Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-19 / 142. szám

Fogyasztót árpolitika, 1981 Alakító tényezők Az árak nem szubjektív el­határozások. nyomán, hanem objektív gazdasági hatásokra változnak. Az árpolitika a felismert gazdasági szükség- szerűség tudatos érvényesíté- . sere törekszik. A fogyasztói árképzés, ál­talános alapeive az érték- arányosság érvényesítése. A szocialista állam az áreltérí­tés módszerét is tudatosan alkalmazza: egyes termékek, szolgáltatások fogyasztását — társadalompolitikai meg­fontolásokból — kedvezmé­nyezi, másokét megnehezíti. Több fogyasztási cikk ára tiszta jövedelmet is tartal­maz, azaz a fogyas.ztói ár — a termelési és forgalmazási költségeken túl — a forgal­mi adót is magába foglalja. A termékek egy szőkébb kö­rénél — ide tartoznak pél­dául az él vezeti cikkeik — a fogyasztói ár az átlagosnál nagyobb forgalmi adót tar­talmaz. A szocialista állam tudatosan drágítja az ilyen termékeket; ezzel igyekszik korlátok között tartani fo­gyasztásukat. A forgalmi adó mégsem általában „luxusadó”, hanem a termékek fogyasztásával, a szolgáltatások igénybe véte­lével arányos ' hozzájárulás az össztársadalmi kiadások­hoz. A termékek és szolgál­tatások zöménél mégis csu­pán a dotáció, az artápio- gatás megszüntetése a cél. Például az'alapvető élelmi­szerek, az építőanyagok to­vábbra is forgalmi ad ó-men­tések maradnak, nem vesz­nek részt a közteherviselés­ben, közvetett módon tehát a jövőben is támogatást él­veznek. A szolgáltatások tekinté­lyes körében — ide tartozik például a tömegközlekedés, a kommunális szolgáltatások nagy része, a lakásbérlet — nem cél. hogy a díjak fedez­zék a teljes költséget: időről időre azonban ezeknek a díjtételeknek is követniük kell a ráfordítási arányok módosulását, mérsékelve az ájjami támogatások növeke­désének ütemét. > Végül a társadalmi méltá­nyosság megkívánja, hogy meghatározott terű le teuren, például az oktatási, a kultu­rális, az egészségügyi ellá­tásban. a szükségletek ki­elégítése ne függjön a sze­mélyes jövedelmek, nagysá­gától. Ilyen esetben a költ­ségek növekedését az állam — egyebek között a forgal­mi adó bevételeiből — fede­zi. Milyen mértékű fogyasztói árszínvonal . növekedésére A tízemeletes és „társai” 919 lakás épül öt év alatt Nagyatádon Bokréta került Nagyatád első tízemeletes lakóházára: az építők befejezték a pane­lek összeszerelését. Ha vé­geznek a belső munkákkal és a vakolással, újabb nyolc­van család jut kényelmes otthonhoz. A még magányos ház szomszédságában két másiknak az építését terve­zik, így 240 lakást oszthat­nak el a tanácson. Noha az első tízemeletes nem nyerte meg a nagyatádiak tetszését — valljuk be: nem is illesz­kedik a városképbe! —, az új lakások segítenek a gon­dok megoldásában. Az V. ötéves tervidőszak­ban Nagyatádon 700 lakás épült. Részben célcsoportos beruházásként, részben OTP- lakásként vagy valamilyen más megoldással. A mostani tervidőszakra a terv 910 la­kás elkészültével számol. 534 lakás az OTP közreműkö­— Ha valaki hosszabb-rö­videbb időt tölt el az ön iro­dájában, igen sok lakás­igénylő panaszkodásának, ér­velésének lehet tanúja; ki ilyen, ki olyan lakásra tart igényt. Önök viszont elsősor­ban az OTP-s meg a tanácsi értékesítésű szövetkezeti la­kásokat ajánlják. Miért? — Mert ez a kettő épül az idén. Az OTP-lakásokból a VI. ötéves tervben minden igényt ki tudunk elégíteni; ebből minden évben folya­matosan épül. A tanácsi ér­tékesítésű szövetkezeti laká­sokat viszonylagos olcsósá­guk miatt ajánljuk. Ha a már sokat emlegetett tíz­emeletest nézzük: 9500 fo­rintot számíthatunk négy­zetméterenként, s egy 54 négyzetméteres, kétszobás la­kás így ötszázezer forintba kerül. Vegyünk egy kétgyer­mekes családot! Először 80 számíthatunk? Az 1979— 1980-as évek mintegy 9—9 százalékos árszihvonal­emelkedése rendkívüli in­tézkedések következménye. (Az 1979 júliusi intézkedé­sekhez hasonló mértékű ár­emelés a tervek szerint a jövőben nem ismétlődik meg.) 1981-től visszatértünk »- ármozgások korábbi vi­szonylag mérsékelt pályájá­ra, az évi 4,5—5 százalékos növekedéshez. Ez megköve­ted, hogy a szükséges árin­tézkedéseket halogatás nél­kül, mindig időiben hozzák meg. Ha ^z árakat folyama­tosan a változó költségviszo­nyokhoz igazítjuk, megelőz­ve az áraránytalanságok el­hatalmasodását, a követke­zetes fogyasztói árpolitika viszonylag kis lépésekkel, fo­kozatosan kialakíthatja az értékarányos árakat, illetve elkerülheti az újabb ár­aránytalanságok képződését, az 1979 júliusihoz hasonló nagyobb méretű és széles körű drágulást. Az áralakulást és vele együtt az évi átlagos áremel­kedés ütemét végeredmény­ben a termékek, a szolgál­tatások gazdaságossága, ver- / senyképessége szabályozza. Hogy egy terméknek meny­nyi lesz az ára, az alapvető­en a termelés során dől el. Ha a hazai munka haté­konysága kellő mértékben javul, s elejét vesszük a kül-* kereskedelmi cserearányok romlásának, akkor a nép­gazdaságra nehezedő inflá­ciós nyomás kivédhető. Dön­tő. hogy az ésszerűbb, taka­rékosabb. fegyelmezettebb munka és ne az áremelés le­gyen a jövedelemtöbblet- szerzés alapja. Változatlan követelmény; minden kiáramló vásárlóerő­nek, fejlesztési alapnak le­gyen szilárd árufedezete. Csak ez a biztos árufedezet szavatolhatja a forint becsü­letét, vásárlóerejét, a zavar­talan ellátást. Az árufede­zet azonban napjainkban már nem csupán árutömeget, ha­nem választékot, jó minő­séget, korszerűséget és meg­fizethető árat jelent. Más­ként fogalmazva: a forint viszonylagos értékállandósá­gát kellő hatékonysági fede­zete szavatolja. (Ahogyan az elért életszínvonal megőrzé­sének is hatékony munka a feltétele.) A forint becsület», értéke tehát a munka, a gazdálkodás színvonalától függ. Mert a piacon, a vá­sárlás során a termelésben elért eredmények realizá­lódnak. * K. J. (Folytatjuk.) Ragasztott faszerkezetek Az akácra sokáig azt mondták: értéktelen. A So­mogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói gyáregysé­gében másként vélekednek róla: az öt évvel ezelőtt kez­dődött gyártmányszerkezet­váltás fontos alapja lett. — Amikor a szegezett, ra­gasztott faszerkezeteket kezd­tük bevezetni az országban még nem gyártottak ilyen ter­mékeket — mondta Geleta Ferenc, a gyáregység igazga­tója. — Azóta majdnem két­száz, a legkülönbözőbb ter­melési célokat szolgáló, fa­szerkezetű épületünk áll az országban. Ma képesek va­gyunk arra, hogy az igények- V nek megfelelően gyártsuk a rétegelt ragasztott szerkezetű főtartókon nyugvó épülete­iket. elsősorban az akác föl­használásával. A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság választéka a legna­gyobb. Az elmúlt őt esztendő alatt mintegy százmillió fo­rint megtakarítást jelentett a gazdaságoknak, hogy ezt a korszerű könnyűszerkezetet használtak, és nem hagyomá­nyosan készítették új létesít­ményeiket. A gyáregységben újabb változatai is készülnek a Fa- típ-sterkezeteknek — azért, hogy a piac változó igényei­hez jobban tudjanak alkal­mazkodni. A fejlesztések ré­vén bővült a felhasználás le­hetősége is: az itt gyártott terméket állattartó telepet éppúgy össze lehet szerelni, mint műtrágyatárolót, raktá­rát, uszodát. A kiskorpáéi és a nagyatádi növényvédőszer- tárolót, a zalakarosi ABC és a balatonföldvári film­színház a somogyi akác szé­les körű felhasználásának le­hetőségét mutatja. A gyártmányszerkezet-vál- tozás eredménye számokban is mérhető: öt év alatt több mint kétszeresére nőtt a ter­melési értéke a gyáregység­nek, a nyeresége pedig csak­nem a négyszeresére emelke­dett. — És a jövő? — A tervezőintézetekkel közösen keressük, hogy mi­ként lehet tovább bővíteni a felhasználási kört — mond­ta Geleta Ferenc. — Készül már az első olyan épületünk, amelynek tetőszerkezete a győri Graboplastnál készült sátrat tartja. Az aratás küszöbén Szorosabb szerződéses kapcsolatban désével épülhet, 160 célcso­portos beruházásként, 66 pe­dig a lakásépítő szövetkeze­tek révén. Ugyanakkor szá­molnak 150 magánerőből föl­épülő lakással is. — Miért ilyen „feszes” a terv? —^kérdeztük dr. Ma~ dosfalvi Ferenctöl, a városi tanács igazgatási osztályának vezetőjétől. — A város lakossága évről évre nő, így egyre több a lakásigénylő. A település öt­venezer ember kereskedelmi és legalább százezer ember egészségügyi ellátásáról gon­doskodik. S egyre több szak­embert kell letelepítenünk, ez pedig nem megy lakás nélkül. Napontá 2600—2800 ingázó jár be a városi mun­kahelyekre, s közülük is egy­re többen akarnak leteleped­ni Nagyatádon ... — Segít-e a gondokon a kö­vetkező öt évben épülő 910 lakás? — A VII. ötéves tervidő­szakban már kisebb ütemű lakásépítéssel is kielégíthet­jük az igényeket. — S mi a biztosíték arra, hogy felépül a tervezett 910 lakás ? — A Somogy megyei Álla­mi Építőipari Vállalat áttért a panelek összeszerelésére, így nőtt a kapacitása, tehát több lakást tud fölépíteni, ezenkívül számítunk a Kom­fortra is, amely ugyancsak technológiát váltott, s a Jó­kai lakótelepen már elkészí­tette az első no-fines-lakó- házakat ezer forint állami támogatást vonhatunk le a vételárból, majd a két gyermek után to­vábbi 60 ezer forintot szo­ciálpolitikai kedvezmény cí­mén, tehát 360 ezer forint marad; ennek tíz százalékát kell befizetniük a vásárlás­nál, azaz 36 ezer forintot. — Valóban olcsók ezek a lakások? Rövid számolás eredményeként kiderül, hogy a törlesztés havonta majd­nem 800 forint. Ha ehhez vesszük a rezsit, egy átlag hétezer forint jövedelmű csa­ládban egy főre csupán 145Ö forint marad, s ez alig több mint a legalacsonyabb ösz- szegű nyugdíj. Ebből öltöz­ködni, étkezni kell, s mivel jobbára fiatalokról van szó még a lakást is be kell ren­dezni. — Ez igaz, de jelenleg egy OTP-lakás lényegesen drágább; hogy a magánerő­ből építettekről már ne is beszéljünk. — E fokozott ütemű lakás­építés azonban önmagában nem oldhatja meg a gondo­kat. Szükség van lakáscse­rékre is. — A tervidőszakban épülő tanácsi bérlakások hatvan százalékát a lépcsőzetes la­káscserékre tartjuk fenn. Nagyatádon tehát, úgy tet­szik, hamarosan megoldódik az égető gond. Erről volt szó a legutóbbi tanácsülésen, és erről beszémek a mostanin. Nagyon nagy eredményekről szólhatnak! N. J. Ezekben a napokban a megszókült őszi árpákban megindulnak a kombájnok. Kezdődik a mezőgazdaság nagy nyári munkája, az ara­tás. Mindenkor nagy jelen­tőségű volt az évi kenye­rünk veszteségmentes beta­karítása, de talán minden eddigit felülmúl az idei, hi­szen a tervidőszak egyik ki- * emelt ágazati feladata a ga­bonaprogram teljesítése. A felkészülésről, a csúcsidőszak feladatairól Kékesi Jenővel, a Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat igazgatójá­val, és Balogh Ferenc igaz­gatóhelyettessel beszélget­tünk. — A közelmúltban az ér­dekképviseleti szervekkel kö­zösen egyeztették a feladato­kat a gazdaságok vezetőivel, szakira nyitpiv a l. — Elengedhetetlenül szük­séges ez a közös munkánk­ban. A kölcsönösségen ennél a feladatnál különös hang­súly van; viszonylag ,igen rövid idő alatt igen nagy mennyiségű terményt kell learatni, magtárba szállítani., átadni, illetve átvenni. Ha ebben a láncolatban valahol nem illeszkednek a fogaske­rekek, az gondot okozhat az üzemnek, és nehézség elé állíthat minket. Ezért kell szinte minden részletre ki­terjedően egyeztetnünk — hiszen még így is, a legkö­rültekintőbb előkészület elle­nére is adódhatnak rendkí­vüli helyzetek. — Mintegy kilencvenezer hektárnyi kalászos betakarí­tása, tárolása kezdődik meg rövidesen. Hogyan ítélik meg most a helyzetet? > — A múlt évihez hasonló rekordterméssel sajnos nem számolhatunk azok miatt a külső, időjárási körülmények miatt, melyek a múlt év őszétől, a vetéstől szinte mostanáig végigkísérték ezt a kultúrát. Felkészülésünk során két lehetőséget vet­tünk figyelembe: melyek a teendőink egy jó közepes, és egy. a pillanatnyi kilátások­nál jobb termés esetén. Áru­elhelyezési programunkat ennek megfelelően két variá­cióban dolgoztuk ki. Arra törekszünk — és ebben egyetértettünk az üzemek vezetőivel —, hogy minden felvásárlásra kerülő termést szerződéssel, illetve pótszer­ződésekkel vegyünk át. A szorosabb kapcsolat1 mindkét félnek nagyobb biztonságot, tisztább előrelátást biztosít. — Mennyi tárolótér és mi­lyen műszaki felkészülés fo­gadja az idei termést? — Csaknem kétszázhetven- kilencezer tonna állandó és ideiglenes tárolótér áll ren­delkezésűn kre. Az idén köny- nyíti a helyzetet a Barcson elkészült tízezer tonnás siló. De így is mintegy huszonöt- ezer, jobb termés esetén har­mincezer tonna bértárolásá­ra lesz szükségünk. Negy­venkét helyen, százhuszon­három vonalon vesszük át a gabonát, ezek műszaki fel- készültsége folyamatos beta­karítás esetén biztosítja a zavarmentességet. Az idén ötvennégyezer tonna javító hatású búzára kötöttünk szerződést. Tavaly ezt a mi­nőségi fokot alig-alig sike­rült elérni, bízunk abban, hogy az idén ennek a meny- nyiségnek az elhelyezése okoz majd kellemes gondot. — Bizonyos mértékig új módszer' országszerte a szö­vetkezettel közösen történő raktárépítés. Élnek-e ezzel a lehetőséggel? — Igen, három* üzemmel kötöttünk már szerződést. A kooperációs raktárépítés költ­ségeiből vállalatunk hatvan, az üzem negyven százalékot vállal magára. Ilyen mód­szerrel épül a toponári szö­vetkezetnél egy kétezer ton­nás tároló, amely ez év őszé­re, a kukoricabetakarítás idejére él is készül. A szo­rosad! és a buzsáki szövetke­zetnél pedig négy-négy ezer tonná's tárolót építünk közö­sen, ezek jövőre készülnek el. — A csúcsidő a mezőgaz­dasági üzemeknek is, a vál­lalatnak is nagy leterhelést jelent, emellett azonban egy sor egyéb feladatot is el kell végezniük. — Bármennyire súlyponti feladat is a következő he­tekben a gabona felvásárlá­sa, úgy készültünk fel. úgy szerveztünk, hogy emiatt ne szenvedjen hátrányt a több mint háromszáz eladóhe- lyünk ellátása takarmánnv Az aratás a múlt évinél koráb­ban kezdődik, és bár az idő­járás függvénye, várhatóan rövidebb ideig tart. Bízunk abban, hogy az előző évek­hez hasonló jó együttműkö­déssel, partnereinkkel kö­zösen sikerrel végezzük el ezt a nagy munkát. V. M. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents