Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-05 / 130. szám
A megyeszékhely vonzáskörében Környezetvédelmi világnap Napjainkban az emberiség legégetőbb gondja: a nukleáris háború veszélyének elhárítása. Ugyanakkor világ- probléma az élelmezési válság, az energia- és nyersanyaghiány, a demográfiai robbanás ás a környezetvédelem. Az emberiség a történelem folyamán gyakran követett el súlyos bűnöket a természeti kincsek kapzsi kiaknázásával, a természet rendjébe történő beavatkozással. Erre / emlékeztetnek bennünket a terméketlenné vált, elszikesedett talajok, a kopár karsztok és a sivatagok, a felhagyott külszíni bányák. A technikai forradalom, a gépesítés, az automatizálás, a kemizálás és a különböző technológiai folyamatok gyakran a levegő, a víz és a talaj szennyezésével, a biológiai egyensúly felbomlásával járnak. Száradunk neves tudósai, politikusai és publicistáinak helyenként drámai hangvételű prognózisai is Jól jelzik azt az ősz- szeütközést, amely az ember és környezete között kialakult. 1972. június 5-én az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciát hívott össze Stockholmba, s ott kormányküldöttségek vizsgálták meg a kialakult helyzetet és határozatokat hoztak a környezet további romlásának megfékezésére. Ott határozták el, hogy június 5-ét minden évben környezetvédelmi világnappá nyilvánítják. Az idei világnap alapgondolata: a vizek ét « vízminőség védelme. Hazánkban az első környezetvédelmi törvényt 1976- ban hagyta jóvá az ország- gyűlés. Eszerint a környezetvédelem emberközpontú tevékenység, fontos társadalom- és gazdaságpolitikai feladat, melyet a népgazdaság fejlődésével és erőforrásaival összhangban kell megvalósítani Napjainkra kialakult és a követelményeknek megfelelően fejlődik a környezetvédelem állami és társadalmi szervezetének rendszere. A környezetvédelem elsősorban állami feladat. A gyakorlati megvalósulás azonban csak széles körű társadalmi összefogással érhető el. A Minisztertanács a múlt évben jóváhagyta az országos környezetvédelmi koncepciót és követelményrendszert, amely hosszabb távra meghatározza a környezet minőségének fenntartásával kapcsolatos követelményeket. A Somogy megyei tanács Is kialakította a VI. ötéves tervre vonatkozó terveit, mely a helyi sajátosságokra épül. Eszerint kiemelt feladatunk a Balaton vízminőségének védelme, az erre vonatkozó minisztertanácsi határozat végrehajtása. A megyei tanács már az elmúlt tervidőszakban az Ívóvízellátás lemaradásainak felszámolását tűzte célul. Ma a megye lakóinak csaknem 70 százaléka részesül közműves vízellátásban. A Balaton déli partján valamennyi településen vezetékes ivóvízellátás van. A múlt évben befejeződött a Fonyód —Kaposvár közötti regionális rendszer építése, amely ötezer köbméter ivóvizet szállít Kaposvárra. 241 településünk közül 121-ben azonban nem megfelelő az ásott kutak vízminősége. Ezeken a településeken mintegy 76 ezer lakos él. Az egészséges vízellátás biztosítására 1990- ig program készült. Az elmúlt ötéves tervben 22 településen, a VI. ötéves tervben pedig 49 helyen épülnek meg az egészséges ivóvizet biztosító vízművek vag’yköz- kutak. A fennmaradó településeken átmenetileg tartályos vagy palackos ivóvíz- ellátást biztosítunk. A szennyvízelvezetés és -tisztítás állapota jóval rosz- szabb Somogybán. Jelenleg csak a városokban és hat községben van szennyvízelvezető csatorna és ehhez kapcsolódó tisztítómű. A növekvő szennyvízmennyiség fokozott feladatokat ró ránk. A legsúlyosabb gondot aBa- laton-part csatornázása és szennyvíztisztítása okozza. A déli parton a csatornahálózatba bekapcsolt lakások és üdülők aránya mindössze 24 százalékos. A VI. ötéves tervben csak igen szerény javulás várható. A Balaton-partJ gondok megoldására regionális terv készült, mely a déli parton három régióval számol. Az első a siófoki rendszer, amely Balatonszárszótól Siófokig gyűjti össze a szennyvizeket, és vezeti a siófoki telepre. A második a fonyódi rendszer, Fonyódtól Baiatonőszö- dig. A térség legkritikusabb pontja Boglárlélle. Ezért a VI. ötéves tervben e térség szennyvízelvezetése és a tisztítókapacitás bővítése oldódik meg. A harmadik régió a keresztúri rendszer Béla- teleptól Balatons zentgyörgyig. Ez a legkevésbé közművesített területe a Bala- ton-partnak. A szennyvíz- tisztítás és -elvezetés tanulmányterve elkészült, a vízügyi társulások szervezése folyik. A megye legnagyobb ipari szennyvízterhelése a Kapos vízgyűjtőjét éri, az összes ipari szennyvíz 75 százaléka Ide ömlik. A kaposvári régi szennyvíztelep a rekonstrukció után is túl van terhelve. A vízügy legnagyobb VI. ötéves tervi beruházása a kaposvári új szennyvíztelep üzembe helyezése. Vizeink mezőgazdasági eredetű szennyeződése elsősorban az állattartásból származó hígtrágya nem megfelelő kezeléséből származik. Elhelyezése nincs megoldva, pedig különösen nagy kárt okozhat a Balaton vízminőségében. A vegyszerek használata, a talajból kimosódó és az élő vizekbe jutó nitrogén és foszfor környezeti veszélyt rejt magában. A Balaton vízgyűjtőjén a megyei köjál és a növényvédő állomás ellenőrzése fokozódott. Szigorították a növényvédő szerek felhasználásának hatósági előírásait, korlátozták bizonyos növényvédő szerek alkalmazását A bioszféra védelme csak nemzetközi együttműködéssel valósulhat meg. Hiába oldja meg ugyanis bármelyik állam a maga határain belül levegőjének, vizeinek tisztaságát, ha szomszédai nem tartják be a környezetvédő óvintézkedéseket. Hazánk folyót túlnyomórészt határainkon túlról érkeznek, nem lehet tehát közömbös a környezetvédelmi nemzetközi összefogás, az együttműködés. A környezetvédelmi világnapot mementónak szánta az ENSZ, hiszen „földünk csak egy van...”, és ha ezt beszennyezzük, tönkretesszük, az emberiség léte kerülhet veszélybe. Dir. Tarján Lászlóné megvet környezetig természetvédelmi titkár Kitüntetés és oklevelek • Az Országos Környezetvédelmi Hivatal elnöke a környezetvédelmi munkában végzett sok évi munkája elismeréséül a Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetés ezüst fokozatát adományozta Keresztúri Jánosnak, a Kaposvári Városi Tanács ÉKV- osztálya vezetőjének. A környezetvédelmi világnap alkalmából Somogybán hét vállalat — a KPM Közúti Igazgatósága, a Nagyatádi Konzervgyár, a Fűszert, a siófoki Csepel-üdülő, a Mahart Balatoni Üzemigazgatósága, a Délviép és a Videoton tabi gyára — kapta meg a SZOT oklevelét a Rendet, tisztaságot a munkahelyeken című akcióban való eredményes részvétel elismeréseként. A kitüntetett vállalatoknál nagy gondot fordítottak a környezet szépítésére, védelmére, a parkosított területek ápolására; fák, díszcserjék és virágok ültetésére, füvesítésre, a rendre, a környezet tisztaságára. BAUXIT IHARKÚTRÓL Csaknem félmillió tonna Jó minőségi nyersanyagot küld a feldolgozóüzemekbe az idén a Bakonyi Bauxitbánya-vállalat az iharkáti külszíni fejtésről. Képünkön: a 4-es lencsétől ki a b&uxitot IMIHoto —. Rozsát Sanda? felveteUj A gyarapodás ellentmondásai A megyében — Siófok mellett — Kaposváron alakult ki a legnagyobb feszültség a lakásigények és kielégítésük között. Ez a kedvezőtlen helyzet a 6. ötéves tervben is csak kis mértékben javul. Ezért fontos feladat a városkörnyék népességmegtartó szerepének növelése. Annak elérése, hogy 15—50 kilométeres körzetben szívesen telepedjenek le a fiatal családok. Ez a tanácsokra fokozott feladatot ró mindenekelőtt a családiiház-építés feltételeinek megteremtésében. Hogyan készülnek fel a községek a máris jelentkező és várhatóan egyre nagyobb igények kielégítésére? — Szeretnék családi házat építeni a községükben — állítottam be Tódor Györgyhöz, a kaposmérői tanács elnökéhez. Igényemet hivatalos komolysággal fogadta, és egyáltalán nem lepődött meg szándékomon. Később megtudtam: valóságos érdeklődők Is megkeresték már Kaposvárról, köztük orvosok és más értelmiségiek. Egyelőre azonban nekik sem tudott mást válaszolni, minit amilyen feleletet én kaptam: — A Jövő év tavaszán lehet válogatni a telkekben. Azt már Tóth Lászlóné vb-titkártól tudtam meg, hogy az elmúlt másfél évtized alatt 250 házhelyet alakítottak ki és értékesítették. Ezáltal a lakások száma — figyelembe véve a bontásokat is — osaiknam negyven százalékkal nőtt. Tetszető« községrész alakult ki a főútvonal és a vasút között. Az idén Ismét 68 telek bérbeadását készítik élő. Éppen a minap jártak náluk ebben az ügyben az OTP-től. — Valamennyinek akad gazdája? — Minden bizonnyal. Az érdeklődés legalábbis ezt mutatja. — Nem Idegenkednek az építkezők az új igénybevételi formától? — A tulajdonszerzési érzés a fiataloknál már nem annyin-e erős, hogy visszatartaná őket építési szándékuktól. Hiszen a tartós használatba adás rendkívül kedvező. Illeték nem terheli. A legújabb rendelkezések szerint a bérleti díjnak a korábbi ötven százalék helyett csak harminchárom százalékát kell befizetni, az igénylők a fennmaradó összegre nyolcéves hitelt kapnak. — Kaposmérő — a megye- székhely közelsége miatt — a kaposvári járás legdinamikusabban fejlődő községe. Azt hiszem, öröm ez a tanács vezetőinek. — Természetesen örülünk a gyarapodásnak, hiszen minden községi vezetőnek ez a legfontosabb célja. Csakhogy ennek súlyos ellentmondásai vannak. A házhelyek kialakításának mindenekelőtt kisajátítási feltételei vannak. Ez pedig a mai árakat figyelembe véve súlyos összegeket kíván, a vele járó hercehurcáról nem is beszélve. Számításaink szerint erre a célra nem lesz elegendő az az összeg, melyet hasonló számú telek értékesítéséért kaptunk az elmúlt években. Az így megszerzett kertvégek negyede kötelezően közterület marad, melynek értékét a közművekéhez hasonlóan nem lehet beépíteni a telekhasználati díj árába. Bár itt sem terheljük meg az építkezőket új kút fúrásának, transzformátor építésének a költségeivel, márpedig ezek nélkül nem tudunk területet feltárni. Továbbá az új házakba többnyire fiatalok költöznek, akik gyermekeiket óvodába szeretnék járatni. Igen ám, de miből építjük meg az újabb és újabb termeket? A mostanit, amely szerkezetileg ugyan alkalmas a bővítésre, társadalmi összefogással alakítottuk ki, amiről persze ezután sem akarunk lemondani, de ez önmagában kevés. Hiszen a laikoáság többsége Kaposváron dolgozik, az ottani üzé- meket gazdagítja, és azok adózása révén a város fejlődéséhez járul hozzá. Marad itthon a községfejlesztés meg az adó. Igen ám, de az új házak után 25 évig egyiket sem kell fizetniük az új tulajdonosoknak! Azt hiszem, kissé érzékeld a gondjainkat. És akkor még nem is beszéltem az orvosi rendelő állapotáról, amely előtt az utcán várakoznak a betegek, az iskolai tornaterem hiányáról, meg a legfájóbbról: arról, hogy nincs semmiféle közművelődés» hasznosítású épületünk, továbbá egy elfogadható, aa átmeneti forgalmat is kielégítő kisvendéglőnk. A jóformán egy szuszra feltárt helyzetkép kissé valóban csökkentené a kedvemet, ha építkezési szándékom komoly lenne. Az a lelkes* bizakodás azonban, amellyel Kétnyári János műszaki előadó becipeüte a terjedelmes, lécfalra, erősített térképet az új, két ütemben kialakítandó utcáról, majd az elképzelt, több hasznosítású közintézmény tervét, és elmagyarázta az egyes helyiségek szerepét, olcsó megöl- . dásának lehetőségét, bizonyára megerősítene elhatározásomban. De azért nézzünk meg még néhány környékbeli községet, hátha kedvezőbb körülményekkel biztatnak. (Folytatjuk) Paál László Szemléletet változtató módszerek A vezetők munkájáról — vezetők nélkül Regionális tanácskozást rendeztek Kaposváron A vezetés színvonalának emelése gazdasági fejlődésünk egyik kulcskérdése. Hazánkban — becslések szerint — 300 ezer ember tölt be a gazdaság különböző területein vezetői beosztást. A hasonló munkakörökben dolgozók fölkészültsége, tevékenységük kereteit meghatározó jog- és hatáskörük vállalatonként különböző. A vezetési színvonal emelése érdekében minden gazdálkodó egységnél van tennivaló. E munka során hasznosítha- tóak a másutt szerzett tapasztalatok — még akkor is, ha a módszert nem lehet lemásolni, hanem a helyi viszonyokra megfelelően alkalmazni kell. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság vállalta a tapasztalatcserével, a másutt1 kipróbált módszerek elterjesztésével kapcsolatos feladatot. Tegnap Kaposváron a városi tanács nagytermében regionális tanácskozást tartott. Mint dr. Bérezi Gyula, a szervezet főtitkára elmondta — változatlan tematikával — ez már az ötödik tanácskozás az ország különböző területein, és azt a' célt szolgálja, hogy közkinccsé tegye a kipróbált vezetői iskolák tapasztalatait — azért, hogy egyes elemeit ki-ki a saját területén hasznosíthassa. A tanácskozáson — amelyen részt vett Papp János, a városi pártbizottság titkára, Horváth László, a városi tanács általános elnökhelyettese és dr. Orosz László, ez MTESZ titkára is — öt vállalat tapasztalatait ismerhették meg a résztvevők. Bállá Károly, a székesfehérvári Ikarus gyár igazgatóig g gyár vezetési színvonalának felülvizsgálatát célzó módszert és az ennek alapján kidolgozott továbbfejlesztési intézkedéseket ismertette. Tanulságos fölmérésük tapasztalata: a gyár vezetőinek képessége nem rossz, megvan az alapjuk a fejlődésre, de az is kiderült, hogy ismereteik hiányosak: a szakmai fölkészültség mellé a szervezési és vezetési ismereteket bővíteni kell. Dr. Husz- thy Ferenc, az Egri Dohánygyár műszaki igazgatója elgondolkoztató adattal kezdte ismertetőjét a vezetői munka korszerűsítése érdekében tett intézkedésekről: a szak- irodalom szerint egy üzemben a hibák 70—75 százaléka vezetői hiányosságokból származik. A jó munka feltételeként a megfejelő anyag-, a gép- és szerszámellátást, valamint a szakmai fölkészültséget jelölte meg. Ezeket pedig csak a vezetők tudják biztosítani. Ehhez azonban egységes szemléletre, megfelelő jog-’ és hatáskörre, nem utolsósorban pedig fölkészültségre van szükség. Az út, amelyet e célok érdekében tett a gyár, nem volt könnyű, az eredmény azonban kézzel fogható. Dr. Schmidt Tibor, a Dunai Vasmű gazdasági igazgatója is a hatáskörök decentralizációjának módszerét, az alsó szintű vezetők munkáltatói jogkörének kiterjesztését tartotta a legfontosabb feladatnak. A feltételeket azonban ehhez a gyár vezetőinek kell biztosítaniuk. Három-négy éve intenziven foglalkoznak épp ezért a művezetők és üzemvezetők gazdasági, jogi, pénzügyi, bér- és munkaügyi, beruházási, sőt számviteli ismereteinek gyarapításával. Az oktatás eredménye millió forintokban mérhető. Érdeklődésre tartott számot Horváth Mihálynak, a győri Rába főosztályvezetőjének előadása a gyáron kívüli és belüli munkaerő-átcsoportosítások előkészítéséről, végrehajtásáról, valamint Réder Bélának, a Magyar Hajó- és Darugyár gazdasági igazgatójának ismertetője a DH-munkamód- szer továbbfejlesztéséről és a vezetési segédeszközök alkalmazásáról. Az előadások anyagát egyébként a résztvevők kiadvány formájában is megkapták. Csak éppen kevés volt a résztvevő. Négy megyébe küldték el a meghívókat, s három megyéből összesen 56 írásbeli jelentkezés érkezett. A vállalatok — oktatási költségeik terhére — befizették a személyenkénti 200 forintot. A tanácskozás megnyitásakor mégis csak huszonhármán ültek az asztalok mellett. Késve még ketten .érkeztek. Hiányzott több megyei nagy- és középvállalat vezetője, bár előre jelezte részvételét. Pedig hát a másutt összegyűlt tapasztalat hasznos lehet nálunk is. Hiszen — dr. Bérezi Gyula fogalmazott így — a vezetői munka rekonstrukcióját nem lehet tovább halasztani: új stílusra, módszerre van szükség. Ezt pedig meg kell (keltése) tanúin! Dr. K. I. SOMOGYI NÉPLAP J
