Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-20 / 143. szám

Visszatérés a száműzetésből Dosztojevszkij Tverben Száz évvel ezelőtt halt meg Dosztojevszkij. Az Unesco éppen ezért Doszto- jevszkij-évnek nyilvánította 1981-et. Testvérmegyénkben méltóképpen emlékeznek meg az egész világon elis­mert nagy orosz íróról. A hajdani Tver (ma Kalinyin) ugyanis nagy szerepet ját­szott Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij életében. Élet­rajzából tudjuk, hogy 1849- ben bebörtönözték, halálra ítélték, de aztán büntetését száműzetésre változtatták. Dosztojevszkij 1859-ben szabadult, s valahol meg kel­lett kezdenie szabad életét. Amikor sikerült engedélyt szereznie, hogy áttelepülhes­sen Közép-Oroszországba, Tver kormányzósági székhe­lyet választotta, mivel az „mindkét fővároshoz”, Moszkvához és Pétervárhoz is közel volt. S ami a leg­fontosabb, oda megengedték neki a beutazást. Sok szempontból fontos ál­lomást jelentett ez a város az író életében. .Egyrészt a tízéves börtönélet és szám­űzetés után innen vezetett vissza útja a régi pétervári életbe, másrészt új élmé­nyekkel gazdagodott Tver­ben. A centenárium tiszteletére most minder részletet tisz­tázták az irodalomtörténészedé testvérvárosunkban arról, miként töltötte Dosztojevszkij e fontos négy hónapot a két főváros közelében. Doszto­jevszkij feleségevei, Marja Dmátrijevnával, valamint mostotiaf iával, Fásával érke­zett 1859. augusztus 19-én Tverbe. Nagyon nehezen. ta­lált megfelelő lakást; végül az úgynevezett Galiani-szál- löhan vett ki szerény lakosz­tályt — ugyanott, ahol vala­mikor Puskin is megszállt. Sajnos, ez az épület már nincs meg: még a múlt szá­zad végén leégett A kisvárosi légkör, a pénz­nélküliség nagyon elkeserí­tette az írót. Adósságot adós- ságca halmozott; olyan sze­rényen élt a családjával, hogy még vendégeket sem fogadhatott, pedig ez akkor 6zin*e kötelező volt az értel­miségi körökben. Nem volt állása sem, így az irodalmi tevékenység jelenthette az egyetlen jövedelemszerző forrást. A lehetőségei azon­ban igen korlátozottak vol­tak: messze volt a kiadóktól, az irodalmi folyóiratok szer­kesztőségeitől, Bátyjának, Mihailünk írott leveleiből ki­tűnik milyen nehéz volt a helyzete. Az egyik levélben arról kesereg, hogy a szíve csaknem kiszárad, a másik­ban az a bánata, hogy úgy érzi magát, mint az akasz­tott ember, aki ég és föld között lebeg. Ügy él Tver­ben, mint egy vasútállomá­son. Tulajdonképpen hiába fecsérfi az idejét Dosztojevszkij nagyon sze­rette bátyját, aki ugyancsak író volt Elképzelhető, hogy mekkora öröm volt számára, amikor tíz év után ismét ta­Emlékezés a néprajzfudósra Kiss Lajosra, a jeles nép­rajztudósra emlékezték szü­letésének századik évforduló­ja alkalmából tagnap szülő­városában Hódmezővásár­helyen. Délelőtt a Petőfi Művelő­dési Központban több száz hazai néprajzkutató részvé­telével tartottak emlékülést. Az előadók: Tárkány Sziics Ernő, az MTA néprajzi ku­tatócsoportjának tudomá­nyos főrmmkatársa, Németh Péter, a Szabolcs-Szatmár megyei Múzeumok igazgató­ja, Dömötör János, a hód­mezővásárhelyi múzeum igazgatója méltatták Kiss La­jos tudományos munkássá­gát, s hangsúlyozták, hogy kutatói etikája, tárgyszere-' tete, lelkiismeretessége, hu­mánus szemlélete a mai nép­rajzkutatók számára is kö­vetendő példa. lálkozlak Tverben. Mihail Moszkvába tartott (Pétervár- ról), s oda- és visszaútban is együtt töltöttek néhány na­pot. Akkor határozták el, hogy Vremja (Idő) elneve­zéssel folyóiratot alapítanak. Dosztojevszkij akkor kapta vissza a Sztyepanesikovo és lakosai című regénye kézira­tát a bátyja révén. Fájdal­masan érintette, hogy nem jelentették meg a művét, ■még sem keseredett ei tel­jesen; nyomdakész állapotba tette a művét, s elküldte a bátyjának; hamarosan kö­zölte is az Otyecsesztvennijé Zapisziki (Hazai Közlemé­nyek) a novemberi és de­cemberi számában. Tverben készítette elő Dosztojevszkij N. Osznovsz- kij moszkvai kiadó megren­delésére művei kétkötetes gyűj Leményét. Ebben szere­pelt többek között a Szegény emberek, a Nyetocska Nyez- vanova, a Fehér éjszakák, A hasonmás, Sztyepanesikovo és lakosai. E gyűjtemény megjelenése sokat lendített a szerző irodalmi hírnevén. Az író a kisvárosi tartóz­kodása során dolgozta ki a Megalázótok és megszomo- rítottaik vázlatát, ott kezdte el Feljegyzések a holtak há­zából című regényét. Tvert sok művében megörökítette, szerepel például A félkegyel­műben is T.-ként Az Ördö­gök című regénye kimondot­tan tveri anyagon alapszik; nemcsak a város fekvése, a műben szereplő gyár pontos mása a tverinek, hanem több figura is megelevenedik ben­ne, akit tulajdonképpen ott ismert meg. Néhány körülmény sze­rencsésen alakult, Doszto­jevszkij új barátokat találta kisvárosban, s ők a cári ud­varban levő összeköttetésük révén úgy egyengették az író útját, hogy visszatérhessen Pétervárra. Köztük található a tveri kormányzó, von Bar ranov is. Elsősorban a fele­sége befolyására állt az író mellé, Szologub g;f<£ irodal­mi szalonjából ugyanis is­méidé Dsztojevszkijt. Sokat enyhített az író helyzetén, hogy jónéhányszor vendéges­kedett a tveri kormányzó há­zában. Az irodalomtörténet még mindig nem tudja a pontos napot, miikor tért vissza Dosztojevszkij Pétervárra, épp ezért úgy írja: 1859. de­cember 19-e és 21-e között S ezzel befejeződött számára a száműzetés időszaka is. La jos Géaa Vendégjáték A Magyar Állami Operaház Erkel Színházában a napokban a marseille-i Nemzeti Roland Petit Balett mutatta be a Cop- pélia című balettet. Képünkön: Mireille Bourgeois és Denis Ganio, (MTI-fotó — Horváth Éva íelv. — KS) Diszkó Boglárlsllón A géplakatos lemezlovas Színesíteni, frissíteni a programot Pattogó ritmusra villanó színes lámpák fényénél fia­talok tömege ropja a tán­cot: néhány hete diszkómű­sor várja a bogiári művelő­dési ház ifjúsági klubjába látogatókat. A szórakozóhe­lyek versenye ellenére — nemcsak Boglárról, hanem a környező falvakból is — sok fiatal gyűlik össze itt szom­batosáén ként. A siker titka a lemezlovas személye, pedig Biró György nem is igazi disc-jockey. Amatőr a javá­ból: géplakatos a szakmája, csupán a hétvégeken, szabad idejében lesz a diszkókirály­nők kedvencé. Népszerűségét a színvonalas műsoron kívül szerénységének, jó modorá­nak köszönheti. A műsor néhány perces szünetében arról faggattam, hogy miként lett egy főváro­si termelőszövetkezet cso­portvezető lakatosából or­szágjáró diszkós. — Régi szenvedélyem a magnózás, a lemezgyűjtés. A könnyűzenének hódolni azonban a legköltségesebb hobbik egyike. Tíz év alatt Gyorsítják a lapok kézbesítését Árusítóhelyek a községekben Az évi egymilliárd 320 millió példányos hírlapfor- galom további növelése ér­dekében a posta bővíti, szé­lesíti szolgáltatásait. Arra töreksmk, hogy minél több helyre eljussanak a sajtóter­mékek, amelyek választékát is bővíti egy-egy árusítóhe­lyen. Az új élelmiszeráruhá- zakbai) (az ABC-áruházak 25—30 százalékában) már árusítanak hírlapot, s ezt most széles körben kívánják bevezetni — az éttermekben, a cukrászdákban, a presz- szókban, a trafikokban és az üzemekben is. Tervezik, hogy minden olyan lakott településen, ahol a lélekszám meghaladja a 2000-et, a pos­tahivatalokon kívül legalább egy — választékos kínálatot nyújtó — árusítóhelyet állí­tanak föl. Az árusítás jobbí­tását. ösztönzi a' posta azzal is, hogy a jutalékot egysége­sen fölemelte, állványokat ad az árusítóhelyekre, ahova kiszállítják a lapokat. Pre­mizálják az árusokat, a kéz­besítőket. Akinek munkája ellen semmilyen kifogás nem merül föl, az külön jutalmat kap. Intézkedtek a hírlapkézbe­sítés javítására is. A pana­szok megszüntetésére, meg­előzésére az év elején min­den postahivatalban felül­vizsgálták, egyeztették a nyilvántartásokat, a kézbesí­tő-járásokat. egyenleteseb­ben osztották el az előfizető­ket. Tovább javítják a kéz­besítés feltételeit, könnyítik a dolgozók munkáját. Az or­szágban 162 postahivatal 2190 kézbesítő járásában már előreszállítják a lapokat; az idén újabb száz járásit von­nak be a fizikai munkát könnyítő módszerbe. A bu­dapesti postaigazgatóság rendszeresen 40—50 taxit bé­rel, s ezek a saj tótermékek­kel együtt a kézbesítőket is kiviszik körzetükbe. Korábban a létszámhiány miatt évi átlagban több mint 3000 kézbesítő területére csak, az úgynevezett másod­járatban jutott el az újság az előfizetőkhöz, a lapoknak csupán a 37.6 százalékát kap­ták -meg nyolc óráig. 25,6 százalékát 10 óráig, s a 36.8 százalékát délig. Az utóbbi időben javult a helyzet: ko­rábban érkeznek a lapok az elosztó postahivatalokhoz, így gyorsítani tudják ' a ki­osztást. A létszámhiány is enyhült. Egy-egy hivatalban „sorba- állnak” a ’jelentkezők, így nem egy helyen már elkül­dik a késlekedő, a hanyag kézbesítőket. Megteremtették a feltételeket, hogy az idén Budapesten és az öt kiemelt városban — Győrben, Szege­den, Debrecenben, Miskol­con és Pécsen — reggel nyolc óráig befejezik a kéz­besítést. A Csillagvár „úrnője” Jubileum a Na Végvári katonák sohasem laktak ebben a „várban”, most mégis úgy tetszik, egy törökűző csapat portyázik a közelben. A vastag falú, ho­mályos szobákban minden tárgy róluk beszél. Az öreg, elöl tölthető mordályok, pisztolyok, kardok, a ruszti­kus bútorok, ládák, a sarok­ban heverő csizma s egy-egy széktámlára vetett lajbi, dol­mány — mintha egy órával ezelőtt még viselte volna va­laki. A „váróm ő”, B esenczki Józsefné kísér végig a helyi­ségeken, majd a szépen gon­dozott parkon a lombok alatt bamálló asztalok, padok, na­pozó és szalonnasütóhelyak kozott. Az imént, érkezett vendé­gek mar megnézték a bala­tonszentgyörgyi Csillagvárat, s most szerteszét hevernek a fűben, élvezik a hangulatos környezetet, a napsütést. — Már nálunk iS megkez­dődött. a szezon; tegnap pél­dául 700-an nézték meg a ki­állítást — mondja Besenczki Józsefné — Természetesen én mindig megmondom a vendégeknek, hogy a Csillag­vár régebben erdészház volt. Valamelyik Festetich építet­te, jóval később a végvári időknél. Ennek ellenére tet­szik a kiállításunk, no meg az érdekes formájú épület és a varázslatos, igazi pihenést kínáló környezet. Külföldi­nek, hazainak, felnőttnek, gyermeknek egyaránt kedves ez a közeg- — Őszi, téli napokon azért túlságosan csendes lelhet a vár környéke. — Az utószezonban még akad vendég: kirándulók, iskolások de télen bizony ritkán van társaságunk... Itt segédkezik most a szeritgyörgyi Talpas-ház asz- szonya, Kereskai Imrévé is. Az ő rezidenciája ugyanis felújításra vár, az idő egy kissé elbánt vele. — Az Országos Műemléki Felügyelőség készíti a fel­újítási tervet — mondja —, remélhetőleg jövőre ismét megnyithatjuk a táj házat. A vendégeknek nagyon hiány­zik ... A Festetichek egykori kú­riájában, Balatonkeresztú- ron vendégeket várnak. Nem hintón érkező, latinul diskuráló táblabírákat, ha­nem vakációzó gyermekeket. A turistaházzá átalakított k.ú- , r iában ágyak sorakoznak. Kopogós, tiszta ágynemű, ra- gvogó rend mindenütt. Bene Irén (a neves futballista nő­vére) vezeti itt a „háztar­tást”. — Első vendégeink a Kő­bányai Gyógyszergyár dolgo­zói voltak — mondta. — Ki­rándultak a Kis-Balatonhoz, majd bejárták a déli part nyugati részét. Strandoltak, szórakoztak, jól érezték ma­gukat. A múlt hét végén pécsváradi tanulók érkevték, s öt napot töltötték nálunk. Most soproni diákokat vá­runk, azután pedig csallókö­zi gyerekeket A szlovákiai parasztszövetség minden, év­ben nyaraltat nálunk ma­gvar és szlovák kisdiákokat. Kirándulnak, fűrödnek, ját­szanak — természetesen ta­nári felügyelettel. Az épület falán elhelye­zett emléktábla — Keresztú­ri Dezső verssoraival —egy ritkán emlegetett kiváló ma­gyar tudósi idéz. .. . Vaskos könyvvel a kezeben, mintha Bél Mátyást látnám sétáim a lombos parkban... A legkorábban nyitó, a legkésőbb záró kemping a fonyódbélatelepi Napsugár. Március 1-tól december 1-ig kaphat itt szállást a turista: lakhat íaházban, kőépület­ben vagy a saját lakókocsi­jában, sátrában. —- Az előszezonban, de jú­nius második felében is még rendszerint a törzsvendégeké a tábor — mondja Pánczél Tibor, a Napsugár üdülőte­lep vezetője. — Jelenleg 140 kempingezőnk van, közülük a legtöbb régi ismerős. Peter Schilt hollandiai szücsmester es ar. NDK-beli Johann Klinischer vízveze­ték-szerelő itt ismerkedett meg tíz évvel ezelőtt. A fe­leségük is gyorsan összeba­rátkozott, s azóta minden év­ben együtt töltenek három hetet a Napsugár kemping­ben. Most épp arról beszél­nek, hogy valamelyik esté megünneplik a tízéves jubi­leumot. — Attól függ. mikor ér rá a mi kedves laborvezetőnk — mondják. — Nélküle nem kétezer lemezt gyűjtöttem össze, a rengeteg magnófel­vételről nem is szólva. Drá­gák a zenehallgatás techni­kai eszközei is. Ezért hatá­roztam el, hogy e költséges időtöltés fedezésére diszkó­műsort állítok össze lemez- gyűjteményemből. — Elég volt az elhatározás vagy tanulni is kell a „disz- kós szakmát”? — A zene szeretetén kí­vül természetesen szakérte­lem is szükséges ahhoz, hogy valakiből jó disc-jockey vál­jék. Kezdetben nem volt nagy a verseny, kevesen fog­lalkoztak diszkóval. A 70-es évek elején a Fővárosi Ta­nács és a Fővárosi Művelő­dési Ház adott ki engedélye­ket. kizárólag Budapest te­rületére. Később egyre diva­tosabbá vált a diszkó, szapo­rodtak a lemezlovasok. Ek­kor már az Országos Szóra­koztató Zenei Központban vizsgázni is kellett. Igaz, a közönség nélküli, rövidített diszkóműsorből nehezen le­het elbírálni: ki alkalmas disc-jockeynak. Ezért sok a gyenge diszkó hazánkban. Szükség volna egy olyan tan­folyamra, ahol nemcsak a technikai ismeretekre, hanem a helyes kiejtésre, a jobb be­szédstílusra is oktatnák a le­endő diszkósokat. — Minek tulajdonítja a boglárlellei sikert? — A jó diszkóhoz jó han­gulat. jó közönség kell. Itt minden feltétel adva van: a fiatalok kulturáltan szóra­koznak, igényük van a szín­vonalra. Barátaimmal és se­gítőtársaimmal együtt arra törekszem, hogy kielégítsem a közönség igényeit, kelle­mes szórakozást nyújtsak a fiataloknak. — Hosszú évek óta hódít a diszkó. Van jövője vagy rö­videsen kimegy a divatból? — Szerintem sokáig ked­vence lesz a fiataloknak. Ah­hoz azonban, hogy életképes maradjon ez a műfaj, egyre többet kell nyújtani; színesí­teni, frissíteni kell a prog­ramot. Műsoromban film- és diavetítéssel törekszem arra, hogy minél változatosabb le­gyen a diszkóban eltöltött néhány óra. B. P. ünnepelünk; már csak azért sem, mert egyedül ő tud iga­zi kempingpörköltet fózni. Pánczél Tibor megígéri, hogy hamarosan sort kerít rá, es hozzáteszi: sietnünk kell a'jubileumi ünnepségek­kel (vannak itt még néhá­nyon, akik ünnepelni akar­nak), mert ha beüt a fősze­zon, nemigen lesz ideje „a szakácsnak”. Peiter Schilt nyugdíjas. Mint mondja sok szép bun­dát készített életében, még Julianna királynő is nála dolgoztatott. Felnőtt gyerme­kei, unokái vannak; ők Spa­nyolországban töltik a sza­badságukat. Bikinis lány lép a kem­pingvezetőhöz. egy bajuszos* szemüveges fiú kíséretében. — Ez a srác akar tőlem valamit, de nem értek né­metül — mondja. — Legyen- szíves, kérdezze meg tőle, mit akar! Pánczél Tibor fordít: — Azt kérdezi, hogyan kell szalonnát sütni. A lány nagyot néz, majd nevetve odébbáll. A német fiú csalódott arccal néz utá­na. . S«. .V SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents