Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-26 / 174. szám

„Zöld út” az önálló kezdeményezéshez A témát a gazdasági Igények kínálták Az MTESZ megyei szerve­zetének évenként meghirde­tett szakmai pályázatán rendre A bíráló bizottság elé kerülnek dolgozatok, ame­lyek a Somogy megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás dolgozóitól érkez­nek, s a szerzőik nevét nem egyszer látjuk a díjazottak között.. így volt ez az idén májusban, is, az eredmény- hirdetéskor: első díjat nem adtak ki. de a három máso­dik díj közül az egyik me­gint „növényvédős” közös­ségnek jutott. Ezúttal a la- lajlaboratórium négy dolgo­zója — Jaki István laborve­zető és munkatársai: Hor- váthné Csiszár Margit. Ge- rőcz Emil, Molnár György — érdemelte ki a szakmai elismerést. A laborvezető és három vegyészmérnök fogott össze, ám a siker korántsem csupán e „négyesfogat’' munkájának az eredmenya — állítják határozottan. — Tizennyolcán dolgozunk a laborban, s mindenki vál­lalt a feladatból valamit, hi­szen egyik vizsgálat kapcso­lódik a másikhoz- ' , _ — A feldolgozott téma, a* önök által kidolgozott új előkészítési és meghatározási módszer informál a szőlő- és gyümölcsültetvények op­timális tápanyagvisszapóllá- sáról. Milyen ötlet alapján Indultak ebben ez irány­ban? — Külső igény, a nagyüze­mek szükséglete adta a té­mát: az, hogy a könnyen ol­dódó tápelemek mértékéről és arányáról még az igen jó ellátottsági kategória eseté­ben is információt tudjunk szolgáltatni. A Balatonbog- lári Állami Gazdaság jelez­te: szüksége lenne a megle­vőnél jobb tápanyagmegha­tározó módszerre, hogy • pótlás pontosabb, hatáso­sabb legyen. A talajlaboratóriumi kö­zösség által kifejlesztett új módszerrel — napi kétszáz­mintás sorozatban — csak­nem ezer talajmintát vizs­gáltak meg a bogiáriaknak, s ezek a minták a gazdaság különböző kerületeiből szár­maztak- Adatösszehasonlí- tasok, körültekintő értékelé­sek, alapos elemzések vég­eredményeként közöltek ja­vaslataikat. — A mi törekvésünk csak akkor lehet eredményes, ha munkánkhoz jó partnerre találunk: ha készség mutat­kozik az együttműködésre. Egyike vagyunk az ország tizenhárom hasonló labora­tóriumának, • mindenütt igyekszenek a rutinmunka mellett valami újat is pro­dukálni. Nem tudunk róla, hogy másutt is alkalmat te­remtenének ilyen „erőfel­mérésre", mint amilyet So­mogybán az MTESZ bizto­sít az évenként kiírt pályá­zatával; mi mindenesetre örülünk a lehetőségnek, és éltünk vele. Sőt ezután is pályázunk... Négyezer forint járt a má­sodik díjjal. Ezt „testvérie­sen” elosztották egymás kö­zött, de' hagytak a pénzből arra is, hogy a labor többi dolgozóit vendégül lássák és közösen ünnepeljék meg a sikert. Az állomás vezetői is gratuláltak a csoportnak. — TJj kezdeményezésekre, s módszerek továbbfejleszté­sere nemcsak lehetőséget, hanem ösztönzést is kapunk. Munkaköri feladatainkon kí­vül dolgozunk ezeken a té­mákon, otthon vagy a la­borban- Szakpublikációra a szakmában kevés a lehető­ségünk, a pályázatra elkül­dött dolgozatunknak viszont megvan az az előnye is, hogy megyei érdeklődésre tarthat számot, hiszen So­mogybán meglehetősen nagy a szőlő- és gyümölcstermő terület. Nemrég például a Siófoki Állami Gazdaság képviselőjével abban álla­podtunk meg, hogy a ren­delkezésünkre álló műszerek birtokában segítjük az üzem gyümölcsöseiben a műtrá­gyák célirányos hasznosítá­sát.-. H. F. Föl kell hívni a figyelmet a veszélyre Romlott a baleseti helyzet A Medosz Somogy megyei Bizottságához tartozó üze­mekben 1981 első felévében ötvennéggyel több munkahe­lyi baleset történt, mint az előző év megfelelő időszaká­ban. Eggyel több halálos, öt­tel több csonkulásos baleset volt, és 1511-gyel több a ki­esett munkaórák száma. A Sefag foglalja el az első he­lyet: a megye 350 munkahe­lyi balesete közül 103 az erdő- gazdaságban történt (34-gyel több, mint tavaly). Az állami gazdaságokban 75 baleset volt az első félévben, a víz­ügyi szerveknél 24, az egyéb mezőgazdasági üzemeknél tíz, a termelőszövetkezeti alkal­mazottaknál 138. A számok — noha romlott a helyzet — nem egészen ha­sonlíthatóak össze a múlt évivel. .Január elseje óta ugyanis lényegesen megvál­toztak a rendelkezések. Az eddigiektől eltérően most a közúton — munkából jövet és menet — történt balesetek is munkahelyi balesetnek szá­mítanak, s ez lényegesen nö­veli a szamokat, továbbá: mostanáig a tsz-alkalmazot- tak baleseteit sem itt tartot­ták nyilván, s ez ugyancsak „rontja” a statisztikát. Az is új, hogy a munkahelyi bal­esetek során százszázalékos táppénzt kapnak a dolgozók. Hangsúlyozni kell, hogy nem a rendelkezések rosszak, sőt: ezek épp a dolgozók érdeké­ben születtek, mert segíteni akarunk a rokkant embere­ken. A lehetőségek azonban esetenként visszaélésekre ad­nak indíttatást. Nehezen el­lenőrizhető például, hogy a közúti sérülés valóban mun­kába menet vagy onnan jövet történt-e; gyakori az is hogy a korábban könnyebb munkára beosztott sérült most egyálta­lán nem dolgozik, hiszen a teljes fizetését kapja úgy is ... Fontos tehát felhívni az üzemek figyelmét a szigorúbb ellenőrzésre. A baleseti helyzet azonban az említett rendelkezések ha­tásán túl is romlott. Az ösz- szetevőket nem könnyű meg­találni, a tapasztalatok sze­rint ugyanis ez a romlás épp azokban az üzemekben jel­lemző, ahol korábban kevés baleset, történt, korszerű munkavédelmi eszközök van­nak, jó a munkavédelmi ok­tatás — és fordítva. Ügy hat, a balesetek okai nem elsősor­ban a berendezések és az ok­tatás színvonalában keresen­dők, sokkal inkább a hanyag­ságban, fegyelmezetlenség­ben, az esetleges italozásban, a szervezetlen munkában. Jó példa erre, hogy a nagy kam­pánymunkák, például az ara­tás idején, amikor kénytele­nek mindenütt jól, összehan­goltan megszervezni a tenni­valókat, sokkal kevesebb a baleset; jóllehet ilyenkor rosszabbak a körülmények, nagyobb a hőség, sok a túl­óra, feszitettebbek az idegek — objektíve nagyobb a bal­esetveszély. Rpp ezekre * veszélyt je­lentő összetevőkre kell tehát jobban figyelni az üze­mekben, ezeket kell tudatosí­tani az emberekben is. A Medosz a megelőzés érdeké­ben az idén fokozza az ellen­őrzést, soron kívül is beszá­moltatja a vezetőket, soron kívüli munkavédelmi oktatá­sokat is szervez, ha szüksé­gesnek látja: kirívó esetben pedig anyagilag is elmarasz­tal. A szakszervezet maguk­kal az érdekeltekkel, a dol­gozókkal is ismerteti a már megtörtént szerencsétlensé­gek körülményeit,) nemcsak a vezetőkkel. Célja, hogy „em­berközelbe” hozza ezeket a baleseteket. Mert mások hely­zetét átérezve talán elejét vehetik jó néhány szerencsét­lenségnek. M. E. Az a bizonyos Kapos A víz és a part / Folyónknak Kaposvár fö­lött több mellékága is van. Forrásvidéke a dombságon eredő vizek jellegzetes pél­dája. A csermelyekből, erecs- kékből összegyűlő Kapos mellett, a vízfolyással ellen­tétesen bandukolva etőbb- utóbb eltűnik a meder. Vize­nyős. süppedékes terület táplálja ezeket az összefo­lyó ereket — sziklából elő­bukkanó kristályforrást hiá­ba is keresnénk. Cserébe idillikus erdőcskéket, várat­lanul megcsillanó tiszta. víz­folyásokat, vadnyomokkal téli tisztásokat láthatunk, s ha szerencsénk van. még szomját oltó vaddal is talál­kozunk. .Kiskorpádnál a ha­lastavakban gyönyörködhe­tünk, s nyoma sincs a. város környéki túlzsúfolt kirándu- lóerdőkben sűrűn látható szemeinek, emberi pusztítás­nak- * Varga Dezső itt válik iga­zán „vízi emberré”, az igaz­gatósági irodában elmon­dottakat itt mutatja meg kézzelfogható példákon. Energikusan rója a kilomé­tereket. meg-megáll, magya­ráz. Gabonatáblában mély árkot találunk: vízmosás, amely a patakok felé igye­kezett. A víz vitte a földet, vitte a műtrágyát e.s a nö- venyvedőszert. Marhalegelő és itató. A víz vitte... Üt olajfolttal. A víz vitte... — Ezek a bemosódó szeny- nyezödések minden vizet mindenütt elérnek manap­ság- Ám ha csak ezekkel a veszélyforrásokkal kellene számolnunk,- akkor nem fájna annyira a fejünk. — Megelőzhetők? — Korszerű mezőgazdasá­gi műveléssel, jó gépállo­mánnyal igen. A Kadarkút és Nagyba­jom felé ágazó út V betű­jében. már szép nagy patak a Kapos. Színe barnás zöl­des, a vegetáció dús, oxigén­ben gazdag vízről árulkodik. A közelben levő kertészet­ben dolgozó asszonyok mondják: — Jó a víz az öntözésre. Nem szokott piszkot horda­— Fürödnek is benne? 1 — Hogyne, az unokám! A múltkor, vagy tíz gyereket láttam lubickolni. Valaha mi is fürödtünk. — Az anyám még lejárt a Kapósra ruhát szapulni. Ha tiszta az idő és nem veri föl a vizet a vihar, akkor talán még ma is lehetne- Ámbár nem biztos. Meg, szerencsé­re "an mosógép. "yönyörű tájak, kellemes vízparti részek után a kö­vetkező állomásunk Kapos­váron a Cseri úti híd. Braun György, a vízügyi igazgató­ság laboratóriumvezetője vödröt vesz elő a csomag­tartóból. meg egy nagy mű­anyag ládát, amelyben sok­sok üvegcse és vegyszer van. A víz környéke, partja itt már illúzióromboló- Ügy tet­szik: a város rég hátat for­dított folyójának. A vödröt a laboratórium­vezető kötélen engedi le a hídról; megmenti, fölhúzza, és előkerülnek az üvegek, a vegyszerek. A vízminták nagy részét otthon vizsgál­ják majd meg, tüzeteseb­ben, de néhány kisebb vizs­gálatot itt, a helyszínen is el lehet végezni. Némi szöszmötölés után az eredmény: a Kapos itt oxigéndús, még jó a víz. Ránézésre is tiszta, es sza­ga sincs­— De a medret nem látni. — Ne tévesszük össze ezt a vizet egy kőágyban csör­gedező, gyors folyású hegyi­patakkal! Olyan kristálytisz­ta még a környezet szeny- nyezése előtti időkben sem volt es nem is lesz olyan so­ha. Elébe vágva a további vizsgálatoknak — hiszen az eredményt, sajnos, mindany- myian előre tudjuk — érde­mes a víz városbeli sorsá­ról elmélkedni. Ha korábban nem szennyeztük volna el a Kapóst, akkor most nem kel­lene azon gondolkodnunk, Követik a példát Három vagon paprika egy családtól Gadácsón, a falu végen va­lóságos paprikabirodalom van. 1700 négyszögölön dísz­ük az alma alakú, a fehér- őzön és még több más papri- kaíajta. Egy-egy tövön 15— 20 kisebb-nagyobb paprika csüng. — Május derekán küldtem el az első szállítmányt, ami­kor 58 forintot kaptam kiló­jáért. Most, július végén 40— 50 mázsát ad ez a terület, mely mindent megkapott ahhoz, hogy jó termést hozzon — mondja Terhe Béla, aki Szentesről hozta magával a paprikatermesztés tudomá­nyát. Amikor Somogyba költö­zött, fölkereste az áfészt, legyen segítségére munkájá- an. Beszerezték részére a fóliavázakat, a borítást, mely­hez az állam 40 százalékos támogatást adott. Aláírták a hosszú távra szóló termelési szerződést, és a szövetkezet nem csalatkozott a kertész­ben. Földjéhez közel van egy patak, s a mély kút is lehe­tővé tette az öntözést. — Sikerült beszereznem egy tíz lóerős olasz kistrak- tort a hozzá tartozó munka­gépekkel 37 ezer forintért. Ez nagyban segíti a talajelőké­szítést. Egy személykocsit úgy alakítottam át, hogy al­kalmas legyen a trágyahor­dásra. Az 1981. évi termelést tulajdonképpen már a múlt év decemberében kezdtem. A palántákat magam állítom elő. Az idén ötfajta paprikát termelek, amelyek közül leg­jobban az almapaprika és a fehérözön fizet. A múlt év­ben 180 mazsa paprikát, 15 mázsa uborkát, azután ká­posztaféléket, paradicsomot termeltem, összesen 220 má­zsát. Az idén csak paprikából szeretném elérni a 3 vagon­nyit. Hajnaltól késő estig dolgozunk a feleségemmel együtt, de megvan az ered­ménye. Mivel én hetenként többször egy egész teherautó szállítmányt adok, az igali áfész innen helyből viszi el az árut. Nagyon sok látogatója van a közvetlen környékről, de eljönnek érdeklődni távolab­bi vidékről is. Tavaly a Bar­cson megtartott mezőgazdá­sági kiállításon a zsűri kü- löndíját kapta, az Országos Mezőgazdasági Kiállításon, Budapesten harmadik díjjal jutalmazták. Példáján fel­buzdulva a környéken újabb hat gazda kezdi el a zöldség- termelést jövőre. D. Z. hogy miképp tisztítsuk mer Persze könnyű lenne a dol­gunk, ha rendelkezésünkre állna valamiféle csodagát, amit a mederbe teszünk, és hipp-hopp, eltünteti a víz­rontó anyagokat. Am a tisztítás egyetlen módja a megelőzés: az, hogy nem juttatunk a vízbe szennyező anyagokat. Varga Dezső most tér vissza a biológiai forrada­lomra : — Nemsokára, persze még nem tudhatjuk, hogy ponto­san mikor, rendelkezésünkre állnak majd azok az eszkö­zök. amelyekkel segíthetünk a vízen. A tökéletes víztisz­títás ugyanis az az öntisztí­tó munka, amelyet minden víz elvégzett valaha, s ame­lyet elvégezhet majd az em­beri tudás segítségével, az ember anyagi hozzájárulásá­val a jövőben. — Valami új biológiai egyensúlyra gondol? Olyas­mire, amelyben az ember mesterségesen nivellálja a szennyezést, hogy azután a természet eredeti állapota szerint cselekedhessen? — Bizonyára lehetne pon­tosabban fogalmazni. de ilyenfélére képesnek tartom a közeli jövő emberét. Ma azonban még nem va­gyunk ott- Az ember lo+rftet szennyez, mint amennyit tisztítani képes. Sokan úgy tartják: végleg fölboritotta az egyensúlyt, sokan úgy, hogy az utolsó órában va­gyunk. de még menthető minden; megint más véle­mények szerint részlégé* megmeneküles lehetséges, s azt is halljuk néha: , van még időnk. Ám maradjunk a Kapós­nál, s fogadjuk el, hogy né­hány év múlva a víz tninő- sége nagyot javul! És a kör­nyezete, a partja? E folyócska kincs lehetne. Kaposvári szakasza tisztán, gondozott parttal, sétányok­ká], ligetekkel, horgászhe­lyekkel az egész város „ma­gasabb osztályba” emelhet­né- A lehetőség csodálatos. — Vajon lehet-» ebből valóság? — Ezt megítélni nem. a vízügy feladata. Mi annyit ígérhetünk, hogy a víz — nemcsak a mi tevékenysé­günknek köszönhetőén — tiszta lesz. A vízi és a vízpart — ki tagadná? — összetartozik. A víz és a vízpart „fölemelé­se” együttesen lehetne teljes értékű tett. A vízé, mint hallottuk, már nincs oly na­gyon távol. Erre gondolni kell a part sorsát alakítani hivatottaknak. Hogy ne csak szavainkban becsüljük a fo­lyót folyónakl A vödör Kaposvár alatt, a Pécs—dombóvári útelága­zásnál merül le- És orrfa­csaró lével emelkedik. A mérés: egy fikarcnyi oxigén sincs benne, öntisztító ké­pessége nulla. Az ember változtathat csak ezen­(Folytatjuk.) Luthár Péter MAHART BALATONI HAJÓZÁSI ÜZEMIGAZGATÓSÁG felvételre keres építőipari művezetőt Feltételek: szakirányú felsőfokú végzettség, 5 éves szakmai gyakorlat. Jelentkezés: az eddigi tevékenység megjelölésével, részletes önéletrajzzal, személyesen Cím: MAHART Balatoni Hajózási Üzemigazgatóság, Siófok, Krúdy sétány. (202800)

Next

/
Thumbnails
Contents