Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-18 / 167. szám

Megkezdődött a rekonstrukció. A Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinátban az ötszázmillió forintos műszaki fejlesztés részeként megkezdődött a for-. gfácslapüzem rekonstrukciója. Az 1972-ben létesült gyáregységben a rekonstrukciót köve­tően másfélszeresére növekszik a lapgyártó kapacitás. Városszemle Barcson hátsó udvarok „rendje” Brigádok összefogása Együttműködés a szocialista üzemrész címért A tisztaság és a Két arca van a Kemikál barcsi gyárának. Elöl — a bejárat mellett — rend és szépen zöldelő pázsit fogad­ja a látogatót. Hátul az üze­mek mögött pedig rendetlen­ség: hordóhegyek között üres papírzsákokat hordoz a stzél. E megállapítás a barcsi vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottságának ülésén hangzott el. A testület tagjai egy autóbuszos városszemle után ültek a ' tárgyalóasztalhoz. Azt vizsgálták, hogy a köz- tisztaság érdekében alkotott tanácsrendeletnek milyen ha­tása van a Dráva-parti tele­pülés utcáin, valamint az üzemek és intézmények ke­rítései mögött. Amit a végrehajtó bizott­ság tagjai láttak, már egy rendezkedés utáni állapot. A szemléről előre értesítették a vállalatokat, intézményeket, s mint a vb egyik tagja mondta: „Az Épgép gyárá­ban napok óta takarítottak, és láttam, hogy a Kemikál- ban is hordják az üres hor­dókat.”. Segítőkész lakók Barcs rendezett város: ezt a településtisztasági ver­senyben élért helyezései bi­zonyítják. Az utcákat járó ember is tapasztalja, hogy a lakók többsége gondot for­dít arra, hogy rend legyen a környezetében. A végrehaj­tó bizottság ennek ellenére szükségesnek tartotta, hogy körülnézzen a portákon — azért, hogy meggyőződjön róla: hol lehet meg javítani a városképen. A testület tagjait nemcsak a jelen, hanem a jövő is ér­dekelte: a Határ motel mö­götti területen ma még csak a - tereprendezés nyomait látták. Ott épül a város sza­badidőközpontja. A munka üteméről, a társadalmi vál­lalásokról Szabó János, a munka szervezője adott tá­jékoztatást. A részletek he­lyett egyik mondatát érde­mes idézni: „Ahol jártam munkát kérni, készséges se­gítőkkel találkoztam. Min­denki tudja, hogy mit vál­lalt és számon tartja a ha­táridőket.”. Ellenpontok A Munkácsy úti lakótele­pen az építkezés okozta ren­detlenség ellenére mái' ar­ról is szó esett, hogy az ott élő emberek maguk építik a járdát.' A lakótelep óvodá­jában pedig elhangzott egy szám: ez az intézmény 75Ü ezer forintjába került a ta­nácsnak. A többit társadal­mi munkában végezte el a Szövetkezeti Építőipari Kö­zös Vállalat, valamint a ta­nács költségvetési üzeme. A virágágyások között a gereblye nyomai is bizo­nyítják: gondot fordítanak a városképet is alakító rend­re. Az épület másik oldalán — a 6-os út mellett, az élel­miszer-kiskereskedelmi vál­lalat boltja előtt ~ viszont nyoma sincs a gereblyének: omladozik a kerítés, a kapu félig kidőlve és a lekaszált fű agyonszáradva éktelenke­dik. A boltvezetőtől kérdezik, miért nem szállíttatta el. — Mert a kukások nem vi­szik el. — Megrendelték a költ­ségvetési üzemnél? — Nem. Dr. Németh Jeni tanács­elnök: — Ami a város feladata, azt a költségvetési üzem utján elvégezteti; de ha a bérlő nem tesz eleget a ta­nácsrendeletnek, akkor igaz­gatási úton kell eljárni. A bérlő ebbpn az esetben a Somogy megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat... Az épülő városközpont ké­pét a kivitelező által fölál­lított sok bódé rontja. A Szövetkezeti Építőipari Kö­zös Vállalat képviselője már arról számolt be, hogy a bó­désor hamarosan eltűnik: új felvonulási területre költöz­nek. Délután — a tapaszta­latok összegezésekor — még egyszer téma volt az épülő városközpont. Arról döntöt­tek, hogy a kisajátított terü­leteket — ahol még nem lesz építkezés — ideiglenesen hasznosítják és megelőzik, hogy sokan homokbányának tekintsék a területet. Áldozni kell rá Nem volt a. szemlének olyan állomása, ahol a vál­tozás, a rendcsinálás jeleit tapasztalták volna. A lehet­séges állapot azonban nem alakult még ki a vasút kör­nyékén, s az Épgép telephe­lyén is lesz dolga még' a társadalmi munkát vállaló brigádoknak. Az udvaron a korábbiakhoz viszonyítva sokkal nagyobb a rend, ám a gyár értékes parkja — akár csak a Kemikál udva­ra — kerítést kíván. A vb javasolta mindenütt, ahol szükségesnek látta: bíz­zanak egy szervezőt azzal, hogy — a technológiának megfelelően — alakítsa ki a gyárudvarokon .az egyes anyagok tárolásának helyét, a többi területet pedig gon­dozzák, parkosítsák. A költségvetési üzem te­lephelyén ezt a tudatos ren­dezést tapasztalták a láto­gatók. A szomszédos telken — a mészhomoktégla-gyár udvarán — viszont nyomai sem látszanak ennek: min­denütt tégla, szétszórva az anyag és hatalmas a por... — Nem lehetne egy kom­munista műszakot szervezni, hogy rendbe tegyenek itt mindent? — A szocialista brigádok vállalták — mondta a gyár­vezető. — Nem látszik meg rajta — hangzott a felelet. Pedig a gondoskodásnak jól látható nyomai vannak. Élő bizonyítéka ennek a Dél-Somogyi Állami Gazda­ság somogytarnócai kerülete, ahol a gaz helyén már sportpálya áll, a gépudvar öreg épületei között katonás rendben sorakoznak a javí­tásra váró eszközök, s tisz­taság van az oktatási köz­pont céljait szolgáló kastély- épület körül is. A testület délután úgy ha­tározott, hogy a tanács gaz­dasági osztálya intézkedjen a hibák megszüntetéséről. Szép, új lámpasor került a kisváros főutcájára. Örült neki a helység apraja-nagy- ja, hiszen világosabb lett a környék, derűsebbek az es­ték. Egy héttel később már csak minden harmadik-ne­gyedik lámpa világított., A többit „valakik” tönkretet­ték ... Lehetne-e azt mondani, hogy egyedi a példa, és nem alkalmas az általánosításra? Nem erre mutat, hogy má­sutt olykor az életmentésre szolgáló telefonokat teszik tönkre, más helyen a köztéri szobrokat csúfítják el, S hosszan lehetne még sorolni az eseteket. A legszomorúbb éppen' az, hogy mindenki tudna hozzátenni néhányat a saját tapasztalataiból. Ha valaki azt vetné elle­ne: ez mind rendőri ügy, csak részben volna igaza. Tény, hogy a rongálások, ga­rázdálkodások törvénybe üt­köző cselekmények, s ezekért az elkövetőknek — bizo­nyos esetekben — büntető­jogilag is felélniük kell. Ám az is igaz, hogy mindez egy bizonyos, rossz szemlélet szélsőséges megnyilvánulá­sa. Arínak a —• más téren is gyakran tapasztalható — szemléletnek, hogy .. ami mindenkié, az senkié”... Más szóval azt állítják: ami a közösségé, az közpréda le­het. Nem kevésbé veszélyes ez a szemlélet olyankor, ami­kor helyenként „hivatalból” cselekszenek eszerint. Ismét az életből vett eeida: be-. — Szeretnénk összehangol­ni a termelésben résztvevők munkáját a javítókéval, mert egy ekkora és ilyen színvonalon termelő üzem­ben másként nem is lehet minőségi terméket előállíta­ni — mondja Richter Sándor, a Kaposvári Húskombinát műszaki főosztályának veze­tője — Rá vagyunk utalva egymás munkájára, s az együttműködés több egysze­rű munkaköri kötelezettség­nél ... A kombinátban a szoeia- listabrigád-mozgalom még a régi hűtőházban megkezdő­dött. Az alapító a Tóth La­jos brigád volt, amely mellé azóta hatvanegy munkahelyi közösség szerveződött. A mű­szaki főosztályhoz tartozók már évekkel ezelőtt elhatá­rozták, hogy megszerzik a szocialista üzemrész címet, de az exportüzem építése rövid időre „felfüggesztette” a kezdeményezést. Hamaro­san azonban új lendüiettel kezdtek a szervezésbe. Richter Sándor: — A termelésben részt­vevő szocialista brigádok kö­zött olyan megállapodás jött létre, hogy bizonyos gépeket átvesznek szocialista megőr­zésre; segítik a más terüle­teken dolgozók munkáját, a fiatalok beilleszkedését, s nem utolsósorban hibátlan, gyors, pontos munkát végez­nek. Herezeg András, az ex- poirtüzem Karikás Frigyes brigádjának vezetője; — Hogy mennyire fontos a brigádok együttműködése? A ' „sonkatöltők” például minden apró hibát azonnal jelentenek. Régebben ez nem volt így, most azonban nem egy géptörést épp így tud­tunk megelőzni. Hatalmas értékeket lehet megmenteni, ha valaki hibát észlel, s azonnal értesíti a másikat. Exportra is termelünk, szi­gorú követelményeknek kell megfelelni. A legutóbbi szem­lén a külföldi szakemberek is magas színvonalúnak ítél­ték a felkészültségünket, ez pedig nem. kis szó. Az elis­merés az összefogásnak kö­szönhető. Apáti József, a November 7. brigád helyettes vezetője: — A külföldről származó ázott egy házkezelőség gon­dozásában levő lakóház te­teje. Egészen kis összegbe került volna, ha azonnal megjavítják, közvetlenül a lakók bejelentése után. Ám az „illetékesek” meg ahhoz sem vették a fáradságot, hogy megnézzék a beázott tetőt — csak akkor, amikor már a javításhoz több száz­ezer forintos beruházás, fel­újítási terv és egy sor min­den más kellett volna ... Akikor már ki lehetett mon­dani, hogy „nincs rá pénz, nincs rá kapacitás” .. S itt még csalt nem i® mondhatja senki, hogy szán­dékosan okoztak volna kért a közösségnek. „Csupán” gondatlanság történt. „Csak” nemtörődömségről volt szó... Óhatatlanul arra gondol mégis az ember: vajon ugyanígy vártak volna a bi­zonytalan jövőre azok a bi­zonyos „illetékesek” akkor is, ha a saját házukról lett volna szó? Kevesebb figyelmet érde­melne a közösség vagyona, mint a személyi tulajdon? Ami egyszer megépült, lét­rejött. amit közpénzen, föl­szereltek, berendeztek, az a közösség tulajdona. Ha úgy tetszik: közkincs! S ha nem is kellett érte saját zsebünk­ből leszámolni a száz-, ezer vagy éppen millió forinto­kat, bizony, valamennyien hozzátettük a magunkét. Mindössze egy kissé gon­dolkozni kell. A köztéri vi­lágítás vagy az utcai telefon az állampolgárok hozzájaru­gépekhez import alkatrész kell, valutáért. Közösségünk a Karikás Frigyes szocialista brigád együttműködésével megpróbálta „házilag” előál­lítani azt, ami egyébként sok pénzbe került volna; a pró­bálkozás sikerült. És ez még csak a kezdet... Kereki Lajos, a Lendület ifjúsági brigád helyettes ve­zetője: — Kapcsolódni akartunk a szocialista üzemrész cím megszerzéséért indított moz­galomhoz, így első iépésként a saját területünkön próbál­koztunk. Ennek az eredmé­nye, hogy a kombinát meleg­vizes berendezései ma ugyanannyi vizet adnak, mint régebben, de most fele energiával! Ebben a Kali- nyin brigád is hatékonyan, segített. Richter Sándor: — A Ka­posvári Húskombinát a na­pokban érkezett értékelés szerint a dél-dunántúli üze­mek között energiagazdálko­dási szempontból kiemelten az első helyen végzett. Mester Balázs, a Pablo Neruda KISZ-szervezet tit­kára: — A brigádok tervezett összefogásában részt vállal az üzem KISZ-szervezete is. Célunk, hogy a fiatalok se­gítségével nagyobb önálló­ságra serkentsük a dolgozó­kat; ez ugyanis a szocialista üzemrész létrehozásának egyik fő feladata. Ténykedé­sünk nem volt eredményte­len, hiszen fél év alatt már kétszer annyi újítási javasla­tot nyújtottak be a dolgozók, mint tavaly egész évben. A brigádokat önálló ötletekre, saját kezdeményezésekre kell serkentem, mert az állandó­an változó feladatokhoz al­kalmazkodni kell. Márpedig üzemünk tennivalói naponta változnak; a lépéstartás, az önállóság fontosságát min­denkinek éreznie kell. Richter Sándor: — A szocialista demokrá­ciának naponta érvényesül­nie kell, ha hatékony mun­kát akarunk végezni. Mi azt akarunk! A magasabb szín­vonalú szervezettségnek kö­szönhető, hogy ma már a társadalmi és gazdasági mun­ka egyaránt eredményesebb. Zentai István, a Tóth Lá­tásával, adói lilémből jött létre. Mi több: ha az értel­metlenül tönkretett tárgyat pótolni kell, annyival keve­sebb jut a további hónapok­ban — években olyasmire, amire nagy szüksége volna a községnek, a városnak. Kü­lönösen most, amikor foko­zottabban kell takarékoskod­ni. A kép teljességéhez tarto­zik, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a biztató hí­rek is. Egyre több helyen épül sok minden társadalmi munkával. Ez pedig azt je­lenti, hogy egyre több hely­ségben és szinte naponta többen és többen látják: amit együttes erővel létre­hoznak, az a közösségé. Mindinkább így van ez a vállalatok, szövetkezetek va­gyonával is. Gyökeret ver az a felfogás, hogy a gyárból eltűnő szerszámok, a szövet­kezet „kintfelejtett” és las­sanként elfogyó termékei — személyes kárt is jelentenek. Ami szőrén-szálán elvész, azt valahogyan pótolni kell, s ez. éppen a becsületes em­berek rovására megy. A közösségért tenni haj­landó ember nem a maga részét félti: közkincsnek te­liinti azt, ami van, s nem hagyja, hogy közprédává váljék. Vagyis, ha lassan is, de egészen biztosan megvál­tozik a szemlélet: a közösség tulajdonára éppúgy vigyáz­nak, mint legszemélyesebb holmijukra. ■ 1 ¥. E. jós szocialista brigád veze­tője: — Szocialista üzemrész szeretnénk lenni, s nemcsak a címért. Mindenkinek fon­tos, hogy munkahelyének ne­vével jó termékek kerülje­nek ki és az sem mindegy, milyen áron. Az energiával foglalkozó brigádunk pél­dául megteremtette a hasz­nált olaj regenerálásának feltételeit, így ugyanazt _ az olajmennyiséget ötször tud­juk fölhasználni. Kéréssel fordultunk a hűtőraktárhoz és a vágóhidas brigádokhoz: ne hagyják nyitva soha a hűtő ajtaját s ne felejtsék égve a villanyt. Apróságok? Igen sok energiát lehet ilyen kis mozdulatokkal megtaKa- rítani... Számítgattak, és kiderült: a jelenlegi körülmények kö­zött ilyen összefogással több millió forintos megtakarítást érhetnek el évente. A veze­tők támogatják a dolgozók szándékát. Egyelőre a mű­szakiak a kezdeményezők: szocialista üzemrész akarnak lenni. A beszélgetésből Ki­tűnt, hogy elgondolásuk má­soknál is egyetértésre és he­lyeslésre talált a Kaposvári Húskombinátban. S ez a gyü­mölcsöző együttműködés, egymás kölcsönös segítésének az alapja. A. A, Keresik az új megoldást Repülőgéppel a peronoszpóra ellen Elérkezett a MÉM repü­lőgépes szolgálatának, csúcs­szezonja: ezekben a napok­ban 110 helikopter és repü­lőgép permetezi a mezőgaz­dasági nagyüzemek egybe­függő zöldségeseit, gyümöl­csöseit, a cukorrépatáblákat és a borvidékek szőlőit. A légi növényvédelem meglehetősen költséges, mégis megéri a gazdaságok­nak. Nemcsak azért, mert a repülő naponta átlag 30 ha­gyományos — földi — per­metezőgép munkáját végzi el, hanem elsősorban a gyor­saság miatt Az idő ugyanis a korszerű növényvédelem­ben döntő tényező. Fokozott veszély esetén — például a szürkepenész jelentkezése­kor — az elhárítási munká­val ezer hektáros táblán, két- három nap alatt elkészül a repülőgép. Ugyanez a ha­gyományos permetezőkkel egy hétnél tovább tart. Sok mezőgazdasági üzem repülőgépet vagy helikoptert vásárolt és társulást alapí­tottak a jobb gépkihaszná­lásra. Jelenleg nyolc ilyen társulás működik, a többi között Egerben, Boglárlél- lén és Tokajban. Jelenleg Somogy és1 Zala megyében, takarítják be a repcét a re­pülőgépes kezelés nyomán... A növényvédő szerek egy­re drágulnak, ezért a szol­gálat olyan új megoldásokat keres, amelyekkel csökkent­hetik a költségeket. Az egyik lehetőség a repülőgé­pes fényképezés. Egy-egy na­gyobb tábláról készült légi­felvételről színképelemzés­sel megállapítható, hogy a tábla- melyik része van meg­fertőzve. Később csak ezt a területet vegyszerezik... A számítások szerint a növény- védelem költségeinek 60—70 százalékát megtakaríthatják ezzel a módszerrel. SOMOGYI NÉPLAP Dr. K. I. A közvagyon közös védelme

Next

/
Thumbnails
Contents