Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-09 / 107. szám

/ fl GYŐZELEM ÖRÖKSÉGE A történelem nem ismeri ezt a kérdést: mi lett volna, ha... Mégis el lehet töpren­geni azon, miképp fordult volna a sors kereke, ha más­képp fordult volna. Kislori- záló, politizáló társaságban nem egyszer végiggondolják, hogy mi lett volna, ha az első világháború után Európa sok-sok országa érettebben reagál a kapukon dörömbölő forradalmi hullámra; ha Kö­zép- és Kelet-Európa kis nemzetei a Habsburg-biroda- lom romjain nem a marako­dás, hanem az egyetértés szellemében látnak az épí­téshez. Hiszen ha összefog­nak, Hitlernek talán semmi esélye nem lett volna a »Drang nach Osten«-hez... Nem így történt. Hitler vé­giggázolt a kontinensen. Ár­mádiája talán még ma is masírozna, ha a Don és a Volga között nem ütközik vasfalba, ha a megtámadott szocialista ország vasöklű hadserege izzé-porrá nem zúzza. A történelemnek e lapja gránitba vésve áll. Ám a fantáziáié kedv számlára újabb kérdések maradtak: »Mi lett volna, ha Rudolf Hess különös angliai sétare­pülése 1941-ben sikerrel jár és angol—német küíönbéke születik?« Vagy: »ha 1944 nyarán Stauff enberg gróf pokolgépe elviszi Hitlert az ördögbe, s utódai 'különbekét kötnek a Nyugattal?« A kérdést nem csupán ■ fantázia, sokkal inkább egy­fajta szemlélet sugallja. És hogy a sanda szándék ku­darcba fúlt, az nem a nyu­gati hatalmak érdeme, ha­nem Európa valóságos poli­tikai és katonai erőviszo­nyainak következménye. Pél­dául azé, hogy Európa fél- milliárdnyi népének elege volt a fasizmusból és a há­borúból, de a fasizmushoz és a háborúhoz vezető állapo­tokból is; és hogy egy új világ erős, győzelmes hadse­rege kergette a fasiszta sere­geket Berlinig, a Führerbun- kerig, sőt tovább: az a had­sereg, amelyet korábban a világtörténelem legnagyobb katonai offenzivája sem tu­dott térdre kényszeríteni. Képletesen és valóságosan: a Vörös Hadsereg harcosai a berlini Reichstagra a vörös Zászlót tűzték ki, s az ugyan­aznap felszabadult csehszlo­vák fővárosban a nemzeti trikolór mellett mindenütt ott lengtek a szocialista je­len és jövő vörös lobogói. Ama május eseményein az asztali történészeknek tehát mégsem érdemes spekulál­niuk. még kevésbé a felelős politikusoknak, akiknek ke­zében van a ma történelme. A berlini fegyverletétel alá­írása óta harminchat év per­gett le az európai história homokóráján, s ha akkor az európai erőviszony olyan volt, a mai status quo sok- kal-sokkal markánsabb. Az­óta nemcsak a példának em­lített Berlin és Prága, de egész sor további európai főváros neve fémjelzi a szo­cializmus létét, erejét —köz­tük Budapesté is. Ha ma az 1945-ös győze­lemre gondolunk. gondol­junk arra is, hogy a hősök és az áldozatok tízmillióinak vére öntözte öreg kontinen­sünkön e harminchat év alatt olyan új élet szökkent szár­ba, amelyet — összességében — Európa még soha nem lá­tott És a győzelem öröksége az a példátlan történelmi tény is, hogy három és fél évtizede hallgatnak a fegy­verek Európában, Á béke és barátsági hónap országos nyitánya Ülést tartott az Országos Béketanács Tegnap a Parlamentben ülést tartott az Országos Bé­ketanács. Az ünnepi ese­ménnyel megkezdődött a bé­ke és barátsági hónap, a magyar békemozgalom ha­gyományos, országot átfogó eseménysorozata. A tanácskozást — amelyen megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára — Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketa­nács elnöke nyitotta meg. Kiemelte: az idei béke és barátsági hónap kapcsolódik a Béke-világtanács kezde­ményezte nagy nemzetközi akcióhoz, amely május 4— 10. között az európai bizton­ság és leszerelés ügyéért mozgósít. A megnyitót kővetően Ba­re ez János, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­tályának vezetője, az OBT elnökségi tagja tájékoztatta a testületet az időszerű nem­zetközi kérdésekről. A nemzetközi helyzet vál­tozásai újabb lendületet, még szélesebb összefogást sürgetnek minden felelő* politikai tényezőtől, társa­dalmi szervezettől a háború ............................... e lkerülése érdekében — hangsúlyozta. — A változá­sok különösen a fejlődő or­szágokat jellemzik. Ezekben az államokban, látják, tud­ják: az emberiség kifejlesz­tette, létrehozta azt a tudo­mányos és termelőerőt, amellyel az elmaradottak ki­lábalhatnának a szegénység­ből, az analfabetizmusból. A harmadik világ csak töredé­kében jut hozzá ezekhez a vívmányokhoz, s az ott élők óhatatlanul arra a következ­tetésre jutnak: kívülálló erők akadályozzák saját erőforrá­saik hasznosítását, “tovább­lépésüket. Ennek következ­ményeként forradalmasod­nak a pártok, a vezetők, a népek általában, s — a köz­vetlen beavatkozások nyo­mán — konkrétan is harcba •zállva az imperializmussal. Az imperialista körök — mert a történelemben így szokták meg — erővel, erő­szakkal próbálnak válaszol­ni. Mindezek ellenére léte­zik az enyhülés, de nem olyan mértékben, amilyen­ben mi szeretnénk. Létezik a hidegháborús légkör is, de nem annyira, mint az 1950-es években. A legdön­tőbb: a sok össaétevőből ál­ló nemzetközi erőviszonyokat — ............ i. ii i ................. a másik oldalon nem tudták megbontani.' A KB külügyi osztályának vezetője méltatta a szocia­lista országok pártkongresz- szusainak jelentőségét, ki­emelve az SZKP XXVI. kongresszusának program­ját, amely a béke, a bizton­ság, a nemzetközi bizalom valamennyi lényeges terüle­tét felöleli. Berecz János ezt 'követő­en hangsúlyozta, hogy a nemzetközi békemunkában az elszántság mellett mind nagyobb szükség van a böl­csességre, az összefogás, a megegyezés készségére. A vitákban félre kell tenni a türelmetlenséget, hogy a forradalmi munkásmozgalom eredményesen szélesíthesse az összefogását a nem for­radalmi munkásmozgalom­mal, a olyan más erőkkel, amelyek készek a béke irá­nyába haladni. Ami minket Illet: a tárgyalásokhoz a Ma­gyar Népköztársaság nem­zetközi tekintélye ad biztos alapot. Ezt elbizakodottság nélkül meg kell őrizni, to­vább erősíteni, aktív, sok­oldalú tevékenységgel mun­kálkodva a nemzetközi szín­téren. egyen voltak ott - a tegnapi ünnepségen. A jubileumi közgyűlésen adta át az Okisz elnöke az új fémipari üzemcsarnokot. A nemzetiszínű szalag átvá­gása után Rév Lajos az üzem jelképes kulcsát Széli János­nak, a szövetkezet fémipari főosztály vezetőjének nyúj­totta át. ö elmondta, hogy a galvanizálóberendezések gyártására készült üzem, ha­táridőre, mindössze másfél óv alatt épült föl, a Sáév kivitelezésében. Míg koráb­ban csak 30—35 millió forint értékűt gyártottak ezekből a berendezésekből, az idén már annyi lesz a termelési értékük, mint amennyibe a beruházás került: ötvenmil­lió forint. Jövőre pedig 10— 15 millió forinttal nagyobb értéket készítenek, s a terv­időszak végére várhatóan százmilliós nagyságrendről beszélhetnek, méghozzá úgy, hogy termékeik jelentőis ré­szét exportálják. N. J. Az energiafogyasztás 53 százalékát» magon adja az olaj és mintegy negyedrészét fedezi a szén, a szá- mít.tsok szerint azonban tíz év múlva ez utóbbiból megket­tőződik a fogyasztás, az ezredfordulóig pedig megháromszo­rozódik. Addigra a termelés már majdnem kétmilliárd ton­na lesz. A, föld kőszén- és lignitkészletei 3000 milliárd ton­nára rúgnak: erre tehát hosszú távon is lehet építeni, ■ nem is a kibányászása, inkább a szállítás okoz majd gon­dot: világszerte mintegy 160 millió tonna szén nagy távol­ságú mozgatásáról kell gondoskodni Képünkön: speciális szénszállító hajót építenek egy dokkban Magyar—finn,tárgyalások Tegnap • a Külügyminiszté­riumban folytatódtak és be­fejeződtek a magyar—finn hivatalos külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes és Paavo Väyrynen között. A tárgyaló feleik a megbeszélés során a nemzetközi helyzet főbb kérdéseit tekintették át. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a nemzetközi bé­ke, a leszerelés és az enyhü­lés kérdéseire, ezen belül is elsősorban az európai bizton­ság és együttműködés prob­lémájára. A tárgyalások befejezése után, a délutáni órákban. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke a Parlament­ben fogadta Paavo Väyry- nent. Hetedszer is kiváló a Napsugár * Fölavatták az új fémipari csarnokot »Szeretettel köszön tjük új létesítményünkben a kiváló szövetkezet valamennyi ked­ves dolgozóját, vendégeinket a szövetkezet alapításának jubileumi közgyűlésén« — ezt a mondatot olvashatta, aki Csurgón tegnap délután betért a Csokonai utca 8. számú épületbe. Hármas ün­nepet ültek a nagyközség munkásai: harminc éve ala­pította meg huszonnégy kis­iparos a szolgáltatási terme­lőszövetkezetet. a mai Nap­sugár Ipari Szövetkezet előd­jét;' az évfordulóra elkészült egyik legnagyobb beruházás, az új fémipari üzemcsarnok és most avatták föl a csur­góiak. ÉS1 elsősorban azért volt ünnep ez a nap, mert a szövetkezet — múlt évi ki­emelkedő munkája elismeré­seként — hetedszer érde­melte ki a kiváló szövetke­zet címét. . A Napsugár 2. számú tele­pén jubileumi közgyűlést tartottak tegnap; ezen meg­jelent dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter. Rév Lajos, az Okisz elnöke és Varga Péter, a megyei párt­bizottság első titkára — a Központi Bizottság tagjai —, valamint Sugár Imre, a me­gyei tanács elnöke. Ünnepi beszédében Rad' nóti László, a szövetkezet el­nöke az eltelt három évtized eredményeiről, gondjairól és a jövő feladatairól szólt. Pártunk második kongr&sz- szusa után — mint mondotta ■— az elsők között alakult meg a csurgói szövetkezet, s mindjárt az első esztendőben 1500 darab kétrészes munka­ruhát készített a megyeszék­hely munkásainak. ‘ Ahogy múltak az évek. úgy fejlő­dött a Napsugár: 1974-ben például már több mint ezer dolgozónak adott munkát. Szolgáltató egységeivel a , környék minden igényét ki­elégíti. termelőiiészlegei hu­szonöt országgal tartanak fenn kapcsolatot. A szövet- íkezetben készített modern fazonú, jó minőségű ruhákat egyaránt keresik a szocialis­ta és a tőkésországokban. A vasipari részleg érdeklődésre számot tartó szerszámos&zek- rényelket és gázpalack szállí­tókat készít. Tizenhárom éve az országban egyedül ők fog­lalkoznak galvanizálóberen­dezésék gyártásával — ma már olyan nagy sikerrel, hogy gat.van i záílóhar angj uk éljutott az NSZK-ba és több iejlődő országba is. Az ünnepségen felszólalt dr. Trethon Ferenc. Hazánk gazdasági feladatait elemezve elmondta, hogy sok olyan üzemre volna szükség, mint a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet. — A most kezdett tervidő­szakban életszínvonalunkat szinten kívánjuk tartani,- ugyanakkor javítaná akarjuk a lakosság életkörülményeit. Ez nem könnyű feladat; az élet minden területén fe­gyelmezett, jól megtervezett munkára van szükség. ' És másként kell dolgoznunk: megszüntetve a pazarlást, ésszerűen gazdálkodva a költségekkel, az energiával, hogy jobb eredményeket ér­hessünk el. Az extenzív bő­vítés korszaka lejárt, gaz- dálkodjunk okosan a lehető­ségiekkel ; nem a mennyiségi, hanem a minőségi szemlélet­nek kell uralkodóvá válni termelőegységei nkfoen. Eb­ben szép példát mutat as önök szövetkezete is. Az ötnapos munkahét!» való áttérés — mint mon- dotta — rendkívül felelős­ségteljes lépés, különösen azokon * munkahelyeken. ahol szolgáltatással is fog­lalkoznak. A rövidebb mun­kanapok száma nem jelent­heti a szolgáltatások színvo­nalának romlását, a lakossá­gi igények kielégítésének lanyhulását. Ezért az átté­résre mindenkinek alaposan föl kell .készülnie. A munkaügyi miniszter ez­után átadta Radnóti László­nak a Kiváló szövetkezet cím hetedszert elnyerését tanúsító oklevelet* majd kié tüntetéseket nyújtott át; Ki' váló Munkáért érmet Fe­renc Jánosné varrónőnek és Telkes Adám kőművesnek. A Kiváló szövetkezeti dolgozó címet harmincegyen kapták mag, s több szocialista bri­gád is most vette át a’kü­lönböző fokozatú elismerést. Megemlékeztek az alapító ta­gokról is — közülük tizen­VILÁG PROLETÁRJAI, ÍGYESUUÉTEKI ARA: 1,40 Fl SOMOGYI1^ AZ M S Z M P SOM OGY MEGYEI BIZ OT T S A GÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 107. szám * 1981. május 9., szombat-Jl %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents