Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-06 / 131. szám

Az illetékes válaszol Mozgássérültek szakképzése. A Maglód i úti Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Intézet mozgássérültek szakképzésével is foglalkozik a XII. kerület. Gyöngyvi­rág úti kihelyezett tagozaton. A gyakorlati foglalkozásokon dísznövénytermesztést, kert­építést és vinigkötészetet tanulnak. Ez az egyetlen olyan intézmény az országban, amely szakmához segíti a csökkent munkaképességű fiatalokat. Képünkön; gyakorlati fog­lalkozás az üvegházban (MTI-fotó — Pintér Marta /eíu. — KS) Egy „különös” fiatalember Gondoskodás az idősekről Állami juttatások, társadalmi összefogás X Jólöltözött fiatalember­rel, Varga Tiborral nemrég Kaposváron, a húskombinát házi ünnepségén találkoztam. A megye legeredményesebb kistermelőjének jaró okleve­let és jutalmat vette át. Ott tudtam meg róla, hogy erre az évre nem kevesebb, mint 200 hízó leadására szer­ződött Ha egy falusias 6á- csika lett volna a díjazott, aligha ötlöttek volna föl ben­nem azok a kérdések, ame­lyekre végül is a fiatal gaz­dálkodó lakóhelyén, István- diban próbáltam választ kap­ni. A falu végen ahol — az útbaigazítások szerint — Varga Tibort kerestem, za­varba ejtő meglepetés ért: düledező, százegynéhány éves parasztház mögött mutatós, a háznál nagyobb disznóól. Alig leplezett elképedésemet látva a házigazda szolgált magyarázattal. — Ez a ház csak afféle lomtár, raktár; a szemben levő házban lakom, a fele­segemmel és szüleimmel. Jöjjön, ott nyugodtabban be­szelhetünk! A szerényen berendezett szobában lélegzetelállító sztereó-berendezesek közt ül­tünk le. — Látom, szereti a zenét. — Régi álmom volt ez; talán sohasem vált volna valóra, ha nem kezdek ser­tésekkel foglalkozni. Öt évig apám mellett dolgoztam a tsz egyik sertéstelepén, utá­na a katonaság következett, majd pedig tulajdonképpeni foglalkozásomat, a gépkocsi- vezetést űztem újabb öt évig. A fizetésemet megkap­tam, de még csak kilátásom sem volt arra, hogy valaha ilyen dolgokat vegyek. Még kevésbé, hogy De,evághassak egy családi ház építésébe. Segítettem hát fnagamon. 1977-ben 50 hízóval próbál­koztam; az eredmény aztán meggyőzött, * azóta komo­lyabban foglalkozom hizla­lással. Nemrég elkészültem az új, kifutós ólakkal. Ma­gam csináltam. Igaz, ha most kezdeném az építést, már battériás rendszert csi­nálnék. — Honnan ez az eredmé­nyek által igazolt szakérte­lem? — Az állattenyésztést szak- szakkönyvekből tanultam; no meg a napi tapasztalat­ból. Mikor a telepen dolgoz­tam, arról is szó vo1t, hogy a kaposvári főiskolára kül­denek, de aztán valahogy el­maradt, ma pedig már túl öreg vagyok az iskolapad­hoz. Azért így is lépést tar­tok az új módszerekkel: ha valami újat tanulok, megcsi­nálom. Most épp az önete­tőket hegeszteni, meg az ólakat fertőtlenítem a hét végén érkező új malacoknak. — Mennyi elfoglaltsággal jár ez a munka? — Napi 4—5 óra; igaz, • sertések mellett még ott van­nak a nyulak is. — Más termelők tizedeny- nyi hízóval is dolgoznak négy órát — Ahol csak tudtam, ki­küszöböltem a kézi munkát. Nagyüzemi módon csinálom, Így könnyebb és eredménye­sebb is. Csak bele kell vág­ni! — Csak elvétve találkoz­tam fiatalokkal, akik ezt megtették. — Én vállaltam, jól is csinálom, társaságban még­sem szívesen hozom szóba a munkámat. Valahogy rosszul hangzik... A legtöbb fiatal­nak többet számít foglalko­zásának „rangja”, mint a jövedelem, vagy épp mun­kájának tényleges eredmé­nye. Igaz, nagy részük nem is kényszerül rá, hogy az utóbbiakkal számoljon. — A íelesege mivel foglal­kozik ? — A szigetvári cipőgyár­ba jár, naponta. — Nem hiszem, hogy - rá volnának utalva a kereseté­re... — Valóban nem, 6 azon­ban valószínűleg akkor is kitartana a munkája mellett, ha napi bérként fél liter lé­jét meg egy kiflit kapna — Ezek szerint ő is úgy látja, mint az elő'jD emi- tett fiatalok? — A jövedelemnek ő is örül, de tudja, nehéz dolog ez. Néha nagyon bánt, hogy miközben a „nagy asztalra” én is leteszek annyit, mint bármelyik „fix állásban” levő társam, sokan úgy te­kintenek, mint valami fog­lalkozásnélkülit, aki csak úgy „a levegőben lóg”, aki nem tartozik sehová. Jólesett múltkor a húskombinát fi­gyelmessége: az első kézzel­fogható jele volt annak, hogy valahol fontosnak t3rtiák, amit csinálok, és számítanak a munkámra. — Tu’ajdonképpen miért csinálja? — Most épp azért, hogy végre elkezdhessük a csalá­di ház építését; hogy jobo körülmények közé kerülhes­sünk. — Es ha majd már pénz­zel megvalósítható vaja­mennyi célját elérte? El tudja képzelni, hogy öreg koráig folytatja az állattar­tást? — Igen. Végül is nem csu­pán a pénzért csinálom; na­gyon szeretem az állatokat, szívesen foglalkozom velük. Nagy öröm, ha egy-egy te­nyésztő fölkeres, hogy ki­cseréljük * tapasztalatain­kat ' Megnéztem a gázbojlerrel is fölszerelt ólakat, a most elkészült kifutókat. Azután elköszöntem. Pedig a legfon­tosabb kérdést nem tettem föl. Voltaképpen boldog em- ber-e Varga Tibor? Nagy szerencse, hogy valaki szen­vedéllyé lett munkájával — ha úgy tetszik, kedvtelésé­nek élve — szép jövedelem- re tesz szert, és országos ér­dekeket is szolgai. Az emberek előítéletei okozzák, hogy mégsem tud örömet találni maga építet­te birodalmában. Ezeket az előítéleteket kellene legyőz­ni, hogy példája több köve­tőre találjon. A hőség után a vásárlók nem várták hiába a bőséget tegnap a kaposvári hetipia­con. Szépen hízik a cseresz­nye. A ropogós javát ltí fo­rintért, az apróbbakat 13— 14-ért adták. Megjelent a meggy is, 15-ért. Az idén nem túl mutatós epret már 20 forint körül kínálták. Sze­geden annyi van belőle, hogy 10-ért is mérik, az észak-dunántúli nagyváro­sokban viszont még három­szor ennyibe kerül. Az alma- végeladas 15—18 forintos áron folyt. A gyümölcsökénél is gaz­dagabb a zöldségfélék kíná­lata. Figyelemre sem mélta­tott újdonság volt a tök, ki­lónként 30-ért. A kiskereske­dők változatlanul 70 forint­ra tartották a paradicsomot. Szót érdemel, hogy ugyan­akkor a Zöldért pavilonjá­ban 25 forintnyit mérséklő­dött az ára: 55-ért öntöttek a szatyrokba egy kilót. A darabonként hétért -kí­nált paprika olyan szép, hogy szinte vétek megenni. Nem okoz efféle gátlást a háromforintos, Az uj zöld­bab 40-érl egyelőre nem túl gyakran kerül az üzemi ét­kezdék asztalara — annál in­kább a zöldborsó: mazsaszám hozták, a vásárlók pedig ki­lónként 10 forintért vitték. Komlón, Pécsen és Békéscsa­bán már 8-ért is kapható. Az uborka ára két hete változatlan: 36 forint. Az új­burgonyát 22-ért árulták, a paprikáskrumplinak valót 6.50— 7-ért. A hozzá való sa­látáért 3 forint a „fejpénz”. A karalábé öt, a karfiol öt­ször öt fonni. Főzöhagyiniát tl-ért már csak a Zöldért standján árultak. A kistermelők zöld­hagymát hoztak csomónként 2.50- ért. Lényegesen olcsóbb a szagos csemege Győrben, Szegeden és Békéscsabán. 2 •mi iorioUal i* többet keinek A lakosság életkörülmé­nyeinek javítása érdekében a VI. ötéves tervben fontos helyet foglal el az egészség- ügyi és szociális ellátás fej­lesztése. Ennek , keretében fokozottan kell gondoskodni az idős emberekről. A sok­irányú állami segítést kiegé­szíti a társadalmi összefogás — erről tájékoztatták az Egészségügyi Minisztérium illetékesei az MTI tudósító­ját. Hazánkban a megélhetést biztosító vagyonnal, jövede­lemmel és eltartásra köte­lezhető hozzátartozókkal nem rendelkező időskorú, munkaképtelen állampolgá­rok az állami szociális ellá­tás keretében rendszeresen pénzbeli támogatásban ré­szesülnek. E segély felső ha­tára azonos az özvegyi nyug­díj alsó határával. Az egyedülálló és segítsé­get igénylő, de mozgásképes idős emberek — szintén in­gyenes vagy csekély térítés mellett — igénybe vehetik az öregek napközi otthoná­nak szolgáltatásait. Tavaly 835 ilyen otthon működött az országban, szolgáltatásait 21 ezer idős ember élvezte. Az egészségügyi kormányzat 1980—l!)85-ben 300 új nap­közi otthon létesítésével szá­mol, igv további hatezer idős emberről gondoskodhatnak. Az egyedül élő. mozgás­ban korlátozott, esetleg ágy­hoz kötött idős emberek há­zi szociális gondozásban ré­szesíthetők. Ennek lényege, hogy a szükséges segítséget — például a háztartásban — saját otthonukban kapják meg. 1980-ban 35 ezer idős ember házi szociális gondo­zását oldotta meg az egész­ségügyi kormányzat. A VI. ötéves tervidőszakban to­vább fejlődik a hálózat: az eddigieken túl 15 ezer idős embert vonnak be a rend­I szeres gondozásba. viszont érte Komlón, Veszp­rémben és Debrecenben. Fe­jes káposzta csak elvétve akad, 20—25 forintos áron. Olcsóbban kel el a kel: ki­lója 12—15 forint. Drágia a gomba. Egy ra­vaszdi árus rókagombát 100- ért hozott, társa 25-ért adta a csibegomba „literét”. Ki­lónként 80 .forintért sem vá­logathatunk a vargányában. A sampinyon fogy leginkább, 70-erl. Országszerte olcsó a tojás. A fővárost kivéve 1,30—1.50- ért kapható darabja. Egy 130 forintos kakasnál a vevő azt kifogásolta, hogy a szárnyas szemmel láthatólag képtelen repülni. Alighanem hasonló­an rossz repülő volt, mégis elkelt — 120-ért — egy két és fél kilós tyúk. A pecse­nyecsirke kilója 44 forint ná­lunk, s ez még mindig ol­csóbb 8 forinttal a pesti vagy debreceni árnál. Továbbra is tarika a vi­rágpiac. Sajnos, igaz ez az árakra is. Egy csokor török- szekfűért 8 forintot keitek miközben „magyar” 4-ért is van — szálanként. 15 forint a kardvirág, 8 a tüzliliom szála. B. F. A Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat 41. sz. vertikális építésvezetősége felvesz 8 órai fuglalkozlatassal takarítónőt Jelentkezés helye: Kaposvár, Szokola-telep. (158846) Félmillió idős ember él a fővárosban, 7—8 százalé­kuk kap valamilyen támoga­tást. Szolnok megyében — ahol a lakosság csaknem egy­negyede nyugdíjas korú —: két évvel ezelőtt társadalmi akcióprogramot hirdettek. Az időskorú lakosságért el- névezéssel. Ennek keretében Jászberényben a közösségi összefogás egymillió forint értékű munkájából 20 sze­mélyes pavilont rendeztek be szociális otthonnak, Túr- kevén és Tiszaörsön napkö­zi otthont nyitottak az öre- geknek. Jászladányban és Mezőtúron kétkezi segítsé­get is adtak a szociális in­tézmények létesítéséhez. A Veszprém megyei Sző- cön egy volt bauxitbánya központjából alakítottak ki szociális otthont, ahol a Ba­konyi Bauxitbánya-vállalat, az ajkai timlöldgyár és alu- mmiumkohó, valamint a környékbeli áfészek szocia­lista brigádjai patronálták az idős lakókat. Rendszeresen eljárnak ide ajkai úttörők is, színjátszó-műsorokkal — és szíves szóval — kedves­kednek az öregeknek. Sa.gó- tarjánban az öregek új olt- honának építésére eddig két és fél millió forintot aján­lottak föl a munkahelyi kö­zösségek, s a Magyar Vö­röskereszt 100. évfordulója alkalmából városszerte kom­munista fnűszakkal is hoz­zájárultak az akció miha­marabbi megvalósulásához. Komárom megyében a helyi tanácsok megszervezték — szociális ellátásként — az egyedülálló, -élő öregeik ét­keztetését: mindennap gon­doskodnak kosztról, meleg ételről, ezt kijelölt étterem­ben fogyaszthatják el az idősek vagy úttörők viszik nekik haza. Bács-Kiskunban az utóbbi két évben 70 millió forint­nál többet fordítottak az idős emberek szociális intézmé­nyeinek bővítésére, korsze­rűsítésére. Bővült a kecske­méti és a lajosmizsei öregek otthona, Kecskeméten pedig az idén adják át az első — 39 lakásos — nyugdíjasok házát. A sütés­próbák eredménye kedvező volt Megköszönöm, hogy lapjuk hasábjain lehetőséget adtak a burgonyapelyhet helyette­sítő burgonyapép sütőipari alkalmazásának megismerte- tésére. A Somogy megyei Sütőipa­ri Vállalatnál kidolgozott burgonyapép-tartósítási eljá­rásról értesülve, a MÉM már ciusban megbízta a Malom - és Sütőipari Kutatóintézetet, hogy kapcsolódjék be a mód­szer sütőipari szakmai érté­kelésébe. A sütéspróbák eredménye kedvező volt. a kenyér minősége minden szempontból megfelelt a bur­gonyás kenyérrel szemben támasztott követelmények­nek. Az alkalmazás elsősorban ott lehet gazdaságos, ahol a burgonyapépet a kenyérgyár közelében lehet előállítani. Erre jó példa a Somogy me­gyei Sütőipari Vállalat és a vendéglátóipar együttműkö­dése. A burgonyapép jelen­tős víztartalma miatt ugyan­is — 1 kg pehelynek kb. 3.6 kg pép felel meg — nagyobb távolság esetén magas szál­lítási költségekkel járna. Az új eljárás bevezetése jelentősen hozzájárulhat a lakossági ellátás javításához, mivel további lehetőségei ad a vállalatoknak a burgonyás kényéi- iránti igények telje­sebb körű kielégítésére. A burgonyapép mellett a bur- gonyapehely sütőipari fel­használását továbbra is in­dokoltnak tartjuk, a kettő előnyösen kiegészítheti egy­mást. A Somogy megyed üzemi kísérleteket változatlanul fi­gyelemmel kísérjük és a ta- paisztalatok birtokában a módszer átvételét más sütő­ipari vállalatoknak is ajánla­ni fogjuk.. Még egyszer megköszönöm a riport megjelenését, és ké­rem, hogy továbbra is le­gyenek segítségünkre az el­terjesztésre alkalmas új mód­szerek, eljárások széles körű megismertetésében.' Dr. Pálfai István, a Mezőgazdasági és ÉleLmezesügyi Minisztérium főosztályvezetői e A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Június 1-töl Nem kereskedelmi árfolyam Egy- Devizanem vetel közép eladás seg (forintban) 100 albán lek c) 156,59 156,59 156,59 100 angol font 6 517,12 6 523,64 6 530,16 100 ausztrál dollár 3 571,72 3 575,30 3 578,88 100 belga frank 84,07 84.15 84,23 100 bolgár leva c) 1 670,14 1 676,14 1 676,14 100 csehszlovák korona c) 155,28 155,28 155,28 100 dán korona 435,62 436,06 43G,50 100 francia frank 572,46 573,03 573,60 100 hollandi forint 1 235,42 1 236,66 1 237,90 1(H) indiai rúpia 371,90 372,27 372,64 1000 japán yen 141,43 141,57 141,71 100 kanadai dollár 2 615,57 2 618,19 t «20,81 100 KNDK von c) 910,42 910,42 910,42 100 kubai peso «•) 1 328,80 1 328,80 t 328,80 100 kuwaiti dinár 11 251,30 11 262,5« 11 273,82 100 lengyel zloty c) 76,42 76,42 76,42 100 mongol tugrik c) 352,87 352,87 352,87 100 NDK márka c) 484,— 484,— 484,— 100 norvég korona 554,24 554,79 555,34 100 NSZK márka 1 372,69 1 374,0« 1 375,43 1000 olasz líra 27,65 27,68 27,71 100 osztrák schilling 194,14 194,33 194,52 100 pakisztáni rúpia 316,52 316,84 317,16 1Q0 portugál escudo 51,36 51,41 51,46 100 román lei c) 170,— 170,— 170,— 100 spanyol peseta 34,35 34,38 34,41 100 svájci frank 1 515,81 1 517,33 1 518,85 100 svéd korona 645,12 645,77 646,42 100 szovjet rubel c), d) 1 622,50 1 622,50 1 622,50 100 USA dollár 3 125,61 3 128,74 3 131,87 100 vietnami dong e) 682,81 682,81 682,81 Megjegyzések: a) Bankjegyek vétele ex eladása esak az illető országban érvényes rendelkezések (bankjegy ki- és beviteli korlátozások, tilalmak stbJ figyelembevételével történik, külön megállapított árfolyamon. b) A föl nem sorolt clearing devizák elszámolásánál a clearing-elszá­molás alapjául vett deviza fent feltüntetett árfolyamát alkalmaz­zák. c) Államközi megállapodásokon alapuló árfolyamok. d) Csak magyar—szovjet viszonylatban érvényes. Bíró Ferenc Piaci körkép Hízik a cseresznye

Next

/
Thumbnails
Contents