony párttaggá nevelésével. Az úgynevezett kismamaszalagon különösen jó a párttagfelvétel. A legtöbben onnan kerülnek sorainkba. Az egyik új tag, Bíró Ee- rencné, szintén a kismama- szalagán dolgozik varrónőként. — Kilencedik éve dolgozom a gyárban. Három évig gyermekgondozási segélyen voltam, 1976-ban jöttem vissza. A kislányom most megy másodikba. örültem neki, hogy a pártcsoportbizalmi foglalkozott velem. Amikor a taggyűlésen megkérdezték, miért akarok párttag lenni, elmondtam, hogy ilyen légkörben nevelkedtem, az édesapám, az apósom is kommunista, i nekem is ez az elvem. — Most milyen megbízatást kapott? — Napilapokat, Kossuth- könyveket ajánlok a munkásnőknek. Nagyon jó érzés együtt gondolkodni a kommunista társakkal. Taggyűlésen ugyan még nem szólaltam föl, a pártcsoport ülésén azonban én is bekapcsolód- tam a gyári munkáról folytatott beszélgetésbe. Lajos Gésa Marcali, Hunyadi János laktanya, csapatmúzeum. Jákó Gyula századossal, parancsnokkal és Vajda János őrnaggyal, a politikai helyettesével szemlélődünk. Oklevelek, serlegek, emléktárgyak bizonyítják az egység katonáinak sokoldalú helytállását. Külön albumokban ösz- szegyűjtve azok a köszönőlevelek, amelyeket különböző vállalatok, termelőszövetkezetek, intézmények küldtek az a-laikulat parancsnokainak, megköszönve a náluk dolgozó katonák helytállását. Jákó Gyula százados: — Nézze, ezek egy esztendő „termései” ... Valamennyire büszkék vagyunk, ám a legjobban arra, melyet a napokban vettem át a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkár .ágától: „A kiváló társadalmi munkáért” emlékplakett... A néphadsereg alakulatai közül eddig hárman kaptuk meg ezt az elismerést a településfejlesztés érdekében végzett munkánkért. Egy szép vörös selyemzászló a kiemelkedő önkéntes véradásért, bronzplakett, amelyet ifjúsági klubjuk a kiváló cím ötödszöri elnyeréséért kapott. Egy másik plakett és egy díszes oklevél „Marcaliért” felirattal, egy a Kögáz-tól, a gázvezeték építésében végzett munka elismeréseként. S látni egy korábbi oklevelet, jelvényt, melyet a népfront Somogy megyei bizottságától kaptáik kiváló ■ társadalmi munkájukért. Egy még régebbi, . díszes oklevél a gencsapáti tanácstól azt bizonyítja, hogy az egység katonái az árvíz okozta károk helyrehozatalában is lelkiismeretesen dolgoztak. Vajda János őrnagy: — A bevonulás első pillanatától arra neveljük katonáinkat, hogy tekintsék otthonuknak a várost, ahol katonaidejüket leszolgaljak. Éppen úgy járuljanak hozzá fejlesztéséhez, mintha saját lakóhelyüket gazdagítanák. A parancsnok, Jákó százados sorolja a módszereiket, amelyekkel ezt elősegítik. Megismertetik a fiatal katonákkal a város múltját, fejlődését. terveit. Elmennek a múzeumba, eleven kapcsolatot tartanak az üzemek KISZ-szervezeteivel, kölcsönösen segítik egymás tevékenységét. • — Ha valamilyen társadalmi munkáról van szó, nem kell parancsot adni, csak kérdezni kell, hogy ki akar menni — mondja. Az elmúlt évek során 10 millió forint értékű munkájukkal járultak hozzá a város gazdagításához. Szakadó esőben, küzdve az időjárással, rekordidő alatt ásták ki a Balatonkeresztúr—Marcali közötti gázvezeték árkit. E munkákban is azok járnak élen, akik a katonai feladatok teljesítésében példát mutatnak. fcgy árokásó géppel dolgozott. a háromszoros élenjáró, lnhoff ■Lajos szakaszvezető. Lepsényi, s itt, Marcaliban kapta meg a ..Kiváló társadalmi munkás” kitüntetést. Ezt érdemelte ki a kétszeres élenjáró Szkokk Ferenc szakaszvezető, az ugyancsak két élenjáró címmel büszkélkedő Kovács Béla tizedes. A hivatásosok közül Bucskó Imre zászlós/ és az általa irányított alegység is. Dencsik József honvéd — 6 is élenjáró — éppen most érkezett vissza a zamárdi Magyar Tenger Tsz-ből. — Négy hétig arattam. Növénytermesztő gépész a szakmám, értek a kombájnhoz, a traktorhoz is. Otthon, a tapolcai Szentgyörgyhegyi Tsz-ben is ezt a munkát végeztem. Itt most naponta mintegy 300 mázsa gabonát arattam le. S hogy miként dolgozott, azt jelzi: mielőtt elköszönt a tsz-től, 1000 forint jutalmat adott át neki Borsodi Ottó elnök. Most többi katonatársának segít a városi sporttelep öltözőjének, fürdőjének építésében; már eddig is több száz órát dolgoztak. Ott voltak a katonák a városon át vezető út építésénél, s ha régi épületeket kell lebontani, az építkezést gátló fákat kivágni, ők mennek. Ott találni őket akkor is, ha valamelyik iskolában, óvodában valamit meg kell javítani, vagy ha sürgető munka van a város termelőszövetkezetében. Aratni volt Dencsik József honvéd A napokban valamilyen zavar támadt — éppen vasárnap — a gázvezetéken. Öt katona vállalkozott, s néhány óra alatt elhárította a hibát. De a város kulturális. sportéletében, az úttörők, ifjúgárdisták segítésében, a honvédelmi nevelésben is tevékenyen részt vesznek. Joggal büszkék Jákó Gyula százados katonái a település, Marcali fejlesztése érdekeben legutóbb kapott szép elismerésre, s mindarra, amit az Ut vagy másutt végzett társadalmi és népgazdasági munkájukkal kiérdemeltek. Mindezt úgy végezték, hogy előzőleg lelkiismeretesen teljesítették katonai feladataikat is. Ezt jelzi az eddig kapott öt élenjáró cím, s az, hogy a napokban készülnek a hatodik átvételére. Kzal&l László e rrmrr r .. • • ■ •• • Szóló es gyümölcsös is lehet illetményföld Kedvező tapasztalatok az állami gazdaságokban Az Idén első alkalommal tette lehetővé egy új rendelkezés, hogy az állami gazdaságok dolgozói illetményföldként ne csak szántót, hanem szőlőt és gyümölcsöst is kapjanak. Máris több gazdaságban éltek e lehetőséggel. Az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek. A szőlő és a gyümölcsös művelésére fordított szabad idő és a szakszerű r.,ungazdaságok dolgozói a többlet munkaerő-ráfordításban. E feltételnek az illetményföldrendszer kiterjesztése felelt meg leginkább. A kézi munkaráfordítás, a gondos kezelés — metszés, zöldmunka — ugyanis átlagban egyharmad- dal növeli a hektáronkénti hozamokat. A termés a bérlőé, s a gazdaság is jól jár. Amellett, hogy lekerül vállaA gazdálkodás mindennapjai A kísérletezésről, az ösztönzésről — kötetlenül Magyar írógépek a világpiacon Három földrész tíz országában mutatkoztak be sikerrel a magyar gyártmányú írógépek az utóbbi fél évben. A világpiacra vezető utat a hazai írógépek előtt az a megállapodás nyitotta meg, amelynek értelmében az Iro- dagépipari és Finommechanikai Vállalat 1981 januárjától az IGV—Hermes kooperációban készülő mechanikus táska- és irodai írógépek önálló exportálójaként is jelentkezhet az egyezményben rögzített piacokon. A magyar vállalat 1974 óta működik együtt a svájci Hermes-céggel. A gyártók közötti piacfelosztást szabályozó egyezmény életbelépése után az első üzletet egy egyesült államokbeli réggel kötötték. Az első szállítmányt — 550 Írógépet — már februárban elküldték a tengerentúlra, jelenleg pedig újabb 200 darab van úton. Az év végéig hasonló mennyiség szállítására vállalkoztak. A kairói nemzetközi vásáron történt megállapodás szerint bemutatkozásként 250 táskaírógépet küldtek Egyiptomba. Ezenkívül még decemberig angol, NSZK-bcii, török, görög, finn, norvég és francia igényeket kell kielégíteniük. (Ahogy visszagondolok arra a délutánra, egyetlen monológgá áll össze emlékeimben az egész, időnként csapongó beszélgetés. A leghétköznapibb „dohányzás — nem dohányzás” témától kezdve, az életünk, a mindennapjaink lényegét meghatározó munkáig sok mindenről szó esett kötetlenül. A kinti rekkenő hőségben már a fajtakísérleti parcellákat vágták a kombájnok. Az iroda hűvösében ültünk Tóth Lászlóval, a somogyjá- di Alkotmány Tsz elnökével, a szakmáját megszállottként szerető Sárközi Sándor fő- agronómussal és Ludván Zsolttal, a KSZE termelési rendszer somogyi egységének vezetőjével.) — Az élet sodort minket a szekszárdi rendszerhez. Korábban a babarciakhoz tartoztunk, mikor egyesültek, úgy döntöttünk, maradunk. Miért? Részben ismertük már a szakembereket, jó kapcsolatunk yolt, és vallom, hogv a munkában sokat számit a bizalom! Másrészt a KSZE az egyik legnagyobb termelési rendszer, már ebből adódóan is előnyökkel jár tagjának lenni. Nálunk a növénytermelés a fő profil, árbevételünk több mint hatvan százalékát kapjuk innen, nagyon is meghatározó, hogy milyen színvonalon folytatjuk a gazdálkodást. A KSZE műszaki vonatkozásban rendkívül «okát ad, és a mezőgazdaság mai műszaki ellátása mellett — ami bizony sok kívánnivalót hagy maga után — létkérdés ez. A diagnosztikai mérések, az olyan lelkes szerelők, mint például a Csizmadia Jóska — aki mindent meg akar oldani — igen nagy értéket jelentenek számunkra. — Erre * két elismerő oklevélre nézni itt. a falon jó érzés, megnyugvás. Az eredménynek örül az ember, de talán annal is többet jelent, hogy nem volt hiábavaló a mindennapi idegesség, bosz- szúság, próbálkozás, az az örökös újat, jobbat keresés, ami miatt az emberben szinte állandósul a feszültség ... Nálunk évek óta jelentős fajtakísérletek, vegyszerkísérletek folynak. Mivel a növénytermelés a fő profil, nekünk a földből a maximumot kell kihozni. Mindig magasabb színvonalon kell termelni — és ehhez minden eszközt meg kell ragadni. Olyan növényi sorrendet, olyan vetésszerkezetet kell kialakítanunk, hogy az előveteményeket figyelembe véve kevés hatóanyaggal magas hozamokat produkáljunk. Természetesen gazdaságosan! Amihez fő út a takarékosság. A takarékos talajműveléstől kezdve a vegyszerezésig megkülönböztetetten kell mindenre figyelni. Hogy itt ' kísérletek folynak, az nyereség számunkra, mert első kézből kapjuk az információt: a mi körülményeink között melyik fajta, melyik vegyszer, melyik módszer válik be a legjobban — Szerencse? Vagy természetes? Szakembereinknek a vérükben van, hogy a lehető legtöbbet hozató: ki a földből. És ha száz Intézkedésük közül öt nem jön be — senki nem teszi szóvá. Mennek kezdeménye*»!, belső nyugh a tat lansággal keresik az újat. A bátorságra, a kezdeményezésre legalább akkora szüksége van a mező- gazdaságnak, mint például egy jó gépre. Mert ha a szakember az esetleges sikertelenség miatt fél a kezdeményezéstől, akkor vége! Akkor megáll minden! Hogy repülnénk ma, ha as első felszálló megijed?! — A mezőgazdaságban elsősorban a csapatmunkától függ minden. Ehhez hozzá tartozik az, hogy valamit elérni csak jó anyagi ösztönzéssel lehet. Nálunk hosszú évek óta teljesítménybérezés folyik. Mivel a növénytermelés sikere nagyrészt a műszaki dolgozóiktól függ, már vagy tíz éve bevezettük azt. hogy minden traktoros. aki huszonöt napot ledolgozik egy hónapban, öt- száa forintot kap pluszként. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha például nincs Is szántanivaló, akkor is megjelenik a munkahelyén, és odamegy, azt csinálja, amit a vezetője mond. Három éve ezt a módszert módosítottuk. Az ötszáz forintból év közben háromszázat kap meg a dolgozó, ha megvan a huszonöt munkanapja. A fennmaradó kétszázat az év végén kapja meg abban az esetben, ha nem lépi túl a gépére tervezett üzemanyag-, alkatrészfelhasználási normákat. Bámulatos hatása van ennek! Ha-megáll valamiért, azonnal leállítja a motort, ápolja, „babusgatja” a gépét, amit ki tud javítani, megcsinálja maga, nehogy alkatrészért kelljen fordulnia a raktárba. Apró kis dolog ez, de az eredmény megannyi apró kis dologból tevődik össze. Ezért kell vigyázni nagyon a „kis ügyekre”, ezért kell keresni, kutatni szüntelenül a kis előrelépések lehetőségét... (Kint a kombájnok talán éppen azokban a percekben fejezték be annak a búzafajtának a betakarítását,, amelytől jövőre nagyobb eredményt várnak. Az iroda hűvösébe, a kötetlen, olykor csapongó beszélgetésbe a gazdálkodó ember mindennapjai lopóztak be...) Vörös Márta
