Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-17 / 140. szám

Gyakorlati fakultáció a gimnáziumokban Korunkban Is megállja helyét az az oktatáspolitikai elv, hogy a gimnázium — ez az arányait tekintve so­kat vitatott, de nagy múltú és megőrzendő középiskola­típus — elsősorban a tovább­tanulásra kell, hogy felké­szítse diákjait. Jelenleg a 14—18 évesek nemzedéké­nek nem egészen negyede tanul tovább ebben a kö­zépiskolai formában. Hatvan százalékuk lány. (26—30 szá­zalékos a szakközépiskolások részaránya — többségük fiú —, a többiek szakmunkás- képzőkben végzik el tanul­mányaikat. Az általános is­kolát végzetteknek mintegy 6—7 százaléka nem tanul to­vább.) Képesítést az érettségi mellé Furcsa és némiképp torz képlet jellemzi tehát a közép­fokú oktatást. A továbbtanu­lásra leginkább képesítő, az orvosi, jogi, pedagógiai pá­lyákhoz leginkább szükséges előkészítő tudásanyagot a gimnázium nyújtja. To­vább örökíti így az adott pályát elnőiesedé­sének nem csekély tár­sadalmi hátrányosságát. (A nemek egészséges aránya társadalmi és népgazdasági érdek lenne, ám a műszaki felsőoktatásban például — valamint foglalkozások egész sorában — indokolatlanul kevés a nő.) Másrészt: ma a gimnáziumokból 40—45 százalékban jutnak a felső­oktatási intézményekbe a fiatalok. Évente tehát legke­vesebb tizenkét-tizenöt ezer érettségizett fiatal szakkép­zetlenül, egy értékes, ám- ké­pesítést nem adó érettségi bizonyítvány birtokában ke­resgél állást Jobbára író­asztalokra „vadásznak”, s éveket töltenek el amolyan megtűrt „munkaerő-felesleg­ként”, társadalmilag igen­igen kevéssé hasznos felada­tokat végezve. A hét végén, pénteken megkezdődnek a gyulai vár­színház! napok. Az idei nya­rat Bartók Béla emlékének, szentelt műsorral indítják: az esten szerepel A kéksza­kállú herceg vára című ope­ra, Magyar parasztdalok cím­mel táncosszeállítás, illetve a Cantata Profana is. A rende­ző Sík Ferenc. Gregor Jó­zsef és Kováts Kolos felvált­va énekli a kékszakállú her­ceget, s ugyancsak „megkét­szerezték” Judit figuráját, ezt Takáts Tamara és Benei Katalin énekli. Ismét színesíti a gyulai programot az Universitas együttes fellépte. Az idén Voltaire—Dugonics Magyarok cselekedetei, avagy a végzet című játékát adják elő Kato­na Imre rendezésében. (Ö a színpadra alkalmazó drama­turg is.) Békéscsabai szerző, Fiiadéi- fi Mihály is jelentkezik drá­mával: a Torzó messiás Áchim András parasztvezér emberi, politikusi arcát raj­zolja meg. Erdélyi színművé­szek alakítják a főbb szere­peket: Hcjja Sándor, Kiss Erzsébet. Vadász Zoltán, Sinka Károly és Szélyes Im­re, Giricz Mátyás rendezi a másik magyar ősbemutatót, Hubay Miklós új színművét, melynek Túszszedök a címe. A gyulai vér lovagtermé­ben monodrámák előadásai zajlanak majd. Bessenyei Fe" renc játssza el Hemingway-t Rolf Hochhut Egy vadász halála című darabjában, Adám Erzsébet, a ■ Marosvá­A gimnáziumi gyakorlati fakultáció, amelyet 1981 szeptemberétől vezetnek be, ezeken a gondokon kíván enyhíteni. Mi módon? Már néhány esztendeje kí­sérleteznek mintegy száz gimnáziumban, önkéntes vállalkozás alapján a fakul­tatív gyakorlati módszer ki­próbálásával. 7-í-lO órás ki­futó rendszerrel — tehát a kísérletet a most végző ne­gyedikesekkel be is fejezve. A tapasztalatok hasznosak voltak. Igazolódott, hogy a gimnáziumok III—IV. osztá­lyaiban — mindenütt, ahol megvannak a feltételek — érdemes és szükséges meg­szervezni néhány, részben képesítést is nyújtó szakmai tanfolyam anyagának megfe­lelő képzési lehetőséget. Műszaki rajzoló, idegenvezető, laboráns öt-hat órás a fakultatív gyakorlati ismeretek oktatá­sa — első ízben ősztől a har­madik osztályokban szervez­hető. Tizenhat központi tan­terv alapján ismerkednek meg — többek között — a gépipari, illetve építőipari műszaki rajz, az idegenveze­tés, a telexkezelés stb. alap­tudnivalóival, e területekre képesítést is nyerve, illetve munkakör betöltéséhez ele­gendő ismeretet szerezve. Oktatható nevelési alapis­meretek is — ez nem ad ugyan képesítést, de jól előkészíthet egy későbbi, pe­dagóguspálya kiválasztásá­ra. Tanítható továbbá gép­írás, különböző laboratóriu­mi, fényképészeti laboránsi ismeretanyag — hogy most csak néhány, központilag szervezhető fakultatív gya­korlati tárgyra hívjuk fel a figyelmet. Lényeges alapelv volt a fakultációk engedélye­zésénél, hogy valamennyi forma egyúttal a továbbta­nulást is segítse, amellett, hogy azonnali munkába ál~ lást is- lehetővé tesz. Lehet az említett tárgyakon kívül sárhelyi Nemzeti Színház ma gyár tagozatának művésznője pedig Móricz Zsigrhond A nap árnyéka című müvének előadására vállalkozott. A békéscsabai Jókai Színház Illyés Gyula Bolhabál című keserű komédiáját viszi szín- 're Gyulán, míg a pécsi Nem­zeti Színház a Sorsválasztók című Illyés-drámával vendé­geskedik. Az eseménysoroza­tot gálaest is gazdagítja. helyi fakultatív tárgyak ok­tatását is szervezni — igény szerint, külön engedéllyel; ez utóbbiak zöme természete­sen nem ad képesítést, az el­helyezkedést, sőt a későbbi továbbtanulást viszont szin­tén elősegítheti. Néhány lényeges, országos adat jelzi a gimnáziumok ér­deklődését, a helyi tenni vá­gyást. A beérkezett jelzések tanúsítják: élni kívánnak a lehetőségekkel. Húsz csoport oktatását tervezik idegenve­zetésből; 15 diákcsoport kí­vánna megismerkedni a fényképészettel. Húsz cso­port nevelési alapismeretek elsajátítására vállalkozhat, 5 a postaiorgalommaű, 14 cso­port testnevelési és sport­szervezéssel, 9 a telexgéppel, 13 az államigazgatással, 11 csoport építőipari műszaki rajzzal, 60 csoport pedig a gépipari műszaki rajz alap­tudnivalóival ismerkedhet ősztől. Sok szülő még nem érti A gyakorlati fakultáció anyagiakat többnyire nem igényel, az iskoláktól, mert az üzemek, illetve a tanácsi szervek a szervezéshez vagy a diákok gyári, üzemi, vál­lalati fogadásához megfele­lő segítséget adtak, legaláb­bis. az eddigi jelzések sze­rint. Az ország 261 gimná­ziuma tervezi ősztől fakulta­tív gyakorlati tárgy szerve­zését. Érdemes most még néhány helyi tennivalóra odafigyel­niük az iskoláknak, illetve a helyi tanácsi szerveknek. Több megyében a vártnál, a kívánatosnál kevesebb volt a gyakorlati tárgyra jelent­kező diák, jelezve: sok szülő még nem érti, esetleg nem ismeri a fakultáció kínálta lehetőségeket!, Indokolat­lanul szerény a gyakorlati tárgyak 'propagandája is. A családok többsége — bízva a továbbtanulás, az eljöven­dő felvételik sikerében — egyszerűen megfosztja a gye­reket attól a lehetőségtől, hogy sikertelen felvételi ese­tén némi szakismeret birto­kában, előnyösebben helyez­kedhessen el. Szükséges és nagyon fon­tos tehát az okos meggyőző szó, a pedagógusok helyes érvelése minden gimnázium­ban. Hiszen a gyakorlati fa­kultáció nem azonos az egy­kori 5+1-gyel! Nem viszi kényszerpályára a diákot, hanem hozzáad némi többle­tet az ismeretanyagához, mégpedig gyakorlati többle­tet. S ha semmi más haszna nem lenne, mint annyi, hogy az érettségi utáni bizonyta­lanságban egyfajta szerény, biztos kapaszkodót nyújt, már nem szabad megfosztani tőle a gyerekeket. Várkonyi Margit K egyetlen az idei ősz. Az eső csak lélegzetvétel­nyi szünetet tart. ~A gépek kínlódva mozognak a mezőben, nyomukban fölha­sad á föld. A jobbágyok háta lehetett ilyeh. amikor lefor­dultak a deresről. Csak az emberi akarat méltó ellenfe­le az ősznek. A Lapos-dűlőbe sem tud bemeniji a kombájn; asszo­nyok törik a kukoricát, mint régen. Gumicsizmájukon hí­zik a sárkolonc, csak szavuk kevesebb reggel óta. Ujjuk hegye ég a hideg, éles csu- mától. Késő délután van, haza kellene menni. Mindenkinek van egy kis jószaga — etet- ni, fejni. A falu négy kilo­méterre van. A brigádvezető reggel azt ígérte, hogy estere küld értük egy zetort, még akkor is, ha kettő ház egy kocsit. A leszedett kukoricát is be kell vinni; ami meg­termett, kerüljön fedél alá. Az asszonyok egyre sűrűb­ben és idegesen kapják fe­jüket a falu felé, de a zelor nem jön. Marinak — a hó- rihorgas csírás mindig vi­dám feleségének — úgy tet­szett., hogy a nap egy pilla­natra megáll a szemközti domb tetején, a fák fölött, majd fáradtan elbújik az er­dőben. — Na, lányok, menjünk. Úgyse jön értünk senki. A „lányok" — negyven- ötvenéves asszonyok — rég­óta várták már valakitől ezt a biztatást. A sor végére ér­ve vékáikból kiöntik a néhol mar penészes kukoricát, a halmokat letakarják csillá­val. Együtt indulnak, de ne­hány száz lépés után egyre hosszabb lesz a sor. Giza ma­rad a sor végére, nemcsaka kora miatt — ő a brigádban a legidősebb —: duzzadt lá­baiban a visszerek reggel óta úgy égnek, olyan kiszámít­hatatlanul és mégis folya­matosan, mintha apró kések­kel vagdosnák. Uj drámák Gyulán Illyés kétszer Ismerjék meg a nagy elődöket Kiadvány a fafaragóknak Hodó József, aki annak idején Kapoli Antallal együtt kapta meg a népművészet mestere címet, Memye, Őr­ei környékén dolgozott, de járt az ország más terüle­tein is, alakítva faragásainak motívumvilágát, törekedve az egyénire, az igazira. Ma már csak műveivel találkozhat­nak az érdeklődők, kiállítá­sokon, vitrinek üvege mögé rejtve a féltve őrzött tár­gyakat. S akik népi fafara­gásokat készítenek — nem kisipari szinten —, azok fi­gyelmesen tanulmányozzák e művészet nagyjának mun­káit. Csakhogy ezt nem te­heti meg mindenki. A Somogy megyei Művelő­dési Központban számon tartják a megye valamennyi fafaragóját. így tudják azt Sok új tankönyv Már az iskoláik rendelkezé­sére áll a következő tanév­ben szükséges 1200 féle tan­könyv, munkafüzet zöme. Miként Pestró András, a Tan­könyvkiadó igazgatója el­mondta: az ez évben készülő 488 féle tankönyv közül 320 féle már megjelent, a többi — néhány kivételével — jú­lius végéig hagyja el a nyomdát. A szeptemberi tan­évkezdésig összesen 28 mil­lió könyvet juttat el a tanu­lókhoz. a pedagógusokhoz a Könyvértékesítő Vállalat. Az idei kiadványok közül 161 fé­le az új nevelési-oktatási ter­veknek megfelelő tankönyv. Többek között ilyen az álta­lános iskolák felső tagozato­sainak történelem-, földrajz-, irodalom-, matematika-, ének könyve, a nemzetiségi iskolák tanulóinak, valamint a gimnáziumok III. és a szakközépiskolák IV. osztá­lyosainak a legtöbb tanköny­ve. Újdonság — mind az ál­talános, mind a középiskolá­sok számára — a színes^ több száz ábrával illusztrált bioló­giai album és biológia atlasz. Ebben az évben több új könyvet adnak ki mint a ma­gyar tankönyvkiadás törté­netében bármelyik esztendő­ben. Jövőre még több, 200 féle új tankönyv lát napvi­lágot. A nyolcéves tankönyv- program teljesítésének kez­dete, 1978 óta évről-évre több új tankönyvet jelentettek meg Jövőre „tetőzik” ezek kiadása, a következő három évben pedig fokozatosan csökken. Az 1985—86-os tan­évben már minden új tan­könyv forgalomban lesz. A budapesti Athenaeum, a Zrínyi, az Egyetemi, a Kos­suth nyomda, úgyszintén a dabasi, a debreceni, a pécsi, a szegedi, a veszprémi, a szombathelyi, a nyíregyházi és tíz másik nyomda dolgozói nagy erőfeszítést tesznek azért, hogy a tankönyvek idejében elkészüljenek. is, hogy közülük többen át sem lépik tanyájuk kapuját, nem mennek a szőcsény- pusztai táborba tapasztala­tokat szerezni, nem ismerik igazán az ősi faragásokat. Idősek, betegek, mozgássé­rültek ők — de tehetségesek. A központ munkatársai meg­látogatják őket, figyelemmel kísérik munkájukat, segíte­nek. Ennél azonban többre van szükség, hiszen számta­lanszor már csak a „végter­méket” látják, nem pedig a munka menetét. Megfelelő ismeretek híján nem mindig az kerekedik elő a kés alól, amit művészetnek lehet ne­vezni ... A művelődési központ dol­gozói ezen szerettek volna segíteni, amikor Csikvár József vezetésével elkezdték összeállítani először a Hodó József, majd a Kálmán Ist­ván munkájáról szóló kiad­ványt. Ezeket a Néprajzi Múzeumban lektorálják, majd a megyei könyvtárban sokszorosítják. Az ebben a hónapban megjelenő két összeállítás a maga nemében egyedülálló. Csíkvár József szemléletes rajzain a fafaragók . megis­merhetik a tárgyformákat, a legjellegzetesebb motívumo­kat, az állat-, a növény- és az emberábrázolás miként­jét, a faragások szerkezetét. A legapróbb részletekig ter­jedő, szép kivitelű kiadvá­nyokat további összeállítások követik majd a híres népi fafaragók munkáinak bemu­tatásával. Az. albumokat el­juttatják mindazoknak, akik­nek nincs lehetőségük a köz­vetlen ismeretszerzésre, . de tanulni szeretnének a nagy elődöktől. Az általános és középiskolák népművészeti óráin is jól használhatják a pedagógusok a kiadványt. Városépítés A Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben kiállí­tás látható a városrendezési, település- és műemléktervezési munkájukról. A tömeges lakásépítésre !s alkalmas, több szintes, hagyo­mányos és paneltechnológiával felépíthető csalátlilrá/,típusok. A kiállításon látható Velence rendezési terve is. Ötven év súlya — Menjetek csak — biz­tatja magát is —, majd én is hazaérek egyszer. Abban is reménykedett, hogy kevesebb dolga lesz otthon, hiszen a férje tegnap óta szerencsére táppénzes, majd ellátja az a jószágot. A szerencse az, hogy csak egy kicsit beteg a Pista, de a körzeti orvos olyan jószívű, ha valaki panaszkodik, már írja is a receptet meg a táp- pénzespápirt, szegény beteg alig győzi diktálni... Együtt ért a faluba az es­tével. de a sötétben is meg­ismerte a kocsma elölt a Marci zetorjat. — Hát ezért nem jött ér­tünk ... Szakadna rá az ég a részeg disznajára! Már kiskapujukban hallja a malacok visítását, a kis­konyha ajtaja előtt — a vil­lany sárga négyszögében egy pillanatra megállva — az anyakoca apró, panaszos rö­fögését is meghallott. A kis­konyha asztalán ételmara­dék, pohár... Közöttük fér­je kócos feje. Csaknem...!? Szemét tágra rántja a meg­döbbenés: a rendetlen asz­talról férje eddig mozdulat­lan feje lassan fölemelke­dik.. . — Jaj, a szeme Te jó­ságos isten! Megint tökré­szeg vagy, Pista... A ke­resztre feszített Krisztus sem szenvedett többet, mint én temellcttcd. Nem bírom to­vább, IHsta... Nem bírom mar tovább! Ügy érzi, hogy ebben a pillanatban rászakadt a vi­lág: nem bírja tovább a majd­nem ötven esztendő súlyát. Lassú léptekkel — inkább vánszorgás ez — az udvarra megy; a kút előtt találja ma­gát. Igen, a kút... Már többször mondta a férjének is: ha nem hagyod abba a részegeskedést, akkor..1 Kinyitja a kútajtátAz ősz hűvösségét ismeri, nem először szed égő körmökkel kukoricát; de a föld mélyé­nek hűvössége más: sötét és nyirkos... Ilyen emberért?! Az unokák is ... Mi lesz karácsonykor...? Leül a kút melletti kis téglarakásra. A fáradtság és a nyirkos október vastag sötétsége be­takarja. A kiskonyha nyíló ajtajá­nak zörejére rezzen föl. Fér­je tántorog ki az ajtón. A kúthoz megy: gondosan be­csukja a retesszel is zárható ajtót, majd — a levegőbe is Icapaszkodva — visszamegy a kiskonyhába. Arcát, a dolgos és mindent kibíró Herczeg Giza arcát — mint eddig még soha —- csontig marja a könny. Pe­dig sokat sírt életében. A majdnem ütvén év alatt. % Falusi József SOMOGYI NÉPLAP t

Next

/
Thumbnails
Contents