Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-14 / 111. szám

Gimnáziumok és szakközépiskolák Aránymódosításra van szükség Szebb a páva, mint... Mini állatkert Kaposváron Alapos mérlegelésire, több meglevő és várható tényező í így elembe vételére volt szükség ahhoz, hogy a szak­igazgatási szervek, az illeté­kes munkabizottság, illetve testület kialakítsa a megye középfokú oktatásának új szerkezeti igényiét, képzési jellegét. Szándékosan kerü­löm a ,.meghatározás’’ kife­jezést, hiszen mint a megyei tan ács-vb legutóbbi, e té­mát tárgyaló üléséin többen is megjegyezték: a követke­ző öt—itlz evben ma misg nem észlelt igények kelet­kezhetnek, változhatnak a termelési szükségletek So­mogybán i& így felelőtlenség volna pontoian rögzíteni az egyes iskolák osztályokra bontott képzési formáit. A jelenlegi igényeket és a vár­ható gazdasági, társadalmi folyamatokat figyelembe vé­ve csak arra van lehetőség, hogy a fejlesztés, a módosí­tás irányait és arányait szab­ják meg. De miért volt szükség a je­lenlegi szerkezet felülvizs­gálatára? Hiszen, nem is oly régien még a szakmunkás- képző intézetek bővítését, szakközépiskolák létesítését szorgalmaztuk, mondván: di­namikus, fejlődő iparunk ilyen képzési arányokat kö­vetel. Ez a felfogás jó ide­ig megalapozott volt, hiszem egyrészt a tömeges tovább­tanulási igény, másrészt a Tegnap délután a nemzet­közi faszobrász telepen ülést tartott az alkotóműhely tár­sadalmi vezetősége. Ifjabb Szabó István szobrászmű­vésztől, a vezetőség művé­szeti szaktanácsadójával a tervekről, elképzelésekről be­szélgettünk. — Az idén hat külföldi és hét hazai szobrászunk pályá­zott. hogy Nagyatádon dol­gozhasson. A meghívóleve­leinkre érkezett válaszokból, a kollégákkal folytatott be­szélgetésekből tudjuk, ennél jóval nagyobb az érdeklődés. Már a következő évadra is vannak jelentkezők. Hosszas vita után végül is úgy döntöttünk, hogy három külföldi és három hazai mű­vészt hívnak meg. Nevekről és alkotásokról még korai lenne beszélni, hiszen a kö­vetkező napokban küldik el meghívó leveleiket, annyi azonban mái' most is biztos, hogy újabb értékes művek­kel fog gazdagodni a város. — A tanácskozáson több­ször sző esett a telep zárt vi­lágából'való kilépésről. Mire gondoltak? — Ha a városnak' nem okoz komolyabb anyagi gon­dot, ez a telep nemcsak idényjellegű műhelyként mű­ködhetne, hanem egész év­ben dolgozhatnának itt szob­rászok. Nagyatádon már most is több olyan köztéri szobor található, amelyik a telepen készült; a sorozatot folytatni lehetne. Vendé­geinknek lehetőséget kívá­nunk nyújtani, hogy olyan alkotásokat is készíthesse­nek, amelyek eljuthatnak a megye, sőt az ország legkü­lönbözőbb településeinek közterületeire. Csupán egyet­len példát említek: ha sike­rül Sas Valériát megnyer­nünk az itteni munkára. 6 itt fogja elkészíteni a Csur­góra kerülő kapu tervét, il­letve Fonyódon felállítandó munkáját. — Ha valaki kint jár az alkotótelepen, bizony, elszo­morodik: a fából készült szobrok zömének állapota egyre romlik. Gondolnak-e a művészi alkotások megóvásá­ra ? — A faipari szakemberek­kel állandó kapcsolatunk van. A mi kísérleteink, az ő ismereteik kölcsönösen ki­fejlődő gazdaság munkaerő- szükséglete csak így volt mi­nél gyorsabban, kielégíthető. A hetvenes évek második fe­lére azonban megmerevedett az arány: az általános isko­lákból kikerülőknek mintegy a tele szakmunkásképzőkbe — ez tíz százalékkal na­gyobb az országos ‘és a szom­szédos megyék arányainál — a másik fele különböző, job­bára szakképesítést is nyúj­tó szakközépiskolába, illetve gimnáziumba jelentkezett. Az utóbbi, általánosan kép­ző intézményeik aránya azonban csökkent, s így ke­vesebben. jutottak felsőokta­tási intézményekbe. (A gim­náziumok adják ugyanis a főiskolákon, egyetemeken tanulók 70 százalékát.) A képzési formák, arányok az intenzív fejlődés szakaszában nem felelnek meg a fokozó­dó követelményeknek. A kö­zépiskolai szerkezet az igé­nyek gyors és célszerű ki­elégítése mellett nem- képes megfejelő arányban jó esély-, lyel pályázó érettségizetteket küldeni a felsőfokú oktatási intézmények felvételi vizis-. gátra. A következmény; ipiintegy harmincszázalékos bejutási arány, jóval kisebb az országos átlagnál, de a könnyező megyékénél is. (Ez Iskolánként 8 és 80 százalék között oszlik meg.) Az adatokból arra lehet következtetni, de más ta­egészítik egymást: figyelem­mel kísérik munkánkat, visszajeleznek, segítenek. Egy dolgot azonban nem szabad számításon kívül hagyni, a fa olyan anyag, amellyel tudni kell bánni. Épp ezért elsősorban olyan alkotókat hívunk meg Nagyatádira, akik ismerik a fát mint anyagot, de segítünk is el­képzeléseik megvalósításá­ban. Tanácsokat is adunk, milyen fafajtát válasszanak, hogy művük időálló legyen. Lehet, hogy az anyag kor­hadni kezd, de attól nem változhat az alkotás értéke. Elvégre a somogyi kopjafák is évtizedek óta dacolnak az idővel. A tegnapi tanácskozásra a nagyatádi házigazdák megle­petéssel is szolgáltak. A mű­vésztelep vezetőjének, Bűnt- ii érné Body Agnesnak a szerkesztésében elkészült a szobortelep harmadik kataló­gusa. amely az 1979-ben és az 1980-ban készült alkotá­sokat mutatja be. N. J. A néhány meleg nap után az emberiek már megkezdték a nyári ruhák, szandálok számbavételét. Sokan bizo­nyára „kiderítették”» hogy a tavalyi „cucc” divatjamúlt, eléggé elhasználódott. Mit ígérnek a nyárra a keres­kedőik? Az idei szandálokról Lapp Miklóst, a Dunántúli Cipő- nagykereskedelmi Vállalat kaposvári lerakatának veze­tőjét kérdeztük meg. — A gyári bemutatókon sók szép női szandál, szin­tén sók és a tavalyinál va­lamivel szebb gyermeksaan- dál között válogathattunk. A férfiszandálokról, bizony, már kevesebb jót mondha­tok; a mennyiség -kielégítő, ám szépségről nemigen be­szélhetünk, — Az idei beszerzések? — Több szandált vásáro- lunik a gyáraktól, mint ta­valy. 31 ezer pár férfi-, 73 ezer pár női és százezer pár gyermeksaandált kínálunk a kisikereskedeiemnek. Ezt a választékot „színesítik” njajd az importból beszerzett áruk, pasztalatok is ezt bizonyítják: a gimnáziumi tanulók, ará­nyánál-; növelésével megnőne az esély a továbbjutásra. Persze nem mindegy,' hon­nan, melyik iskolából je­lentkezik valaki felsőfokú tanulmányok folytatására Kivételiek ugyan vannak — és e produkáló iskolákat sze­retnék is megerősíteni a jö­vőben —, de aligha szorul bizonyításra: a több párhu­zamos osztállyal működő, jól fölszerelt, tanárakkal kedvezően ellátott gimnázi­umok helyzeti előnyben van­nak a szerényebb körülmé­nyt! és mindössze évfolya­monként egy osztállyal mű­ködő intézménytársaikkal szemben. Természetesen nem alap­vető változásról var sző. A tervezet 20—22 százalékos gimnáziumi és 28—30 szá­zalékos szakközépiskolai képzési arányt tart kedve­zőnek a következő öt—tíz évre, s éz nagyjából megfe­lel az országos átlagnak — figyelembe véve a megye gazdaságának helyzetét, a jelenlegi iskolarendszert, a demográfiai helyzet változá­sait és a 90-es években vár­ható iskolareformot. Az aránymódosulás terü­leti szerkezeti változást is magával hoz. Vagyis egyes MsgimnázLumi osztályok megszüntetése — kár volna elhallgatni — a felsőoktatá­si tanulmányok folytatására alkalmas fiatalokat bejárás­ra vagy kollégiumiba kény­szeríti. Ez viszont a fogadó iskola székhelyén okoz gon­dokat, hiszen a diákotthoni elhelyezésben egyre fokozói dik a feszültség és a bejá­rás körülményei sem mond­hatók megnyugtatónak. A változásra tehát, nemcsak a tanügyi szerveknek kell föl­készülniük. Nem arról van szó. ter- J mészetesen, hogy ezzel az aránymódosií lássál csökken a szakközépiskolák szerepe vagy bárki lebecsüli felső­oktatási intézményre előké­szítő eredményeiket. A me­gye továbbra is számít ar­ra, hogy az ott végző fiata­lok közül is miinél többen bejutnák a főiskolákra, egye­temekre. Arra is felhívta a figyelmet a testület, hogy gondosan vizsgálni kell egyes szakközépiskolai osz­tályok áttelepítésének, a profilon belüli szakváltozta­Í tásnak, illetve az újak szer­vezésének lehetőségét. A "zakmunkásképző intézetek em szorulhatnak háttérbe. Tienkezőleg: folyamatos!, általános fejlesztésükkel együtt nagyobb számban fo­gadhatnak érettségizett, de felsőok tatást intézmények be be nem jutott fiatalokat. Május közepéig 28 férfi-, 150 női és 190 gyermekin udeli közül lehetett nálunk válo­gatni. — Somogy, Zala az ellá­tási területük, és Tolnából Dombóvár. Hozzánk mennyi jut a készletből? — Az árualap nyolcvan százalékát „a szőkébb hazá­ban” forgalmazzuk, sőt gyer­mekcipőből még többet; kü­lön gondunk van arra, hogy nyáron a Badaton-parton szandálból mindig jó legyen a választék. A gyáraik egé­szen kis késéssel mostan­ra ígérték, hogy „eláraszta­nak” bennünket a megren­delt áruval. Legnagyobb szállítónk a Tisza és a Mi­nőségi Cipőgyár, tőlük most is érkezik szandál. — Visszatérő gond. hogy a cipők minősége nem min­dig jó. — Mi, kereskedők úgy látjuk, hogy évről évre ja­vul a minőség, s ez bizo­nyítható is. Ám aal min­dig hozzátesszük: szívesen látnánk gyorsabb, látványo­sabb javulást. A mennyiség­Zubog a viz — a lemtál - cabal fürdőmedence lesz. Nagy esemény galambáknál a fürdés! Nem tolakodnak; nyugodtan várják, hogy he­lyet kapjanak a medencé­ben ... Amelyik galamb már végzett, kiül a kertbe szá- rítikozjnd. Tollain kövér víz- cseppek csillognak ... Szö­késtől nem kell félni: nem­csak a súlyuk tartja vissza őket, hanem gondozójukhoz való ragaszkodás is. Máshol úgysem lenne ilyen „jó dol­guk”. Valóságos kis állatkertje van Keczeli Józsefnek. Ti- zenegyféle fácán, hét fajta díszbaromfi, háromféle ga­lamb. egy páva, egy nyúl és a házőrző foxi... Száz- nyolcvan állatból áll a gyűj­temény. Látogatásunkkor is épp őket gondozta. S nagy szeretettel mutatta be kü­lönleges díszmadarait, köz­tük a különös piros „álar­cos” nyergesfácánt, amelynek tollazata a kék, a lila a zöld és a fehér szín különböző árnyalataival pompázik. — Ez „nálunk díszmadár­nak számit, Ázsiában azon­ban. vadon él. A „gyémánt” úgy tárja szét a gallérját, mint a legyezőt, ha udvarod, csupán szemének marad egy kis nyílás. Az ott „angol zöld”; ebben egy kis barna szín is található, Japánban azonban él tiszta zöld fácán is. I A természet különös titka, hogy az állatok többségénél a hímek a szebbek, figye- lemföikeltöbbek. Így van ez a fácánok esetében is. A nőstény jelentéktelen, barnás tollazatú, párja a legkülön­bözőbb színekben porrtpázik. Csupán az angol [éhéinél nem láttunk ilyen nagy kü­lönbséget. — Ezek nem albínók. Csak a szem környéke piros, s ha a hím dürrög, az arczsák olyan, mint az eper. A piöosarany fekete szárnnyal és sárga háttal büszkélkedik. Ugyanez a gél nincs gond, forgalmunk több mint tiz százalékkal emelkedik, a minőségi köve­telmények azonban néha na­gyabbak. — A kiskereskedőket már ösztönzik a gyáraktól való közvetlen beszerzésre. Ho­gyan érinti ez a nagykeres­kedelmet? — Azt hiszem, az első szempont az: hogyan érinti a vásárlót? Ha neki jó, ak­kor mi hiába panaszkodunk. A nagykereskedőknek is meg keit találniuk azokat a módszereket, amelyekkel e versenyben maradhatnak. Mi jó kapcsolatokat építünk ki, s igyekszünk igen gyor­sain forgatni az árut. Támo­gattuk a kaposvári „mini expói” és támogatjuk majd a fő utcai, árubörzét is, az­az fölzárkózunk a kiskeres­kedelem új módszereihez. S ha kelil, nem várunk a gyá­ri küldeményekre, hanem magunk megyünk az áru­ért, hogy a megyében első­ként tudjuk bemutatni a modelleket. L. F. Hat szobrászt várnak Nagyatádra Állandó alkotóműhely lehetne p. L. Javul az ellátás szandálból Férfiak — hátrányos helyzetben „rajza” a sárgaaranynak is, csupán fordítva vannak a színek. — Hány fajta fácán hi­ányzik a gyűjteményből? — Még kilenc—tíz nincs meg nekem, a nyáron azon­ban bővíteni az állományt. Ezeket úgy lehet beszerezni, hogy más tenyésztőkkel, gyakran külföldiekkel cseré­lünk. Méltóságteljesen forgolódik ketrecé'ben a király, arnely- nek farktolla mintegy 180 centiméter. A tojók tollaza­ta erősen meg van tépázva; ilyenkor, tavasszal van a párzás időszaka. —A nyerges és az ezüst kezdi a párzásit, március 20-a körül. A tojások 23—25 napra kelnek ki. Az ezüst érdek,essége, hogy ott még a kaikas is leül, ha a kicsik fáznak. — Hogyan gyűjtötte össze ezt a hatalmas állományt? — Gyerekkorom óta fog­lalkozom állatokkal. Egy ideig nyulakat és galambo­kat tenyésztettem, ám 1974- ben öt nőnapra Mongóliáiba küldött dolgozni a vállala­tom, a húskombinát, így föl­számoltam a nyúlállományt. A feleségem nem tudott volna annyi állatott ellátni, s már akkor beszereztem, né­hány fácánt. Ezeket hét— nyolc évig lehet tenyészteni. A tojásokat fölhasználjuk: sokkal több fehérjét tartal­maznak mint a baromfié. A madarak lakóhelyét ma­ga Keczeli József készítette, apránként toldozgatta össze a ketreceket. — Ezek a madarak a mí­nusz 20—30 fokot is jól tű­rik, hiszen egyébként Ázsiá­ban vadon élnek. Külön, házat kapott a pá­va — neki nagyobb hely kell. —Igaz a páva büszkeségé­ről, hiúságáról szóló mon­dás? — Ha ékességéből, a fark­tollazatból egy szálat kihúz­nak, az összesét elhullatja. Nem tűri, hogy hibája le­gyen ennek a szép dísz­nek ... A nemzetközi és magyar kiállításokról rendszeresen értékes „trófeákkal” tér ha­za Keczeli József. Galamb­jaival már több Sampdon-dí­jat nyert. Persze nemcsak az állatokkal foglalkozik. a kertje is rendes. A 120 tő­ke szőlőt azonban nem a bor kedvéért telepítette — mind a 24 fajta csemege. — A galambászegyesül ét­tel most tervezünk egy ki­állítás — mondja —, mert szeretnénk, ha az iskolások is megismernék ezeket a szép madarakat. Hozzám is gyakran jönnek, szívesen megmutatom nekik az állo­mányt. Az én unokámnak már természetes ez a kör­nyezet; reggel az az első, hogy a fácánokhoz fut és füvet nyújt nekik ... A kétéves kislány, amint meglátja a fürdőző galambo­kat, feléjük fut. A madarak már ismerik — nem rebben­nek szét. A házőrző foxi tő­lük egy méterre fejét két lábán nyugtatva szemléli a fürdés szertartását. Eszébe sem jut hogy bántsa őket. Megszokta ezt a látványt. Izményi Éva Az évszakhoz képest szo­katlanul meleg tavasz föl­gyorsította a gyümölcsmo­lyok élettevékenysegél. Rendkívül korán, már ápri­lis 14-én megfigyeltük a ke­leti gyümölcsmoly- és a szilvamolylepkék rajzását, s az őszi- és kajszibarackosok veszedelmes kártevőjének, a keleti gyümölcsmolynak a lárvakelését is. május 2—4. között. A lárvák tömegesen keltek ki a héten. Feltétlenül sürgető feladat tehát a véde­kezés haladéktalan megkez­dése. A védekezést 8—10 nap múlva meg kell ismételni. A különböző érési idejű baraokfajtáknál a kártevők elleni védekezés lehetősége korlátozva van, a jelenleg rajzó áttelelő, majd az ezt követő első nyári nemzedék elleni védekezésre kell foko­zott gondot fordítani. A vé­dekezést a továbbiakban 10—12 naponkénti ismétlés­sel — a várakozási idők be­tartásával — folytatni kell, a szüretig. A keleti gyümölcsmoly tö­meges elszaporodásának ked­veznek az időjárási viszo- nj'ok, és amennyiben, a to­vábbiakban is ilyen időjárás lesz, az elmúlt évekét megha­ladó fertőzések alakulhatnak ki megyénkben. A szilva- moly áttelelő nemzedékű lep­kéinek ra,jzásmenete az idei tavasszal megegyezik » ke­Veszélyeztetnek a gyiimölcsmoiyok védelem leti gyümölcsmczyúval, ezért a szilvafák védelmét is kezd­jék meg a fent javasolt idő­ben. A védekezést feltétlenül kössük össze a szilvalevél polisztigmás levélfoltossága, az őszibarack tatrinás levél- fodrosodás és a levéllyukasz- tó-betegségek elleni kezelés­sel. A gyümölcsmolyok elleni védekezésre fölhasználható a Ditrifon 50 WP 0.2, az Unil- ron 40 EC 0,2, a Saíidon 40 WP 0,2, a Bi-58 EC 0.1. a Rogor L 40 EC 0,1 százalékos oldata. Az őszibarack-levél- betegségek ellen az Ortho- cid 0,2, a szilvalevél foltossá • gu ellen pedig a Thiovit, a Kolosul, a Kumulus, a Pol« Sulkol 0,2—0,3 százalékos tö­ménységű szer valamelyikét használhatjuk. A javasolt szereket kombinációban kall kijuttatni, a késő délutáni órákban — az erős nappali fölmelegedés miatti peris-;: les siker ülésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents