Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-26 / 174. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Viliéiül helyet! másika Az emberek többsége — különösen így nyár idő ben — pihenéssel, szórakozással, ha­zai és külhoni utazással, egyéb teljes kikapcsolódást nyújtó foglalatossággal tölti szabadságát és a hétvégeket. Egy kisebb hányad tagjainak viszont az jut osztályrészül, hogy munkájukkal biztosít­sák társaiknak a megújulás, az élményszerzés, a lazítás minél kedvezőbb feltételeit. A közlekedésben, a vendég­látásban és más szolgáltatási ágazatban hivatásszerűen dolgozókat méltán illeti meg helytállásukért az elismerés. (Még akkor is, ha néhányan magatartásukkal esetenként rossz fényt vetnek az egész szakmára.) Most azonban azokról es­sék néhány méltató szó, akik hivatásuk becsületes teljesí­tése, munkakörük, szakmájuk tisztes ellátása után, szabad­ságuk heteiben, illetve a szombatokon és vasárnapo­kon értékteremtő munkát végeznek. Nem a gyors meg­gazdagodás, a luxusigények mielőbbi kielégítésének szán­déka vaj könnyű, de jól fizető munkát válialó pénzkeresők­ről van szó, hanem azokról a zömmel fiatal férfiakról, asz- szonyokról, akik önálló ott­honuk megteremtéséért ál- -dozzák szabad idejük minden percét. Vagy úgy, hogy nehéz különmunkákat, megerőltető túlórákat víillálnak, hogy az így szerzett keresetből telket, építőanyagot vegyenek, ház-, illetve lakásvásárlásra gyűjt­senek, vagy már építésre használják fel a szabad szombatokat, a vasárnapokat, az évi rendes szabadságot. Aligha van olyan község, városi külterületi utca, ahol ezekben a hetekben ne találnánk házat építő al­kalmi brigádokat. A csa­ládtagokon kívül rendsze­rint itt szorgoskodnak többen a rokonságból, sőt a legtöbb helyen a leendő háztulajdo nos munkatársai, jó barátai közül is néhányan. Több százra tehető azoknak a kor­szerű otthonoknak a száma Somogybán, amelyeket zöm­mel így, minden létező sza­bad idejük feláldozásával te­remtenek meg a fiatal házas­párok vagy már gyermekes családok. Lehet, hogy sokan Irigy­kedve szemlélik az elkészült, frissen vakolt, kertes családi házakat. Persze csak azok, akik maguk hasonló megpró­báltatásokon nem estek át, sőt nem is beszéltek magán­erőből házat építővel. Tőlük ugyanis megtudhatnák, mi minden szorul az első ásó­nyom és a beköltözés hosszú hónapokban, de még inkább években mérhető időpontjai közé. A szervezés, az anyagbeszer­zés. a nehéz fizikai munka még akkor is hihetetlen ener­giát emészt fel, ha némi örök­ségből, szülői segítségből származó alaptőkével vágnak neki a fiatalok a buktatók, kudarcok tömegével „kecseg­tető” fészekrakáshoz. Hát még ha csupán kölcsönökre baráti segítségre és főképp saját fizikai erejére, szorgal­mára, kitartására támaszko­dik a család! Az a számos, jórészt közis­mert nehézség, amely ma a magánépííkezés elkerülhetet­len velejárója, csak növeli a vállalkozás és végrehajtá­sának értékét. Érdemes tehát e helyen is jó szóval, elisme­réssel illetni azokat, akik szabad idejüket saját otthonuk megteremtésére, egyszers­mind nemzeti vagyonunk gyarapítása fordítják, Záró nagygyűlésen találkoztak Befejeződött a III. magyar-szovjet ifjúsági barátságfesztivál Szombaton délután ünnepélyes keretek között véget ért ,a magyar-szovjet ifjúsági barátságfesztivál. Képünkön: pio­nírok ismerkednek egymással a Barátság utcában pesti Pártbizottság első titká­ra, valamint Valérij Muszatov, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének követtanácsosa. Részt vett a nagygyűlésen Bí­ró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, to­vábbá a párt, a társadalmi és tömegszervezetek számos ve­zetője. Elhangzott a magyar és a szovjet himnusz, majd Tarcsi Gyulának, a KISZ budapesti bizottsága első titkárának megnyitó szavai után Dmitrij Filipov, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának titkára emelkedett szólásra. — A vendégszerető magyar földön, üzemekben, iskolák­ban, termelőszövetkezetekben mindenütt, ahol ezekben a napokban megfordultunk, ba­ráti mosollyal, őszinte nyílt­sággal üdvözölték a magyar fiatalok a lenini Komszomol küldötteit — hangoztatta, be­vezetőjében. — Ifjúsági szövetségeink tevékenységét napjainkban a fiatalok között végzett mun­ka alapkérdéseinek koordiná­lása jellemzi: az a törekvés, hogy fejlesszük a szervezeti életet, a nemzetközi tevékeny­séget, a sokoldalú együttmű­ködés hagyományos formáit, s új utakat is keressünk cél­jaink megvalósítására., E tö­rekvések a fesztiválon is megmutatkoztak, ahol az if­júsági szervezetek aktivistái, országaink dolgozó és tanuló ifjúságának legjobb képviselői gyűltek össze. — Fesztiválunkat frisseség, életvidám optimizmus jelle­mezte. Hazatérve az lesz a dolgunk, hogy tanulságait megvonjuk, s már a jövőre figyelve megújult energiával lom ügye. Ezért került a mi ifjúsági fesztiválunk is a ma­gyar közvélemény érdeklődé­sének homlokterébe. A feszti­vál nagyszabású tömegren­dezvényei, a személyes kap­csolatok ezernyi új szálai to­vább erősítik if júságunk kötő­dését barátságunk eszméihez. — Ez a fesztivál kiemelke­dő belpolitikai jelentősége mellett üzenet volt hazánk határain túlra is. Üzenet a Szovjetuniónak, hogy hős fiai­nak véráldozata nem volt hiá­bavaló. — A fesztivál ma befejező­dik, ám együttműködésünk ünnepnapjait dolgos hétköz­napok követik. Kérjük kedves barátainkat, hogy vigyék ma­gukkal a barátságfesztivál szellemét, adják tovább a szovjet népnek, valamennyi szovjet fiatalnak és komszo- molistának a mi forró testvéri üdvözletünket. Fejti György nagy tapssal fogadott beszéde után a részt­vevők hosszú percekig éltet­ték a két ország barátságát. A fesztivál eseménysorozatá­nak forró, testvéri hangulatát is méltóképp demonstráló nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért őéget. * * * Este az Elnöki Taríács az országházban fogadást adott a fesztivál magyar és szovjet delegációjának tiszteletére. A fogadáson Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke mondott pohárköszöntőt. Jelen volt Maróthy László, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk számos vezető személyisége. Részt vett a fogadáson Valerij Mu- szatoy if. Szombaton zárónapjához érkezett a III. magyar—szov­jet ifjúsági barátságfesztivál.’ A 900 tagú szovjet küldöttség délelőtti programja városné­zéssel telt el, majd délután a MÁV északi járműjavító üzemcsarnokában forró han­gulatú barátsági záró nagy­gyűlésen találkozott a száz­száz tagú magyar és szovjet politikai delegáció a főváros fiataljaival. A hatnapos eseménysorozat utolsó politikai eseménye ez­úttal is a két nép, a két test­véri ország ifjúságának ba­rátságát tükrözte. Nagy taps közepette foglalta el helyét az elnökség. soraiban Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Buda­lássunk hozzá a lenini Kom­szomol és a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség to­vábbi közös feladatainak megvalósításához — zárta, nagy tapssal fogadott beszé­dét Dmitrij Filipov. Ezt követően Fejti György, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára lépett a mik­rofonhoz. — Végleges mérleget vonni barátságunk e hatnapos nagy­szerű demonstrációjáról még korai lenne, azt azonban ki­jelenthetem, fesztiválunk si­keres volt — kezdte beszédét, majd hangsúlyozta: vala­mennyien felejthetetlen élmé­nyekkel lettünk gazdagabbak. A magyar—szovjet barátság hazánkban az egész társada­A harmadik magyar—szov­jet ifjúsági barátságfeszti- vál eseménysorozata a Ma­gyar Néphadsereg Művelődési Házában tartott fesztiválbál­lal ért véget. (MTI) Üj Nivea-termékek. Űj Nívea napolaj és naplei gyártását kezdték meg a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalatnál. Termékeik rövidesen kaphatók lesznek a bol­tokban is. A mezőgazdasági részes munkavállalás feltételei A Magyar Közlöny 35. szá­mában megjelent a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter rendelete, amely a ré­szes munkavállalás új feltéte­leiről intézkedik. A korábbi jogszabály csak a földterület megművelésével kapcsolatban rendezte ezt a foglalkoztatási formát, de azóta igény mutat­kozott arra, hogy a részes munkavállalás a mezőgazda- sági munkák területére is ki­terjedjen. A részes munkavállalás — a rendelet szerint — kiterjed a mezőgazdaság és az erdő- gazdálkodás szinte teljes kö­rére. Bővül azoknak a mező- gazdasági nagyüzemeknek a köre, amelyekben ilyen tevé­kenység végezhető. A koráb­biakon túl az állami gazdasá­gokban, fagazdaságokban és a halászati téeszekben, vala­mint az erdőgazdálkodási ága­zatokba sorolt gazdasági tár­sulásokban is mód nyílt a ré­szes kiadásra. A tevékenység a földterü­let művelése mellett átfogja szinte az egész mezőgazdasá­gi ágazatot. Részes munka vállalható a nagyüzem tulaj­donában, használatában álló állatok tartására, halfogásra és állati termékek előállítá­sára. A részes munkaválla­lásnak az állattartásra való kiterjesztése előmozdítja a háztáji portókon, a kisterme­lőknél meglevő állatférőhe- lyek kihasználását, ami a nagyüzemekben is javítja az állattartás gazdaságosságát. A rendelet értelmében ré­szes munka vállalható a fa­anyag-kitermelésnél: úgyne­vezett vágástéri hulladékok gyűjthetők, és egyebek között a fadöntésre, -darabolásra is köthető szerződés. A jogszabály lehetővé teszi a mezőgazdasági nagyüze­meknek, hogy munkaszerve­zetüket rugalmasan alakítsák ki. önállóságukat hangsúl.y9z- za, hogy a rendelet nem jelö­li meg a részesedés felső ha­tárát. Ezzel is lehetővé válik, ■ hogy a nagyüzem eddig gaz­daságtalan tevékenységét ré­szes munkavállalók alkalma­zásával gazdaságossá tegye. A rendelet egy másik jel­lemzője: az egyéni érdekelt­ségre hat — ugyanakkor a nagyüzem számára sem kö­zömbös —, hogy a részes munkát vállalókra nem ter­jednek ki- egyebek között a másodállás, mellékfoglalkozás esetén fennálló korlátozó ren­delkezések. Lényeges eleme a szerző­désnek az ár; a termésrészt elsősorban hatósági áron, ha pedig ilyen nincs, akkor a nagyüzem és a részes mun­kát vállalók között létrejött szerződésbeli rögzített áron számítják ki. A rendelet ugyan a mun­kaórák számát illetően meg­szüntette a korábbi évi 3 ezer órás felső határt, lényeges egyéni érdek fűződik viszont ahhoz, hogy valamilyen keret rendezze a napi munkaóra­ráfordításokat. A jogszabály szerint ezt úgy kell megálla­pítani, hogy a munkaviszony alapján dolgozóknak naponta 11 óra, a tagsági viszony alap­ján dolgozóknak pedig nyolc óra pihenőidőt biztosítsanak. Síncsere a Szentlőrinc—Gyékényes közötti vasútvonalon Gyorsabban mennek a vonatok, és több árut visznek A • Szentlőrinc—Barcs—Gyé­kényes közötti vasútvonalon 1984-ben futhatnak végig 80 kilométeres sebességgel a vo­natok. Akkorra fejeződik be a pálya felújítása. Jelenleg 60 kilométer a megengedett se­besség. A felújításnak nem­Poliészter házak Nagy sikere van a Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat találmányának, az üvegszálas’ poliészter elemekből épített Polidom háznak. A balatonfüredi hajógyár műanyag- üzemében eddig mis t'-gy félezer elemet gyártottak. Az esz­tétikus Polidomokból készült már mini vízmű, kempingmos­dó, buszmegálló, portásfülke, és felhasználására szinte vég­telen a lehetőség. csak a sebesség növelése a célja: a nagyobb teherbírású sínek lefektetése után a je­lenlegi 16,5 tonnáról 21 ton­nára növekszik a megenge­dett tengelynyomás. A vasút fuvarozta tói tehát jobban megrakhatják majd a vagono­kat. A nagyobb rakománnyal közlekedő szerelvények pedig energiamegtakarítást jelente­nek a vasútnak. A Szentlőrinc—Gyékényes közötti vasútvonalon 1868-ban ndult meg a forgalom. Az el­múlt több mint száz év alatt öbbször kicserélték már a sí­teket, de most kerül először or olyan felújításra, amely­nek eredményeképpen növel­ni lehet a sebességet és a ten­gelynyomást is. A vasútépítők nemcsak a síneket cserélik ki, hanem a bányakő ágyakat is: zúzott kő kerül a helyükre, és ez lehetővé teszi a karbantar­tás gépesítését. A mintegy 150 millió forint értékű felújítás során az állomásokon csak az átmenő fő vágányt cserélik ki nagyobb teherbírásúra. A korszerűsítéssel párhuzamo­san a . vonalszakaszon folyik az állomásépületek karban­tartása is: az idén a berzen- cci került sorra. A vágányok felújítását a két végállomáson kezdték. Je­lenleg Szigetvár és Darány, I illetve Vízvár és Babócsa kö- 1 aött doigOZtMÉU ÁRA: 1,80 Fi f SO M OGYI NÉPLAP VHaHiaiHlíaillHBIMIIM XXXVII. évfolyam, 174. szám m 1981. július 26„ vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents