Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-02 / 153. szám
Gewnmolweis-ünnepség /rtlüTM A DR. ARATÓ MIKLÍS-EMLÉKÉRMET Ünnepség színhelye volt tegnap délután a kaposvári Killiám György Ifjúsági és Úttörő-művelődési Központ színházterme: a Somogy megyei Tanács, a megyei egészségügyi osztály és a kórház-rendelőintézet vezetősége itt rendezte meg a hagyományos Semmelweis ípnác-e mléktmnepséget, melyen „az anyák megmentő- jéról” dr. Faragó László főorvos tartott előadást, elemezve a tudomány ez úttörőjének életét, munkásságát. Az emlékünnepség adott keretet annak is, hogy az egészségügy ’ kiemelkedő munkát végző dolgozói — orvosok, ápolók, asszisztensek, adminisztrátorok stb. — átvehessék a megérdemelt kitüntetéseket, jutalmakat. Többen kaptak Kiváló Munkáért kitüntetést, miniszteri dicséretet. Az eredményesen munkálkodó szocialista közösségek képviselői sem maradtak ki az elismerésből; nagyon sokan kaptak hűségükért, sok éves munkájukért törzsgárdatagi jutalmat Az ünnepség második részében került sor a dr. Arató Miklós emlékéremre ■alapított érem — Wéber Klára szép alkotása — átadására. Az alapítvány okiratából idézünk: „Dr. Ara' tó Miklós, a Kaposvári Megyei Kórház volt igazgató főorvosa emlékére a család alapítványt létesít. -- kezelésére a Kaposvári Megyei Kórházat jelöli ki. Az alapítvány összege 100 ezer forint, amelynek évi kamatát — jelenleg az összeg 7 százaléka, azaz 7 ezer forint — az arra érdemes orvos pályázat útján nyeri el™ A pályázaton Somogy megye területén működő azon orvosok vehetnek részt, akik a pályását benyújtására kitűzött időpontig — minden év április 1. — még nem töltötték be a 35. évüket. Pályázni kizárólag olyan tudományos munkával lehet, amely a benyújtási határidőt megelőző év április 1. napja után nyomtatásban megjelent, illetve a szerző kongresszuson, vagy más jellegű tudományos tanácskozáson előadott. 1.” Az alapító okiratot dr. Űjsághy Erzsébet megyei főorvos ismertette, ő emlékezett meg dr. Arató Miklós rövid, de eredmén yekben gazdag életútjáról is. Ebből idézünk: ötgyenmekes tanító legkisebb fiaként látta meg a napvilágot Kővágószőlősön 1921- ban Arató Miklós. ' Elemi iskoláit Kaposváron végezte, innen származott , városunk iránti ragaszkodása, szeretető. 1940-ben a kaposvári gimnáziumban érettségizett. Ezután a József Nádor 1 Műszaki Egyetem hallgatója lett, és kitűnő eredménynyel tett vizsgát, miközben díjtalan gyakornokként dolgozott. Betegség miatt egy évi kényszerszünet következett, hogy azután 1943-tól új területen folytassa tanulmányait: a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója lett. 1946-ban a Gyógyszertani Intézet demonstrátort teendőit is ellátta, s ugyanott lett tanársegéd. 1949-ben avatták dok- • torrá. 'Abban az időben a digitális hatás vizsgálata volt tudományos kutatásainak fő témája. Miután már korábban letette a laboratóriumi szakvizsgát, 1953 áprilisában elfogadta a kaposvári megyei kórház laboratóriumi főorvosi állását. Emeletráépítéssel új, korszerű munkahelyeket alakított ki, s hamarosan új, korszerű eljárásokat is bevezetett. Osztály- vezetői munkája mellett nemsokára kórházigazgatóhelyettesi feladatokkal is megbízták. Neki köszönhető, hogy a kórház egyre inkább az egyetem oktató társa lehetett. Dr. Kelemen János igazgató főorvos halála után megbízottként, majd kinevezett igazgatóként dolgozóit; akkor létesült új csecsemőosztály, akkor bővítették a gyermekosztályt, fertőző, -urológiai osztály valósult meg; 300 ággyal bővült a kórház, Szabáson utókezelőt hozott létre stb. Az építkezés, fejlesztés mellett nagy szerepet kapott a tudományos élet szélesítése. Negyvenhárom éves korában ragadta el a halál. Dr. Balassa Tibor, a Somogy megyei Tanács elnökhelyettese is felszólalt a tegnapi ünnepségen, méltatva a nagyszerű, somogyi viszonylatban úttörő jellegű alapítványt mint inspirativ tényezőt a megye egészségügyében. Az emlékérmet — melyet először adtak át — dr. Varga Levente főigazgató főorvos dr. Bodosi Mihály főorvosnak nyújtotta át, aki meghatottsággal emlékezett az egykori kollégára, barátra, mint a lehetetlent nem ismerő, áldozatosságból példát adó emberre. Kultúránk északi követe Rövid sétaútaiyira Helsinki központjától, a Paasivuori utcában modem épület ötlik a finn fővárossal ismerkedő idegen szemébe., A kapunál réztábla: Magyar Kulturális és Tudományos Központ. Új az épület és új az intézmény: tavaly november végén nyílt meg. Gáti Tamás igazgató a nyitás utáni napokról , mesél. A vendéglátó örömével magyarázza, mit tudnak kínálni a látogatóknak. A háromezer kötetes könyvtár polcain rendben sorakoznak a történelmünket, kultúránk múltbeli és mai alkotásait, tudományos eredményeinket, mindennapi életünket, hazánk idegenforgalmi nevezetességeit, tájegységeink népművészetét bemutató magyar és más nyelvű kötetek, illetve folyóiratok, újságok. Egy másik helyiségben a muzsika kedvelői tallózhatnak több mint ezer lemez között, a komolyzenétől a népdalokén át a beatig. A nyelvi laborban audiovizuális 4 eszközökkel egyszerre hatan tanulhatnak magyarul. Hamarosan saját filmgyűjteménye is lesz az intézetnek. Nem hiányzik a kényelmes társalgó, tanácskozószoba, koncert-, illetve előadóterem sem, sőt még kis konyha is van, ahol adandó alkalommal, magyaros ételeket sütnek, főznek. Az otthonos légkört árasztó pasztellszínek, a falakat és a polcokat díszítő magyar képzőművészeti alkotások kellemes harmóniát teremtenek. A helsinki magyar központról igazán elmondható, hogy régi hagyományra, széles szellemi bázisra építheti munkáját — gondoljunk csak a .két ország példamutatóan fejlődő kulturális és gazdasági kapcsolataira. A turisztikai érdeklődés fölfelé ível: évente 20— 30 ezer finn keresi föl Magyarországot. „Frontáttörés” tehát aligha vár az intézetre, dolga inkább az eddigi ismeretterjesztés, a felvilágosítás gazdagítása. Ezt szolgálják a rendezvények. Gáti Tamás nemzetiszínű szalagos kartonborítót mutat — ebbe fűzve terjesztik a havi műsort Az idén még Kiváló oktató Elhangzott az előadás, utána filmen láthatták a hallgatók, milyen is a gyakorlatban a párhuzamos közlekedés. Fekete Ferenc, a néphad-, sereg nyugalmazott alezredese tizedik éve oktatja a KRESZ-.t és a műszaki el- 'méletet az MHSZ Somogy megyei gépjánműiskolájá- ban. A múltban mechanikai műszerészként dolgozott, gépkocsiszerelőkénit megjárta a frontot, 1946-ban avatták tisztté, s a hadseregben mint az egyik magasabb egység parancsnokának technikai helyettese tevékenykedett. — Rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem életem során a gépjármű technika területén. Szívesen adom át ezeket a fiataloknak. Tétlenül üldögélni soha nem szerettem. Arra törekszem, hogy a technikát ismerő és szerető fiatalok kerüljenek ki a kezem alól. Több mint három évtizede áll kapcsolatban a honvédelmi szövetséggel. Segítette a fiatalok felkészítését, vizsga- biztosként közreműködött a gépjárművezetői tanfolyamot végzettek vizsgáztatásában. Az utóbbi tíz évben ok- -tat, nevel. Mert nemcsak a közlekedési szabályokat, a szerkezettant ismerteti meg hallgatóival, hanem politikai foglalkozásokat is tart részükre. Kétezernél több fiatallal szerettette meg a járművezetést, több száz Volán-dolgozót képezett ki teher-, autóbusz-, illetve ne- hezgépj ánmű-v eze tőnek. Fekete Ferenc néhány ka- tonatá*sával, aki vele együtt fölismerte a háború értelmetlenségét, 1944-ben átállt a szovjet csapatokhoz, s 1945-ben az új hadsereg katonája, ezzel egyi dóben kommunista is lett. — Legjobb oktatónk. Közvetlenségével, jó módszereivel segíti a tanulókat, hogy mielőbb elsajátítsák a tudnivalókat. Javaslataival, tanácsaival támogatást nyújt az iskola és a többi oktató munkájához — mondja róla Szeles János, a gépjárműiskola vezetője. Egyik ilyen javaslata volt, hogy a gyengébb tanulókat külön csoportban oktassák, így többet és eredményesebben tudnak velük foglalkozni. Amióta ezt bevezették, nem volt bukás, lemorzsolódás. Az MHSZ pártvezetősé- gében és az iskola pártcsoportjánál mint bizalmi tevékenykedik. ö szorgalmazta az oktatók teljesítménybérezését — ez is elősegítette a vizsgáikra való alaposabb fölkészítést. A szünetben vagy a foglalkozás után gyakorta állítják meg a fiatalok, s ő készségesen magyaráz, amíg nem látja, hogy a kérdező érti azt, ami az előadáskor nem volt elég világos. Elsőnek csatlakozott ahhoz az országos verseny mozgalomhoz, mely az oktatók között 1979-ben indult. Amikör tavaly az MHSZ-központellenőrizte foglalkozása-,t, goi. dósán vezetett oktatási naplójába ezt írták; „GnmiLöt koncertet szerveznek magyar művészekkel, főképp a Bartók-év jegyében. Nem " maradnak ki a programból a folklórműsorok sem. Ifjúsági, művészeti, gazdasági külpolitikai kérdésekről terveznek előadásokat, s bizonyára érdeklődést keltenek a grafikai, fotóművészeti kiállítások, akár csak az irodalmi műsorok, például a Déry-est. A propagálásban számítanak a rendkívül népszerű Finn—Magyar Társaságra, amelynek iközpontja ugyanebben az épületben van. Egyes kiállításokat a fővároson kívül is bemutatnak majd. Támaszkodni szeretnének a magyar városokkal testvérvárosi kapcsolatot ápoló tizenöt finn városra. Tervezik, hogy fölveszik a kapcsolatot a helsinki iskolákkal: termeiket fölajánlják oktatási célokra, például arra, hogy egy-egy magyar tárgyú zeneórát, földrajzórát az intézet falai között tartsanak meg a tarárok. A Kodály Társaság máris jelentkezett. A Helsinkibe látogató magyar turistának sem haszontalan betérnie az intézetbe: sok, Finnországra vonatkozó hasznos •. tanácsot kaphat. És azt sem érdektelen látnia, miként munkálkodnak kultúránk északi követei a két rokon nép közötti ősi szálak szorosabbra fűzésén. U Z. Áz erkölcsi nevelés sajátosságairól Megjelent a Politikai Főiskola Közleményei új száma lünk, további sikereket kívánunk!”. Néhány hete — elsőként a megye oktatói közül — átvette az MHSZ főtitkárának elismerését, a Kiváló Oktató kitüntetést. Fekete Ferenc a jövőben ;em kíván pihenni. Oktat, hallgatóival eljár társadalmi munkára. Napokat dolgozott, hogy elkészülhessen Kaposvárom egy új rutinpálya. Még sokáig szeretné átadni gazdag tapasztalatait, tudását a fiataloknak, hogy gyarapodjon a szakmájukat értő és szerető gépjárművezetők száma. Sz. L. Cikkek, kiadványok sora éli a pedagógusok rendelkezésére arról, milyen elvek alapján, milyen célokat követve fejlesszék a gyermekek erkölcsi tudatát, hogyan alakítsák ki bennük a ma, illetve a holnap társadalma által megkövetelt fogalmákat, normákat, értékeket. Mégis ha valaki elmélyültem és rendszeresen, olvassa a szakirodalmat, kénytelen megállapítani: a. tanulmányok, cikkek, módszertani írások felfogásából — még inkább fogalomkezelésébő! — hiányzik az egység. A szerzők alig ügyelnek arra, hogy világosan, körülhatárolva használják a közismert kifejezéseket — ennek hiányában pedig mindig fennáll a félreértés veszélye. Farkas Endre, a Politikai Főiskola Közleményeinek ez év első számában ezért tartotta szükségesnek, hogy egységes értelmezést adjon mindenekelőtt az alapvető fogalomnak, az erkölcsi nevelésnek. Hiszen — mint mondja — e fontos kategória „célrendszerének” megfogalmazásában. is elég sok a bizonytalanság. A pedagógiai irodaiamban még mindig az az etikai fetisizmus uralkodik, amelyre Makarenko már több mint negyven éve felhívta a figyelmet. Az etikai fetisizmus lényege abban foglalható össze, hogy az erkölcsi nevelés pedagógiai célját közvetlenül az elvont etikai—filozófiai embereszményből vezeti le, holott. az etikai eszmény és a konkrét pedagógiai cél között lényeges szintbeli különbség van. Sajnos Makarenko figyelmeztetése óta e területen még nem sok történt” Nem célom e cikket teljes terjedelmében ismertetni, így csupán még egy fontos megállapítására szeretném fölhívni a figyelmet: a sokat emlegetett társadalma követelményre, mint az, erkölcsi nevelés irányultságának legfőbb, esetenként egyedüli meghatározójára. Más »sóval : a társadalmi—közösségi érdek mindenek folöttiségé- nek a hangoztatása olyan színben tünteti föl az erköl-- esi tudatalakítás, magatartásformálás folyamatát, mintha abban nem volna legalább ilyen fontos helye a-z egyén saját belső szükséglete kielégítésének. Pedig — mint a szerző hangoztatja — az erkölcsi nevelés feladatát meghatározva a közösségi érdekekkel párhuzamosan az egyéni érdekre, a személyiség sajátos követelményére is utalni kell. Hiszen a fejlett enkölcsiség nem csupán a közösség, hanem az egyén egészséges fejlődése szempontjából is nélkülözhetetlen; ez teszi lehetővé a személyiség sokoldalú kibontakoztatását és ennek révén a társadalmi beilleszkedést is. Az erkölcsi nevelésnek tehát mindkét célját megfelelően hangsúlyozni kell és a gyakorlatban ennek megfelelően tervezni a feladatokat — hozzá a módszereket —, mindenekelőtt az önnevelésre serkentést, a társadalmi értékekkel való azonosulás segítését, illetve erősítését P. L. Vackor, Pompom, Ancsa-Pancsa Új könyvek a Móra kiadónál A vakáció csúcsidőnek számít — a Móra kiadónál: számos — a fiatalok hasznos időtöltését segítő — könyvet jelentet meg a nyári hónapokban, Első kiadásban gyorsan elfogyott, de most újra hozzáférhetővé vált Illyés Gyula Hét meg hét magyar népmeséje — ez válogatás az író feldolgoz,ta gazdag mesegyűjteményből. A már olvasni tudó kisdiákoknak kedveskedett a kiadó Kormos István népszerű Vackor az első bében című meséjének másodszori közreadásával, s a napokban hagyja el a nyomdát egy. már klasszikusnak számító meseregény: Rudyard Kiplingtöl A dzsungel könyvének immár 12. kiadása. A korábbi nagysikerű ■könyvek mellett új művekkel is jelentkezik az ifjúsági és gyermekkönyvkiadó. A Pöttyös sorozatban adták ki Márton Klára Csiki-csuki című regényét. Ténagy Sándor hangulatos meseregényének címe: A világjáró útjelzőtábla. Egy kedves, kotnyeles, minden iránt érdeklődő kislány történeteit eleveníti meg Kiss Dénes az Ancsa-Pancsa varázslatai című könyvében. A legkisebbeknek szól Sulyok Magda műve, Még a cica is mosakszik címmel. ,Az apróságoknak ajánlják a Játsszunk utazást! című felelgetős könyvet, is — szerzője Marék ' Veronika. Gennadij Ciferov kedves, vidám meséje egy magát hasznosítani vágyó kiselefánta’ól szól. (Mi legyen a kiseleíámt?). Könyvhősből vált ..tévésztárrá”, s> most ismét a könyvlapokról szerez örömet Pompom. A közkedvelt mesesorozat újonnan megjelent kötete A bátor tintanyúl kalandjait dolgozza föl.
