Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-08 / 106. szám

Kiskorpád Munkásharmónia Kerestem őket délelőtt Csak a kutya horrent rám dühösen; ők nem voltak oda­haza. Azért a házukat jói szemügyre vettem. „Erős vár”, kényelmet is ad lakói­nak. Festett fémkerítés. Az új épület mögött nagy kert, csak győzze a gondozását a ház asszonya! Nem is találhattam- őket otthon délelőtt abban a kis­korpád! háziban, amely az útvonal mellett fekszik a hosszúra nyúlt település új során. László István és fele­ség© bejárók. Osztoznak azok sorsában, akik naponta föl- kerekednek, hogy kaposvári munkahelyükre utazzanak. Magdi a hosszú nevű Egye­sült Izzólámpa és Villamos- sági Rt elektroncsőgyárában dolgozik, melyet — jó nyelv­törő játék — EIVRT-nek szoktunk rövidíteni. István pedig a Somogy megyei Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat — ezt meg Tanép-ként is isme­rik — munkása. Gépfelelős, afféle csoportvezető. Munkás házaspár. Fiatal emberek, rokonszen­vesek; mindig akarnak vala­mi t S amit akarnak — olyan emberék! —, el is érik. Most a barátságosan bútorozott szobában üldögélünk; a kez­deti bizalmatlanság kötél­béklyója foszladozóban, A falon „a” lila ruhás hölgy, ök a reprodukció alatt fog­lalnak helyet mi velük szemben. Az asztalon na­rancsszörp, aprósütemény. Messziről indultak, noha csak innen a szomszédiból, Pálmajorból... Értik, mire gondolok. — Ha Borosók nincsenek, talán nem jutunk ilyen messzire — mondja István. Borosék a major küldetés­vállaló tanítói. Jótékony ha­tásuk a László-portán vit- rirnnyi könyvben is mutatko­zik. , — öten voltunk testvérek ■— emlékezik a fiatal férfi. — Boros tanító úr észreve- hetett valamit bennem... és követeit tőlem! Ez volt a jó. Így kerülhettem be a szak­munkásképzőbe, Kaposvár­ra A Dédász-nál leszolgál­tam a hűségévet, majd át­mentem a Tanép-hez. Ennek tizennyolc éve! Magdi sem akármilyen törzs tag az EIVRT-nél! Hu­szonhét évéből — még „be­vallható” a kora — tizen­egyet dolgozott egy munka­helyen. — Szocialista brigád -tagja vagyok — mondja —, sza­lagrendszerben szerelünk, most éppen a 2x82-es kép­cső rácsait. Megfeszítő mun­ka, egy műszakiban 380 da­rab a norma. Így 2800-at ke­resek havonta... — És a brigádélet? — Jó volna közösen szín­házba, erre-arra menni, de a be.járóélet ezt nem engedi. István órabére 18 forint 50 fillér, ehhefc jön még a csoportvezetői pótlék. Nem étnek ross Ml. Am az is igaz. hogy a jóléthez áldoza­tot is hoznak: hajnali fél nagykor kelnek, innen két kilométerre van a kiskorpá- di vasútállomás. István mo­torkerékpárral jár be Ka­posvárra, Magdi vonattal. — Mikor házasodtak ösz- sze? — Ezerkiiencszázhatvan- hétben. „Öreg” házasok va­gyunk már. Nehezemre esik megkér­dezni : — Hogyan fogadták a há­zasságot a szülők? — Kicsit ellenkeztek, de akármilyen is a bőre színe, az ember az ember! Ne is feszegessük ezt a kérdést; itt, ebben a lakás­ban ez rosszízű. A lényeg: László István és Inatai Mag­dolna egy pár. A kiskorpáéi ház 1974-ben épült föl, itt voltak a testvérek, szülők, itt „kalákáztak” a munkatársak. Ügy emelték a falakat, hogy István nem is tudott minden munkában részt venni; ép­pen a katonaidejét töltötte Kaposváron. — Megér az épület most már vagy négyszázezret... Annyit bizonyosan, de va­lószínűleg még többet is. Mert ami a malteron kívül még a kötőanyaga, az a munkatársak becsülése, ba­rátsága és két ember jó há­zassága. A hétszáz négyzetméternyi keidben tavaly eper és zöld­ségféle termett, az idén majd burgonya lesz. Baromfit tar­tanak, sertéssel foglalkoz­nak: évente három-négyet nevelnek, ebből kettőt lead­nak; a háztájinak is nagy szerepe van jólétükben. Az anyagiák mellett előnyben részesítik a szellemieket: — Könyvtári tagok va­gyunk Kaposváron; onnan hordjuk az olvasnivalót Né­ha bent maradunk megnézni egy-egy jó filmet is. Itthon esténként jól elszórakoztat bennünket a televízió. István már kétszer járt a Szovjetunióban, először, mint KISZ-titkárhelyettes jutott 'ki, másodszor szántén juta­lomként. „Tanúja” ennek az a Matrjoska-baba, mely dísz­helyen áll a lakásban, Ist­ván szenvedélyes fotós, er­ről is meggyőződhettünk. — Hogyan töltik a nya­rakat? — Nagyon szép volt az utolsó két nyár: Füreden és Nagymaroson pihentünk az Izzó beutalójával. Szeretném, ha az életük „csak nyár” volna. Leskó László Kétszeres túljelentkezés Több mint 33 ezer fiatal jelentkezett a június 24-én kezdődő egyetemi és főisko­lai felvételi vizsgákra. Akár csak tavaly: most is kétszer annyian szeretnék megkez­deni tanulmányaikat a felső- oktatási intézményekben, mint amennyien —► nappali tagozaton — az első évfo­lyamon tanulhatnak. A Tudományszervezési és Informatikai Intézetben ké­szített statisztika szerint a tudományegyetemeken több mint 230 százalékos a je­lentkezés. Változatlanul leg­népszerűbbek a bölcsészet­tudományi szakok: ezekre az Eötvös Loránd Tudomány­egyetemen például ezernél is többen kérték felvételüket (ötször annyian, mintameny­nyit fölvehetnek). Csaknem ekkora érdeklődés a jogi ka­rok iránt: Budapesten 600- nál többen pályáznak a 180 helyre, a miskolci Nehézipa­ri Műszaki Egyetemen szer­vezett Állam- és. Jogtudomá­nyi Intézetben pedig több mint 330-an a 120 helyre. A természettudományi karokon viszont csak a fővárosban nagy a különbség a felvételi­zők és a helyek száma kö­zött. Az orvostudományi egyetemeiken 2700-an készül­nek a felvételi vizsgára — hat százalékkal kevesebben, mint ahányan tavaly felvé­teliztek, de így is több mint kétszázszázalékos a jelentke­zés Budapesten, csakúgy, mint Debrecenben, Pécsen. A mezőgazdasági egyetemek­re és főiskolákra csaknem ugyanannyi fiatal «►irányult**, mint tavaly. A műszaki egyetemeken tovább csökkent a jelentke­zők száma.: tavaly 2900 volt, az idén 2800. A miskolci Nehézipari Műszaki Egye­temre és a Veszpiémi Vegy­ipari Egyetemre például ke­vesebben kérték felvételüket, mint amennyi hallgató az első évfolyamokon tanulhat. A műszaki főiskolákon vi­szont többen felvételiznek a fölvehetőknél! Kivétel a Nehézipari Műszaki Egyetem dunaújvárosi kohó- és fém­ipari főiskolai kara, ott csak 147-en pályáznak a 190 helyre. A pedagógusképző főisko­lákon szintén népes a pályá­zók mezőnye, s ketten verse­nyeznek egy helyért. A ta­nár- és az óvónőképzőkbe többen, a tanítóképzőkbe ke­vesebben jelentkeztek, mint amennyien tavaly felvételiz­tek. A művészeti főiskolákra csaknem 2500-an nyújtották be kérelmüket — több mint hatszor annyian, mint amennyi elsőévest várnak. A statisztikából kitűnik az is, hogy a felvételizők 55,8 százaléka nő. Ez 2,5 száza­lékkal több a tavalyinál. Bemutatót tart ma este a kaposvári Csiky Gergely Színiház. Victor Hugónak A királyasszony lovagja cirhű drámája kerül színre Ba- barczy László Jászai-díjas művész rendezésében. Szom­baton este ugyanez a darab lesz műsoron, vasárnap pe­dig délutáni és esti előadá­son is láthatja a közönség. Básti Juli alakítja Neuburgi Máriát, Ruy Bias szerepére Spindler Béla készült, Don Cesart Máté Gábor játssza. Képünkön: Spindler Béla és a Dóin Salustöt alakító Dán- ífy Sándor. Színházi ' jellegű szombati esemény ez is: 15 óra 45 perces kezdettel a televízió 2. műsorában láthatjuk A három jószívű rabló című tévéjátékot Thorbjörn Egner meséjéből — ebben a Csi­ky Gergely Színház művé­szei közül Ács János, Lukáts Andor, Pogány Judit Jászai- díjas, Csákányi Eszter, Gőz István, Garai József, Dánffy Sándor és Kari Györgyi játszik. A rendező: Gazdag Gyula. Barcsról a művelődési és ifjúsági központból kaptuk a hírt, hogy a Dráva mú­zeumban ma 17 óra 30 perc­kor dr. Aknai Tamás mű­vészettörténész nyitja meg Barabás Márton festőmű­vész kiállítását. Barabás Márton 1952-ben született Budapesten, a Képzőművé­szeti Főiskolán Kádár György, Kokas Ignác és Kocsis Imre volt a mestere; 1978-ban Derkovits ösztön­díjat, 1979-ben Derkovits mívódíjat kapott, 1977-től vesz részt a Fiatal Művészet Stúdiójának kiállításain, így Párizsban és Arras-ban is, 1979-ben Isztambulban a Kemal Atatürk" Kulturális Központban voltak láthatók a művei. Csurgón a Csokonai Vi­téz Mihály Művelődési Ház­ban ma 10 és 14 órai kez­dettel a Meseszínpad A fur­fangos cukrászinas kaland­jait adja elő — a gyerekek­nek. Baléból vasárnapi rendez­vényről kaptunk tudósítást. A művelődési házban 19 órakor lép föl Boros Lajos polbeat-énekes és a 100 fok Celsius együttes. A kaposvári Killián György Ifjúsági" és Űttörő Művelődési Központban má­tól május 20-ig látható a Munkásmozgalmi Múzeum Memento ’44 című kiáll ílá- sa. Este 18 órakor a fiatal utazók gyűlnek össze klub­jukban. Vasárnap 10 órától Mesélő bábok címmel tart előadást a gyerekeknek a barcsi művelődési központ bábcsoportja. Ugyancsak vasárnap 10-kor kezdődik az ifjúsági házban a bűvös koc­ka játék megyei selejtezője. A moziműsorból a Vörös Csillag „slágerére”, a Piedone Egyiptomban című színes, szélesvásznú, olasz bűnügyi vígjátékra hívjuk föl a fi­gyelmet: Bud Spencer ak­korákat üt benne... S új­ra látható a kis néger fiúcs­ka is az „óriás” mellett! A Szabad Ifjúságban két fil­met is játszanak. A korai előadásokon a Robotokkal a Saturnus körül című színes lengyel tudományos-fantasz­tikus film kockái peregnek. Ez Stanislaw Lem regényé­ből készült. Az esti vetité­A jászberényi Kékszakállú EMLÉKEZÉS SZÉKELY MIHÁLYRA Csodálatos : hangú énekes volt. . Május 8-án lenne nyolcvanéves. Mindössze hatvankét esztendőt élt. Jászberényben született, Öt­éves korában kezdett éne­kelni. Édesanyja kísérte gyermekét cimbalmon... Pályafutása során Székely sokszor elmesélte kollégái­nak, barátainak élete törté­netét. Hegedülni egy idős cigánytól tanult, aki estén­ként a legjobb helybeli ven­déglőben muzsikált, és más­nap délután fáradtan érke­zett a zeneoktatásra. Olykor el is bóbiskolt, és hagyta a gyeteket játszani. Csakhogy ez az öreg cigány nem volt más. mint Rácz Aladárnak, á kor egyik legnagyobb cim­balomművészének az apja. Székely Mihály érettségi után tisztviselő lett. Szép orgánumára elsőnek Revere Gyula hárfaművész figyelt föl; meghallgatása után nyomban telefonált dr. Lász­ló Géza énektanámak,. Ha- selbeck Olga operaénekesnő férjének: ­— Géza, kérlek, fölfedez­tem egy remek tenoristát. A próbaéneklésen Székely ugyanis magas fekvésű dalt adott elő, kifogástalanul. Mély hangjait László érté­kelte, s basszusra nevelte tanítványát. Székely 1924- ben szerződött az Operaház társulatához. Első föllépésé A bűvös' vadász remetéjé­nek szerepe volt. Rendes tagként mint Ferrando mu­tatkozott be A trubadúrban. A magyar zenetörténet egyik, most különösen ak­tuális mozzanata fűződik a nevéhez: 1936 őszéin Bartók innának A kékszakállú her­ceg vára című egy felvon áso- sára készültek az Operaház­ban. A zeneszerző végighall­gatott egy próbát, miután értesült róla, hogy valami­féle vita volt Sergio Failoni karmester es a címszerepet éneklő Székely Mihály kö­zött. Mi történt a próba után? — Tanár "úr — szólt az énekesi Bartókhoz. — Most már hallotta, milyen mély basszus hangom van. Én a szólamot egy-két helyen másképpen énekelném. Fai- loni ellenzi, mert az nincs a kottában. Énekelni kezdett. Bartók bólogatott: — Kérem, ezt én is így képzeltem el, de ahogy lát­ja, nem lehet lekottázni. Aki annyira érzi ezt a mű­vet, mint ön, annak min­dent meg szabad benne csi­nálni. És transzponálta Székely számára a szólamot: több helyen olyan taktusokat ik­tatott be, amilyeneket csak rendkívül mély hangú mű­vész tud előadni. Székely Mihály világszerte énekelte a Kékszakállút. Először Amsterdamban. Doráti An­tal vezénylete alatt, Párizs­ban a Theatre de Champs Elysées-be« Georges Sebas- tiannal, azaz Sebestyén Györggyel. Hatalmas sikere vplt a szereppel Moszkvá­ban, utóbb Magában, a lon­doni rádióban, majd tizen­egyszer egymás után Brüsz- szelben. Hol énekelt még? Dallas­ban Verdi Requiemjének basszus szólamát, a New York-i Metropolitan opera­házban hatszor a Walkür Hundingját, négyszer Marke királyt a Trisztánban,, a Ri- goletto Sparafucilejét. A rnű- •vesz legalább száz szerep interpretálója volt! Tiborc, Po­rnódé király, Fő­pap a Sába ki­rálynőjében, Do- szifej a Hovansz- csinában, Kon- csak az Igor her­cegben, Gremin az Anyeginben, Rocco a Fidelió- ban, Ramfisz az Aidában. Külö­nösen szerette a Mozart-darabo­kat Szívesen éne­keit/? Osrnint, Sa- rastrót. Leporellót, s boldog volt, amikor a Don Carlos II. Fülöpjét adhatta elő. De ugyanígy örvendett a Bo­hémélet Coliinjának, a Faust Mefisztójának, A Rajna kin­cse és Siegfried Fafneremek vagy épp a Parsifal Anuor- tasjának. Sokszor kitüntették. 1946- ban lett az Operailáz örö­kös tagja. 1950-ben kiváló művész, 1961-ben megkapta a Munka Érdemrendet, majd A Munka vörös zászló rend­jét. Kétszer vette • át a Kossuth-díjat. Elementáris egyéniség volt — emberi és művészi érte­lemben egyaránt. Székely a huszadik szá-. zad egyik legjelentősebb hangienoménja volt. Alakítá­sainak értékét színészi te­hetsége emelte rendkívülivé — írta róla a zenei lexi­kon. Szoborportréja, amely sokáig a budapesti Fészek művészklub első emeletét díszítette, sajnos tönkrement. De megmaradt hanglemez- felvételen. nevezetes és utol­érhetetlen Kékszakállúja. K. K, sen A Domino-elv című szí­nes, szinkronizált, amerikai bűnügyi film szerepel —eb­ben Gene Hackman alakítja a főszerepet az egykori hí­res gyermeksztárral, Mickey Roneyv<H. A mozimúzeum­ban ma A bíró és a gyil­kost, szombaton az Ilyenek voltunk című Sidney Pol- lack-filmet játsszák. A La- tinca mozi hétvégi ajánlata a Szárnyalás című szovjet alkotás Szavva Kulis a nagy tudós, aerodinamikai szak- tekintély, Konsztantyin Ciol- kovszkij életét vitte filmsza- lagra. Az új, színes film ér­dekessége, hogy Ciolkovsz- kijt Jevgenyij Jevtusenko, a költő alakítja — kitűnően. A Latinca művelődési köz­pontban Molnár Edit kiállí­tására készülnek. A neves fotóművész Muzsikusok, költők, művészek című kiál­lítása holnaptól tekinthető meg. Ma pedig a nyúgdíjas pedagógusok klubja tart összejövetelt — ezúttal ze­nei estet rendeznek. A kaposvári városi könyv­tárban ma 15 órától a Har­madikosoknak tartanak fog­lalkozást, A félhold árnyé­kában címmel. A cseri fiók- könyvtár ifjúsági klubjának tagjai vasárnap kirándulást terveznek a Tájak, körök, múzeumok akció keretében. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents