Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-09 / 133. szám

Szovjet—algériai tárgyalások Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöksé­ge és a szovjet kormány meghívására tegnap délután hivatalos, baráti látogatásra a szovjet fővárosba érkezett Bendzsedid Sadli, az Algé­riai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke, a Nem­zeti Felszabadítási Front Pártjának főtitkára. Moszk­váiban a szovjet vezetőkkel megbeszélést folytat a két ország közötti kapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel a közel­kelet és a földközi-tenger térségiének problémáira. Az algériai elnököt, aki­nek tiszteletére a repülőté­ren felsorakozott a szovjet fegyveres erők díszalakuiata, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a legfelsőbb tanács elnökségének elnöke és Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a miniszterta­nács elnöke, valamint más hivatalos személyiségek kö­szöntötték. Ott voltak a szovjet és algériai zászlók­kal feldíszített repülőtéren a moszkvai dolgozóik képviselői és a szovjet fővárosban ta­nuló algériai diákok is. akik meleg szeretettel köszöntöt­tek Moszkva kedves vendé­gét. Sadli elnöknek hivatalba lépte óta ez az első hivata­los látogatása a Szovjetunió­ban, korábban azonban, 1972-ben ő vezette azt az al­gériai párt- és állami kül­döttséget, amely részt vett a szoviet állam megalakulása 50. évfordulójának ünnepsé­gein. Békekonferencia Stockholmban Hétfőn délután teljes ülés­sel befejezte munkáját az európai leszerelési békekon­ferencia, amely a Béke-vi- lágtanács és a stockholmi békebizottság kezdeménye­zésére megtárgyalta a fegy­verkezés elleni küzdelem kérdéseit. A zárótanácskozáson sajtó­közleményt fogadtak el. Eb­ből kitűnik, hogy az eszme­cserén nyolcvanöt mozga­lom és szervezet, harminc európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kana­da képviselői őszinte és szé­les körű véleménycserén vi­tatták meg a nemzetközi helyzet veszélyeit A vita homlokterében a világ né­peinek biztonságát és béké­jét fenyegető fegyverkezési verseny új fordulójának kér­dése állt különös tekintettel a közepes hatósugarú ameri­kai rakéták nyugat-európai elhelyezéséről szóló NATO- határozatra. E döntés végrehajtása nö­veli az állítólag „korláto­zott” nukleáris háború kitö­résének veszélyeit. Ez végze­tes lenne Európára, és világ­méretű nukleáris katasztró­fához vezethetne — mutat rá a közlemény. Ezért pa­rancsoló szükségszerűség, hogy haladéktalanul kezdőd­jenek érdemi tárgyalások az európai nukleáris fegyver- rendszerek csökkentéséről. A súlyos veszélyt látva szé­les körű tömegmozgalmak bontakoztak ki világszerte, mindenekelőtt Európában. Egyre több, különböző néze­teket képviselő ember, nő- és ifjúsági szervezet, politi­kai párt, szakszervezet, val­lási közösség és egyház csat­lakozik e harchoz. Az együtt­működés, a véleménycsere szélesedik, ugyanakkor .min­den csoport és mozgalom megtartja sajátosságát, vala­mint nemzetközi akcióinak eltérő formáit Olyan meg­mozdulásokról van szó. ami­lyen például a Hirosima és Nagaszaki elleni atorhbom- batámadás 36. évfordulóján, augusztus 6—8 között lesz, a szeptember 2-i háborúellenes nap. az ENSZ leszerelési he­te október 24—31 között, va­lamint az ENSZ 1882. máju­sában kezdődő második rendkívüli ülésszakának tár­sadalmi előkészítése. A stockholmi nemzetközi békekonferencia ezeknek az akcióknak széles körű támo­gatására hív fel, bízva ab­ban, hogy hozzájárulnak majd a nukleáris katasztró­fa .veszélyeinek elkerülésé­hez. s utat mutatnak a szi­lárd béke, valamint a lesze­relés felé. A teljes ülésen három munkabizottság beszámolt végzett tevékenységéről. Ki­emelték Sztanyik B. László­nak, a magyar küldöttség vezetőjének, az Országos Bé­ketanács elnökhelyettesének vilaindító referátumát, amély egy nukleáris háború euró­pai veszélyeit elemezte. Mélyreható reformokat Sandro Pertini olasz köz­társasági elnök hétfőn ma­gához kérette Amaldo For- lani kijelölt miniszterelnö­köt és felszólította, hogy mi­előbb adjon választ neki kormányalakítási megbíza­tásának eredményéről. Salvatore Formica, a le­mondott kormány közlekedé­si minisztere (szocialista pár­ti) — a-P—2 ügyre is utal­va — lesújtó bírálatot mon­dott az olasz politikai rend­szerről. Ügy vélekedett, hogy az olasz államéletet csak úgy tehetik ismét egészsé­gessé, ha mélyreható refor­mokat hajtanak végre az ál­lam szivében, beleértve a ..legkényesebb” intézménye­ket is. A F—2-üggyel kapcsolat­ban a hét elején egy öngyil­kosság és egy öngyilkossági kísérlet foglalkoztatja az olasz közvéleményt: főbe lőtte magát Luciano Rossi alezredes, a pénzügyőrség titkosszolgálatának főtisztje, s Gaetano Stammati volt külkereskedelmi miniszter gyógyszer-túladagolással ön­gyilkosságot kísérelt meg Stain malit — akinek hozzá­tartozói cáfolták, hogy ön­gyilkossági kísérletről volna szó — jelenleg kórházban ápolják. Néhány nappal korábban mindkettőjüket kihallgatták á P—2 ügyben, mert nevük szerepelt az illegális szerve­zet tagjainak nyilvánosságra hozott névsorában. Magas vérdíj Kétszázezer laka — azaz 11 és fél ezer dollár — vér- díjat tü/.tek ki Daccában két még szökésben lévő kato­natiszt fejére, akiket Ziaur Rahman meggyilkolásával A mexikói kapcsolat A kereskedelmi kapcsola­tok, a vitatott tengeri ha­tár és a mexikói bevándor­lók ‘ügye; látszólag nagyon is kétoldalú kérdések szere­pelnek az amerikai és a mexikói elnök mostani ta­lálkozójának napirendjén. A megfigyelők mégis nem­zetközi jelentőséget tulajdo­nítanak a tárgyalásoknak, ami csupán részben magya­rázható azzal, hogy Ronald Reagan és Jósé López Por­tillo első eszmecseréje janu­ár elején látványos kudarc­ba fulladt. , Az amerikai—mexikói csúcstalálkozó felértékelésé­nek két oka van. Egyrészt a Reagan vezette új ameri­kai kormány nyilvánvalóan agresszív politikája a világ minden táján, így Latin- Amerikában is. Másrészt az, hogy Mexikó nem hajlandó fölzárkózni e politika mögé: a latin-amerikai térségben változatlanul a haladó erők támogatójaként lép fel, s az északi óriás-szomszédtól gaz­daságilag is mind inkább függetleníteni kívánja ma­gát. Az Egyesült Államok új vezetése e „kényelmetlensé­gek” ellenére is ragaszkodik a mexikói kapcsolathoz. An­nál is inkább, mert Reagan csapata a fejlődő országok köreben nagy befolyással bí­ró Mexikónak különleges szerepét szán saját céljai megvalósításában. Hogy mi­fele szerepről lenne szó, afe­lől — az amerikai külpoli­tikai megnyilatkozásokat hallva — nincs kétsége a mexikóiaknak, magának Por­tillo elnöknek sem. Mégis elment Camp Davidbe, re­mélve, hogy rábírhatja Rea­gant latin-amerikai politiká­ja felülvizsgálatára. A politikai törekvések kü­lönbözőségén túl az eltérő gazdasági érdekek is íokoz­Kicsit még kuszák az elnök tervei..; (International Herald Tribune — K.S) SOMOGYI NÉPLAP ták az érdeklődést a talál­kozó iránt. Mexikó ma a tő­kés világ hatodik legnagyobb olajszállítója, kivitelének 80 százalékát az USA kapja. Washington azonban — kü­lönösen az iráni változások óta — ennél többet szeret­ne, s azt is meg akarja szab­ni, hogy Mexikó rajta kívül kinek szállítson olajat. A kőolajjal kapcsolatus a két oi-szág határvitája is. Az USA déli szomszédjának megkérdezése nélkül kutatá­sokat kezdett a Mexikói - öbölben, s ott számottevő olajkincsre bukkant. A terü­let viszont egy 1978-as meg­állapodás értelmében mar Mexikóhoz tartozik! Mind­két fél számára kényes téma a mexikói bevándorlók ügye. Négymillió emberről van szó, akik odahaza csak a mun­kanélküliek számát növel­nék, az USA-ban viszont kí­méletlenül kizsákmányol­ják őket. Reagan és Portillo talál­kozója mindenesetre ok­kal kelt nemzetközi erdek- lödést. A világ dolgait ma­gas lóról szemlélő Reagani­nek alighanem újabb ku­darccal kell szembenéznie, ha nem hajlandó számolni a realitásokkal. Nevezetesen azzal, amit Carlos Fuentés mexikói író így fejezett ki: , Jegyezd meg, jenki, Mexi­kó egy ország es nem egy olajkút!" K. A. kapcsolatban üldöznek. A verdijat bárki megkapja, aki „élve vagy halva” a hatóság kezére adja azt a két őrna­gyot; mindketten bangla­desi államfő gyilkosának, Ahmed Manzur tábornoknak a bűntársai voltak, A jelen­tések szerint Banglades le­zárta burmai és indiai hatá­rát, hogy megakadályozza a két tiszt szökését. A chittagongi elnökgyil- kossag után a daccai kor­mányzat félmillió taka (28 és fél ezer dollár) vérdíjat tűzött ki a gyilkos Ahmed Manzur tábornok fejére. A tábornokot később elfogták es a feldühödött emberek meglincselték. Daccai lapjelentések sze­rint eddig 18 katonatiszt van őrizetben slatáriáiis bírósá­gi eljárásra várva. Az újabb értesülések szerint összesen 150 katona vett részt mint­egy húsz katonatiszt vezeté­sével az államfő elleni me­rényletben. A korábbi jelen­tések sokkal kevesebb kato­náról szóltak. NIGÉRIA Egység 4- olaj = fejlődés Nigéria a legek országa. A legnépesebb; a legerősebb, a leggazdagabb és a legélet­revalóbb állam Afrikában. Lakóinak száma meghaladja a 80 millió főt; olajbevétele tavaly 25 milliárd dollár volt; hadserege felszereltsé­gét, nagyságát tekintve má­sodik a kontinensen; ígére- i tes gazdaságfejlesztési prog­ramot valósit meg; külpoli­tikájában pozitív irányvona­lat követ. A nyugat-afrikai ország 1960. október 1-én nyerte el függetlenségét, s azóta nagy utat tett meg: napjainkban a földrész ve­zető hatalmaként tisztelik. Tragikus múlt Elnöke, Alhaji Shehu Sha- gari 1979. október 1-én ke­rült az államszövetség élé­re. Az országot 13 éven át kormányzó katonák ekkor adták vissza a hatalmat a polgári politikusoknak. Az ezt megelőző, többszakaszos demokratikus választásokat a Nigériai Nemzeti Párt nyerte meg az északi mu­zulmán, fuláni—hausza szár­mazású Shagari vezetésével. Az új elnök törvényhozási pozíciói erősítésére a kor­mányzatba koalíciós part­nerként bevonta a Nigériai Néppártot, amelynek támo­gatói a déli államokból ke­rülnek ki. Az északiak és a déliek együttműködésének kiemel­kedő jelentősége van, hiszen az országban 250 törzs él (a három legnagyobb közülük, a fuláni-hausza, az ibó és a joruba a népesség felét ad­ja), s ezek viszonya a füg­getlenség eltelt több mint két évtizedében nem volt mindig békés — és még ma sem súrlódásmentes. Emlé­kezzünk csak: Nigéria nevét egy tragikus testvéröldöklés révén 1967 júliusától kezdte igazán megtanulni a világ. Az egykori angol gyarmaton a polgárháború 30 hónapig tartott, s az ország darabok­ra szabdalásán mesterkedő monopóliumok bújtogatása egymillió áldozatot követelt. Ügy tűnik, Nigéria lakói ta­nultak ebből a testvérhábo­rúból. A hadsereg a hata­lom átadásakor, 1979-ben azt a feltételt szabta a polgári politikusoknak, hogy erősít­sek tovább a nemzeti egysé­get és fejlesszék a gazdasá­got. Shagari elnökségének eddigi 19 hónapja ezeket a feladatokat tartotta szem előtt. Olajjal - és olaj nélkül Pedig öröksége a gazda­ságban sem volt kecsegtető. A „fekete arany’'-láz 1975­Csetepaté Teheránban Khomeini ajatollah hétfőn élesen támadta Baniszadr elnököt, és azzal fenyegető­zött, hogy „az egykori sah sorsára jutnak mindazok, akik terjesztik a korrupciót, feszültséget szítanak és szembeszegülnek . a parla­ment vagy a főügyész hatá­rozataival'. Bár az imám Baniszadr nevét nem említette, a ta- mada.s egyértelműen az el­nök ellen irányult, aki va.- sarnap törvénytelennek ne­vezte az ügyészség döntését hat lap, köztük saját lapja, az lnkilab Isziámi betiltá­sáról. Baniszadr ugyanakkor közölte, hogy nézeteit ezen­túl is eljuttatja a nephez, ha kell röplapokon vagy mag- netofonszalagokon. „Diktatúra az, ha valaki nem ismén el az ügyészség törvényes döntéséi” — mondta Khomeini, majd hoz­zátette, hogy az iszlám el­len cselekszik az, aki szem­beszegül a parlament hatá­rozataival. A vallási vezető végül figyelmeztetett rá, hogy „a hadsereg, a bizton­sági erők >és a forradalmi gárdisták letartóztatják azt, aki felforgató beszédet mond’’. Baniszadr elnök több ezer híve a bazár környékén ren­dezett tiltakozó felvonulást, és annak résztvevői az el­nököt eltelő és Behesti aja- tollahot, az iszlám köztársa­sági párt vezetőjét, vala­mint Radzsai kormányfőt szidalmazó jetszvakat kiál­toztak. Szélsőséges iszlám fundamentalisták ellentün- tetest szerveztek és össze­csaptak Baniszadr híveivel. A verekedőket iszlám gár­disták választották szét. A Reuter hírügynökség szemtanúkra hivatkozva azt jelentette, hogy a különböző megmozdulások során szór­ványos lövöldözések is vol­tak. ben kezdődött Nigériában. Ä bőven áramló petrodollarok az elmaradottság gyors fel­számolására, rohamos gazda­sági fejlesztésre biztattak. Az emberek tömegesen tó­dultak a városokba, ahol a lakosság rövid'idő alatt meg­kétszereződött. Munka azon­ban nem mindenkinek ju­tott, nyomortelepek alakul­tak ki, elburjánzott a bűnö­zés, a korrupció. Az export­bevételek 90 százalékát ki­tevő olajdollárokkal sem gazdálkodtak eleinte elég körültekintően. A pénz szét­folyt, az infláció meghaladta a 20 százalékot. Nem figyel­tek kellően a mezőgazdaság fejlesztésére. Ma azonban a fekete arany a gazdasági előrelépés mo­torja Nigériában. Nem vélet­len, hogy lépten-nyomon ilyen feliratokkal lehet ta­lálkozni az országban: Egy­ség + olaj = fejlődés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Nigéria tavaly elkez­dett IV. nemzeti fejlesztési tervében az arányos, fejlett gazdaság megteremtésére fordítják a fő figyelmet. Ésszerűbben kívánnak gaz­dálkodni az olajjal, annal is inkább, mert úgy számolnak, hogy ez a kincs 15—20 év múlva megcsappan. Nigéria jelenleg a földrész legna­gyobb olajtermelője; export­jával pedig a 6. helyen áll a világranglistán, de arra törekszik, hogy még az olaj- fénykorban függetlenítse magát a fekete aranytól. Az ötéves fejlesztési program ezért sokirányú: felöleli a mezőgazdaságot és az élel­miszeripart, éppúgy, mint az egészségügyet es a közokta­tást. Sokrétű együttműködés Nigéria e nagyszabású tervei megvalósításában számít minden országra, amely a kölcsönös előnyök alapján kész együttműköd­ni vele. A szocialista álla­mokkal, köztük hazánkkal, már az ország katona-veze­tői jó kapcsolatokat alakítot­tak ki. A magyai'—nigériai együttműködés különösen tavaly óta fejlődik erőtelje­sen, és a szakemberek úgy számolnak, hogy az árufor­galom öt éven belül eléri az évi 150—160 millió dolláros szintet. Exportunkban a gép­ipari termékek dominálnak, részarányuk eléri a 70 szá­zalékot. Az elmúlt időszak­ban főleg komplett kórháza-, kát, egészségügyi intézeteket, élelmiszeripari üzemeket szállítottunk Nigériába, ka­kaóért es ónércért cserében. Túl a gazdasági kapcsola­tokon, több kérdésben azo­nos vagy hasonló a nemzet­közi problémák megítélése is. Nigéria támogatja a le­szerelés, az enyhülés ügyét, következetesen küzd a gyar­matosítás, a lajüldözés ellen, az afrikai szolidaritás, a nemzeti felszabadító moz­galmak aktív támogatója. Tevékeny résztvevője az el nem kötelezett országok moz­galmának és az új gazdasá­gi rendszerért vívott küzde­lemnek. Alhaji Shehu Shagari el­nök küszöbönálló magyaror­szági látogatása minden bi­zonnyal hozzájárul e sokrétű együttműködés továbbfej­lesztéséhez, a két ország és a világ dolgainak előbbrevi- teléhez. Kocsi Margit A KAPOS MÉRŐI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET kőműves szakmunkást és építőipari segédmunkást felvesz Kőműveseknek második szakma, segédmunkásoknak szakmunkás-bizonyítvány megszerzését biztosítjuk. Jelentkezni lehet központi irodánkban, Kaposmérő, Rákóczi u. 73. (84681)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents