Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-25 / 173. szám
Kiegészítő tevékenység szövetkezeteinkben A fejlesztés lehetőségei Aje utóbbi évtizedek me- eő gazdaságában sokáig az egyik legvitatottabb téma volit a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenysége. Mária ez megváltozott: agrárpolitikánk enedménye- kénit helyesen ítélik mer/ és támogatták e munkáit. Több gazdasági, társadalmi tényező is sürgeti, indokolttá teszi, hogy rangjához méltóan foglalkozzunk vele. Hogy csak néhányat említsünk ezek közül: a mezőgazdasági termelés idényszerű, s a szövetkezetnek, a népgazdaságnak és az egyénnek is érdeke az időszakosan szabad munkaerő folyamatos foglalkoztatása. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben szinte elengedhetetlen a jól választott melléküzemág, nem utolsósorban pedig fontos pénzügyi szerepe is van. Az átlag alatt A kiegészítő tevékenység kibonitakozB6ának kezdeti vonibatattságia utón. megyénkben az ötödik ötéves terv dinamikusabb fejlődést hozott. Élénkült az érdeklődé®, fokozódott a vállalkozói kedv, — ahogy tsz-szövet- ségnék a közelmúltban készült átfogó értékelése megállapította a tervidőszak során több mint ötvenöt százalékkal nőtt a kiegészítő tevékenységből származó bevétel és ötven százalékkal az óitt foglalkoztatottak száma. Tény, hogy a gazdaságpolitikád állásfoglalás mellett egy sor intézkedés, rendelkezés is a fejlesztésre ösztönzött. A föllendülést igazoló adatok azonban csak önmagukban „szépek”, más a helyzet, ha országos összehasonlításban. vizsgáljuk megyénket. Megyénkben 1979-ben az összes bevétel nem egészen huszonkilenc százaléka származott a kiegészítő tevékenységből, míg országosan majdnem negyvenhárom százalék. 1976—79 között a kiegészítő tevékenység bevétele alig több mint negyvenkét százalékkal nőtt — ez idő alatt az országos növekedés megközelítette a kilencvenkét százalékot. Az összehasonlítás arra int, hogy a fejlesztésnek Somogybán vannak tartalékai; az eddiginél jobban kell számolni vele. s ki kell használni a lehetőségeket. ' Ha gazdasági kiskörzeten- ként tekintjük át a helyzetet, szembeötlő különbségeket tapasztalhatunk. A kiegészítő tevékenységből megyei átlagban egy hektárra 5425 forint bevétel'jut. Ezen bedül a lábodi körzetben például 2178, a kutasi körzetben' 3242 forint, ugyanakkor a barcsi körzetben, 9006, a pusztaszemesi körzetben 8269 forint. Nem kell tenát a megyehatárokon túlra menni: vannak jó példák szűlkeibb „hazánkban” is. Tevékenységi körök A kiegészítő tevékenység összes bevételének mindössze hét százaléka származik élelmiszerfeldolgozásból. Tizenöt termelőszövetkezet foglalkozik vele, de a barcsi, a böhönyei és a siófoki tsz kivételével nem számottevő ez az ágazat. Bizonyos tartózkodás taoasz- talható az üzemen belüli feldolgozástól. Összefügg ez azzal, hogy az élelmiszeripari tevékenységnek magas az eszközigénye, szigorúak a higiéniai követelmények, hiányoznak a speciális szakemberek és — nem utolsósorban — viszonylag alacsony a feldolgozásból származó nyereség.- Jelentősen bővült viszont a megyében a könnyűipari tevékenység — öt év alatt 12 millióról 192 millióra nőtt a bevétel. Az üzemek egy része már exportra is termel. Különösen példás szervezettséggel működik a batéi, a szorosadá, a fcéthelyi szövetkezet varrodája. Figyelemreméltó tény az is, hogy ez a tevékenység mindenütt nyereséges. A kedvező tapasztalatok az ágazat fejlesztését indokolják. Dinamikusan nőtt a szövetkezetek kereskedelmi forgalma, s a múlt év végén megközelítette az egj- milliárd forintot. A kereskedelmi tevékenység túlnyomó része azonban a háztáji termékekre terjed, s ennek jövedelmezősége rendkívül alacsony, nem vagy csak igen kis mértékben játszik szelepet a szövetkezeti eredmények képzésében. Tucatnyi szakmához és népgazdasági ágazathoz kapcsolódik az ipari bedolgozás és termékgyártás. Aűbk a szövetkezetek, ahol szabad munkaerő és más célra nem hasznosítható épület van, szívesen vállalkoznak rá. Jó néhány szövetkezetnél a bedolgozás során szerzett jártasság, termelési kultúra vezetett a késztermék gyártásig; ez ugyan nagyobb kockázattal jár, de lényegesen nagyobb jövedelmet biztosít. A szövetség fontos feladatának tekinti, hogy tudatos szervezettseg- gel elősegítse az ésszerű kooperációk továbbfejlesztését. Megkülönböztetett figyelemmel A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben hátrányod feltételek közt termelnek. A gazdálkodás biztonsága és az ott élők boldogulása miatt ezekben a szövetkezetekben fokozott jelentősége van a melléküzemági tevékenységnek. A harminc érintett gazdaságból a tervidőszakban hat tovább bővítette a már korábban, is meglevő ipari építői páni tevékenységét, tizenkét szövetkezet pedig újonnan szervezett ipari tevékenységet indított. Ezt a kedvező folyamatot segítette a termelési adóból tör- leszthető fejlesztési hozzájárulás, illetve a tanácsi tá- , mogatást. E két címen tavaly és az idén több mint négy- j venhatmillió forintot kap-, talk a szövetkezetek, s az első tapasztalatok alapján minden remény megvan arra, hogy melléküzemágaik javítják gazdálkodási feltételeiket. Jó irányú változás van folyamatban megyénkben is. A gazdaságos kiegészítő tevékenység hosszú távon is Ketten a cérnáiéból Nem volt ünnepség. Munka, illetve beszélgetés közben jegyezte meg Desz- tics Gyuláné. a babócsai Határőr Tsz bolhói cérna- üzemének vezetője:. — Épp tíz esztendeje, hogy beindult ez a melléküzemág. Kezdetben évi nyolc- van-kílencven, az idén pedig száz tonna cérnát dolgozunk föl nagyatádi gyárnak, bérmunkában. Ezt ők exportálják. Átlag hatvanöt-hetven embert foglalkoztatunk. 'Korábban három műszakban dolgoztunk; tavaly kaptunk a szövetkezettől egy új épületet, s áttértünk a két műszakra. Így szívesebben dolgoznak itt az emberek. Olyan asszonyok, leányok váltak itt munkássá, akik korábban csak termelőszövetkezetben dolgoztak. Pinterics Jánosné évekig a tsz növénytermesztő ágazatában tevékenykedett. Járta ő is a bolhói, babócsai határt, kapált, gyomlált, szedte a paradicsomot, a paprikát, törté a kukoricát. Persze csak akkor, ha lehetővé tette az időjárás. — Ezért is jelentkeztem ide, a cérnázóba Itt az eső, a hó nem zavarja a munkát és most, hogy már csak két műszakban vagyunk, sokkal jobb: jut idő a családra is. A férjem is a szövetkezetben dolgozik: takarmányos. A nagyobbik fiam pedig traktoros. Csak a kisebbik ment el Barcsra a töválhoz: vasbetonszerelő. Mielőtt itt munkába álltunk, három hónapig Nagyatádra jártunk tanulni. Kikkel is kezdtem? D esztics Józsefné, Pápics Mihál gné, Spolár Józsefné jött akkor; azelőtt együtt dolgoztam velük a növénytermesztésben. .. A kereset sem rossz, meg ez az üzemi közösség is jól összekovácsoPinterics Jánosné alapítóként kezdte csak azzal a feltétellel vették föl a cémaüzembe, ha háromhavon- ként -orvosi vizsgálatra jelentkezik — ő volt akkor a legfiatalabb. — Ez itt az első munkahelyem; az általános iskolát elvégezve jelentkeztem a cérnázóba. Én is tagja vagyok a néhány évvel korábban alakult , Petőfi brigádnak, Pinterics János né val együtt. Legutóbb már • kiérdemeltük az ezüstkoszorút is.. Ennek nagyon örülünk. Én szintén a kis- keresztorsózón vagyok; szeretek itt dolgozni, mert összetartó, egymást segítő emberek a társaim. Mária közben asszony lett, a neve azóta Benke Ferenc- né. Néhány évre el is szakadt a cérnaüzemtől; ő az első. aki gyermekgondozási segélyre ment az alapitók közül. Á kislánya most négyéves. — Tavaly márciusban jöttem vissza. A brigádból otthon többen is meglátogattak, s amikor újból munkába álltam, igen nagy szeretettel fogadtak... Most újból van egy fiatal dolgozója a cérnázónak, a tizenéves Horváth Gabriella'. Ismerkedik a cérnázó munkájával, tanulja a szakmát. A régiek, az alapítók, köztük Bánkéné Radios Mária is figyeli a munkáját. Segítenek neki, hogy mielőbb teljes értékű munkássá váljon. Támogatja a Cser Józsefné vezette Petőfi brigád minden tagja. — Soraiba fogadta már a brigád? | ■ : Pintericsné és Benkéné is határozottan válaszol, ismertetve a brigád állásfoglalását: — Még nem. Ügy döntötEz az első munkahelye Benkéné Radios Máriának tünk, hogy csak azt fogadjuk magunk közé, akinek a teljesítménye tartósan meghaladja a száz százalékot. Ha Gabinál ezt tapasztaljuk, akkor döntünk majd a fölvételéről. .. Szalai László lódott. Több száz vagon a zsákmány Pisztrángok a Balatoni Halgazdaságból Vegyi hulladékot égetnek el Évekkel ezelőtt a Balatoni Halgazdaság és a Magyar Horgászok Országos Szövetsége megállapodott abban, hogy a nyári hónapok hétvégein a halászok átengedik a terepet a horgászoknak. Ez a „kényszerű” szabad szombat nem borítja fel a rendet, még csak nem is befolyásolja a zsákmány mennyiségét, hiszen az őszi lehalászásoknál nincs egyetlen szabadnapjuk sem a gazdaság dolgozóinak. A horgászok mindenesetre bizonyítottak: horgukra évente tíz-tizenkét vagon, fehér húsú hal akad. Igaz, a „pe- cások” által kifogott halfajták inkább partközelben tanyáznak, elősegítve ezzel a horgászs zerencsét. Horváth Károly, a Balatoni Halgazdaság igazgatója elmondta: a halászok „nagyüzemi” munkája elsősorban a közellátást szolgálja. Jelenleg öt brigád dolgozik a Balatonon, s naponta három-négy tonnányi zsákmánnyal térnek vissza. Hálójukba főként keszeg, ponty, fogas, harcsa kerül. Tíz mázsát frissen értékesítenek, a többi félkészen jut el a fogyasztókhoz. A gazdaság évi haltermelése háromszázötven vagon. Ennek jelentősebb részét a kétezer hektárnyi halastó adja, száz vagonnal pedig a Balatonból halásznak. A halastavakban elsősorban ponty tenyészik. Nem úgy Ódö- rögidpusztán, Közép-Európa legnagyobb pisztrángiele- pén, mely szintén a Balatoni Halgazdaság tulajdona. Itt évente h4romszáz tonna halat nevelnek, melyből húsz tonna fagyasztva belföldön kerül forgalomba. A gazdaság tizennégy halsütőjében évente hét tonna pisztrángot adnak el —szinte pillanatok alatt elkapkodják az ízletes étket, borsos ára ellenére is. Az igények nagyok, keresett cikk a hal, s a gazdaságnak gondot okoz a megfelelő mennyiség előteremtése. Ahogy a halászok mondják, „jégvesztétől” június végéig lehet igazán gazdag zsákmányra szert tenni. Hogy az ellátás folyamatos legyen, a kifogott halak egy részét hűtőházba viszik, s ezt a halászatra alkalmatlan hónapokban szállítják áz üzletekbe. Irmapusztán évente százhatvan tonna halat dolgoznak fel; tartósítják, szeletelik, csomagolják. A halgazdaság évi tizennyolc tonna halat telepít a Balatonba, nyolcvan száza- ■ lékban fehér húsú fajtákat. A telepítésnél figyelembe veszik a hal „szokásait”: nádevő amúr például nem kerül a tóba. A Halértékesítő Vállalattal kötött szerződés alapján a Balatoni ‘ Halgazdaság kétszázhúsz tonna friss, ötszáz- nyolcvanöt tonna mélyhűtött és háromszázötven tonna tavi halat forgalmaz az idén. Emellett és saját boltjaik ellátásán kívül értékesítenek Ausztriába, az NSZK-ba, Irakba és Iránba is. Az arab országokban elsősorban a növényevő halíajtákat kedvelik. fontos eleme a gazdálkodásnak, az adottságokhoz igazodó ésszerű fejlesztése a mostani tervidőszak során is feladat. Ennél a tevékenységnél érdemes és szükséges figyelembe venni a kiskörzetiem belüli együttműködésben rejlő lehetőségekét, hiszen olyan tartalékok lelhetők föl itt, amelyekkel eddig kevésbé éltek megyénkben. A vállalkozói kedvtől, a kezdeményezőkészségtől igen sok függ. Vörös Márta A Dráva menti Fagazdasági Társaság a megye egyik legrégebbi fagazdasági termelőszövetkezeti társulása. Működésének célja a gazdálkodás elmaradottságának megszüntetése, a dolgozók szakképzettségének növelése, munkakörülményeik javítása, azaz: a tagszövetkezetek fagazdálkodásának hatékony és komplex fejlesztése. A társulás gesztora a barcsi Vörös Csillag Tsz. A társaság tagszövetkezeteiben 216 . ezer bruttó köbméter fát termeltek ki az elmúlt ötéves tervben, ez 175 ezer nettó köbméter fát jelentett, amelynek 53 százaléka,. 92 köbméter ipari fa volt. Az erdőművelési, fa- használati és fafeldolgozó tevékenységük révén öt év alatt 210 milliós árbevételre tettek szert- A kitermelt évi fatömeg folyamatosan nőtt a tervidőszakban, a bruttó 39 ezer köbméterről 48 ezerre, a nettó 32 ezerről 39 ezerre. Az ipari fa mennyiMost már tapasztalt üzemi dolgozóként beszél régi munkaeszközéről, a kezdetben szokatlan kiskeresztor- sózó gépről, meg a különböző varrócérnákról: az Olimpiáról, a Rakétáról, a Torpedóról, a Lánchídról... Egy nyolcórás műszakban a norma szerint 156 doboz cérnát — dobozonként egy tucat van — várnak tőlünk, ám van olyan nap, hogy a 170— 190 dobozt is elérik Radios Máriát 1971-ben sége 14 ezer köbméterről 23 ezerre. Fokozatosan fejlődött a saját anyagra alapozott fa- feldolgozás is. Az évi árbevétel 30 millió forintról 69 millióra emelkedett. 340 hektáron első kivitelű erdősítés folyt, 970 hektáron pedig az az erdősítések pótlása, ápolásaA tagszövetkezetek egyre szélesebb körben vették igénybe a társaság szolgáltatásait. A társulás részt vett az erdőművelési -és a fahasználati tervek elkészítésében, koordinálta a szövetkezetek szállítási feladatait, egy tsz-nek elkészítette a fafeldolgozó üzem rekonstrukciós terveit. Folyamatos piackutatást is végez, rendszeresen tájékoztatja tagjait a, kereslet-kinálat változásairól, az árak mozgásáról, az értékesítési feltételek alakulásáról. Tavaly „kereskedelmi napot” szerveztek a Teszöv-vel közösen, a Fa- és Papíripari Szövetkezetek Szövetsége tagszövetkezeteinek és a jelentősebb faíelA Chinoío Gyógyszer'- és Vegyészeti Termékek Gyárának váci telepén, az ipari minisztérium közvetlen irányításával befejeződtek az ott felhalmozódott vegyi hulladékok — 350 tonna! — megsemmisítésének műszaki előkészületei. Pénteken megtartották a hatósági . szemlét, ennek alapján adott engedélyt a városi tanács az égetésre. Amennyiben az dolgozást végző somogyi tsz-ek részvételével. A termelők és felhasználók közvetlen találkozásának eredményét több termékértékesítési szerződés bizonyítja- Az együttműködés legdinamikusabban fejlődő területe a kereskedelmi tevékenység. A jó kereskedelempolitika, a közös és egységes fellépés lehetővé tette a kapcsolatok szélesítését, az áruk biztonságos értékesítését, s jelentős gazdasági előnyöket hozott. Bővültek a kereskedelmi kapcsolatok és nőtt a forgalmazott termékek mennyisége, árbevétele is. Az új vagy kevésbé keresett termékek számára is megtalálták a vevőket. A társaság értékesítési forgalma az előző évi 15 millió forinttal szemben 1980-ban 25 millió forint volt- A forgalom 22 százaléka nem rubel elszámolású exportból származott. A forgalomnövekedés 45 százaléka az évközi hatósági áremelésekből, 55 szár zaléka az értékesített menyidőjárás — elsősorban a szél erőssége és iránya — megfelelő lesz, kedden meggyújtják a mintegy 30 méter átmérőjű gödörben. a nagy mennyiségű hulladékot. A tűzoltóság, a rendőrség, az egészségügyi, a környezetvédelmi és vízügyi hatóság közreműködésével megtették a' szükséges biztonsági és óvintézkedéseket. nyiség és minőség növeléséből, a közös kereskedelemből adódott. Az exportárbevétel csökkent, ám ezt a fűrészipari alapanyagokra elrendelt kiviteli tilalom, a tölgy és kőris fűrészáru iránti európai kereslet zuhanása idézte elő. A kiesés pótlására növelték az exportált papírfa mennyiségétA társulás sokat tett a személyi feltételek javításáért is. Tavaly motorfűrészkezelő tanfolyamot szervezett, amelyen 21-en szereztek képesítést. Tanulmány- utakat szerveztek Heves, Nógrád és Zala megyébe. Részt vettek a bátyai tsz- ben szervezett második országos termelőszövetkezeti erdészeti napon. Öt szakember tanulmányúton volt a Szovjetunióban és Finnországban- A társulás vendégül látta — tapasztalatcsere céljából — a megye leendő társulásainak alapító tagjait és egy Veszprém megyei társulás fagazdasági szakembereit. M. E. Hasznos együttműködés Jó kereskedelempolitika /.
