Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-25 / 147. szám

ÄRA,* 1,40 Fl fiz ország pénztárcája Régi hagyomány, hogy az országgyűlés ilyenkor nyár elején betekint az ország pénztárcájába: a képviselők megtárgyalják, elfogadják a Magyar Népköztársaság elő­ző évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló törvényja­vaslatot. Az idén — ezúttal első alkalommal — még egy terjedelmes, nem könnyen emészthető előterjesztés ke- > rül a képviselők asztalára: a tanácsok középtávú pénzügyi tervének végrehajtásáról szó­ló jelentés. A tavalyi költségvetés vég­rehajtását vizsgálva öröm­mel állapíthatja majd meg az országgyűlés, hogy folyta­tódott a külkereskedelmi egyensúly javuló irányzata, s bár némileg csökkenő nem­zeti jövedelem mellett és szerény mértékben, de nőtt a lakossági fogyasztás. A reá­lis helyzetmegítéléshez fel­tétlenül hozzátartozik azon­ban, hogy a sokat emlegetett népgazdasági egyensúly ja­vításának a termelésben rej­lő lehetőségei a szükséges­nél, s a lehetségesnél — las­sabban bontakoznak ki. 1980-ban a termelés nemhogy a tervezett 3—3,5 százalékos növekedést, hanem még az 1979. évi színvonalat sem ér­te el. Az országgyűlés elé kerülő jelentés megállapítja, hogy a termelés összetételében, a termékszerkezet változtatá­sában számos területen ta­pasztatni előrelépést. Meg­nyugtató. hogy egyre több vállalatnál, gazdálkodó egy­ségnél a mennyiségi növeke­dés helyett a jövedelmező­ség lesz a központi kérdés, a fő cél. A külkereskedelmi mérleg kedvező alakulását jelentősen segítette a mező- gazdaság jő kemyérgabona- ternaése és az élőállat-értéke­sítés: mindez lehetővé tette a külpiaci konjunktúra kihasz­mlnlÁAÓi' Az ország jelenleg} gazda­sági, pénzügyi helyzetének alapos elemzése természete­sen a parlamenti ülésszak feladata lesz majd: néhány kérdésre azonban már most érdemes fölhívni a figyel­met. Mint ahogy ezt maguk a képviselők is megtették az országgyűlést megelőzően, a napokban tartott állandó bi­zottsági üléseken. Többen elemezték például a beruházási helyzet és a készletgazdálkodás további javulásának lehetőségeit. A vitákon sok szó esett a la­kásépítésről — tavaly orszá­gosan a lakosság csaknem minden tizedik forintját la­kásgondjának megoldására fordította —. s ezen belül is a magánerős építkezések tervszerűbb, szervezettebb támogatásáról. A képviselők az ország gazdasági helyzeté­be vetett bizalom jeleként értékelik azt a tényt, hogy 1980-ban a lakossági taka­rékbetétállomány további csaknem 10 milliárd forinttal növekedett Az országgyűlés tagjai elő­re informálódtak a tanácsok 1976—1980. évi középtávú pénzügyi tervének végrehaj­tásáról is. A népképviselet és az államigazgatás helyi szer­vei az elmúlt öt évben ösz- szesen több mint 435 milli­árd forinttal gazdálkodtak. A tanácsok saját bevételeikből több mint 7 milliárd forint­tal növelték költségvetési ki­adásaikat, s ezeket az össze­geket elsősorban épületek, utak, hidak felújítására, va­lamint a terven felül létre­hozott gyermekintézmények működtetésére fordították. A tanácsok fejlesztési alapja a vállalatoktól és más szervektől kapott pénz­összegekkel öt év alatt több mint 18 milliárd forinttal egészült M. Az együttműkö­dés a társadalompolitikai szempontból legfontosabb fejlesztések megvalósítását szolgálta. így ezeket az ösz- szegeket a tanácsok főleg la­kások, közművek, óvodák, bölcsődék építésére, valamint a szakmunkásképző intézetek fejlesztésére használták fel. A tanácsok saját fejlesztési alapjaikból öt év alatt mint­egy 20 milliárd forintot ad­ták át különféle gazdálkodó szerveknek. Ebből az összeg­ből új közműberuházások valósultak meg, korszerűsö­dött a tömegközlekedés, bő­vült a kereskedelmi hálózat, fejlődött a sütőipar, nőtt az építőipar teljesítőképessége. A tanácsi fejlesztések eredményei közismertek: Magyarországon az elmúlt öt évben a tervezettnél is több. összesen 453 ezer új la­kás épült. A 100 lakásra .ju­tó családok száma a főváros­ban 122-re, országos átlag­ban pedig 108-ra mérséklő­dött, a komfortos lakások aránya 51-ről 66 százalékra nőtt. Közműberuházásokra a tanácsok csaknem 19 milli­árd forintot költöttek, a víz­termelő kapacitás több mint 1 800 ezer köbméterrel nőtt és 7300 kilométer hosszúságú ivóvíz-vezeték épült ki az országban. így lehetővé vált, hogy a tavalyi év végén már a lakosság 75 százaléka köz­műves ivóvíz-ellátásban ré­szesüljön. A parlamenti ülésszak az eredmények elismerése mel­lett nyilván a tanácsi gaz­dálkodás hiányosságaival is őszintén szembenéz majd. így példáiul azzal, hogy a tervezettnél kevesebb kórhá­zi ágy, bölcsődei és diákott­honi hely létesült. Természe­tesen egy ötéves tervet nem lehet mereven értelmezni, az elképzeléseknek rugalmasan igazodniuk kell a végrehaj­tás során utóbb felmerülő tényleges, jogos társadalmi igényekhez. Márpedig ha va­lamelyik területen az erede­tileg tervezettnél nagyobb anyagi befektetésekre van szükség, ez más fejlesztési ágazatokban óba tat lan u] le­maradást idézhet elő a terv- szjámokhoz képest. A tapasz­talatok szerint azonban a lemaradásokban más ténye­zők — mint például a beru­házások nem kellően meg­fontolt előkészítése — is sze­repet játszottak. A tanácsok gazdálkodásá­val, fejlesztési politikájával kapcsolatban a bizottsági üléseken több képviselő bí­rálta a túlzott városcenitri- kusságot. Már az ötödik öt­éves terv megfogalmazásánál is fontos célja volt a terület­fejlesztési elképzeléseknek a kisebb települések alapellá­tásának javítása. Ez azonban nem történt meg kellő mér­tékben. Bár 1976 és 1980 kö­zött a megyék központi költ­ségvetési ráfordításai a ko­rábbinál lassabb ütemben növekedtek, a helyi — köz­ségi, városi — tanácsok pe­dig valamivel több pénzhez jutottak, az arányeltolódás mértéke még nem kielégítő. Ennek következménye pél­dául, hogy a községek népes­ségmegtartó-képessége alig javult. Talán ennyi ízelítő is elég annak érzékeltetésére, hogy lesz miről vitatkozni, véle­ményt mondani az ország- gyűlés nyári ülésszakán. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszter- tanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváha­gyólag udomásul vette Mar­jai József miniszterelnök-he­lyettes beszámolóját a kö­zelmúltban a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásáról, valamint a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság budapes­ti ülésszakáról. Megbízta a gazdasági bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedési ter­vet az ülésszak határozatai­nak végrehajtására. A Minisztertanács áttekin­tette a vállalati jóléti és kulturális alapok képzésének és felhasználásának tapasz­talatait. Megállapította, hogy az 1976 óta működő rend­szer bevált, az alapokban rendelkezésre álló összeg évről évre dinamikusan nö­vekedett, s tavaly elérte a 7,3 milliárd forintot. Az év­vényben lévő szabályokat a rendszer alapjainak érintet­lenül hagyása mellett, a Mi­nisztertanács állásfoglalása szerint úgy kell továbbfej­leszteni, hogy több lehetőség nyíljon a jóléti ellátásra for­dítható összegek ésszerűbb elosztáséira és fefhasaiálásá- ra,' Bemutatkozó látogatás Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Ap­ró Antal, az országgyűlés el­nöke bemutatkozó látogatá­son fogadta Búi Tan Linh-t, a Vietnami Szocialista Köz­társaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét. Munkatársunk jelenti a fővárosból Ütést tartott a Minisztertanács A vállalati jóléti alapok ésszerűbb felhasználásáréi, a kutatómunka fejlesztéséről A kormány — a tudomány- politikai bizottság javaslata alapján — az országos kö- zéptávú kutatási-fejlesztési tervet „Az egységes szociál­politikai koncepció fejleszté­sét szolgáló kutatások” című programmal egészítette ki, a kutatások irányítására a Ma­gyar Tudományos Akadé­miát kérte fel. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a felsőoktatási intézmények kutató-fejlesztő munkájának helyzetéről szóló jelentést. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Miniszterta­nács, a kormánybizottsá­gok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1981. évi második félévi munkatervét. (MTI) Épül a kikötő Vosztocsnijban — ez lesz a Szovjet­unió legnagyobb ilyen létesítménye. Az új kikötő a Bajkái— Amur vasúti fővonal végállomásától néhány száz kilométer­re délre van. Tizenhét olyan különleges átrakókomplexumot építenek itt, ahol egy év alatt 35 millió tonna terhet lehet átrakni. Képünkön: Japánból érkezett csöveket rakodnak a kikötőben. de nem jelentkeznek ennyi­en. A KISZ-nek az az állás­pontja, hogy szigorúan be kell tartani az önkéntesség elvét, a jelentkezéskor az iskolák ne gyakoroljanak semmiféle „nyomást”, a fia­talokra. Változik az idén a jutal­mazások rendje, amely a ko­rábbi években sok vitára adott okot. Mindenütt a jó szervezésre törekszenek: ez­zel ösztönözni kívánják a gazdaságokat és a diákokat egyaránt. A naponta megter­melt összegből az üzemelte­tők 50 forintot vonnak le személyenként, a többi a ju­talmazási alapba megy. Ezt a pénzt a brigádok teljesít­ményük arányában kapják meg és a tagok döntik el, hogy a közösségben ki érde­mel többet. Az itt keresett pénz egyébként teljesen a diákokat 1 illeti, semmiféle célra nem kell fölajánlani. A napi hat óra munka, mellett bőven jut majd idő a szórakozásra, kikapcsoló­dásra. A MÉM filmeskocsi­ja sorra fölkeresi — kisfil- mekből összeállított műsorá­val — a mezőgazdasági tá­borokat, s a diákok többek között olyan neves együtte­sek zenéjében is gyönyör­ködhetnek, mint a 1Ó0 Folk Celsius vagy a Benkó-dixi- lend. Az idén is több külföldi diák érkezik hazánkba cse­retáborozásra — s ezt a magyar fiatalok is viszonoz­zák. Például bolgár, NDK- beli, csehszlovák diakok jön­nek hozzánk két-három hét­re, s 160 francia, 40 dán meg más nyugati országból még mintegy száz egyetemista tölti vakációja egy részét hazánkban. A munka mellett lehetőség nyílik a magyar fiatalokkal' való eszmecseré­re és vitákra. A népek jobb megismerését szolgálja a Hartán nyíló . nemzetközi eszperantó tábor is. t. J. ötvenhatezer fiatal vállal munkát ezen a nyáron, két­hetes turnusokban, 103 köz­ponti szervezésű építőtábor­ban. Erről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Márton József, a KISZ KB építőtá­borok bizottságának titkára. Huszonnégy évvel ezelőtt hozta létre a KISZ az első építőtáborokat, amelyek mel­lett most már a megyei bi­zottságok, valamint az egye­temek és főiskolák is meg­szervezik a fiatalok nyári munkáját. Június 28-tól augusztus 22-ig -kéthetenként váltják egymást a turnusok; a munkaidő napi hat óra. Főként a mezőgazdaság kí­nál munkalehetőséget: öt­vennégy állami gazdaságban,' tizennyolc termelőszövetke­zetben szerveznek építőtá­bort, s emellett jelentős még a konzervipar 12 gyára is. A szakmunkástanulók — csak­nem háromezren — kilenc építői pari, valamint a szán- tódi ■ erdészeti szaktáborban vehetnek részt. Ezeken a helyeken gimnazistákkal dol­goznák együtt. Valamennyi tábort olyan helyre „telepítették”, ahol a gazdaságoknak, vállalatok­nak szükségük van. a fiata­lok segítségére. A kereslet még mindig nagyobb, mint a kínálat: a gazdálkodó szer­vek összesen 73 ezer fiatalt tudnának foglalkoztatni — A tervezettnél egy évvel korábban Termel a nagyegyházi bánya Szerdán megkezdték a fo­lyamatos széntermelést a nagyegyházi új bánya front­fejtésén. Egyetlen gombnyo­mással működésbe hozták a 3000 méter hosszú föld alatti szállítórendszert, s néhány percen belül felszínre került a bánya első terméke, a jó minőségű eocénkorú barna­szén. A jelentős esemény alkal­mából rendezett ünnepségen megjelent és felszólalt Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Az ünnepség részvevőinek bemutatták a bányaüzem számos új létesítményét, majd munkásgyűiést tartot­tak. Szónoka Kapolyi László ipari államtitkár volt. Töb­bek között elmondotta, hogy a bányaóriás építői négy éven át megfeszített tempó­ban dolgoztak, hogy mielőbb megkezdhessék a szénterme­lést. A nagyegyházi üzem lesz az ország első olyan bányá­ja, ahonnan a szállító be­rendezések nemcsak szenet, hanem bauxitot is a fel­színre hoznak majd. Havasi Ferenc felszólalá­sában a Központi Bizottság nevében gratulált a banya tervezőinek és építőinek. Kü­lön szólt a szovjet szakem­berek munkájáról, akik kor­szerű technológiával, gépek­kel és szaktanácsokkal is se­gítették a bányaépítést. VILÁG PROLETÁ-RJAI, EGYESÜLJETEK ! SOMOGYINÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI B I 2OTTSÄGÁNA K LAPJ A > r XXXVIT. évfolyam, 147. szám * 1981. június 25., csütörtök Vasárnap nyitnak az építőtáborok

Next

/
Thumbnails
Contents