Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-28 / 175. szám
A javaslatokat valóra kellene váltani Az ellenőrzések tapasztalatai a tsz-ekben A termel őszö vetkezetek revizori irodája a Teszöv keretében, ám attól részben elkülönülve, jobban elhatárolt tevékenységi körrel, külön belső szabályzattal], költségvetéssel működik. Feladatai közé tartozik a megye szövetkezeteinek kétévenkénti átfogó ellenőrzése, a szövetkezeti társulások tevékenységének vizsgálata. Az iroda utóvizsgálatokat is végez — ezeknek során az átfogó ellenőrzések alkalmával észlelt hiányosságok megszüntetésé^ a javasolt változtatások megvalósítását kísérik figyelemmel. Ezenkívül a TÖT minden évben Alrendéi külön témavizsgálatokat is. A Teszöv legutóbbi elnökségi üléséM két javaslat is fölmerült az iroda tevékenységi körével kapcsolatban. Az egyik, hogy a kétévenként kötelező átfogó vizsgálatokat egyes tsz-eknél elég volna háromévenként végezni, másutt viszont —ahol több a hiányosság — évenként kellene. A másik: jő lenne, ha az iro.dla az ellenőrzésieken kívüle a termelőszövetkezetek képviseletét is ellátná, különösen az országos vizsgálatokra való fölkészítésnél. Az elnökségi ülésen értékelték a revizori iroda 1980. évi és 1981. első félévi munkájának: tapasztalatait. Az emfliített Időszakban 63 átfogó és 32 utóvizsgálatot végeztek. A termelőszövetkezetek alapszabályszerű működésiét ellenőrizve megállapították: az irányítási rendszer korsiZerűbb ugyan, de ezt nem követte minden esetben a szervezeti és működési szabályzatok változtatása. Tavaly 41 tsz közül 15-ibm javasolták a szabályzatok és a vezetési szervezet komszerűsítését. A vezetők szakképzettsége, a megye termelési szakember ellátottsága megfelelő, ám továbbra is gond a számviteli, pénzügyi, állategészségügyi szakemberek pótlása Az ellenőrző bizottságok tevékenysége fokozatosan Javul, de előfordulnak még hiányosságok. A vezetők . ellenőrzési feladatait tartalmazó, névre szóló munkaköri leírások több tsz-ben nem vagy csak hiányosan készültek el, a vezetői ellenőrzésnek írásbeli nyoma csak akkor van, ha fegyelmire vagy kártérítésre is sor kerül. Belső ellenőr a tsz-ek 80 százalékában tevékenykedik, ám sok helyütt csak kapcsolt munkakörben, sí ez ®z ellenőrzés rovására megy. Nem mindenütt igénylik még a belső ellenőrök széles körű tevékenységét, pedig — ez segítené a szövetkezetek munkáját. A vagyonvédelem javult valamelyest, ám kevés még az üzemrendész és a mezőőr. Nem érvényesül eléggé a tsz-ekben a számviteli rend, a bizonylati fegyelem — a gazdálkodó egységek 68 százalékánál fedeztek föl hiányosságokat. A gazdálkodás tervszerűségét, a szabályok betartását vizsgálva megállapították: az 1980-as tervkészítés a korábbi tapasztalatokhoz képest kívánnivalókat hagy maga után, ezt azonban magyarázhatja a szabályozóváltozás, az év eleji árak bizonytalansága. Az idei terveknél már jobb a színvonal. A szabályozókhoz igazodva az üzemek többségében takarékosabb költség- gazdálkodás tapasztalható az utóbbi években. A kész- pénzgazdálkodásban, a házipénztár kezelésében nincs jelentős Javulás, a tsz-ek 88 százalékában volt szükség intézkedésire. Nem mindenütt szervezik megfelelően az anyaggazdálkodást, ám az is tény, hogy a beszerzések ütemezését gyakran lehetetlenné teszik az ellátási problémák, az alkatrészhiány; megoldatlan sok helyütt a műtrágyák- tárolása. Sok hiányosságot tapasztaltak a leltározásoknál isi. A növénytermesztés vetés- szerkezete jelentősien változott, jobban igazodik a termelési adottságokhoz. A kiterjedt gyepterületek mellett azonban még mindig nagy a szántóföldön termesztett szálas és tömegta- kanmányok vetésterülete, és a szervestrágyázás aránya túl kicsi. Az állattenyésztés Energiatakarékos teclmlógiát fejlesztettek ki Az állattartás gazdaságosságának fokozására energia- takarékos technológiát és olcsó istállótípust fejlesztett ki partnereinek az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása. Jelenleg 25 üzemben már az új típusú istállóban tartják a sertést. Az erdemények kedvezőek; az egy kilogramm hús előállítására fordított közvetlen energiaköltségek átlagban három forinttal csökkentek, vagyis háromnegyed részük megtakarítható. Az új technológia kialakítói a korábbinál körültekintőbben vették figyelembe az állat biológiai adottságait. Bebizonyosodott, hogy a sertés csupán növendékkorban, a 30 kilogrammos súly eléréséig igényli a fűtött istállót, márpedig' eddig a hizlaldát, ahol a korosabb állatokat tartják, is fűtötték, lényegében feleslegesen. Az ISV —■ ahová a nagyüzemi sertéstartók kétharmada tartozik — új típusú hizlaló istállójában már nincs fűtés, Az új technológia bevezetésével a már meglévő, a kívántnál nagyobb komfortot adó költséges hizlaló istállók sem vesznek kárba. Ezeket ellető- és nevelőistállóvá alakítják át. Az idén az ISV szakmai irányításával mintegy 80 üzem tér át az olcsóbb tartásra, s alakítja ki az energiatakarékos istáiiokajj, mm energiatakarékos technológia iránt külföldről Is érdeklőd* . n ek. { _ I szerkezete a szarvasmarha javára változott — mivd- hogy a sertéshízlalás jövedelmezősége erősen romlott. A növénytermesztés mellék- termékeinek hasznosítása az állattartásban nem jelentős — ilyenről csak a kukoricaszár fölhasználása esetében beszélhetünk. A növénytermesztéssel kapcsolatban tavaly 29 intézkedési javaslatot dolgozott ki az iroda a bizonylati fegyelem, a szerves-, és műtrágyázás, a technológiai fegyelem, a vetésszerkezet egyszerűsítése, a hatékonyabb takarmány- gazdálkodás vonatkozásában az állattenyésztés hiányoságainak kiküszöbölésére pedig 30 javaslatot készített, többek között az egyedi abrakolásit, a selejtezést, az állategészségügyi helyzetet, a szervestrágya kezelést is érintve. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének szervezése, színvonala viszont kifejezetten javult, a forgalom dinamikusan növekedett. A tsz-tagság helyzetét vizsgálva javulónak találták a szociális ellátást, a tsz- ekben kulturált munkakörülmények megteremtésére törekszenek; egyre szélesebb körű az üzemi étkeztetés, megoldott a személyszállítás, fokozatosan fejlődik az üdültetés. Ugyanakkor kevés helyen támogatják az idősebbeket nyugdíj- és jánadék- ikiegészítéssel. Hiányosságként ismétlődik, hogy a részesedési alapból fizetendő felhasználást (például külföldi utat) a szociális-kulturális alap terhére írnak. Az ellenőrzési iroda javaslatai nem kötelező jellegűek, így érdemes foglalkozni az zal, mennyiben valósulnak meg. A tapasztalatok szerint a tez-ek általában elfogadják, a javaslatokat, csak ritkán fordul elő eltérő vélemény. Ez azonban nem jelenti az intézkedési tervek valóra váltását — a javaslatokat ugyanis az egyes tsz- ek különböző mértékben hasznosítják. Ezt kísérik figyelemmel az utóvizsgálatok. Van, ahol teljesen megszűnnek a hiányosságok, ám akad tsz, amelyik alig veszi figyelembe a kapott tanácsokat. Az utóvizsgálatok ismétlődő hiányosságokat fedeznek föl a bizonylati rend és az okmányfegyelem terén, a pénzgazdálkodásban, a belső ellenőrök foglalkoztatásában, i Katyerina Kijevből Barátok között voltam M. E. Olyan ez a történét, mint a népmese. Harminchat évig úgy élt egy ukrán asszony Kijevben, hogy csak annyit tudott: férje hősi halált hallt valahol Magyarországon. Ez a bizonytalanság több mint három és fél évtizeden át nem hagyta nyugodni. Egyik levelet küldte a másik után, kutatott, érdeklődött — míg végül az idén siker koronázta fáradozását. A Vöröskereszt útján megtudta, hogy férjét, Gavrila Sztyepanovics Kovalenko gárdaönmestert Kiskorpádon temették el, ott szerepel a szovjet hősök névjegyzékében. Jekatyerina Antonovna gondolt egy nagyot, útlevelet kórt, összecsomagolt, s nekivágott az útnak. Még sohasem járt Magyarországon, a nyelvet sem ismeri. — Amikor felültem a vonatra Kijevben — mondta meghatottan —, nem gondoltam volna, hogy ennyi jó ember mellém áll. Már Pesten éreztem, milyen udvariasak, vendégszeretőék a magyarok. Szerencsém volt a vonaton is, egy fiatalember megértette, amit kézzel- lábbal mutogattam, s elkísért a megyei pártbizottságra, S Innen, már valóban olyan, mint a mesében, amikor minden, kívánság teljesül. Egy telefon a Kaposvári Húskombinátba, s Nagy Lászlóné, az MSZBT-tagcso- port ügyvezető elnöke máris készítette a programot, intézkedett, hogy legyen, tolmács, kísérő. A megyei pártbizottság oroszul jól beszélő munkatársa vállalta, hogy a kijevi vendéget elviszi Kiskorpádra, a férje sírjához. — Nézze, ezt a fényképet kaptam tőle — nyúl a táskájába Idillikus csoportkép. Középen a férje, katonái társaságában. A hátlapon már fakul az írás, most azonban még jól olvasható: „Adj egy slukkot az elvtártsadnak. A szabad perceinkben így cigizünk. 1945, II. 10. Magyar- ország.” — Akkoriban már mindig azt írta, hogy hamarosan vége a háborúnak, s jönnek haza. Nagyon vártam, hiszen fiatal házasok voltunk, amikor ránk törtek a németek. Mindössze három hónapot éltünk együtt, s indult a frontra... Szörnyű volt, amikor megkaptam az első értesítést, hogy 1945. február 22-ón hősi halált halt valahol Magyarországon. Én 1946-ban költöztem Kijevbe faluról, lakást kaptam, s a nyugdíjazásomig a Krescsa- tikon — ez a főutcánk — levő kórházban dolgoztam könyvelőként. — S most? — Nyolc éve vagyok nyugdíjas. azért persze nem ülök a habáraimon — nevet kedvesen —, hanem a takarék- pénztárba járok el dolgozgatni. Jobban telik az idő is. Most vagyok a hatvanötödikben. Hatan voltunk testvérek, ketten maradtunk az egyik nővéremmel. Az egyik bátyám szintén a fronton balt meg). Sokfélé vendégeskedett, s aíz egyik helyen megmutatták neki a felszabadulásról szóló megyei kiadványt, a Sorsfordulót. Megnézte a vázlatokat a frontról, azt is, hogyan helyezkedik ed Kiskorpád. A kézigránáttal az árokból kiugró harcost, a padlásról géppisztolyai sorozatot lövő társát látva Vérzékeny ül ve mondta: — Hát így harcoltak ők... Elismeréssel beszélt arról, milyen tisztelet övezi a hazánk szabadságáért elesett hősök emlékét. A húskombinát jó házigazda volt, lehetővé tette, hogy találkozzon a szocialista brigádok képviselőivel, örült a kedves ajándékoknak, s hálából beírt az MSZBT piros fedelű krónikájába. Mindenfelé tanasz- tialta a magyaros vendégszeretetet, hiszen többen meghívták az otthonukba is Ka- tyerinát. ö szerényen, mosolyogva figyelt mindenre. Elleste a titkát, miként készül a képviselőfánk, a paprikás csirke Hokedlivel. Majd ha összegyűlnek a kijevi barátnői, megörvendezteti őket a magyar konyha remekeivel. Lajos Géza A zt mondják * szakértők, hogy a teljes foglalkoztatás és a hatékony foglalkoztatás elve csak egymás terhére valósítható meg. Vagy teljes a foglalkoztatás, vagy hatékony. Ez az '„egymás terhére” kezdetű elmélet sok más vonatkozásban már régebben megfogalmazódott. Ha a béreket emeljük, kevés pénz jut a társadalmi juttatásokra. Ha sok lakást építünk, nincs kapacitás a lakáskar- bantartásm Ha egy társadalmi réteget előnyökhöz juttatunk, akkor az összes többit hátrányos helyzetbe hozzuk. Ha sokat fogyasztunk, keveset lehet felhalmozni. De hogy a foglalkoztatás teljessége és hatékonysága is csak egymás terhér re valósítható meg, ez nehezen emészthető tétel. Odáig értem, hogy ha egy vállalat, szövetkezet több embert alkalmaz, mint amennyire szüksége van, akkor ezzel segíti a teljes foglalkoztatás elvének megvalósulását, de rontja a foglalkoztatás hatékonyságát. 'Még kárt is okoz azzal, hogy munkaerőt von el más fontos munkahelyekről. Azt is értem, hogy a vállalatnak, szövetkezetnek fokozatosan jaefi kell szabadulnia »-fe Teljes és hatékony lösleges emberektől — kerülve a tömeges elbocsátásokat. Mindenkinek „munkát — kenyeret” kell biztosítanunk. Ez a létbiztonság alapja. Vannak, akik nem hajlandók, vagy nem képesek megfelelő teljesítményt nyújtani. Őket eszerint kell bérezni. Nem mindenki bírja lelkileg és fizikailag a munkát, így hát kevesebbet is keres, mint a többi. Foglalkoztatása akkor hatékony, ha minden feltétel adott ahhoz, hogy jól dolgozzon, képességei és kedve szerint teljesítsen. A hatékony és teljes foglalkoztatás első feltétele tehát, hogy mindenki annyit kapjon, amennyit megérdemel (munka, szerinti elosztás elve), és mindenki megdolgozzon a béréért (elosztás szerinti munka elve). Sok helyen ugyanis a bér meghatározott nagyság, ezt a bért kell kiérdemelni. Legyen viszont előbb-utóbb „alapvető állampolgári jog” az, hogy teljesítménye növelése révén mindenki önmaga „emelhesse” a bérét, keresetét. Az első feltétel tehát a jó bérrendszer. De ott áll mögötte a második is! Hiába hajtja a dolgozót a jobb kereseti lehetőség, ha egyszer anyag nincs, másszor szerszám, alkatrész, jó gép. Félnapi semmittevés után nehezen lendül már munkába. Sok gyárban, termelőszövetkezetben láttam „nem hatékony” foglalkoztatást. De ennek csak mellékes oka volt az, hogy felesleges embereket is tartottak. A fő ok az volt, hogy a munkát nem szervezték meg. Becslésem szerint ma Magyarországon a foglalkoztatás hatékonyságát 10—15 százalékkal lehetne emelni pusztán azzal, ha a munka- és az anyagellátást jobban szerveznék. Meg vagyok győződve arról, hogy a munkás dolgozni és keresni szeretne a , gyárban vagy a téeszben. Alapvető érdeke, hogy nyugodtan dolgozhasson. Ezt sértjük meg azzal, ha nem engedjük munkálkodni — mert nincsenek meg ennek feltételei —, majd később még a &teméi'3 _ is veljúis, hogy milyen keveset teljesített. Tréfálkozva szoktuk mondani, hogy ha ez a nép egyszer elkezd dolgozni, hamarosan elfogy a munka, és aztán majd mit csinál? Valóban: ha nő az átlagteljesítmény, akkor kevesebb emberre van szükség, veszélybe kerül a teljes foglalkoztatottság. Hova tegyük az embereket? Erre is választ ad az elmúlt évtized tapasztalata. A mezőgazdasági nagyüzemek és iparvállalatok szép lassan abbahagyják a munkaigényes termékek előállításán. Tartós volt belőlük a hiány, vagy az áruk volt a megfizethetetlen. Más helyeken romlott a termékek minősége, .mert a gondosabb munkához több „élőmunka” kelL Egyszer javasoltam, hogy a cipőgyárakban lazítsák a normákat 10 százalékkal mert többet keresnek ugyan az emberek, de ez bőven megtérül a cipők jobb minőségében. Kinevettek, a termelékenységi mutatóra hivatkoztak. De vajon a mij nőségjavulás nem termelé- kenységnöveiő tényező? Szomorúan nézi az ember, hogy a gyümölcs a fán marad, számos szántóföldi növényből nagy a veszteség, mert géppel takarítják be a termést. Paprika, paradicsom, kukorica marad kinn a földeken. Ha van ember rá, érdemes még kézzel is leszedni, betakarítani ezeket a termékeket és piacra vinni. Munkaigényes? Igen. D e a lényeg nem ez; hanem hogy jövedelmező legyen. Rengeteg munkaigényes tevékenységben van hiány, nemcsak a termelésben, a szolgáltatásokban is. Ha hatékony lesz a foglalkoztatás, akkor jut ember ezekre a munka- igényes tevékenységekre is. És a foglalkoztatás teljes marad. Lesz, aki rendbe hozza a házunkat, megjavítja a vízcsapot, kihordja az újságot, elszállítja a szemetet. Nem „vagy,” hanem „és” kell a két szó közé. Legyen a foglalkoztatás hatékony és teljes. Dr. Plrityi Ottó SOMOGYI NÉPLAP
