Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-16 / 139. szám
ÖREGEDŐ TERMÉKEK apjaiwk egyik sokszor megfogalmazott — már-már jelszóként isimé telgetett — gazdálkodási követelménye: korszerűsíteni a tenmékszenkezetet. Vagyis: új és még újabb termékeket kitalálni, fejleszteni, gyártani és piacra dobni; a piac által leértékelt elavultakat pedig a lehetőség szerint gyorsan megszüntetni. Miért? Mert csakis a sorozatos újításokkal lehet meglepni — és megnyerni — a piacokat; mert mindenütt a világon ezt a módszert követik, felismerve a piac legfontosabb sajátosságát, hogy •tudniillilí a vevő mindig újabbat és mindig jobbat vár, sőt követel. Logikus piaoi magatartás. Nagy kérdés, hogy mennyire alkalmazkodik eihhez a hazai ipar, jelesül a gépipar? Ezt Vizsgálták nemrégiben a vasasszakszervezet munkatársai. Kiindutóponitj'uk: ha igaz, hogy az új termék egyben jobb. gazdaságosabb, tehát jobban értékesíthető, akkor az is feltételezhető, hogy a termékszerkezet megújítása minden vállalat számára kifizetődő, jövedelmező vállalkozás. A fogalmazásból is kitűnik, hogy ez csak fel- tételezés. Igaz-e vagy sem, annak megállapításához a vasasszakszervezet elemzői sajátságos vizsgálati módszerrel közelítettek: először egy hosszabb időszak (1964— 1977.) jellegzetességeit tekintették át, majd állást foglaltak abban, hogy történt-e lényeges változás az elmúlt három évben. Ami az első időszakot illeti : megállapíthatták, hogy 1970-ig, a. korábbi évekhez képest valamivel több új gyártmányra szánta el magát a gépipar, és bátrabb elhatározások születtek a. kiöregedett termékek megszüntetésére. Vagyis némileg fellendült a termékszerkezet korszerűsítése, nyilván a még frissen működő új gazdaságirányítási rendszer, no és az akkoriban még általánosnak mondható piaci konjunktúra hatására is. 1970 után azonban a termékcserélődés lelassulása a jellemző. Éppen azokban az években, amikor a világban ennek az ellenkezője volt tapasztalható. Külön vizsgálva a bevezetett új termékek értékesítését, feltűnő, hogy a 0—3 éves termékek aránya a vállalati eladásokban rendkívül alacsony és egyre csökkenő, míg a 4—10 éves — tehát viszonylag koros — termékek aránya jóval nagyobb és egyre növekvő. Azért is, mert — állítják a vizsgálat készítői — az új termékek java részét a piac nem fogadta el. És ez nemcsak a gyártmányfejlesztői munka minősítése. Több ennél': a vállalatok műszaki, kereskedelmi, egyszóval gazdálkodási tevékenységének megfellebbezhetetlen piaci értékítélete. Mely ítéletre persze — persze? — sajátságos módon reagáltak a gépiparban: a termékek 'korátlaga a vizsgált időszakban szolid becslések szerint is 10—14 év. Legöregebbek a íémtö- megcikkipar gyártmányai, gyors öregedés tapasztalható a hiradásiparban és a villamosipari gépek gyártásánál. S az elmúlt három évben — tehát amikor mindennél fontosabb jelszóvá vált a termékstruktúra korszerűsítése — alig-alig, úgyszólván semennyire nem változott a helyzet. Emiatt nemcsak a vállalatok hibáztathatok. A szakszervezet elemzői ugyanis megpróbálkoztak az oknyomozással is. Mindenekelőtt megállapították: a mai bérszabályozás nem kedvez a termékstruktúrát megújító vállalatoknak. Például a termékszerkezet korszerűsítése szempontjából sem utolsó Medicor a bértömegnek mindössze 1,6 százalékos növekedésével számolhatott a múlt évben, míg a nem kis gondokkal bajlódó Egyesült Izzó kereken öt százalékkal növelhette a felhasználható bértömeget. Messzire vezetne annak boncolgatása, hogy e furcsának tűnő paradoxon végül is miféle bérszabályozási lehetetlenségekre vezethető vissza, ám a tény — !— megcáfolhatatlan Továbbá; a vizsgálat során megállapíthatták, hogy a vállalatvezetők személyes anyagi érdekeltsége gyakorlatilag független a termék- szerkezet korszerűsítésétől. Mellesleg: a megkérdezettek közül legtöbben úgy nyilatkoztak. hogy jelentősebb beruházás nélkül nincs struktúraváltás. S ez megint egy furcsaság. Ugyanis: a % elmúlt években a gépipar nem szűkölködött beruházási lehetőségekben, . és termék- struktúrája mégis olyan, amilyen. Feltehetően azért is — mondják a vasasszakszervezetben —, mert a beÁltalános és kötelezS Milliárdok egészségügyi ellátásra A társadalombiztosítás egy éve Somogybán Minden évben ilyenkor adja ki az előző esztendei munkát összegező tájékoztatóját a SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatóságának megyei igazgatósága. Ebben olyan kérdésekre is választ kapunk, amelyeket nem mindennap teszünk fel, pedig mindannyi unkát érintenek. Életszínvonalunk alakulását ugyanis ikorántsem a borítékban kapott összeg határozza meg csupán, hanem — egyéb tényezők mellett — az általánossá és kötelezővé vált társadalombiztosítás is. Somogybán tavaly a társadalombiztosítási jogon nyújtott ellátások összege jóval meghaladta a 2,4 milliárd forintot, s ez 14,6 százalékos növekedést mutat az 1979. évűhez képest. Legtöbbet — 361,7 (milliót — családi pótlékként és — 184,3 milliót — táppénzként kaptak a somogyiak. 111,5 milliót tett ki a gyermekgondozási segély. Az állampolgári jogon járó ellátások keretében a gyógyászati segédeszlcözök költsége meghaladta a 9,7 milliót — ez 50,7 százalékkal több az 1979 évinél —, az utazási költségtérítés pedig 4 milliót. Megyénkben tavaly a társadalombiztosítási és az állampolgári jogon járó egészségügyi ellátás összes költsége 2 milliárd 435 millió 875 ezer forint volt, ugyanakkor a járulékbevételek és a működési bevételek együttes összege 1 milliárd 517 millió 793 ezer forintot tett ki. A megyei társadalombiztosítási igazgatóságnál harminc évre visszamenően kimutatták, mikor milyen magas volt a táppénzesek aránya, s ezt összevetették a mindenkori országos képpel. Ebből a táblázatból kitűnik, hogy tavaly az 5,5 százalékos aránnyal visszatértünk az 1977. és az 1970. évi szinthez — közben volt ennél magasabb és alacsonyabb is az arány. Megtudhatjuk azt is, hogy az elmúlt harminc évben mindössze kétszer volt magasabb a megyei arányszám, mint az országos. Kétmillió 92 ezer napot voltunk táppénzen tavaly, legtöbben februárban és novemberben — ezekben a hónapokban naponta több mint 7300 somogyi volt táppénzen —, legkevesebben júliusban. Az év végi emelkedésben közrejátszott az inhogy a kétgyermekes egyedülállókat, a három- és ennél több. gyermekes családokat, a tartósan beteg, illetve testi vagy szellemi fogyatékos gyermeket eltartókat megillető családi pótlékokat fölemelték. Ennek nyomán a családi pótlék összege az alkalmazottaknál 25,6, a termelőszövetkezeti tagoknál pedig 22,3 százalékkal nőtt az 1979 évihez képest: az eddigi legnagyobb összeget — 361 millió 697 ezer forintot — fizették ki ezen a címen. fluenza,járvány is. Július l-én lesz egy éve, Viking üdítők Debrecenből Mire az új márkanév megszületett, elkészült a Hajdú megyei Üditőilalipari Vállalat új töltőüzeme. 1979 végén ugyanis pályázatot hirdettek a vállalat termékeinek egységes nevére, s időközben elkezdték a rekonstrukciós beruházást is. Ennek eredményeként június első napjaiban megteltek az első Viking feliratú üdítős palackok. At NDK-gyárt- mányú gépsor óránként 24 ezer palackot tölt meg. E hónapban — a kishalármenti forgalom keretében — már Romániába is szállítanak a nyolcféle ízben készülő Vikingből ruházási hitéit nyújtó bank és a beruházást elhatározó vállalat nem képes olyan előrelátással prognosztizálni a világpiaci változásokat, amennyi idő alatt nálunk egy-egy beruházás megvalósul. E megállapítás még a központi fejlesztési programok módszereivel gyorsított beruházásokra is érvényes, amelyek egyébként is csak átmenetileg javíthatják a szóban forgó üzem gyártmányválasztékát, A program befejeztével ugyanis a vállalat önerőből nem képes tartani az indításkor jellemző fejlesztési tempót, A központi segítséggel feljavított termékszerkezet tehát néhány év múlva ismét gyorsan öregszik. S végül: a termékszerkezet és a munkaerő-struktúra összefüggései. Az alkalmazott munkaerő szakmai összetétele ugyanis kétségtelenül lassítja a struktúraváltást. Még nagyobb gond, •hogy a vállalatok ez ügyben nem számíthatnak az iskolarendszerre; ha pedig saját maguk próbálkoznak az át-, illetve a továbbképzéssel, akkor a szakmai kvalifikáció növekedését nem képesek követni a bérekkel. E zzel visszakanyarodtunk a bérszabályozás és a termékstruktúra alakításának összefüggéseihez. A vasasszakszervezet munkatársai úgy tapasztalták, hogy a megkérdezett vezetők többsége — ebben az összefüggjésben — nemcsak bírálta a jelenleg érvényes bérszabályozást, de elismerte: még nem találták meg a szabályokhoz igazodó legcélszerűbb belső ösztönzési rendszert. S e beismerés azt is jelenti, hogy a sokat bírált bérszabályozás még sok kihasználatlan lehetőséget rejt magában. Vértes Csaba Tábornyitás úttörőknek Több mint ezer egyenruhás úttörő sorakozott fel tegnap este a fonyódligeti úttörő és ifjúsági úttörőtábor megnyitóján. Jelentés- tétel, a tábor zászlajának felvonása tette ünnepélyessé a tábomyitást. Hetek óla meglepetésekkel, ajándékokkal kedveskedik a társadalom, a KISZ a megalakulásának 35. évfordulóját ünneplő úttörőszövetség tagjainak. Jubileumi ajándék a somogyi gyerekeknek, hogy a tavaly felavatott tábor most már ezer- százhetven pajtást fogadhat turnusonként, míg tavaly még csak nyolcszáznegyven úttörőnek volt helye. Azóta sok új létesítménnyel gyarapodott a tábor, sokkal jobb körülmények között tölt el hét és fél ezer fiú és lány tíz-tiz gondtalan, vidám, gazdag programokkal teli napot e szép tóparti részen. Sok szó esik mostanában a három és fél évtized út- törőtörténetről. A megyei KISZ-bizottság első titkára is emlékeztetett arra tegnap este, hogy valamikor, a hőskorszakban még szahnan ta- boroztatták a gyerekeket. Erről most már otthon is hallhatnak érdekes történeteket a gyerekek, hiszen Magyarországon több mint ötmillió olyan felnőtt él, aki annak idején a csapatzászló előtt fogadalmat tett. Ük összehasonlításul elmondják, milyen is volt a szél ci- bálta sátorban jóízűen enni a zsíros kenyeret. S a történetek hallatán a gyerekek levonhatják a tanulságot: milyen körülményeket teremtenek ma a táborozó fiataloknak. A tábornyitó nemcsak a MAI [kommentárunk. pihenést, hanem a felkészülést is jelenti a következő úttörőévre. Minden pajtás, aki eljut Fonyódligetre, ismeretekben gazdagodva indulhat haza a turnusok befejeztével. S nemcsak ott, hanem a központi táborokban is sokat tanulnak majd a somogyi úttörők. Közülük több szá• zan jutnak el Csillebércre. Zánkára. A romantika iránti vágy, a természet szerete- te, az öntevékenység kibontakoztatása hozta létre az úgynevezett vándortáborokat. Még sohasem indulhatott el annyi pajtás vándorútra Somogybái, mint az idén. A jubileumi úttörőévben kétezer pajtásnak lesz lehetősége így táborozni. Eddig is fokozott figyelemmel kísérte az egész társadalom, miként ünnepelnek a pajtások, most szintén nagy lehetőségek állnak minden üzem, vállalat, szövetkezet, gazdaság előtt, hogy még' tartalmasabbá, még szebbé tegyék gyermekeink úttörőnyarát. Az erő és az ügyesség, a közösségi szellem és a kitartás próbája is a táborozás. Fölkészítés azokra a feladatokra, amelyek elvégzését most már mindenhol elvárják a pajtásoktól. Ott van a helyük az ünnepségeken, a társadalmi munkában és még nagyon sok helyen. Bizonyos, hogy a táborzárás után mindnyájan munkára, tanulásra, közösségi életre fölkészítve mennek haza. L. G. Gyékényest beszélgetés Bizalom és őszinte légkör A serényen sürgölődő emberek, között, az épülő félig kész házon ott látom dr. Tol~ di János gyékényes i községi párttitkárt, körzeti állatorvost. Beszélgetés helyett szívesebben folytatná a munkát — noha nem érezteti, hogy feltartom. — Hívtak Kaposvárra, arról volt szó, hogy elmegyek. Azután mégis úgy döntöttem a családommal : mara- Aink. Szolgálati lakásom már nem megfelelő, illetve nem teremti még mindazokat a föltételeket, amelyekre feleségemnek gimnazista fiamnak, általánosba járó lányomnak és nekem szükséges. Ezért döntöttünk úgy, hogy családi hazat építünk. Most szabadságon vagyok, a rossz idő beköszöntéig szeretnénk végezni a munkával. Csaknem két évtizede, hogy az egyetem elvégzése után itt kezdte tevékenységét. 'Nem ismeretlen ez a határszéli táj, hiszen Porrog- szentkirályon született, ott gyerekeskedett. Esőben, sárban járja Gyékényes, Zákány, örtilos, Zákány-hegy, Szentmihály-hegy házait, dolgozik, s közben beszélget, politizál. — A munkám jó alkalmat ad arra, hogy sok mindenről szót váltsak az emberekkel. Őszintén mondanak véleményt a legkényesebb helyi, országos vagy nemzetközi kérdésekről is. Jólesik az őszinteségük és a bizalom a párt politikája iránt. Gyékényesen lett kommunista 1964-ben. Évekig tevékenykedett tanácstagként. Közben többször súlyos betegség gátolta állatorvosi munkájában, társadalmi feladatának végzésében, most sem teljesen egészséges. Mégis, , amikor a múlt év elején a mindössze huszonegy tagú pártszervezet kommunistái, őt jelölték titkárnak, nem habozott, vállalta. — Nehéz egy ilyen kis községi pártszervezet feladata. Nemcsak azért, mert kevesen vagyunk, s az utánpótlás, a pártépítés is gondokkal jár. Hanem azért, mert, amióta összevonták a tanácsokat, nekünk kell a községpolitika kialakítását, irányítását, a tömegszervezetek és a többi pártalap- szervezet munkáját összehangolni. Szerencsére mindenkivel szót értünk. Örömmel sorolja, hogy milyen jó partner a tsz és a kavicsbánya pártszervezete, a Hazafias Népfront, a tanácstagi csoport^ a KISZ, az iskola pedagógusai, a népdalkor és a szülői munkaközösség. Meg hogy az ifjúság, a gyerekek hazafias- honvédelmi nevelésében milyen nagy segítséget nyújt a közeli határőrőrs. — A község lakóira mindenben számíthatunk. Csak szólni kell és jönnek, dolgoznak velünk együtt a közösség előrelépése érdekében. Említhetem Varga József népfrontaktivista tűzoltóparancsnokot, Horváth György nyugdíjast és másokat. Talán a fél falut is felsorolhatnám. így készült el a Dózsa György és a Kossuth Lajos utca, parkosítottak, virágokat. fákat ültettek. Az utak. járdák építését tovább folytatják. 1979-ben a társadalmi munka egy lakosra jutó értéke mindössze 50 forint volt, tavaly már 480. A kis létszámú pártszervezet. élén hárman vannak, a másik két vezetőségi tag — Varga Jánosné és Ábra' hám Imre — jó segítőtársai. Kell is, hiszen a párttitkárt gyakran szólítják, hívják valamelyik községbe. Most végzi a kétéves pártépítési speciális kollégiumot Kaposváron, az is sok idejét, energiáját elveszi. Korábban szakállatorvo&i vizsgát tett. A múlt évben két fiatal lépett a soraikba. S vannak már, akikkel tervszerűen kívánják erősíteni a pártszervezetet. — További tervük, céljuk? — Folytatjuk a községpo- litika tudatos formálását, irányítását, összehangoljuk, még eredményesebbé tesszük a többi pártalapszervezettel, társadalmi és tömegszerve- zsttel a munkánkat. Többet kell a KISZ-szel foglalkoznunk, hogy jobb legyen az ifjúsági munka. S még jobban szeretnénk megnyerni az embereket, hogy bátrabban politizáljanak, többet tegyenek közös céljainkért. Szalai László SOMOGYI NÉPLAP
