Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-08 / 106. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 1,40 Fi SOMOG/I^ AZ MSZMP SO MOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 106. szám * 1981. május 8., péntek Hazánkba érkezett a finn külügyminiszter Ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága Példás kapcsolat Losonczi Pál fogadta Paavo Väyrynent Púja Frigyes külügyminiszter meghívására tegnap hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Paavo Väyrynen, a Finn Köztársaság külügyminisztere. ■ A Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Maiusek Tivadar, hazánk helsinki, és Osmo Väinöle, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. ■Délután a Külügyminisztérium épületében megkezdődtek a hivatalos magyar—finn külügyminiszteri tárgyalások. A két külügyminiszter a szívélyes légkörű eszmecserén áttekintette a kétoldalú kapcsolatokat és kölcsönösen egyetértett'abban, hogy azok minden területen példamu- tatóak. A megbeszéléseket követően Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlamentben fogadta Paavo Väyry- nent. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Púja Frigyes, valamint Matusek Tivadar és Osmo Väinöle nagykövet is. • • • Púja Frigyes este a Cellért-szállóban vacsorát adott vendége tiszteletére. Sarlós István Borsodban Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tegnap Borsod megyébe látogatott. Részt vett és felszólalt a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Párt- bizottság ülésén, amelyen többek között a megyei párt- bizottság munkarendjéről és munkamódszeréről tárgyaltak. Sarlós István az ülést kö- * vetően a megyei párt- és állami vezetők kíséretében a Kiváló vállalat címmel kitüntetett Hejőmenti Állami Gazdaság nyékládházi központjába látogatott, ahol megtekintette a Nyékládházi Mezőgazdasági Épületelemgyárat és az évente húszezer hízottsertést kibocsátó muhi sertéstelepet. A szövetkezeti ipar szerepéről, helyzetéről Felszólalt Radnóti László Tavaly 883 ipari szövetkezet 288 ezer dolgozóval több mint 47 milliárd, az építő szövetkezetekkel együtt pedig kereken 100 milliárd forint értéket állított elő. Ugyanakkor a mezőgazda- sági szövetkezetek kiegészítő tevékenységéből származó árbevétel is elérte a 80 milliárd forintot. Mint e számok is jelzik: a szövetkezetek ipari, kiegészítő és szolgáltató tevékenysége országos viszonylatban is nagy jelentőségű — hangoztatták az országgyűlés ipari bizottságának a témával foglalkozó ülésén. A Gorjanc Ignác elnökletével csütörtökön a Parlamentben lezajlott tanácskozáson a képviselőknek adott szóbeli tájékoztatójában Rév Lajos, az OKISZ elnöke egyebek között elmondotta: az . Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsához tartozó üzemek 1980-ban 225 millió rubel és 150 millió dollár értékű exporttal zárták az esztendőt. Ez év első negyedében az ipari szövetkezetek termelése 10 százalékkal haladta meg a tavalyi hasonló időszakét, tehát a kilátások- továbbra is biztatóak. Ezek fokozott kihasználása érdekében — élve a kisebb egységekben rejlő mozgékonyság és gyors alkalmazkodás lehetőségével — arra törekszenek, hogy erősítsék a szöÍ vetkezetek háttéripar-szerepét, a nagyvállalatokat segítő, azokkal kooperáló tevékenységét. Ez utóbbi területen nem valami kedvezőek a tapasztalatok: az állami vállalatok 1980-ban számos szövetkezeti együttműködési megállapodást felbontottak. A szövetkezetek azt tervezik, tovább növelik nem rubel elszámolású exportjukat, s még több import termék hazaival történő helyettesítését oldják meg. A jelenlegi szabályozás azonban — ahogy az a vitában is elhangzott — nem ösztönzi kellőképp a szövetkezeteket a kivitel növelésére. Ezért is határozott úgy a bizottság, hogy az ellentmondásokra felhívja a kormány figyelmét Radnóti László Somogy megyei képviselő a mozgalom életképességének bizonyítékául kiemelte: 1980-ban a 883 ipari szövetkezetből mindössze hét — tehát nyolc ezreléknyi — volt veszteséges. A további dinamikus fejlődésnek gátja azonban a bázisszemlélet, továbbá a bér- és létszámgazdálkodás néhány fölös kötöttsége. Olyannyira — tette hozzá —, hogy a szövetkezetek gyakran azért nem kötnek meg kifizetődő, nagyon nyereséges üzleteket, mert tartanak attól: a következő esztendőben már nem képesek hasonlóképpen növelni termelésüket, hatékonyságukat. Égetően szükség vgn tehát egy, a gazdálkodási tevékenységet másképp, főként a minőség oldaláról értékelő megoldásra. Az ipari bizottság a vita alapján a szocialista és a szövetkezeti ipar szerves, ésszerű kapcsolatának további erősítése, a népgazdasági érdekeket, az exportot és a hazai ellátást egyaránt eredményesebben szolgáló ösztönzés kialakítása mellett foglalt állást. Befejeződött a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok konferenciája Kölcsönös megértés, barátság A fiatalok erősítsék a mozgalmat A következő évek feladatait, kontinensünk vöröskereszteseinek közös programját tartalmazó ajánlások elfogadásával csütörtökön befejeződött Budapesten a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok III. európai regionális konferenciája. A négynapos tanácskozás záróülésén ‘— a margitszigeti Nagyszállóban — a beható vi ta után együttesen és egyhangúlag ajánlásokat hagytak jóvá. Megkülönböztetett figyel* met szenteltek a Vöröskereszt béke védelmében betöltött szerepének. Megállapították, hogy a nemzeti társaságok eredményesen dolgoznak az 1977-ben tartott vöröskeresztes békevilágkonferencia azon határozatának megvalósításán, amely szerint a Vöröskereszt minden országban — . a maga sajátos mozgalmi, szervezeti eszközeivel — cselekvőén hozzájárulhat a népek közötti megértéshez, a közeledéshez, a leszerelés ügyének előmozdításához. Hangsúlyozták a konferencia résztvevői, hogy az ‘ emberek tudati nevelésével is foglalkozó Vöröskereszt Európában aktív, hatékony mozgalom: Ajánlás született arról, ‘ hogy a vöröskeresztes mozgalom erkölcsi tekintélyével nemzetközi méretekben is támogassa az államok erőfeszítéseit a leszerelésért, a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért. A fiatalok humanitárius szellemű nevelésével kapcsolatban az ajánlások között szerepel, hogy önkéntes alapon minden országban igyekezzenek minél nagyobb számban bevonni az, ifjú generációk képviselőit a szervezett vöröskeresztes munkába. Emlékeztetve arra, hogy az ENSZ közgyűlése az 1985- ös évet nemzetközi ifjúsági évnek nyilvánította, a konferencián nagy jelentőséget tulajdonítottak a Vöröskereszt felelősségének az ifjúság nevelésében, különös tekintettel a kölcsönös megértésre, a barátságra. A konferencia javasolja az ENSZ- nek: a nemzetközi ifjúsági évet megelőzően hívja ösz- sze a Vöröskereszt nemzeti társaságainak európai konferenciáját, c ennek fő témája a fiatalok együttműködésének erősítése, fejlesztése legyen. Fiatal vöröskeresztes felolvas egy vak asszonynak A lakáskorszerűsítés költségei Automatizálják a cementgyárakat Is. E folyamatosan dolgozó üzemekben a hatalmas berendezések irányítását, működésük összehangoláslát egy központi vezérlőterem- ben végzik: onnan indíthatók, szabályozhatók a gépek is. A különféle műszerek pontosan mutatják a motorok teljesítményadatait, a berendezésekben uralkodó hőmérséklet- és nyomásértékeket. Láthatók — beépített televíziós tv-kamera segítségével — azok a kritikus helyek is, ahol az anyag elakadása, torlódása üzemzavar okozója lehet. Ebben a kirgiz üzemben az új gépsor 21 egységének 250 technológiai műveletét már számítógép irányítja. Képünkön: az automatizált cementgyár számítógépközpontja Ösztönző kedvezmények A VI. ötéves terv időszakában az állami költségvetés a korábbinál jelentősen ' nagyobb támogatást nyújt az állalmi lakóházak fenntartására és korszerűsítésére. Mivel a lakás állapotának javítása, használati értékének növelése a bérlőnek és a házkezelő szerveknek egyaránt I érdeke, e törekvésekben a I lakók aktív közreműködésére számítanak, s erre kedvezményekkel is ösztönzik a' lakosságot Az Építésügyi és Városfejlesztési, valamint a Pénzügy- minisstórium közös intézkedéssel — 1981. július 1-Sől — jelentősen egyszerűsíti és a bérlők szamára kedvezőbbé1 teszi a lalíásbain elvégeztetett javítási, korszerűsítési munkák költségeinek visszatérítését. Ha a bérlő a jövőben — a bérbeadó előzetes hozzájárulásával — olyan munkákat végeztet el. amelyeknek költségeit a lakbér-, be beszámíthatja, meghatározott esetekben készpénzben kérheti a költségek egy részének vagy . teljes összegének megtérítését. Kedvezményes költségtérítés általában akkor kérhető. ha a bérlő a lakás átadásakor észlelt hibák megszüntetéséről a bérbeadó helyett gondoskodott-; ha a bérbeadót terhelő egyéb lakás- felújítási vagy karbantartási munkákat végeztet el; ha a lakás átalakításával, illetve korszerűsítésével a lakás alapterületét vagv komfort- fokozatát. a lakószobák számát növeli, továbbá, ha központi fűtéssel, illetve központi melegvízellátással nem rendelkező lakásban egyedi gáz- vagy elektromos fűtő, illetve melegvízszolgáltató berendezést szereltet fel. A fenti munkák esetében a kedvezményes költségtérítés valamennyi bérlőt megilleti. Egyes kivételes esetekben. vagy amikor azt az adminisztráció egyszerűsítése indokolja, a teljes költség egy összegű visszatérítése is kérhető. Ilyen eset, amikor a bérlő által elvégeztetett munkák költsége az 5000 forintot nem haladja meg; ha a bérlő jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete folytán méltányos elbírálásra érdemes (ennek általános mércéje a tanácsi bérlakásra való jogosultság); ha a bérlő lakásbérleti jogviszonya a beszámítható költség megtérülése előtt megszűnik, vagy ha a bérlő életkora a 70. évet eléri, illetve meghaladja. Ha a bérlő az egyösszegű visszatérítés kérésére nem jogosult, akkor a bérbeadót terhelő költségek 25 százalékának egyösszegű kiegyenlítését kérheti a munkálatok befejezésekor. Illetve a költségek. 50 százalékának egyösszegű ■ kiegyenlítését kérheti az a bérlő, akinek életkora már meghaladja az öregségi nyugdíjkorhatárt vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult A kedvezményes költség- térítés azoknál a munkáknál kérhető, amelyeknél a bérlő 1981. július 1-e után igényli az előzetes bérbeadói hozzájárulást. A teljes költség egyösszegű visszatérítésére jogosító helyzétekben azonban az ingatlankezelő szerv által már korábban elismert, illetve bíróság által megállapított bérbeszámítások esetében is kérhető a készpénzben való kiegyenlítés. A kedvezményes költségvisszatérítés kéréséinek lehetőségeiről a hivatalos lapokban közlemény jelent meg. Az érintett minisztériumok intézkedtek a tanácsoknál a kérelmek egységes elvek szerinti elbírálásáról, illetve a költségek megtérítéséről
