Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-05 / 130. szám

35 éves az úttörőmozgalom ■ ... —1*^————..IIWI.I B Sfcí*MW—Bg—t J ubileumi emlékülés Kaposvárén Kitüntetéseket adtak át Harmincöt éw«J «előtt alakult meg a Magyar Úttö­rők Szövetsége. A jubileum tiszteletére kibővített emlék­ülést tartott tegnap délután Kaposváron az úttörőszövet­ség megyei elnöksége. A mozgalom alapítől, egy­kori és mai tisztségviselői együtt elénekelték a Pajtás, daloljunk! kezdetű Jubileumi úttörőin dűlőt, majd Kertész­tié Nezdei Valéria megyei úttörőtitkár megnyitotta az emlékülést, köszöntve a párt- és tömegszervezetek, illetve fegyveres testületek képvise­lőit, a mozgalom régi veze­tőit, a kitüntetetteket. Nagy atkert arattak a ka­posvári Kisfaludy utcai is­kola úttörői emlékülést kö­szöntő verses-dalos műsoruk­kal. Nem egyszer a hallgatók is együtt énekeltek a pajtá­sokkal. Ezután Kraliczkt Zoltán megyei úttörőelnök elevení­tette föl a Magyar Úttörők Szövetségének három és fél évtizedes tevékenységét Ki­emelte, hogy ma már köny- nyű a dolgunk, mert az úttörőmozgalom társadalmi elismertsége egyre jobban és folyamatosan fejlődik. Az utóbbi 35 évben nem gazda­godott egyetlen ötéves idő­szak alatt sem oly nagy mértékben a gvermekmozga- lom, mint 1976-tól 1981-ig. Példaként a marcali, a ka­posvári ifjúsági és úttörőház, az ezerszemélyes fonyódli- geti tábor átadását említette. S valamennyi úttörő és kis­dobos nevében megköszönte a sok-'sok ajándékot. — ígérem, ezután az út- törőmozgalml munkát még Inkább úgy tervezzük, igé­nyeinket és kéréseinket úgy fogalmazzuk még, hogy azok összhangban le­gyenek a megye teljesítő­képességével. Ismerve gond­jainkat, a gazdasági felada­tokat, egv-egy kisebb lakó­hely, a járások, városok' fel­adatait, céljainkat, tenniva­lóinkat úgy fogalmazzuk meg, úgy dolgozunk, hogy hasznára lehessünk az egész társadalomnak. Az úttörőmozgalom kedves hagyományaként ezután el­ismerésben részesítették a kiemelkedő mozgalmi, peda­gógiai nevelőmunkát végző tanítókat, tápárakat, társa­dalmi segítőket. Négyen kap­ták meg a Gyermekekért Érdemérmet. Közülük dr. Andrasofszky Barna, a mos­dós! tüdőgyógyintézet igaz­gató "főorvosa a központi ün­nepségen vette át a kitünte­tést, s ezen ez ünnepségen kapta meg özv. Baróthy Györgyná igali, Bódog Mar­tit iharosberényl rajvezető, Balogh Andor vésel tsz-el- nök. Űttörővezetői Érdemérem­mel tüntették ki Kóbor Já­nosáé zákányi rajvezetőt, Szabó Gyulánét, a Zója ne­velőotthon szakkörvezetőjét, Jenöfi Károlynét, a siófoki II. sz. Iskola rajvezetőjét, Bakó Lászióné nagybajomi rajvezetőt, Vörös Ilona tabi igazgatóhelyettest, Kreka Györgyit, a siófoki III. sz. Iskola rajvezetőjét, Weisz Andrásnét, a Hámán Kató iskola csapatvezetőjét, Feke­te Gáb ómé balatoni öldvári csapatvezetőt, Csordás Ft- rencnét, a marcali Mikszáth Iskola csapatvezetőjét, Tóth Istvánt, a kaposvári Kisfalu­dy iskola igazgatóhelyettesét, Tokaji Lajos somogyjádi csa­patvezetőt. A Haza Szolgá­latáért Érdemérem ezüst fo­kozatát kapta Rédecsi Agnes kaposvári önkéntes munkás­őr. Tizenhatan Kiváló úttörő­vezető kitüntetést, tizenhár­mán dicsérő oklevelet kap­tak. Az úttörőmozgalom hat régi somogyi vezetője közül hárman a helyszínen vették át a jubileumi emléklapot, a többiek később kapják meg. Az emlékülés végén a résztvevők elénekelték a DlVSZ-indulót. Mesealakok a kiállításon Kaposvár a környék betegellátásáért Igazgatási átszervezéssel nyílt rá lehetőség, hogy a járás településein íz egész­ségügyi es szociálpolitikai munkát a kaposvári egész­ségügyi osztály irányítsa, s két ev tapasztalatáról adott számot a városi tanács vég­rehajtó bizottságának dr. Varjú Irén osztályvezető fő­orvos beszámolója. Tizen­négy közös községi tanács és két nagyközségi tanács mű­ködik a járásban; a lakos­ság száma ötvenhétezer. Huszonnyolc körzeti meg egy gyermeíkkörzeti orvos, több fogorvos, három böl­csőde és az öregek tizenkét napközi otthonának munká­ját hangolja össze a városi egészségügyi osztály. Leg­több esetben a helyi taná­csok közvetítésével valósul meg a város hathatós támo­gatása, irányító munkája. A helyi tanácsok többsé­ge igényli ezt; tanácsot kér, s munkájukra a folyamatos fejlődés jellemző — állapí­totta meg a jelentés. Az utóbbi években szép ered­ményeket értek el az egész­ségügyi alapellátás fejlesz­tésében Nagybajomban, Ka- darkúton, Taszáron, Szent- balázson és Simonján; a két nagyközségben égés zség ü « v i központ épült, a három kö­zös községi tanács székhe­lyén pedig korszerű orvosi rendelőket és orvoslakásokat adtak ét. Napközi otthont létesítettek az öregeknek Felsőmocsoládon és Kercse- ligeten, a VI. ötéves terv­ben Igáiban és Somogysár- don terveznek rendelőt, la­kával __ . . A z orvosi rendelők fölsze­reltsége általában tükrözi a helyi egészségügyi szolgálat igényességét, a körzeti or­vosok azonban sokszor éve­kig nem jutnak telefonhoz. Három községben és Nagy­bajomban még nem sikerült telefonnal fölszerelni a ren­delőt. A járásban — négy üres orvosi állás van — ezeknek • a betöltésére nagy gondot fordítanak. Mennyiben változott a já­rás betegeinek helyzete az utóbbi két év alatt? A je­lentésből kicsendül, 1 hogy javult az ellátás, és zökke- nömentesebb. Érvényesül a város kisugárzó hatása; az irányítómunka eredménye­ket hozott. A járás vala­mennyi településének a la­kossága — kivéve Kadarkút, Nagybajom, Igái és Somogy- jád fogorvosi körzeteit — a városi fogorvosi körzetekhez tartozik, s könnyebben meg­oldható egy-egy, a varoshoz, közel levő település körzeti orvosának a helyettesítese is. Taszár, Szentbaiázs, Simon- fa. Szenna; Kaposmérő és Kaposfő lakossága a hét vé­gén igénybe veheti a kapos­vári összevont körzeti ügye­leti szolgálatot. A feladatok között szere­pel á helyi tanácsokkal va-ló szorosabb együttműködés ki­alakítása, illetve fejlesztése. A korszerű betegellátás ér­dekében javítják a rendelők műszerellátottságát. H. B, Mézeskalács figurák, papírból, filcből készült mesealakok, festett tojások, agyag tárgyak, bőrből készült használati kel­lékek láthatók azon a kiállításon, amely a nemzetközi gyer­meknap alkalmából nyílt meg Marcaliban, az ifjúsági ház­ban, A város általános iskolásainak és a nagyszakácsi gyer­mekotthon lakóinak munkáiból összeállított tárlatot június 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Járási ifjúsági találkozót rendeznek vasárnap Len­gyeltótiban. A nagyszabású rendezvény túraúttal indul: a háromkilométeres szakasz bejárása után a résztvevők ingyenes belépőjegyet kap­nak. A találkozó helye a lengyeltóti Kék tó építőtá­bor lesz. Tizenhárom órakor az DTP előtti parkolóban gyülekeznek a fiatalok, on­nan indulnak a túrára. Meg­nyitót Takács József, a nagy­községi pártbizottság titkára mond. Tizenhat órától vidám vetélkedőt, cserebörzét, mo­dellező- és rádióbemutatót rendeznek, majd a kaposvári Fonómunkás Kis.szin.pad lép föl Slawomir Mrozek A nyílt tengeren című groteszk játékával. Ezt követően a Láma , együttes spanyol és dél-amerikai népzenét ját­szik. A igazdag program a boglárlellei filmklub bemu­tatójával, illetve diszkóval ér véget. A könyvhét somogyi ese­ményein íróik is részt vettek, találkozva az olvasókkal. Ma 15 óra 30 perckor a megyei könyvtárban Csalog Zsolt olvasóit várják. Az fró-szo- ciográfus művei: Tavaszra minden rendben lesz, Pa­rasztregény, Kilenc cigány, Temető, ősszel. Ugyancsak ma, Csurgón — a Csokonai művelődési központ rendezé­sében — a gimnázium lesz a színhelye Takáts Gyula szerzői estjének, melyet dr. Laczkó András, a Somogy főszerkesztője vezet. Ez 19 óraikor kezdődik. Keserű Ilona festő- és tér­alakító művész kiállítására kaptunk meghívót Barcsról. A Dráva múzeumban ma 17 óra 30 perctől lesznek lát­hatóak munkái. A pécsi szü­letésű képzőművész Martyn Ferenc tanítványa volt. Több országban szerepelt művei­vel, s dolgozott színházi dísz­let- és jelmeztervezőként is: Budapesten, Kecskeméten, Marosvásárhelyen. A kapos­vári színházbarátok még biztosan emlékeznek az Erdő című Osztrovszkij-komédia — Szőke István rendezése — színpadi díszletvilágára! Ugyancsak barcsi hír, hogy ma 10 és 14 órakor az Ál­lami Bábszínház együttese Furfangosok címmel két da­rabot mutat be: Tamási Áron Szegény ördög, illetve Weö­res Sándor Csalóka Péter című mesejátékát. Húsz. óra­kor a barcsi művelődési köz­pontban színházi est lesz. Tóth Miklós—Fényes 'Sza­bolcs—Romhányi József Me­sés parti című zenés játé­kában több társulat művé­szei föllépnek: Detre Annit" mária a Gyermekszínházból, Hacser Józsa a Tháliából, Horváth Ottó a Mikroszkóp Színpadról, Kokas László a Fővárosi Operettszínházból, Rózsa Sándor az Állami Ope­raházból és Rózsa Tibor a Csiky Gergely Színházból. A zenei vezető: Szilassy Nel­li. Holnap 18 órától peda­gógusnapi ünnepségre, illet­ve zenés családi estre kerül sor a . barcsi kulturális in­tézményben. Vasárnap pe­dig Bodnár Miklós diszkóra várja a fiatalokat. Egy elő­rejelzés: hétfpn az MSZBT- tagcsoportok találkoznak Barcson. A kaposvári Kill iám. György Ifjúsági és Úttörő Művelő­dési Központban ma 18 óra­kor a fiatal' dalosok klub­jának tagjai találkoznak. Ugyanitt egyébként 9-től a 28. belgyógyász-vándorgyű­lés zajlik. Itt rendezik meg szombaton a pedagógusnap megyei központi ünnepséget is, 10 órától. A gyerekrajzok kedvelői kiállításban gyö. nyörködhetnek az intézmény* ben; látható itt a nagyatádi szobrásztelep kisplasztika! kiállítása is. Naponta 8 és 18, vasárnap pedig 10 és 16 óra között tekinthetők meg. A Vörös Csillag moziban két filmet vetítenek: a ko­rai előadáson as ausztráliai Nyári rét című alkotás sze­repel. Eltűnik egy ^nár a tengerparti településen; az új pedagógus nyomozni kezd utána. Az emberek azonban bezárkóznak, s a „kíváncsi” tanárral furcsa események kezdenek történni... A má­sik film Bob Fosse — a Ka­baré nagyhírű rendezője — Mindhalálig zene című zenés, táncos alkotása, melyben a főhős rendező-koreográfus agyonhajszoltsága a téma. Itt hívjuk föl a figyelmet a televízió mai — 18 óra 25 perckor kezdődő — riport­filmjére, amelynek a címe Hurrái Hurrá! Hurrá! Vité- zy László, a- Békeidő rende­zője forgatta Igáiban. Témá­ja a nyolcadikosok pálya- választása. Az a rendező ter­ve, hogy még két filmet for­gat a dokumentumfilm sze­replőivel. Könyv a nemzetiségekről Anyanyelv kultúra Somogybán is kétnyelvű településjelzó tábla állítja meg az utazót egy-egy falu­nál : délszláv—magyar vagy német—magyar feliratok ezek.. Arra emlékeztetnek bennünket, hogy megyénk­ben nemzetiségi lakosság is él. Ezért olyan fontos kiad­vány számunkra a Kossuth kiadó újdonsága, a hézag­pótló könyv: Kővágó László Nemzetiségek a mai Ma­gyarországon című munká­ja. Meggyőződésem. hogy gyakorlati haszna is lesz ennek a kitűnő összegzésnek, mely történelmi, fogalmi, politikai, gazdasági-társadal­mi, nyelvi és kulturális ké­pét adja a kérdéskörnek. A Duna-medencé. illetve Magyarország lakossága tör­ténelmi viharok gubancoló szeleitől, közös sorstól Vált nemzetiségivé. A magyar po­litikai és gazdásági világat­lasz szerint Magyarország lakosságának 96,6 százaléka magyar és .1,4 százaléka — azaz 340 ezer ember — nemzetiségi; közülük német 1.6 százalék, szlovák 1,1 szá­zalék, román 0,2 százalék, szerb, horvát, egyéb 0,5 százalék. A szocialista nemzetiségi politika kialakítása hazánk­ban már 1944 végén meg­kezdődött; a Magyar Nemze­ti Függetlenségi Fruat deb­receni programja a Magyar Kommunista Pált tervezetet szinte szó szerint vette át: „A népköztársaság az állam területén élő összes nemze­tiségeket gazdaságilag, poli­tikailag és kulturálisan egyenjogúnak nyilvánítja. Biztosítja a nemzetiségeknek a közigazgatásban, az állami élet minden területén való részvételüket, egyenjogú és arányos képviseletüket a törvényhozásban és végre­hajtásban..." Világos, egy­értelmű és perspektívát Ígé­rő program volt ez. Sajnála­tos, hogy a felszabadulást követó három évben — fő­ként külpolitikai döntések miatt — nem valósulhatott meg. A magyarországi né­metek kitelepítése — gyak­ran a nem volksbundista be­állítottságú, sőt a Hifler-el- lenes mozgalom, a Hűséggel a Hazáért résztvevőinek el­távolítása az országból —, illetve a szlovák — magyar lakosságcsere egyoldalú el­indítása visszavetette a po­zitív előjelű program meg­valósulását. Farkas Mihály, az MKP nevében így foglalt állást: „ ... a Magyar Kom­munista Párt kezdettől fogva elutasította a lakosságcsere gondolatát...” Később a Ju­goszláviával mesterségesen „előállított” feszült viszony a délszlávok életét nehezí­tette meg hazánkba*. Az 1949 augusztus husza­dikén kihirdetett alkotmány a nemzetiségi politikának törvényes jogalapot a párt­program szellemében adott. Ebből idézünk, miként Kő­vágó László is teszi könyvé­ben: „A Magyar Népköztár­saság a területén élő min­den nemzetiség számára biz­tosítja az anyanyelvén való oktatást és nemzeti kultúrá­ja ápolásának lehetőségét.’’’ Alkotmányunk tehát olyan jogokat adott a hazai nemze­tiségeknek, amelyekre a bé­keszerződés nem kötelezte. Az alapelvek az ötvenes évek első felében ugyan a r.api gyakorlatban nem va­lósultak meg követ kez.ete.sen, mégis döntő fontosságúnak bizonyultak. A németek — csak' 1955-ben alakult meg a szövetségük — helyzete is tisztázódott, > beilleszked­tek a szocialista társadalom­ba. A történeti áttekintés szükséges volt ahhoz, hogy napjaink nemzetiségpoliti­káját átgondoljuk. E gyöke­rekkel rendelkező, mélyen emberi politika teszi lehető­vé, hogy a nemzetiségi la­kosság ma otthon érzi ma­gát Magyarországon. Szövet­ségeik vannak, képviselőket delegáltak az országgyűlés­be.. a tanácsi választások al­kalmával sokan közülük fe­lelőseivé váltak városuk­nak, falujuknak. Német, hor­vát, román nyelvű hetilapjuk tájékoztatja őket az ország­ban végbemenő változások­ról. Kultúrájúikról — s erre inspirálja őket a művelődés­politika — a képernyőn is tanúbizonyságot tettek min­den alkalommal. Német, szlovák, délszláv nemzelisé-' gű nagylemezeken jelentek meg dalaik. Az anyanyelvet irodalmi fokon nemzetiségi óvodákban, általános isko­lákban, gimnáziumokban sa­játíthatják el. Rendszeresen megtartott kongresszusaikon eredményekről számolnak be a küldöttek. E sorok írója — akár csak a lap többi mun­katársa — gyakran, és szí­vesen foglalkozik a Somogy­bán élő nemzetiségek életé­vel, munkájával, kultúrájá­val a lap hasábjain. Járt gazdagon berendezett nem­zetiségi tájházakban, mú­zeumokban, és ismer nemze­tiségi antológiákat, amelyek a Magyarországon élő. anya- nyelvükön író költőket, író­kat sorakoztatják fel. Nincs módunkban, hogy Kőhalmi Lászlő munká­jának minden fejezetével külön foglalkozzunk. Azt azonban szívesen írjuk le; a Kossuth Kiadó újdonsága is fontos mérföldkő azon az úton, melyet az a bizonyos 1944 végi debreceni prog­ram kijelölt. b. K SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents