Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-18 / 167. szám

A Tátraf-vonósnégyes Balatonszemesen amikor ilyen hasonlatokra találok: ..a hajfürt olyan, mintha kiszálkásodott füst lenne". Ködtől nyelvezetű forgatókönyv! Úgy gondo­lom, íróval is gazdagod­tunk ... Az Alagút így kezdődik a Vásznon: „... a férfi beér az alagútba, s addig követi a kamera, míg el nem nyeli a sötétség. Megáll egy karton- papírból kivágott tábla előtt, ami az alagút falára van szögezve és amit egy dróton csüngő villanyégö világít meg. A táblán ez olvasható: EMLÉKEZNI TILOS... Az egyik szem becsukódik, a másik olvas: ML K ZN T LS ... Most a másik szem csukódik be és az előbbi ol­vas: E É El ÍO”. És a férfi megszegi a tilalmat. Tudat­alattijának materializáló­dott képei- közül az egyik sort itt forgatják a kapos­vári strandon. A telt medence imaházvis- kójában gyülekezetei látunk,„ a prédikátorral és a férfi­val. A férfi harmincnyolc- negyven éves lehet; tartása hanyag, de elegancia van benne. Amikor kinéz az ablakon, a nap perzselte fű­ben embereket lát hordozha­tó kordonok mögött, közöt­tük kutyák ülnek. Talán nem önkényes a magyarázat: a korláton túliak — a portás, a pincér, a hivatalnok, a kalauz, az orvos — azokat képviselik, akikkel a hős naponta találkozik, s akik bizonyos hatalmi helyzetben, vannak vele szemben. A fér­fi rémülten fordul el az ab­laktól, a prédikátorra néz, majd elrúgja magát a faltól és mellúszásban közelít a prédikátorhoz... Lukét* Andor beállítja a kordon mögöttieket. Az ope­ratőr a vízi házikóból kame­rán át követi az eseményt. Jeles András A kis Valen­tiné és a tévés Csokonai- film rendezője, s azok sem tévednek, akik az egykori Csiky Gergely színházbeid A Szabadság első napja című K ruczkows fci-d rá ma rende­zőjeként tartják számon. — Figyelem! Csapó, felvé­tel indít... Lesko László SOMOGYI NÉPLAP Szellem, szieszta közben Szép számú közönség — legalább félszáz hazánkfia és meg több külföldi vendég — volt kíváncsi csütörtökön, este a balatonszemesi posta­múzeum udvarán a Tátrai- vpnósnéfiyes hangversenyé­re. Fokozatosan elosztanak hát a kételyék, semmivé fosztanak az ellenvélemé­nyek,' melyek szerint az in­tim környezetben második, esztendeje folytatódó koncert­sorozat: afféle fölösleges fényűzés, ' ráfizetéses vállal- kozásk Ügy tetszik: a fürdő­zés és a napfény örömeit, némi szellemi felüdüléssel kiegészíteni óhajló turisták szívesen fogadják a kezde­ményezést, fülük és lelkűk, trenirozásáért szívesen álljak a szúnyogok áradatát is; e kellemetlenség ugyanis el­törpül ama esztétikai él­mény mellett, amit a kör­nyezet és a jól összeváloga­tott együttesek nyújtanak, fgy történt tegnapelőtt is. Udvardy Tibor halálára Tegnap érhetett a atomon1 hirt 67 esztendős korában váratlanul elhunyt Udvardy Tibor Lisat-dijas, a Magyar Népköztársaság érdemes és kiváló művésze, az Állami Operaház nyugalmazott ma­gánénekese. S tegyük hozzá, a szigorú tárgyilagossággal fogalmazott gyászhír kiegé­szítéseként: századunk ma­gyar operajátszásának egyik legnagyobb és legegyénibb tehetsége, világviszonylat­ban is az egyik legszebb szí­ná tenorhang .birtokosa. Olyan művész, aki sohasem hangjának erejével, köny- nyekrre fakasztó teatralitás­sal igyekezett sikert elérni, hanem szerepeinek tökéletes kidolgozásával, személyisé­gének varázsával — mind az olasz, francia, orosz és ter­mészetesen a magyar opera­repertoárban, mind az orató­rium- és daléneklésben. Páratlan volt szerelemre sóvárgó és kegyelemért ese­dező Lenszkijként Csajkovsz­kij dalművének, az Anye­ginnek második felvonásé- ban: úgy halt meg a szín­padon, ahogyan csak egy re­ménytelen sorsú orosz értel­miségi tehette a múlt szá­zadban. Puha piánóihoz, cso­dálatosan tiszta dallamfor­málásához azonban drámai átütőerő is járult, ha kel­lett: szenvedélyes, szinte fél­őrült Don Jósé volt a Car- menben, utánozhatatlan ele­ganciával formálta meg Ed­gárt, az önpusztító hajlandó­ságú ifjú nemest a Lammer- moori Luciában, s a diadal- ittas forradalniár festőt, Ca- varadossit a Tosca második felvonásában. S mindenek­előtt talán azt az alakítását kellett volna megemlíte­nünk, amelyet e sorok írója, egy személyes élmény alap­ján feledhetetlen emlékként őriz tizenhárom esztendő tá­volából is: Hunyadi Lászlót. Színpadi alakításai már emlékek maradnak csupán. Hangját, nagy művészetének nyomát azonban számos rá­diófelvétel és hanglemez őrzi. A nemzetközi színvonalú kvartéit, amely egyenesen a Lajtha László zenei emlék- plakettek díjkiosztó únnep- ségeróL érkezeti a Balaton- partra, műsorválasztásával is fokozta sziesztáktól befo­lyásolt kellemes közérzetün­ket. Helyesen gondolván, hogy a helyhez, az időhöz, az alkalomhoz, bizony, aligha illenének Beethoven vagy Schubert fájdalmasán tépe- lödó hangulatú kompozíciói, a bécsi klasszicizmus másik két, angyalarcú reprezentán­sának;. Haydnak es Mozart­nak a darabjai- mellett dön­töttek. 'Eszterháza karnagyá­nak munkásságából a 84. számmal jelzett D-dúr vo­nósnégyes, az ifjú salzburgi „örökös” nvűvei közül az A- dúr klarinétkvintett szere­pelt a műsoron: két olyan alkotás, mely nem öngyil­kosságra késztet, - hanem az elet élvezetére csábít. Itt és most telitalálat mind a ket­tő. Ugyanezt kell mondanunk a. zen« megvalósítás színvo­naláról is. Már a Haydn-vo­nósnégyes első tételében ki­derült, hogy a két-hegedűs, Tátrai Vilmos és V&rkonyi István, valamint Kon rád György mélyhegedűs és a megbetegedett Banda. Ede helyett bravúrosan beugró gordonkás, Kiss Domokos Judit egy manapság kévéssé divatos, de feltétlenül hite­les sinust képviselnek: a rohanó vitalitás helyett a dal mm vonala« é. mélyült, pontos kidolgozásának ha­gyományaihoz alkalmazkod­nak, némelyeit lelassítva a szélső gyors tételek lendüle­tét, s szinte románco.san las­súra, átszeitemüit.re fogva a középső teleleKet. Kemény­séget, harsa nyságot sem a Haydn-mü interpretálásá­ban. sem az ismert, sót nép­szerű Mozart-kvinlett elő­adásában nem fedezhettünk .föl: valamennyiük hangzás- eszmenye az az ailemzo pu- hasag. amely ennek a zené­nek az oly sokszor hangozta­tott . vigasztaló, örömszerző jelleget adja. Ettől ugyan. — ha a mostanában divatos fel- fogassal vetjük össze a két produkciót — kissé elnyúj­totta, néha unalmassá vál­nak a befejező tánctételek, a csiszolt hangzásra irányuló törekvés mintha a ritmus feszességének menne a lo­vasára, a középső lassú ré­szek költőis^ge azonban olyan méltósággal és fenség­gel bontakozik ki, melyre alig találunk példákat fiatal, a bécsi klasszikus stílusról, az úgynevezett romantikus patinát leha.ntani igyekvő fiatal vonósnégyeseink játé­kában, Ugyanehhez az elv­hez alkalmazkodott puha pianóival, visszafogottsá­guk ellenére is erőteljes for­téival, játékának poézísévela Mozart-kompozíció szólistá­ja. Varga István klarinét­művész. Méltó * szép koncertsoro­zathoz a megyei művelődési központ. munkatársainak szervezési és technikai tevé­kenysége. Tekintettel a kül­földi hangvensenylátogatók nagy számára azonban bizo­nyára nem volna haszonta­lan meghonosítani a német nyelvű músorkozlés szoká­sát — úgy. mint a kőröshe­gy! műemlék templomban rendezett orgonahangverse­nyeken. L. A. Alagútban a képzőművész Fürdik az imaház... Kezdődnek a szegedi játékok A megnyitón: Iván Szuszanyin Ma kezdődnek Szegeden a szabadtéri játékok idei elő­adásai. A megnyitón Glinka Ivan Szuszanyin című ope­ráját mutatják be orosz nyelven. A főbb szerepeket a moszkvai Nagyszínház művészei éneklik, a címsze­replő a világhírű Jevgenyij Nyesztyerenko lesz Az ope­rában közreműködik a Szlo­vák Filharmónia kilencven- tagú énekkara. Glinka műve a megnyitó előadáson kívül még kétszer szerepel a játékok idei prog­ramján. A mostani a huszonhar- madik évad. A játékok 1959. évi felújítása óta minden nyáron 70—80 ezer nézője volt a szegedi nyári előadá­soknak Az idei évad iránti érdeklődést mutatja, hogy a tervezett tizenhat előadásra eddig már hetvenezer je-” gyet elővételben megvásá­roltak. Nagyon megváltoztak a kaposvári termálfürdő alkal­mazottai — hókkennek meg a strandolni vágyók. Az a fekete, szárnyas hajú pincei', aki a Balatoni világosokat hordja a medenceközeli fémasztalokra meg a/, a könyvelői orma jú kis fekete figura..., na, meg a szálas szőke strandorvos mégis na­gyon ismerős! De nem in­nen ... A vízimádó kapos­váriak fölismerik bennük a Csiky Gergely Színház mű­vészeit: K rum Adámot, Komlós Istvánt, Galko Ben­cét. S akkor már nem is „tátják” oly nagyra szemü­ket. amikor az egyik nagy­medencében — vízmélység 135 es 175 centiméter között — egy épületet pillantanak meg. Teteje ugyan nincs, de ajtaja, ablaka igen. — Nem nagy' ügy — hig- gaszt lé Székely György, a műszak vezetője. — A gon­dolát láttad volna, amit a léghajónak csináltunk! Az Egyen esi úton negyvenméte­res tűzoltólétránól fényké­pezte Jeles András. Vagyis: filmet forgatnak Kaposváron. Mint nehány hónapja „beharangoztuk”, a színház egyik vezető művé­sze, Lukáts Andor Alagút címmel irodalmi forgató- könyvet írt, s a Balázs Béla Stúdió dramaturgiája elfo­gadta. Most már az utolsó felvételi napiokban járnak. Lukáts Andor, aki rendezi is a filmet, ott van mindenhol. Maltert kever, faékeket ver Líra és kaland Jegyzetek a pécsi gyermekszínjátszó-találkozóról Harmincöt meghívott cso­port részvételével zajlott le Pécsen a VI. országos gyer­mekszínjátszó-találkozó. Tü­körképe volt a hazai gyer­mekszínjátszás valamennyi gondjának és eredményei­nek. A Népművelési Intézet szervezésében rendszeressé vált a gyermekszínjátszó- reindezők képzése; (közülük jó néhányan itt „vizsgázhat­tak”, mutathatták be mű­helygyakorlatnak is beillő vagy éppen kísérletező ked­vüket felmutató produkciói­kat. Megyénket a somogyjádi Kisdobos Irodalmi Színpad és a Nagyatádi II. sz. Álta­lános Iskola színjátszócso- portrja képviselte — szép si­kerrel. ■A Somogyjádiak Tillá rom haj! című verses összeállítá­sát Tokaji Lajosné szerkesz­tette és rendezte. (ö valami­kor maga is tagja volt an­nak a fel nőtt csoportnak, amelynek kérésére Illyés Gyula Az éden elvesztését írta.) A humoros játék ötle­tektől hemzsegő előadása mellett a somogyjádi hagyo­mányok továbbélésének is örülhettünk. A nagyatádiak Milos Ma- courek csehszlovák író szür­realista álomvilágában ját­szódó Mese a vízvezetékről című írását vitték színpadra. Az igen sok jó ötlettel megvalósított játékban (a tárgyakat, díszleteket is a gyerekek „formálták” (a mindennapi eszközökben is „lelket” látó ember humánu­ma nyilvánult meg. * Mint szakmai megfigyelő­nek nem volt célom, hogy a látottakról kritikusként ír­jak. inkább azokról az álta­lánosabb vagy általánosítha­tó tapasztalatokról szólnék, amelyek jelenleg a gyermek­színjátszó-csoportok veze­tőit és a szakembereket fog­lalkoztatják. Mindenekelőtt: á mozgalom keresi igazi gazdáját és mecénását, hi­szen bebizonyosodott, hogy a gyermekek személyiségfej­lődését leginkább elősegítő úgynevezett dramatikus játé­kok felkészült szakembert és jó körülményeket, feltétele­ket kívánnak. Nem volt vé­letlen, hogy a fesztivál egyik legkiemelkedőbb prodúkció­ját a já&zfényszarui gyere­kek mutatták be. Az ő isko­lájukban az Országos Peda­gógiai Intézet és a Népmű­velési Intézet megbízásából dramatikus nevelési progra­mot szerveztek. Erősen szatirikus képet mutatott az egész fesztivál; „tükrében” a felnőttvilág nem mindig a legjobb arcát mutatta. Számomra a leg­kedvesebb előadás a buda- piesti Központi Úttörő Együttes „Na Congxipán” cí­mű játéka volt Gabnai Ka­talin értő rendezésében. Eb­ben a szociodramatikus já­tékban a gyerekek belső vi­lágukat vetítették ki, életük konfliktusait emelték igazi színházi produktummá. Méret Ferenc pszichológus a fesztivál tapasztalatait ösz- szegező mondanivalójában 'a gyermelcszínjatszás célja­ként a terápikus és önfej­lesztő műhelymunkával meg­valósítandó feladatokat, a líra. a moréi és a kaland építését jelölte meg. Péczeli István lie, loglat emel ki a falból, hogy a viznyomás ki­egyenlítődjön; színészekkel tár­gyal, operatőrrel egyeztet, hatal­mas farkasku­tyák gazdáinak ad instrukciókat. Em­beri perpetuum mobile ... Ehhez mái- csak annyit: esténként Bogláron lép föl a Godol-ra várva című Be­ckett-dramaban , mégpedig Lucky szerepében, amely erőteljes fizikai igénybevé­telt is jelent a színész szá­mára. A lapokból arról ér­tesültünk: épp most játszik tévéfőszerepet Sólyom And' r ás Nagyvárosi kanyarok című filmjében. A „nyüzs­gés” közepette mégis akad néhány perce, hogy vála­szoljon a kérdésünkre. — Hogyan ment eddig a rendezői „szűzfilm” forgatá­sa? — Szerencsére simán. Ügy gondolom, a nehezén tűi va­gyunk. Forgattunk az Egye- Jiesi úton kívül Szennában, örvényesen. Aszót ön. Ott egy kápolnánál nagyon elka­pott bennünket a vihar ... Ahogy lehet, „vissza is néz­zük” a forgatott anyagot; a muszterek vetítését Torma Károly tette lehetővé a Mo­zi múzeumban. — Kik játszanak az Alagút című filmben? — A tulajdonképpeni fő­szereplőt Donáth Peter kép­zőművész. a színház dísz­lettervezője alakítja. Rajta kívül Ács János rendező, Ka­rácsony Tamás, Csóka Zol­tán, Gőz István, Kari Györ­gyi, Dani Lajos, Kisvár day Gyula, Stettner Ottó, Kom­iás István, Galkó Bence, Krum Ádám és Bogdán Zol­tán játszanak. Lesznek majd ismeretlen, arcok is: olyan embereket kértem föl, akik még csak nem is amatőrök, de arcukat, egyéniségüket kamatoztathatom. ígv Kova- lóczi Györgyöt, Lukácsy Gá­bort, Kevi Ágotát, Gieszler Zsuzsát, anyámat .. . Játszik két színész a Stúdió K-ból is: Gaál Erzsi és Székely B. Miklós. És folytathatnám még. — A strandmedencébe „ragasztott” díszletház bi­zarr látványa sugalmazza: szűr-reáliákból építkező film lesz az új BBS-film ... — Valóiban. Szorongató ál­maimból írtam a forgató­könyvet. Ezek azonban, úgy, vélem; nem. privát szoron­gások. Ezek napjaink ki- sebb-nagyóbb frusztrációi... — Hogyan, kezdődik majd a film? Válaszul — mert épp hív­ják — kezembe nyomja a forgatókönyvet. Beleolvasok, es folsasfizaneg az örömtől.

Next

/
Thumbnails
Contents