Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-17 / 166. szám

könyvespolc Rastignac Kisbajomból ^ A veszprémi könyvesbolt Újdonságai között válogatva akadt a kezembe a kék—fe­hér-sárga fedőlappal meg­jelent karcsú kötet — szán­té odarántotta a szememet. Jó „pszichológus” lehet a tervezője; lám, még csak nem is a színek sorrendjé­ben idéztem föl a látványt, hanem erejük, rám gyako­rolt színezetük szerint. Fia­tal somogyi költő adta le névjegyét az irodalomban. Csokonai Attila harminc­éves; éppen időben és jókor ■publikálhatta könyvét. No­men est omen, a név előjel akkor is,t ha nem a jelenté­sével mond nekünk vala­mit. -Ha valaki már viselte a ■magyar irodalomban s az a valaki a legjelesebbek közül való. A név kötelez! Egy Ka­posváron. kiadott antológia, a Vaspnóba ’77 ismertette meg velem Csokonai Attila ne­vét. Abban még „eldugva”', valahol az utolsó ív olda­lain szerepelt. Az új Vaspró­bában már 6 vezeti a sort: rögtön a Gyergyai Albert-i ajánló sörök után olvasha­tók versei. Szerepelt a Koz­mosz Könyvek sorában ki­adott Madárúton című gyűj­teményben — azon keve­sek közé tartozott, akiket di­csért a kritika —, s olvas­hattuk folyóiratokban is. És most az első összegezés, a Rastignac a Szabadság-he­gyen című kötet, szintén a Kozmosznál, abban a soro­zatban, amit korábban Kor­mos Istvánhoz kapcsolt tu­datunk. Rastignac Kisbajomból. (Iskoláit Kaposváron végez­te, a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett magyar—német szakos taná­ri diplomát. Volt újságíró, tanár és könyvtáros; jelen­leg Budapesten él és dolgo­zik.) Elindult égy fiú Kisba­jomból * rastignacl hódító szándékkal. Az „előd”, a balzad Rastignac — tudjuk — nem volt romlott fickó, legalábbis kevésbé kapható a bűnre, mint a másik „vidé­ki”, Ludern Rubempré. De érvényesülési vágya sok mindenre fogékonnyá tette. Ahogy Szerb Antal fogalma­zott: vidéki, aki magához akarja ragadni a gyönyörű­séges asszonyt, Párizst — Párizst a teljes élet . nagy szimbólumát. Csokonai Attt1 la is így indulhatott a nagy­városba . „. Csakhogy 6 a* irodalmat akarja birtokolni, amely nem gyönyörűséges asszony, de nőstény — bol­dogítva csal meg. Csokonai Attilát ne féltsétek tőle! Bizton mondhatjuk, ■ kötete alapján: olyan költő lépett elénk, aki keményen megve­tette lábát, mert nemcsak birtokolni akar, hanem adni is. Harminc éve ellenére is tudja rostálni a szavakat; csak az igazán súlyosakat, csak,a lavinát előidézni ké­peseket tartja meg... Csokonai Attila tud nem­zedékben, magyarságban, európaiságban gondolkodni, s ez — fiatal költőről lévén szó — jövőjét tekintve a leg­többet ígéri. „Apróhirdetés­ben” toboroz vele röppenni kész társakat: „Daidalosz meghalt / Ikarosz társakat keres". Biztosra vehetjük, lesznek jelentkezők, s lesz miért szárnyakat ragasztani! Költői világa meghökkentő­en sok szálból fonódik egy­séges egésszé. A szülőfalu determináló élménye, az egykor hallott mesék, az Írás textusai, maga az iro­dalom, a történelem —ben­ne a közelmúlt históriává még nem szépült szakasza —, önmaga kincsei mind­mind összetevői költészeté­nek. (Ha valamit szemére vethetünk, legföljebb az, hogy a József Attila-i „ját­szani Iá engedd” Jegyében néha egy-egy szójáték, nyel­vi lelemény kitérőkre készte­ti. De nem ez a jellemző rá!) Noha gyakorta építkezik csengő-bongó szavakból, ere­deti költői képeit inkább konzerválja emlékezetünk; „víz alatti tűz... ég feletti föld ... oktogon unalom ... kóró-legényke rőzseköteg öregasszony ... két láb fü a tengerem ... Akácok mécsei lobogtak ... Tüdőmet a sze­lek kisöpörték .. ", és foly­tathatnánk még. E versek folyamatosság­bizonyosságot jelentenek ne­kem: Berták László érzelmes faluképe, Papp Árpád hűsé­ge „krétai Somogvaszalójá- hoz” éled itt újjá, de egy fiatalabb nemzedék illúzdót- lanabb szemléletével, amely sokszögű prizmán át láttatja a világot — falut, mítoszain­kat, múltunkat és jelenün­ket —, s tudjuk, a prizma töri a fényt! Fölnagyulnak dolgok vagy vesztenek di­menzióikból ; ez az olykor nem is enyhén groteszk lá­tásmód Bereményi Géza pró­zájában, dalszövegei ben je­lent meg először e nemze­déknél, de forrásvidéke va­lahol a cseh irodalomban van, a két „nagy H”, Hasek és Hralal között. Békapers­pektíva és felülnézet egy­szerre — innen Csokonai költészetének keserű játé­kossága. Ez fordíthatja ki vele — mint kesztyűt — a gyerekkori mesét, a páva- dalt, a mondókát. Ez láttat­ja a földajkáló, szereteti fa­lut így is: „Üj utca — csil­lám vasrács pocsolya". Ügy gondolom, kevesen kaptak az unokától szebb emlékművet, mint Csokonai nagyszülei az Óráid körbejárnak című versben. Költészetében a tar­talmukat renyheségünkben már át sem gondolt közhely­igazságok helyett új, frissen fölfedezett axiómákat lelhe­tünk. Ezek nem optimista- pistai „ríiinden jóra fordul”- bolcsesséfiék, de olykor in­gerlő vagy nyugtalanító „közlemények” országról, vi­lágról, emberségről, sőt élet­módról. Mai Háziáldása ri­asztó kórkép; ebből idézek: Cooptourist lóverseny / Mo­dern tánc takarék / Magyar ember fzereti./ A focit és a kabarét”. Ez a fiatal költő magabiz­tosan áll a lábán, tudja: „A világ soha -nincs együtt Egyik arca mindig én va­gyok". (Approximáció) Ugyanez a biztonság az ön­életrajzból: „Töredék a tör­vény nélkülem”. Nem egy versében hivatkozik, vagy idéz meg olyan példaképe­ket. mint József Attila, Rád' nóti. S ez önmagában is mérce, a legmagasabb. Am csak így érdeme« nekivág­ni... Szilárd hite így kap hitéit bennünk, és újkori apokrifként mormoljuk vele mi is: „Ha térképünkön tű' loz a lépték / Jövőnk védi jelenünk vétkét". Jó szelet, Ikarosz! Leskrt László Népek tánca Szotjodon Szegeden Jíllw 11-től 20-lg tart a nyári ftnnepl hetek egyik nagy érdeklődéssel várt — kétévenként sorra kerülő — rendezvénye, a szak­szervezeti néptáncfesztivál. Ezen öt hazai, valamint egy-egy bolgár, csehszlovákiai, hol­land, jugoszláv,, lengyelországi, NDK-bcH; romániai, svájci és szovjetunióbeli együttes vesz részt. A képeken: Csak le ne essen a fejdísz! Grúz táncosok a Széchenyi télen. Hazánk és Kelet-Európa Átmeneti nehézségek a 60-as, 70-es évek fordulóján A kelet-közép-eu rópal szo­cialista országokban a gaz­daságpolitika és a gazdaság- irányítás rendszerének átala- ikulásával párhuzamosan a politikai rendszer intézmé­nyei is fejlődtek. A képvi­seleti és a közvetlen demok­rácia egyaránt erősödött. A választott képviseleti szervek (parlament, tanácsok) szere­pe növekedett. A közvetlen demokrácia fejlesztésének je­gyében a már meglevők (üzemi termelési tanácsko­zások) mellett új módszere­ket is bevezettek (egyes tör­vénytervezetek nyilvános előkészítő vitái stbl). Az ér­dekvédelmi szerepet ellátó társadalmi szervezetek tevé­kenysége széles körűbbé és hatékonyabbá vált A társadalmi és gazdasá­gi viszonyokban végbement jelentős változások megfele­lő tükrözése érdekében több országban új alkotmányt fo­gadtak el vagy módosították — néha többször is — a ré­git. Az 1960. évi csehszlovák és az 1965. évi román alkot­mány az államot szocialista köztársasággá nyilvánította. Mindenhol törekedtek az államigazgatási szervezet egyszerűbbé és hatékonyab­bá tételóra. Sajá,to§ ©egoi; dásként 1968 óta Romániá­ban az. azonos szintű párt- titkári és tanácselnöki funk­ciót ugyanaz a személy töl­ti be. Egyes szocialista országok­ban a hatvanas évek végén újabb nehézségek merültek föl a szocializmus építésében — amiatt, hogy figyelmen kívül hagyták a gazdasági és a társadalmi fejlődés egyes törvényszerűségeit, nem tud­ták leküzdeni a párton be­lüli szubjektivizmust Csehszlovákiában a No- votny-féle pártvezetés 1953 és 1956 után csak nehezen tért át az új irányvonalra, halogatták az elkövetett hi­bák kijavítását. A személyi kultusz áldozatainak rehabi­litálását csak a hatvanas évek elején kezdték el; a gazdaság elbizonytalanodott, egymásnak ellentmondó in­tézkedések születtek. A Köz­ponti Bizottság 1968 január­jában fontos határozatokat hozott, és A. Novotny helyé­be A. Dubceket választotta meg. A határozatok azonbai) — amelyeket egyébként hí-' bál módon nem hoztak nyil- \ anosságra — elkésettnek bi­zonyultak: 'a kommunista párton belül nem sikerült Dteggk^úiöoziu _ i frakcióg tevékenység viharos ütemű terjedését. A párt kezéből kicsúszott a társadalom és a gazdaság irányítása, szá­mos átgondolatlan Intézke­dés született (például meg­szüntették * marxizmus—le- ninizmus oktatását). Jelentős inflációs folyamat bontako­zott ki, nacionalista hangok kaptak lábra... A testvérpártok vezetői több tárgyaláson is fölhívták a csehszlovák vezetés figyel­mét a helyzet rendkívüli ve­szélyeire, de eredmény nél­kül. A belpolitikai helyzet zavarossá vált, nem lehetett kizárni a nyílt ellenforradal­mi hatalomátvétel! kísérlet lehetőségét.' Ennek megaka­dályozására a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Ma­gyarország és Bulgária 196R. augusztus 21-én katonai se­gítséget nyújtott Csehszlová­kiának. A frakciós erőknek augusz­tus 22-én még sikerült- meg­tartaniuk Prágában a „XIV. kongresszust”, de a szlovák párt 28-1 pozsonyi kongresz- szusán már a gyors -konszó- lidáció programját képviselő G. Húsúk lett a párt első titkára. Október 30^tg új alkot­mányt fogadtak «1: «za cseh­szlovák államot a Cseh Szo­cialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztár­saság egyenrangú föderáció­jává alakította. Ugyancsak elfogadták a nemzetiségek jogait szabályozó alaptör­vényt is. Jelentősen meggyorsult a politikai és gazdasági kon­szolidáció folyamata, amikor 1969 májusában G. Husák váltotta föl- A. Dubceket a C25KP főtitkári posztján, és átalakították a kb elnöksé­gét. A párt megújulását elő­segítette A. Dubcék és má­sok 1970 januárjában történt kizárása és a tagkönyvcsere. Fontos szociálpolitikai intéz­kedéseket hoztak (például bevezették az ötnapos mun­kahetet). Legnehezebbnek a kulturális-tudományos élet helyreállítása mutatkozott. .Lengyelországnak az 1960- as években jelentős gazda­sági eredményeket sikerült elérnie. 1964—69 között az ipari termelés 50 százalék­kal nőtt, másfél millió új munkahelyet hoztak létre, de sok politikai és ' gazdasági feszültség megoldatlan ma­radt. Emiatt 1967—68-ban diákmegmozdulások voltak Varsóban és másutt. A párt­vezetésben ismét megsértet­ték a kollektivitás elvét; a beruházási, bér- és szociál­politika hibái, a nehezen ja­vuló lakáshely/^t, a közellá­tás problémái — közvetlenül pedig a hús árának emelése — 1970 decemberében fidanskban és más tenger; HÉTVÉGI Folklórvasárnapot tartanak a hét végén Barcson; a Mó­ricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági ‘Központtól kaptuk a hírt, hogy'a strand szabad­téri színpadán 16 órától a Somogy és a Boróka tánc- együttes ad műsort 19-én. Ha.esik, szakad vagy kisbal- ták potyognak az égből, ak­kor is megrendezik a folklór e jeles képviselőinek íöllé- léptét, de a művelődési ház­ban. A tervek szerint az előadás után körülbelül 17 óra 30 perctől — „utcatánc­házat” tartanak, itt a So­mogy együttes zenekara húz­za a talpalávalót. Húsz órá­tól viszont a Fórum nevű bajai együttes vendégszere­pei Barcson. Aki e táncos rendezvényeket nem kedve­li. annak a Dráva tájmúzeu­mot ajánljuk látnivalóként: maga az épület is tetszik a szemnek, benne pedig a XX. századi grafikák a Somogyi Képtár gyűjteményéből című ■kiállításban gyönyörködhet­nek. Előzetesként a barcsi hétfőről annyit, hogy a Bu­dapesti Reneszánsz Kvintett ad hangversenyt a művelő­dési központ kamaratermé­ben 20 órai kezdettel. Mint már beszámoltunk róla: Váci András festőmű­vesz és Pintér Éva textil­művész kiállításával várja az érdeklődőket a marcali Helytörténeti és Munkás­mozgalmi Múzeum. Sok lát­nivalót kínál a Balaton déli partja is! S itt nemcsak ar­ra gondolunk, amit fotónk sugall... Hanem például a ma esti bogiári „kápolnaszín­házra” : Beckett Godot-ra várva című antidrámáját Ascher Tamás rendezésében eleveníti föl Koltai Róbert, Vajda László, Lukáts Andor és Helyey László. A fordí­tás Kolozsvári Grandpierre Emiimunkája. Ugyanitt Sza­parti városokban halálos ál- ( dozatokat és sebesülteket is követelő megmozdulásokat váltottak ki. Az események következményeként W. Go- mulkát a párt élén E. Gierek váltotta föl. Az új vezetés szakítani kívánt előd« hi­báival. . Jugoszláviában a tagköz­társaságok eltérő fejlettségi szintje és gazdasági növeke­dési üteme miatt' kiújultak, a nemzeti ellentétek. Hor­vátországban sokan úgy vél­ték, hogy indokolatlanul nagy támogatásban kell ré­szesíteniük a fejletlenebb te­rületékét; ennek a nézetnek a Horvát Kommunisták Szö­vetségében is sok támogató­ja akadt. 1971-ben — a hely­zet súlyossága miatt — Tito elnök kénytelen volt jelen­tős tisztogatásokat végrehaj­tani a horvát (és a szerb) pártban. Ugyanakkor az 1963- as alkotmány megváltoztatá­sával nagyobb beleszólást ad­tak a tagköztársaságoknak saját pénzügyeikbe, a kollek­tív államelnökségben az egyes köztársaságok képvi­selői vétójogot kaptak. A krízis veszélyességét mutat­ja, hogy Tito elnök vélemé­nye szerint még polgárhábo­rú is kialakulhatott volna, ha nem teszik meg időben a szükséges intézkedéseket. A belpolitikában Jugoszlávia I változatlanul kitartott az I önigazgatás, a külpolitikában 1 pedig az el nem kötelezett­ség koncepciója mellett. Molnár Tamás , (Folytatjukt V ▼ |. bó Vladimír kétszeres Mun- kácsy-'díjas, ki,váló és érde­mes művész kiállítása is várja a látogatókat. Vasár­napig Bálványos Huba alko­tásai még megtekinthetők Bogláron, az Árpád utca 1. számú kollégium pincetárla­taként. Szombaton 21 órakor ORl-műsort tartanak r a Lo­komotív G. T. játszik a sza­badtéri színpadon. Szikra János somogyi kép­zőművész alkotásait a bala- tonberényl klubkönyvtár­ban állították ki: ezek au­gusztus 24-ig láthatók — hétfő kivételével — naponta 15—20 óra között. Fontos Sándor festőművész képei­nek és a Krokodil című szovjet szatirikus hetilap karikatúrainak . a siófoki Dél-balatoni Kulturális Köz­pont ádott kiállítási lehető­séget.- Az előzetes elképzelé­sek szerint szombaton Sió­fokon japán együttes lép föl. Péntekén a Cantus Pan- nonicus hangversenyek so­rozatának a kőröshegyi mű­emlék templomban ismét megszólal az orgona — ez­úttal a Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa is vendégszerepei itt. Kétnapos Jakab-napi bú­csút tartanak szombaton es vasárnap Szántódpusztán. Közreműködik a pécsi Dok­tor Sándor Művelődési Köz­pont népi együttese. A leilei szabadtéri színpad viszont a Hungária együttes rock- nosztalgia« koncertjére vár­ja az érdeklődőket vasárnap estére. Balatonszemesen a művelődési házban népi bú­torokban gyönyörködhetünk. Balatonszárszón viszont a gyerekek örülnek: szombaton délelőtt 10-kor ugyanis Ma­zsola és a többiek címmel tartanak nekik ORI-műsort. Kaposváron a Killián György Ifjúsági és Úttörő- művelődési Központban ma és holnap Dél-Dunántúl reklámszakemberei tanács­koznak. A művelődési in­tézmény munkatársai szom­baton Í0 órakor a Búzavirág utcai játszótéren szabadtéri játszóházat rendeznek a Lakótömbök, játszóterek so­rozat részeként. Az ifjúsági házban egyébként a nagy­atádi szobrásztelep kisplasz­tikái, illetve a Dráva halá­szati emlékei és a Kardzsali ifia című kiállítás tekinthe­tő meg. A Vörös Csillag mozi ajánlata: a korai előadáson a Sivatagi show című ame­rikai természetűim, az esti program a brazil alkotás, A icirályi bizte* szeretője. Xica a szép rabszolgalány magá­ba bolondítja a királyi biz­tost — igy kezdődik, ez a népi legendából született film, Carlos Diegues mun­kája. Xica szerepét a szép Zezé Motto alakítja, A Szabad Ifjúságban szin­tén két filmet játszanak: a Ifyppolit, a lakáj című régi magyar alkotást és a világ­hírű musicalt, a Kabarét. A Mozi-múzeumban ma az Éj­jel-nappal énekelek című jugoszláv, holnap pedig a Sebességláz című olasz film­re vár nézőket. A La tinea mozi hétvégi ajánlata Az utolsó valcer popfilm. A Krénusz kertmoziban ma .4. Nagy Medve fiai című NDK- kalandfilmet játsszák, szom­baton és vasárnap Tűz a fűben címmel rorrián alko­tást vetítenek. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents