Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-21 / 169. szám

Egy város újjászületése \ Mairynr^Tár. • rójd váró« szép fii, fejlődik. \ közelmúltban több múenlck épületet, szobrot állítottak helyre. Helyreállított barokk épületek a régi városközpontban Az építőipari szolgáltatásról Megbízások és számlák Részlet a magyaróvári várból (MTI-fotó — Fényes Tamás felv. — KS) ■ A szolgáltatásokkal álta­lában, az építőipari szolgál­tatásokkal pedig különösen elégedetlenek'vagyunk. Elég körülnéznünk környezetünk­ben, s tapasztaljuk, hogy az elmúlt evekben mennyivel gyarapodott megyénk: vi­szont mindenki újat épített, még akkor is. ha a régi léte­sítményt célszerűnek át le­hetett volna alakítani, s ezért a szolgáltatási színvo­nalról szinte nem is lehet beszélni. Hihetetlenül sokat kell járnia annak, aki vala-- milyen kisebb -javítást ki­van elvégeztetni. A VI. ötéves tervben me­gyénkben -is kiemelt jelentő­séget kap a lakásállomány korszerűsítése, bővítése. Cé­lunk az is. hogy újításokkal az elavult lukasokat komfor­tossá, a kényelmesebb élet követelményeinek megfele­lővé tegyük. Somogy megyében 1981— 85. között majdnem hatezer lakás épül házilagos kivite­lezésben, és számottevő a Balaton-parti üdülőépítés is. Az építőipari vállalatok és a nagyobb szövetkezetek szervezetük és a kiemelt épí­tési feladatok miatt nem tudnak részt venni ebben a tevékenységben. A magán­erős vagy a magánerőből készülő lakások kivitelezése jórészt a kisiparosokra há­rul. Kisiparosok és kontárok Megyénkben mintegy két­ezer kisiparos dolgozik az építőipari ágazatban. Sok olyan építőipari szakmunkás van, aki a vállalatoknál és szövetkezeteknél elvégzett munkája után a magánépít­kezésekből is kiveszi részét. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy munkaviszony mellett kapjanak engedélyt és segítsék a lakossági igé­nyek egyre teljesebb kielégí­tését. Sajnos, néhányan ezek közül a munkások közül fő­állásukat csak pihenőhely­nek használják; a jövede­lemszerzés fő forrásául a magánépítkezéseket választ­ják — úgy, hogy a szüksé­ges képesítésük nincs meg és a szükséges engedélyeket • sem szerzik be. Ezek az úgynevezett szakmai kontá­rok, akik minőségben 'nem tudják produkálni azt, amit joggal elvárnánk tőlük. Van­nak olyanok is, akik semmi­féle engedéllyel nem rendel­keznek, dé igazi vámszedői a konjunktúrának: engedély nélkül vállalt munkákkal napi ezer forint bért is ki­kötnek, és természetesnek tekintik, hogy az építtetők az étkezés mellett 6 „mes­terek" kapacitásának megfe­lelő mennyiségű italt is biz­tosítsák. Árellenőrzéseink sajnálatos tapasztalata, hogy munkájuk nagyon sok eset­ben nem felel meg az alap­vető mennyiségi és minőségi követelményeknek. Napi bé­rükkel munkavégzésük nem áll arányban. Az emberek többsége éle­tében. csak egyszer épít, ezért fontos felhívni a fi­gyelmet a törvényes lehető­ségekre. Sok esetben a tájé­kozatlanság az, ami a vélt olcsóbb megoldás választá­sára ösztönzi az építtetőket. 1980-ban öt kötetben, mint­egy kétezer oldalon jelent meg a kisiparosok építőipa­ri árgyűjteménye. Ez a kiad­vány tartalmazza az egyes munkanemekhez szükséges anyagmennyiségeket, költsé­geket és a felszámítható dí­jakat. Ebből az árgyűjte­ményből választottam ki olyan tételeket, amelyek egy magánépitkezés során a leg­gyakrabban előfordulnak. Néhány gyakori ár A felmenőfalazásért kis­mértékű I. osztályú téglából köbméterenként lakásoknál 222 forintot, egyéb épületek­nél 256 forintot lehet kérni munkadíjként. Üreges, illet­ve blokktégla használata esetén a lakásoknál 139, az egyéb épületeknél 160 forint a fölszámítható díj; falazó­blokk esetén 124, illetve 139 Hazánk és Kelet-Európa Politikai, katonai, ideológiai együttműködés A nemzetközi helyzet ala­kulásának megfelelően a tagállamok egyre nagyobb figyelmet fordítottak politi­kai együttműködésük bőví­tésére iá. Az évek során, a Politikai Tanácskozó Testü­let vált a jelentős külpoli­tikai kérdésekben való ál­lásfoglalások egyeztetésének legfontosabb fórumává. A katonai integráció to­vábbfejlesztése érdiekében 1969 márciusában létrehoz­ták a Honvédelmi Minisz­terek Bizottságát, a Katonai Tanácsot és az Egyesített Fegyveres Erők Főparancs­nokságát is. A szóéra lista országok a sokold alté együttműködés fejlesztése mellett nem ha­nyagolták el a kétoldalú kapcsolatok erősítését 6em, 1965i—72 között megújították barátsági, együttműködési és kölcsönös / segítségnyújtási szerződéseiket, illetve ilyet kötöttek az NiDK-vaA. Az önmagát elszigetelt Albániára a hatvanas évek­ben csak a kínai kulturális forradalom gyakorolt némi külső hatást (példátö számos vezető pártkádert vidékre küldtek; csők kerítették a háztájit, 1967-ben beaárták az országban föllelhető 2169 mecsetet és templomot.; még a vörösgáax&sták is megje­lentek). Némi javulást jelen­0 SOMOGYI NÉPLAP tett, hogy Albánia 1968—71 között helyreállította diplo­máciai kapcsolatait Görögor­szággal, Bulgáriával és Ju­goszláviával. A Varsói Szerződés tagál­lamai közül egyedül Romá­nia tartott fenn változatla­nul jó . kapcsolatokat a Kí­nai Népköztársasággal. 1970 —71-ben R. Nixon Bukarest- be, N. Ceausescu pedig Wa­shingtonba látogatott. Romá­nia nem vett részt a többi európai szocialista ország 1968 augusztusi csehszlová­kiai közös katonai segély­nyújtási akciójában sem. A hatvanas évek végétől » — sok múltbeli konflik­tus és sikertelen föderációs kísérletek emlékével terhelt — balkáni országokban meg­erősödtek az összbalkáni együttműködés jelentős ja­vítását célzó törekvések. Ezt egyes vitás kérdések időn­kénti kiújulása sem akadá­lyozta meg. A kelet-feözép-euirőpai szo­cialista országok együttmű­ködésében. egyre nagyobb szerepet kapott az ideológiai munka, tekintettel arra, hogy az enyhülési folyamat előre­haladtával a két világ- rendszer közötti harc a gaz­dasági-ideológiai területre tevődött át. Az ideológiai együttműkö­dés és a burzsoá propagan­da föllazító tevékenysége elleni együttes. küzdelem alapját az azonos társadal­mi-politikai célok és a marxizmus—lenuúzmus el­vei jelentik. Ez azonban nem zárja ki, hogy bizonyos konkrét kérdésekben eltérő, sőt ellentétes álláspontok alakuljanak ki. A marxista elmélet fejlődésében is elő­fordulhatnak eltérések. A különbségek nem akadályoz­zák a kommunista > pártok együttműködését, ha csak ezek nem fajulnak egészen szélsőségessé, mint például az Albán Munkapárt eseté­ben. A múlt tapasztalatai alapján a pártok általában arra törekszenek, hogy az ideológiai véleménykülönb­ségek ne gyakoroljanak ked­vezőtlen hatást az államközi politikai-gazdasági kapcso­latok fejlődésére, és ne ve­zessenek ezek megszakadá­sához. A véleménycserét és az álláspontok közelítését szol- . gálják a rendszeresen meg­tartott nemzetközi elméleti konferenciák is. Más hason­ló értekezletek az antikom- munista jdeológia elleni harc kérdéseivel foglalkoz­nak. Az összehangoltabb ideo­lógiai együttműködés meg­valósítására a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország és Bulgária 1972-től' egyez­ményeket kötöttek. A kelet-közép-európai or­szágok 1949—72 közötti ta­pasztalatai megmutatták, hogy a szocializmus építése hosszú, bonyolult, . ellent­mondásoktól sem mentes fo­lyamat. Különöse» fontos. hogy a társadalmi-gazdasági épitőmunkát irányitó kom­munista pártok kellő idő­ben vizsgálják meg és old­ják meg a kialakuló ellent­mondásokat, mert ellenkező esetben, a föllialimozódó fe­szültségek súlyos konfliktu­sokhoz vezethetnek. A szocializmus alapjainak lerakása, majd a fejlett szo­cialista társadalom fölépíté­sét célzó tevékenység során elért eredmények, a kiala­kult nehézségek és ezek. megoldásai egyértelműen igazoltak azt a lenini kon­cepciót, hogy a szocializmus építése sorén az általános törvényszerűségeket és a nemzeti sajátosságokat egy­idejűleg kell alkotó módon figyelembe venni. A kelet-közép-európai szo­cialista országok fejlődésé­nek évtizedei azt is bebizo­nyították, hogy a szocialista rendszer fiatal, erősödő tár­sadalom, amely a gazdasági, politikai, ideológiai változá­sok, a nemzetközi' helyzet alakulásai nyomán állandóan fejlődik. A szocializmus fo­lyamatos »'keres építése ér­dekében állandóan töreked­ni kell a politikai intéz­ményrendszer és a gazda­ságirányítás tökéletesítésére, a változó helyzetet adekvát módon tükrözni képes rugal­mas szervezeti formák ki­munkálására. A kelet-közép-európai szo­cialista országok 1949—72 közötti fejlődése egyértelmű* en bebizonyította a szocia­lizmus társadalmi-gazdasági rendszerének életerejét, fej- lödőképesséaét. valamint a térség népeinek azt a szilárd elhatározását, hogy jövőjü­ket visszafordíthatatlanul a marxizmus—lenini/mus esz­méinek megvalósításához kötik. Molnár Tamás (Folytatjuk.) forint a köbméterenkénti munkadíj. Az oldalfalva­kolatok készítése mészha­barccsal felületen 27, illetve 31,10 forintba.kerülhet négy­zetméterenként. A mennye­zetvakolat négyzetméte­renkénti ára 33,30, illetve 38.50 lehet. Ács—állványozó munkák közül a borított gerendafö­dém készítése felső deszká­zassál és alsó nádazással 25 négyzetméterig 36,70. illetve 42.20 forint négyzetméteren­ként. Torokgerendás vagy egyállószékű szelemenes nye­regtető készítése 6 méteres fesztávig (25 négyzetméter fölött) négyzetméterenként 29.30. illetve 33.60 forintba kerülhet. Torokgerendás ge­rincszelemenes nyeregtetőt faragott fából 12 m fesz­távig és 25 négyzetmé­terig lakásoknál 40, egyéb épületeknél pedig 44,20 forintért, 25 négyzetméter fölött 36,70, illetve 41,10 fo­rintért vállalhatnak. A hor­nyolt cserépfedés alá törté­nő lécezés ára 7,55. illetve 8.70 forint négyzetméteren­ként. Ha palafedés alá lécez­nek, akkor négyzetméteren­ként 11,10, illetve 12,80 fo­rintot kérhetnek. Az eresz­alj deszkázass gyalult hor­nyolt deszkából négyzetmé­terenként 23.10. illetve 26.60 forint. A tetőfedőmunkák közül a 40x40-es műpalafe­dés lécezésre 45 fokos tető alatt 15,20, illetve 17.40 fo­rintba. 45 fokos tető fölött pedig 22,80, illetve 26.30 fo­rintba kerül négyzetméteren­ként. Hullámpalafedés ára 250x110-es lemezzel 1,5-es hullámátfedéssel, csavaroz­va tömítőzsinórral négyzet­méterenként 16,20, illetve 18.20 forint. A hornyolt cse­répfedés normál kivitelben négyzetméterenként 16,80, illetve 19,30. A burkotoknál a mozaik- lap-burkolat ára lakásoknál 30,60, egyéb épületeknél 35,10 forint, a kőagyaglapé pedig 62,50, illetve 72 forint. Csempeburkolat készítésé­ért 79,50 és 91,40 forintot le­het kérni. Lécparketta-készí- tés szegezéssel és durva csi­szolással négyzetméteren­ként 57,80, illetve 66,50 fo­rintba, szőnyegpadlófektetés pedig 42,10, illetve 48,50 fo­rintba kerül. A szobafestő és mázoló­munkák közül a háromszori fehér meszelés ára 2,90, il­letve 3,30, az enyves festé­sé előfestéssel 4,20 és 4,85 forint. Diszperzittel oldal­falon és mennyezeten két ré­tegben 7,30 és 8,35 forint négyzetméterenként. Fal­kárpitozás könnyű papírta- pétávál, papíraljzat nélkül — belga vagy finn tapétával — négyzetméterenként 24,20, illetve 25,10 forint. Mester és segédmunkás Egy átlagos tel.iesítmény- nyel dolgozó kőművesmester egy munkanapon kisméretű téglából 3—4 köbméter tég­lafalat tud fölépíteni, ezért a munkáért 700—900 forin­tot számolhat föl. Ebben az árban minden olyan szüksé­ges segéderő, illetőleg a ki­egészítő munkaerő bére is benne van. amelyik a meg­felelő munkavégzéshez szük­séges. Egy Sx6-os üdülőépület szerkezeti falait B 30-as tég­lából egy kőművesnek 2—3 nap alatt kell I. osztályú minőségben elkészíteni, ezért 2500—3000 forint munkadí­jat számolhat föl. Előfordulhat, hogy a kis­iparos is kénytelen az irány­árnál magasabb árat fölszá­molni, különleges körülmé­nyek esetén. Ezt azonban mindig célszerű előre tisz­tázni, s az eltérő díjakról a kisiparos tételes számlát köteles adni. Ezek az irány­árak a földszintes és az egy­emeletes házak kivitelezésé­re vonatkoznak. A hat mé­ter párkánymagasságot meg­haladó épületeknél az eme­lőgépek alkalmazása miatt a kisiparos is többletköltsége­ket számolhat föl. Többletköltséget kényte­len vállalni az a megrende­lő is, aki npm helybeli kis­iparossal dolgoztat, hiszen fizeti utazási, étkezési és esetleges szállásköltségét is. Előfordulhat, hogy az építte­tő olyan munka elvégzését igényli, amelyre az árgyűj­teményben nincs megfelelő vagy hasonló tétel: ilyen esetekben a kisiparosnak re­zsi órabér fölszámolására van lehetősége. Szakmunkás esetében ez az órabér 55 fo­rint, betanított munkás eser tében 45 forint, mint segéd­munkás esetében 35 forint lehet. A magánerős kivitelezé­seknél gyakori a kalákában történő építkezés. Ilyenkor az építtető által biztosított — baráti, munkatársi, roko­ni stb. — munkaerő telje­sítményének elszámolására lehetőség van az építtetők és a kivitelező közötti meg­egyezéssel. A kontárokkal építtető ki­teszi magát annak a veszély­nek is, hogy a szakszerűtlen vagy hibás kivitelezés esetén a hiba kijavítása, illetőleg kijavíttatása jogi problémá­kat okoz, avagy egyszerűen lehetetlen. A kisiparossal végeztetett munka esetén ilyen veszélyekkel a meg- rendelőpek nem kell szá­molnia. A kisiparos már csak jó híre érdekében is vigyáz a munka minőségére, másrészt az el nem ismert hibás munka esetén az ipar­hatóság és a Kiosz is a megrendelő segítségére siet. A kontárok nemcsak sza­bálytalanságokat követnek el, hanem kijátsszák az adó- rendelkezéseket Is. Illegális tevékenységük épp ezért hi­vatalból üldözendő. A ható­ságok nemcsak a kontárok-, kai, hanem az őket foglal­koztatókkal szemben is el­járhatnak. Több eset tapasztalata alapján a magánépítők fi­gyelmét érdemes fölhívni arra, hogy a kivitelezésre vo­natkozó megállapodásaik­nak legalább az alapvető pontjait feltétlenül foglalják írásba. Ezzel nagyon sok kel­lemetlenségnek elejét vehe­tik. Segít az építőipar Megyénk építőipari válla­latai ma már több olyan kérdéssel foglalkoznak, amely megkönnyíti e nehéz feladatnak a megoldását. El­készültek a panelból építhe­tő családi házak tervei. Szí­vesen adnak el, szállítanak a helyszínre kész betont, biz­tosítanak elfogadható áron építőipari gépeket is. Építő­ipari szervezeteinknek azon­ban még nagyon sokat kell tenniük az építőipari szol­gáltatások segítésében, a szolgáltatások színvonalá­nak emelésében. Építőipari szövetkezeteink közül a siófoki, a nagyatádi, a somogyvári, a kaposvári a lakossági igények kielégíté­sét tekinti fő feladatának. A Kaposvári Építőipari Szövetkezet és a Kiosz ka­posvári körzeti csoportja a lakáskarbantartási, • javítási igények kielégítése érdeké­ben Kaposváron a Honvéd u. 49. szám alatt közös mun­kaielvevő irodát üzemeltet — ezzel is az igények gyors és szakszerű kielégítését sze­retné biztosítani. Szükség van arra is, hogy a házila­gos építőipari szervezetek (amelyek nagy számú építő­ipari szakmunkást foglalkoz­tatnak) álljanak a lakosság szolgálatában. Tovább kell fokozni az ipari félkész ter­mékek előállítását, olyan fő­leg szakszerelőipari csoma­gokkal kell ellátni az épitte- töket, amelyeknek fölhaszná­lásával maguk is képesek a kisebb javítások — tapétá­zás. zárjavítás stb. — elvég­zésére. Szabó Gyula * megyei teinaea oeztaly vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents