Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-23 / 145. szám

Földolgozzák a múzeum pénzgyűjteményét A pénz beszél — ez első­sorban a kereskedők egy­más közti kapcsolatát fejezi ki, nyelvi leleményességgel. „A pénz beszél” — mondja a numizmatikus szakember, s a történelemre gondol. A kaposvári múzeum régi pén­zeit „vallatja” most Zdravko Tadics, a zavicajni múzeum igazgatója, aki a magyaror­szági gyűjtemények horvát- rnagyar kiadású pénzeit ku­tatja. A héten érkezett Pécs­ről a somogyi megyeszék­helyre. Auszriában is foly­tatja rendszerező munkáját, melyből kialakulhat az össz­kép a hajdani közös 'király­ság pénzeiről. Az első közös pénz II. András idejében. — az ezerkétszázas években — jelent meg, s az első világ­háború végéig beszélhetünk h orvát—magyar fizetőesz­közökről. • A kaposvári múzeumban mintegy tízezer darab pénz­ről készít katalógust a za­vicajni numizmatikus; ezek az értékek eddig ismeretle­nek voltak. A gyűjtemény­ről a múzeumi évkönyvben publikál majd tanulmányt. Érdekességek, ritkaságok is előkerültek. Például a Ká­roly-tallér, a római Hosti- lian pénze, illetve svájci, belga, osztrák tallérok. III. Ferdinand Körmöcbányán 1659-ben vert talléra becses értéke lett a múzeumnak, a katalogizálás révén. A numizmatikus elmondta: elsődleges értékük az, hogy hozzásegítik a kutatókat a történelem mélyebb megis­meréséhez. A kaposvári gyűjteményből megtudhat­juk, milyen római csapatok haladtak át e vidéken, ke­reskedőik merre jártak Európában. Fölhívta a fi­gyelmet arra is, hogy sok ember gyűjt régi pénzt, de kevesen bánnak ezekkel szakszerűéi; sokan nem is tudják a' régi pénz mai pénzértékén kívül, hogy mi­lyen históriai kincs birto­kában vannak. Fölajánlotta Zdravko Tadics a somogyi gyűjtőknek, hogy a jövő hét közepéig a numizmatikusok rendelkezésére áll a La t in - ca Sándcír emlékmúzeumban. Azt hiszem, ezt az alkalmat éppúgy nem szabad elsza­lasztani, mint ahogy a mú­zeum is örömmel vette a zavicajni igazgató értékes szolgálatát a pénzgyűjtemény föltárásában. Fül-orr-gégészeti világkongresszus Az egyik legnagyobbsza­bású nemzetközi tudományos rendezvénynek számit az idén Magyarországon a XII. fül-orr-gégészeti világkong­resszus. Ünnepélyes meg­nyitóját vasárnap délután tartották^ Budapesten a kő­bányai vásárváros egyik köz­ponti épületében. Valameny- nyi földrészről egybesereg- lettek az orvostudomány e szorosan kapcsolódó három szakterületének tudósai, el­méleti szakemberei és gya­korlati gyógyászai a kong­resszusra, ahol a résztvevők száma meghaladja a kétez­ret. A Magyar Népköztársaság Egészségügyi Minisztériuma nevében dr.. Hutás Imre miniszterhelyettes köszön­tötte az orvosi világtalálko­zó résztvevőit. Dr. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke szólt ezután a világtalálkozó résztvevőihez, emlékeztetve szakterületük megalapozásának és történe­tének olyan kiváló magyar tudósaira, mint a múlt szá­zadban Hőgyes Endre volt, illetve Békés György mér­nökre, aki a huszas években a világon elsőként szerkesz­tett a fülgyógyászatban út­törő jelentőségűnek számító úgynevezett csöndeskamrát, elektromos audiométert. Ezután a fül-orr-gégészeti egyesületek nemzetközi szö­vetsége nevében dr. J. M. Tato elnök, dr. F. H. Oroz­co főtitkár, illétve a világ- kongresszuson elnöklő dr. Surján László professzor, a rendező bizottság elnöke kö­szöntötte a nemzetközi or­vostudományi tanácskozás­ra érkezett vendégeket. Emlékmű az agrárszocialista mozgalomnak Emlékművet avattak va­sárnap Battonyán — a föld­munkás zendülés 90. évfor­dulóján. A hősök terén álló, betonból és bronzból készült kilencalakos kompozíció, Bú­za Barna szobrászművész és Schall József építőművész al­kotása. A nagyközségi pártbizott­ság titkárának megnyitója után Pazsgau Imre művelő­dési miniszter mondott be­szédet, emlékestetve az 1891. június 21-én történtekre, ami' kor a battomyai földmunká­sok. zsellérek, napszámosok jogos haragjukban föl lázad­tak az elnyomás ellen. A zendulcs oljtan történelmi • tett volt a magyar agrárszo­cialista mozgalomban, amely túlmutatott a négy nemzet­ség lakta Battonya határain, erőt adott a „Viharsarok” és az ország elnyomott paraszt­ságának a további harchoz. A csendőrsort űzzél levert megmozdulás négy halottjá­nak, hét súlyos sebesültjének és huszonegy sérültjének ki­ömlött v4-e történelmi igaz­ságtalanságot fejezett ki — hangsúlyozta a miniszter —, s csak 1945-ben kaptak elég­tételt a földosztással, majd életüknek további gyökeres megváltozásával Battonya és az ország volt földmunkásai, dolgos parasztjai, Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 2-es Gyermekgyógyászati Klini­káján az országban is egyedülálló gyermek foglalkoztató működik: a klinika tetejére épí­tett — társadalmi összefogással készült — létesítmény a beteg gyermekek gyógyulását se­gíti elő. Ez az intenzív foglalko ústerápia a kis betegek számára az egészséges élet illúzió­ját kelti, s így pszichikailag eltávolodnak a kórház eddig megszokott monoton, egyes esetek­ben nyomasztó életkörülményeitől. Képünkön: játék a gyerek-foglalkoztatóban (MTl-fotó — Pintér Mária felv. — KS) Tanévzáró az újságíró iskolán A diplamaátadó ünnepség­gel hétfőn befejeződött az újságíró iskola 1980/81-es tanéve. A végzŐ6 hallgató­kat, tanáraik és a képzésit felügyelő párt és állami szervek vezetőinek jelenlété­ben » Király András, a MUOSZ főtitkára az iskola székhazában búcsúztatta. A pályakezdő újságírók a ko­rábbi évek gyakorlatának megfelelően bei-, kül-, gaz­daság-, művelődéspolitikai, valamint tördelő- és kép­szerkesztői, illetve fotóripor­teri szakon végeztek. A tanévzárón részt vett Fodor László, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető- hel yettese. Rendhagyó vetélkedő Egy filmsiker ürügyén Valaha szerették egymást Meghívót kaptam nemrég; KISZ-esek politikai vetélke­dőjére invitált a lengyeltóti Mezőgép szervezete. Ismét egy vetélkedő gondoltam, ahol szokványos kérdésekre szokványos válaszok követ­keznek, szokványos színvona­lon. Talán azért könnyezi meg mostanában a világ a Kra­mer kontra Kramer című filmet, mert olyan egysze­rű, komplikációk nélküli tör­ténetet mesél el, ami min­denkivel megeshet bármi­kor... Olyan történetet, amelynek egy férfi és egy nő a főhőse; valaha szeret­ték egymást és egyszer csak rádöbbentek, hogy mindegyi­kük a maga útját szeretné járni — csakhogy ez seho­gyan. sem sikerül együtt. Mert vannak kötelékek, ame. lyeket nem is olyan simán lehet elszakítani — ha egyáltalán lehet. Egy szer­ződést ugyanis föl lehet mondani, a lánc egyik sze­mét el lehet tépni. De a há­zasságot összetartó gyermek sorsáról már nem lehet ilyen egyértelműen dönte­ni... Voltaképpen ez len­ne Robert Benton Kramer kontra Kramer című világ­sikerének kiindulópontja. Elég egyetlen gyors pillan­tás a film nemzetközi díjai­ra, és bárki meggyőződhet: úgy látszik, manapság szeret könnyezni az emberiség, ele­ge van az agyankomplikált művészkedésből — mert mi mást is tanúsíthatna a ki­lenc Oscar-mevezés, a több Oscar-díj, a négy Arany Globus-díj, a filmkritikusok nagydíja stb? Benton, akinek nevét a szakma legföljebb a Bonnie és Clyde egyik szerzőjeként ismerte, egy csapásra tekin­tély lett, őszintén bevallot­ta: „Ez a film csak ürügy arra, hogy a fiamról beszél­jek. Most 14 éves, hamaro­san elhagyja otthonát, s már most sem kellek neki. Eltartott egy ideig, míg rá­jöttem, hogy a szülök job­ban szeretik gyermekeiket, mint a gyermekek szülei­ket. S ez így van jól/ Fil­memmel azt szerettem vol­na bemutatni, hogy egy apá­nak miként kell anyaszere­pet játszania, s mennyire szenved, amikor el kell vág­nia a láthatatlan köldökzsi­nórt. Azt is bemutatom, hogy egy anya mennyivel könyebben szabadul meg a férjétől, mint a fiától. A gyerekek hatalma páratlan”. Az apát alakító Dustin Hoffman régi ismerősünk: több mint tíz éve bukkant föl A diplomás bemutatása­kor, s azóta Amerika leg­népszerűbb sztárjai közé ve- rekedte magát. Sokak sze­rint Hoffman sokkal inkább megérdemelte a legjobb fér­fi színésznek kijáró díjat, mint maga a film, amely többek közt a legjobb fil­met illető díjat 'szerezte meg. Hoffman utánozhatat- lanul színes, érzékeny, gaz­dag eszköztárát látszólagos „egyszerűségben” ' demonst­ráló művész; saját bevallá­sa szerint azért volt csak ilyen jo, mert, a magánéle­tében maga is szinte szóról szóra ilyen problémákkal küszködött, nem sokkal a forgatás megkezdése előtt. „Ha minden ember, aki el­megy megnézni a Kramer kontra Kramert, belátja, hogy milyen tragédiákhoz is vezet a válás — már nem volt hiábavaló a munkánk. Nincs szomorúbb látvány számomra annál a szakító házaspárnál, amely végül is mindent veszni hagy...” Benton, a rendező legin­kább az improvizálás hive volt, óvakodott attól, hogy a kisfiútól valamiféle színé­szi teljesítményt követel­jen meg. Persze már a ki­választásnál is nagyon óva­tosak voltak: maga Hoff­man. állt a felvevőgép elé, sorra valamennyi kiszemelt partnerével, s lényegében ő döntött, hogy ki is játssza majd a fiát. A próba mind­össze annyiból állt, hogy a színész haragot tettetve ,jó hangosan rákiáltott a jelent­kező gyerekekre. Aki sírni kezdett — ez volt az általá­nos — az nem állta ki a próbát. Egyedül Justin volt az» aki mit sem törődve az ordibáló »idegennel, egysze­rűen elmondta a maga pár- mondatos kis szövegét... A Kramer kontra Kramer — nem bonyolódik a jogi igazságszolgáltatás helyes vagy helytelen következte­téseinek firtatásába, nem fe­szegeti, melyik 1 szülő alkal­masabb a gyermeknevelésre, az apa-e vagy az anya; A műemlék major hangu­lata. szépsége — no meg az ízeiről, színvonaláról híres Ménéscsárda — vonzza a hazai és a külföldi vendége­ket. Az idén ismét ú.i léte­sítményekkel gazdagodott a- szántódpu.sztai idegenforgal­mi és kulturális központ, amelynek fogadási feltételeit javítja a másfél millió fo­rint költséggel épült új autó­parkoló. Átadták a 10. szá­mú cselédházat is, amely most különböző hazai mú­zeumok Nkiállítóhel.ve. A lá­togató irt tanulmányozhatja a szántódi rév, az endrédi csipke és a puszta gazdaság­történetéről valló tárgyak anyagát, valamint az egyko­ri cselédek életmódját, az otthon hangulatát idéző la­kószoba berendezéseit. Itt . látható a puszta egykori bér­lőjének — a literátor tudós, Pálóczi Horváth Ádám — emlékkiállitása.'is. 'A reform­korban' emelt epület század­fordulói formáját kapta vissza. Az említett kialli-tá­Justin Henry — a film ifjú főhőse mindenekelőtt szerelmi tör­ténet, egy házasság történe­te. A Time újságírója sze­rint „a film értékes képet ad a hetvenes évek végén élő férfiakról, nőkről és gyermekekről... Nem ad ugyan választ a fölvetett kérdésekre, de újjáéleszti a vitát azzal, hogy a problé­mákat új, nyugtalanító vo­natkozásokban veti fel újra: gyötrelmesen kétértelmű em­beri igazságok keretében”. S talán ez a sok könnyet és sok gondolatot fakasztó film — épp ezzel éri el célját: fi­gyelmeztet nemcsak az em­ber korlátáira, hanem elég­gé föl nem becsült lehető­sokat, amelyeket a közleke­dési, a mezőgazdasági, a munkásmozgalmi, a Petőfi Irodalmi Múzeum, illetve a Somogy megyei Múzeumok Igazgatóságának szakembe­rei rendeztek — a megnyi­tás óta már sok hazai és külföldi vendég megtekintet­te. Folytatják az épületek re­konstrukcióját. Még a nyá­ron elkészül a hátaslovak istállója, öltöző, klub, drink­bár és egyéb kisegítő helyi­ség áll a vendég lovasok rendelkezésére. Megkezdték a puszta növényzetének re­konstrukcióját, s fejlesztik az állatállományát. Az idén már 60—80 lovat .és birkát gondoztak Szántódpusztán. A turisták elfoglalhatják azokat a fogadókat is, ame­lyeket az egykori cselédhá­zakban alakítottak ki. A két cselédház hét lakosztályá­ban télen is tartózkodhatnak vendegek. Több rendezvényt is ter­veznek : a többi között lovas Az első meglepetés akkor ért, amikor Vámosi Éva, a vetélkedő egyik szervezője az érkező csapatokat Bemutatta. — Ezek a mennyeiek, ez a kaposvári I. számú gyár csa­pata, ők Felsőbagodról ér­keztek, és így tovább ... A Mezőgép vállalatnak sok gyáregysége van a két me­gyében, Zalában és Somogy­bán — mondja Vámo&i Éva- — Arra gondoltunk, hogy miért ne lehetne ezeket a va­lóban kissé szokványos vetél­kedőket színesebbé, érdeke­sebbé tenni azzal, hogy meghívjuk a két me­gyéből az összes KISZ- szervezetet, s a vetélkedőt összekötjük egy kis ismerke­déssel, baráti beszélgetéssel. Egy területen, egy vállalat­nál dolgozunk, a távolságok miatt azonban szinte alig ismerjük egymást, pedig a gondjaink közösek. A vetél­kedés természetesen a meg­szokott keretek között zajlik, lesznek politikai, munkás- mozgalomtörténeti, irodalmi és napi politikai kérdések. Utána viszont kötetlen be­szélgetésen minden meghí­vott KISZ-tag elmondhatja a véleményét, a szervezetü­ket foglalkoztató gondokról. Az ilyen találkozókat szeret­nénk rendszeressé tenni. Minden alkalommal a ven­dégül látó gyáregység felada­ta a program összeállítása, megszervezése. A lehetősé­gek, úgy érzem, nagyok, csak élni kell velük, hiszen a fia­talokat az érdekes, jó műsor­ral könnyen lehet mozgósita­bemutatók ra, kutyák iá tiltá­sokra, íjászversenyre, a ha­gyományos Jakab-napi vá­sárra, ökörsütésre várják majd a látogatókat A jövő héten szombaton és vasár­nap nemzetközi lovas ver­senyt rendeznek a pusztán — mór harmadszor — az er­re a célra felújított pályán. Hat hazai (Szombathelyről, Keszthelyről, a Balaton [eny­vezi Állami Gazdaságból, Enyingből, a la jós koma romi téeszből, a budapesti lovas­klubtól) és egy holland csa­pat vesz részt a versenyen. Úttörő, ifjúsági és felnőtt díjugrató versenyt, ezenkí­vül a felnőttek részéró még úgynevezett kitartaso* díj­ugrató versenyt rendeznek. Végül a hagyományos csi- kosorsolás következik. E alapokon, népművészeti vásár is lesz a pusztán. SOMOGYI NÉPLAP segeire is. N. Gy. m K. Za. Gazdagodó Szántód puszta Lakosztály a cselédházban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents