Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-24 / 146. szám

JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA ÉJJEL ÖLTÖZTET. NAPPAL VETKÖZTET Furcsa francia ruhák Kisebb lett és egyben na­gyobb lett. Ahol már nem lehetett levenni belőle, ott hozzátettek. Az idei nyár fürdőruháira a sokoldalúság jellemző. A tervezők felta­lálták a táncfürdőruhát és a sétálód resszt. Ennek megfe­lelően újra hódit az egy ré­szes, amely lehet „rejtel­mes”, mert inkább csak sej­tet, mint láttat, és lehet „verseny stílusú”, amely az OTTHON ÉS CSALÁD úszónők konzervatív fürdő­ruháira emlékeztet. A kü­lönbség csupán az, hogy emezen mély dekoltázs van elöl vagy hátul, és fodorral is díszíthetik, hogy a nőies­séget hangsúlyozza. A mini mind mai'adt, de kiegészítő elemekkel társult. Így, a tánctrikóhoz hasonló, színes övvel díszített fürdő­ruhák, amelyek pamutból vagy jersey-ből készülnek, a kiegészítőkkel, változtatás nélkül, nappali viseletnek is használni lehet. Sőt, néhány kombináció azt is lehetővé teszi, hogy esti öltözékként is használ­juk. Elegendő hozzá egy nadrág vagy mintás kelme a vállon, derékban átkötve, mindenféle színvariációk­ban. Viselhetünk hozzá há­zilag is készíthető rafia­szatyrokat, táskákat, öveket, színes gyöngyökkel díszítve. Öltözékünk azonban csak egyéni találékonysággal pá­rosítva, ötletekkel fűszerezve érdekes. És ebben a fran­cia nőknél soha nincs hiány. R. Sz. J. Terepjáró kisautó Évről évre növekszik a terepjáró gépkocsikat gyártó cégek száma, egyre újabb típusokat bocsátanak ki, és mind többet adnak el belő­lük. A nemrég csaknem ki­zárólag katonai célokra használt járművek ma a mezőgazdaság, az erdőgaz­daság, az építőipar egyre megszokottabb munkaesz­közei. Vannak köztük spe­ciális személyautók éppen úgy, mint nehéz tehergépko­csik és tehervontatók. A te­repjáró személyautókkal szemben támasztott általá­nos követelmény az, hogy biztonságosan közlekedje­nek minden olyan terepen, ahol emberek gyalog még közlekedni tudnak. Ehhez meg kell maradniuk a lágy, laza talaj felszínén is, tehát a kerék által a talaj terü­letegységére átadott terhe­lést (talajnyomást) a lehető legkisebbre, a gyalogos cipő- talpán átadódó terhelés mértékére kell csökkenteni. Ám a talaj gyakran nem­csak sáros, süppedő, hanem emellett dimbes-dombos, ár­kokkal és gödrökkel tarkí­tott is. Ha a kerekek a ta­laj egyenetlenségeit nem jól követik, egyik-másik kerék akár a levegőbe is emelked­het,, vagy ha ezt nem is te­szi, mind terhelés, mind vonóerő átvitelére alkalmat­lan helyzetbe kerülhet és ezzel elakadás veszélyét fo­kozhatja. Ezért laza talajon, homokbuckákon is az a jár­mű a jobb terepjáró, ame­lyik a talajegyenetlensége­ket az egyes kerekek terhe­lésének viszonylag kis vál­tozásával, de mindenképpen talajon maradó kerekekkel A világpiacon tehát az „alig terepjáróktól” a „min­dentudó” változatokig sok­féle típus megvásárolható. E két szélsőséges «megjelölés közötti kategóriájú a Daim­ler—Benz és a Steyr—Daim­ler—-Puch cégeknek a ké­pünkön látható konstrukció­ja, amely dízel- és benzin- motoros változatban egy­aránt készül 48 és 88 kilo­watt közötti teljesítmények­kel. A differenciálzárral összkerékimeghaj tásúvá te­hető, szervokormányos ko­csi közúton és terepen egy­aránt használható. követi. Az üzemi balesetekről Az üzemi baleset fogalmát a jogszabály így határozza meg: „A dolgozót a foglalko­zása körében végzett munka közben vagy azzal összefüg­gésben ért olyan egyszeri külső hatás, amely a dolgo­zó akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rö­vid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést, vagy más egészségkárosodást, illetőleg halált okoz”. A megyében tavaly össze­sen 10 dolgozó szenvedett halálos, 16 csonkulásos üze­mi sérülést. Az előző 4 év­ben a halálos balesetek szá­ma nem változott, a cson­kulásos baleseteké hullámzó volt. A halálos balesetet szenvedettek fele, a csonku­lásos balesetek 40 szá­zaléka 20—30 év közötti dol­gozó volt. Az arány a fiatal korosztály fegyelmezetlensé­gét, gyakorlatlanságát tük­rözi. A munkavédelmi okta­tásra tehát nagyobb gondot kell fordítani. 1980-ban a halálos balese­tek közül hét a közlekedés során (gépjárművel) történt. Képzettség szerint elemez­ve a halálos baleseteket, megállapítható, hogy azok felét gépkocsivezető, illetve -rakodó szenvedte el. A köz­lekedési szabályok megsze­gése miatt öt esetben fordult Bál' manapság kiváló kész tésztákat lehet vásárolni, so­kan ragaszkodnak a maguk gyúrta házi tésztákhoz. Aki pedig kezdő, annak bizony a tésztagyúrást is jól meg kell tanulnia. A kellő mennyiségű lisz­tet átszitáljuk, és a gyúró­deszka közepére halmozzuk fel. A dombocska közepére kezünkkel kis mélyedést vá­junk. Ebbe ütjük bele a to­jást, kis sót teszünk hozzá, majd kevés vizet úgy, hogy job kezünkkel már lassan a liszt közé is keverjük. Soha­se öntsünk egyszerre sok fo­lyadékot bele. mert lágy le­het, ha meg folyton lisztet- kell hozzápótolni, túl sok tésztánk lesz. Mikor jobb kezünkkel elkevertük a to­jást, vizet és lisztet, és érezzük, hogy éppen kellő nedvesség van benne, azaz gyúrható, nem pancsos, ak­A , deréktáji fájdalmak elég gyakran elvezetnek az orvoshoz. Nem könnyű azonban megállapítani, mi okozza ezeket a panaszokat. Az orvos feladata elsősorban megállapítani azt, hogy ezek a fájdalmak nem származ­nak-e nőgyógyászati megbe­tegedésekből, vagy máj, epe, gyomor, patkóbél, vesebán- talmak tüneteként. Ha eze­ket ki lehet zárni, akkor mondhatjuk, hogy ezek a panaszok a gerincoszlop és abból kilépő idegek vagy körülöttük levő izmok meg­betegedéséről van szó. Elsősorban említésre mél­tó a gerincből kilépő peri­fériás idegek (gyöki) meg­betegedése. Ezen betegségek oka lehet fertőzés, megfá­zás, trauma. Ezek a fájdal­mak rendszerint kétoldali­ak, melyek deréktáji merevedéshez vezethetnek, tüsszentésnél, köhögésnél, felállásnál, lefekvésnél, ha­jolásnál, emelésnél fokozód­nak, és az alsó végtagok fe­lé kisugároznak. A megbetegedés érintheti a csigolyákat a csigolya köz­ti ízületeket és a porckoron­got. Ezek oka lehet tuber­kulózis, fertőző betegségek, reuma, traumás és deformá­ciót kiváltó folyamatok (me- szesedések, kopások, gerinc­sérvek) amelyek csőr- és kapocsképződésekkel járnak Ezekben az esetekben is korlátozott a mozgás, és fi­zikai megterhelésre, a fájda­lom fokozódik. Röntgenvizsgálattal ezek okát nagy biztonsággal ki­mutathatjuk. Ha a megbe­elő halálos baleset. Ennek leggyakoribb okai: szabály­talan előzés, gyorshajtás, ti­los jelzés figyelmen kívül hagyása. Figyelmet érdemel, hogy műszaki hiba egyetlen esetben sem fordult elő. 1980-ban a tsz-ekpél nyolc halálos és 1024 három napon túl gyógyuló baleset történt. Az előző 4 évet is figyelem­be véve a három napon túl gyógyuló balesetek száma csökkenést mutat, de a ha­lálos balesetek száma ma­gas. Minden ötödik esés, zu­hanás miatt következett be. Gyakori az állatok gondozá­sával, vezetésével kapcsola­tos balesetek száma is, amely az összes sérülés 17 százalékát adja. Az egy bal­esetre jutó táppénzes napok száma Somogybán 31 volt. Az 1980-as 'tapasztalatok szerint az üzemi balesetek azért következtek be, mert a sérültek, illetve munka­társaik megsértették a tech­nológiai előírásokat, munka­helyi utasításokat, foglalko­zási szabályokat. Az üzemi baleset ese­tén az illetékes szervek fel­adata a felelős személy vagy személyek megállapí­tása. Ez munkajogi, állam- igazgatási és büntető eljárás lefolytatásával történik. Az üzemi baleset bekövetkezése­kor mindkét kezünkkel ne­kilátunk gyúrni, forgatni, amíg csak a deszkától el nem válik és sima, kicsit lyukacsos nem lesz. Miköz­ben gyúrjuk, mindig szedjük egy csomóba össze, ami szét­szóródik, és hintsünk alája kevéske lisztet. Ezután pi­hentetjük, illetve nyújthat­juk. A tésztakiíőzésnek is van­nak apró fortélyai. A lábas, amelyben a tésztát kifőz­zük, mindig akkora legyen, hogy a tésztamennyiség kényelmesen elférhessen benne, meg is kavarhassuk vagy felrázhassuk. A lábasba annyi vizet te­gyünk főni, hogy a tésztát beletéve, ki ne fusson. Gyengén >f.eg is sózzuk, és diónyi zsírt1 is rakjunk a fő­zővízbe, így nem lesz raga­csos a tészta. tegedés a derék körüli iz­mokat és a körülötte levő kötőszövetet érinti, az oka lehet a megfázás, fertőzés vagy rossz emelés. Ebben az esetben a fájdalmak az iz­mokra terjednek csak ki, és nyomásnál, hajolásnál, ki­egyenesedésnél fokozódnak, köhögésnél, tüsszentésnél, erőlködésnél nincs fájdalom. A felsorolt betegségeket nem nehéz megállapítani, a kezelésük azonban az ese­tek többségében nem azo­nos, azért legjobb szakorvos­hoz fordulni. Igen fontos szerepet játszik a betegségek megelőzése, testedzéssel — melyet már a gyermekkor­ban kell elkezdeni. kor az érintett szervnek jel­zési kötelezettsége van. En­nek alapján helyszíni szem­lét kell tartani, melyen a megfelelő munkavédelmi szakértő, indokolt esetben orvosszakértő is részt vesz. Itt kell dönteni arról, hogy a sérültön kívül terhel-e fe­lelősség másokat, továbbá hogy ennek mértéke fegyel­mi vagy büntetőjogi vonat- kozású-e. Az utóbbi esetben nyomozást kell els-endelni. A Büntető Törvénykönyv 171. paragrafusa rendelkezik a foglalkozás körében elkö­vetett veszélyeztetés törvényi tényállásáról. Itt a foglalko­zás gyűjtő fogalom, mely a hivatás és az állás fogalmát egyaránt tartalmazza. Az üzemi balesetek jellegénél fogva a törvényhozó az em­beri élet, a testi épség és az egészség számára nyújt bün­tetőjogi védelmet. Ezt a vé­delmet azopban a foglalko­zási szabályokra korlátozza, ideértve a lőfegyver haszná­latára, karbantartására vo­natkozó rendelkezéseket is. A foglalkozási szabályok hatálya alá tartozó szemé­lyek fogalmi körébe nemcsak azok tartoznak, akik szak- képzettséget igénylő, hanem azok is, akik írott vagy írat­lan, általánosan elfogadott szabályokhoz kötött egyéb tevékenységet folytatnak. A bűncselekményt az követi el, aki mást — a foglalkozás szabályainak megszegésé­vel — közvetlen veszélynek tesz ki, illetve másnak testi sértést okoz. Büntetőjogilag a veszély akkor közvetlen, ha az élet, a testi épség vagy az egész­ség sérelmének lehetősége áll fenn. A bűncselekmény­nek gondatlan és szándékos formája egyaránt előfordul, de gyakoribbak a gondatlan cselekmények. A törvényhozó a sérülés súlyától függően •enyhébb, illetve súlyosabb büntetési tételeket állapít meg. dr. L'jvari Sándor r en d ő rí őhadna gy Ragad a vasaló Nem egyszer tapasztalja a háziasszony, hogy a vasaló alja érdes, tapad, ragad — valószínű műszálas anyag éghetett meg alatta. Finom dörzspapírral húzzuk át könnyedén, majd egy gyer­tya végére tegyünk kis vá­szondarabot, s azon át a gyertyát húzzuk többször végig a vasaló talpán. dr. Hiev Ilia 1 A MAHART BALATONI HAJÓZÁSI ÜZEMIGAZGATÓSÁG több éves gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírónőt keres Jelentkezni lehet: személyesen a MAHART munkaügyi és szociálpolitikai csoportjánál. Cím: Siófok, Krúdy sétány (158923) MAHART A FŐTT TÉSZTÁK Deréktáji fájdalmak l

Next

/
Thumbnails
Contents