Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-31 / 126. szám

jfyfottenyésztésl szakszótár a főiskolán Előfutárok nélkül Négynyelvü — francia, német, angol, orosz — állatte­nyésztési szakszótár készült a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola idegen nyelvi lektorátusán. Űttörő kezdeménye­zés, előfutárai nincsenek. Régi hiányt pótol, nagy érdek­lődésre tart számot itthon és külföldön egyaránt. — Hogyan született a gon­dolat, hogy a főiskolán szak­szótárt készítsenek? — Régóta égető gondot okoz a mezőgazdasági szótá­rak hiánya: a szakemberek tájékozódása a külföldi szak- irodalomban, az országok közti tapasztalatcsere gyak­ran éppen emiatt ütközik akadályokba — mondja Po- lonyné dr. Reminiczky Erzsé­bet, az idegen nyelvi lektorá­tus vezetője. — A szakmai szóhasználat nemegyszer or­szágon belül is igen hetero­gén, és félreértésekre ad okot, hát még ha két idegen nyelv- területről van szó, a maga sajátos hagyományaival, szo­kásrendszerével. A gondolat úgy született/hogy egy szak­cikket kellett németre, fran­ciára fordítanom, és kiderült, hogy diplomás nyelvtanár lé­temre az anyagban szereplő szavak mintegy hatvan száza­léka teljesen ismeretlen szá­momra. E szavakat egyetlen szótárban sem találtam meg. Kénytelen voltam ún. „ellen­cikkeket” olvasni németül, franciául az adott témában, s magyar szakkönyveket bön­gészni. A fordítások mellék­termékeként lassan kis házi szótár született — eleinte azt gondoltam, két-három ezer szót gyűjtök, de 17—18 ezerig meg sem lehetett állni. Dr. Guba Sándor főigazgató lel­kesen fogadta a gondolatot! „Ha így állunk, készüljön a főiskolán igazi szakszótár, több nyelven is, hiszen ez or­szágos igény.” A lektorátus tagjainak szenvedélyes mun­kája, a főiskolai szakemberek odaadó segítsége vitte előre szótárunk ügyét. — Milyen forrásokat vettek igénybe? — Csakis eredetit. Mind­egyik nyelvországból besze­reztük az 1970 után megjelent felsőoktatási állattenyésztési tankönyveket, az értelmező vagy képes, illusztrációval el­látott szakszótárakat, vala­mint a szakkifejezések hiva­talos állami szabványait. Per­sze mondanom sem kell, hogy a hazaiakat is; időközben bi­zony „megtanultam” az állat- tenyésztési tankönyv három vaskos kötetét... — Hogyan sikerült minden külföldi irodalmat előterem­teni? Kivel vették föl a kap­csolatot? — Azt is mondhatnám, az egész világgal. Mindenütt se­gítőkészséget tapasztaltunk. t Egyszer kint jártam egy fran­cia főiskolán, ahol tartalmas Bzakkönyveket láttam. Haza­térve írtam a kiadónak, hogy szótárt készítünk — bérment­ve küldték meg összes kiad­ványukat. Jártam Lipcsében is, az egyetemen és a könyv­tárakban, egy kollégám pedig a Szovjetunióban — volt könyv, amelyet kölcsön ho­zott haza, nem volt több pél­dány belőle... A külföldi szaktanácsadókat gyakran a nyári cseregyakorlatok kere­tében „szereztük”. „Akarnak segíteni?” — kérdeztük. Akartak. — Mit ölel fel a szótár? Milyen a szerkezete? Utunk tanulságai Gustáv Husák cikke a Béke és Szocializmusban A kommunista és munkás­pártok elméleti és tájékozta­tó folyóiratának májusi szá­ma közli Mihail Szuszlovrtak, az SZKP KB Politikai Bi­zottsága tagjának, a KB tit­kárának cikkét az SZKP XXVI. kongresszusának tör­ténelmi jelentőségéről. A cikk elemzi a kongresszus bókekezdeményezéseit, gaz­daságpolitikai határozatát, a párt társadalompolitikai programját. Csehszlovákul Kommunis­ta Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából Gustáv Husák, a párt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra „Utunk tanulságai” című cikkében a CSKP hat évtize­des útjának mérlegét vonja meg. Portugáliában a hét évvel ezelőtt kezdődött forradalom sorsa még nem dőlt el — ál­lapítja meg cikkében Alva­ro Cunhal, a PKP főtitkára. Folytatódik a küzdelem, amelyben éldől, hogy fenn­maradnak-« a demokratikus vívmányok, íennmarad-a a demokratikus rendszer. Az idén 60 éves Román Kom­munista Pártnak a társada­lomban betöltött vezető sze­repét elemzi Virgil Cazacu, az RKP Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára. Marxista, tudósok részvéte­lével nemzetközi szimpoziont szervezett a Bélié és Szocia­lizmus szerkesztősége „A környezetvédelmi mozgalom és a kommunisták” címmel. Ebben a számban összefogla­ló olvasható a szrmpozionon el hangzót takrél. A jelenlegi feszült nemzet­közi légkörben egyre újabb, igen különböző áramlatokat képviselő társadalmi erők kapcsolódnak be a háborús veszély elleni küzdelembe, Ib Nörlund, Dánia Kommu­nista Pártja, Végrehajtó Bi­zottságának tagja a balolda­li erők felelősségét ecseteli. Rodny Ohmon, a »véd kom­munisták képviselője inter­jút készített Olof Púiméval, a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt elnökiével, volt miniszterelnökkel a SALT— II. Szerződés ratifikálásának halogatásáról, a leszerelés és az új gazdasági világrend megteremtésének összefüggé­séről. Olvasók levelére válaszol­va a folyóirat tájékoztatást ad a Kínával való kapcsola­tok normalizálását célzó szovjet javaslatokról é® azok kínai fogadtatásáról. — A korszerű állattenyész­tés határtudományokkal bő­vített szókincsét gyűjti össze — ez nyelvenként 11—18 ezer címszót,és bővítményt jelent. Négy különálló szótárunk az idegen nyelveket nem kap­csolja egymással össze, ugyanis ez több hagyomány- rendszer összevetését is je­lentené. Tapasztalataim sze­rint a szótár megbízhatatlan­sága a nyelvek számának nö­velésével négyzetes arányban fokozódik. Magyarországon még nem honos szótárszer­kesztési módszert alkalmaz­tam: nem elszigetelt szava­kat, hanem szóösszetételeket, állandósult szókapcsolatokat, ún. „struktúrákat” értelmez­tünk. — Okozott-e gondot az egyes kifejezések „magyarítá­sa”? — Nem is keveset! Ez volt a legnehezebb munka, ugyan­is Magyarországon az állatte­nyésztés nem minden szakte­rületén készült el az állami szabvány, a normatív szó­jegyzék. Az agrártudományok nyelvhasználata nem egysé­ges nálunk. Ez a különböző területeken dolgozó hazai szakemberek között is félre­értések forrása. Egy-egy ilyen beszélgetésnél újra és újra el­hangzik a kérdés: „És te mit értesz ezen?” Így aztán nem csoda, hogy a szótár készíté­se során nem az idegen szak- kifejezések megértése, hanem a gyűjtött anyag „magyarítá­sa” jelentette a legnagyobb erőpróbát. Igyekeztünk minél több szakterület képviselőjét bevonni a munkába, geneti- kusokat, biológusokat, agrár­gépészeket, állatorvosokat, nyilvános vitára bocsátottuk a kifejezés értelmezését. Szá­mos magyar definíció szüle­tett a magnóra vett komoly és derűs viták során. — Mikor láthatjuk as üz­letekben a szótárt? — 1980 nyarán leadtuk kéz­iratainkat a Mezőgazdasági Kiadónak — most már csak tőle függ • megjelenés. A nagy anyag, a felépítés tech­nikája, a szerkesztési mód­szer a kiadónak is új, ez ma­gyarázhatja a késedelmet. Mindenesetre bízunk benne, hogy minél előbb megjelenik. Várják a hazai szakemberek, szakfordítók, tolmácsok, főis­kolai, egyetemi hallgatók. Lipcsében két évvel ezelőtt a közös kiadást szorgalmazták volna, í az említett francia kiadó is kéri, várja a megje­lenő szótárt. Mi pedig már a magyar—idegen nyelvű vál­tozatokon dolgozunk. M. R JtmláUm m Kék-tóné! Művelődés, szórakozás saját szervezésben Hatalmas feliratok, karon, mellen, háton hordott jelvé­nyek hirdetik a választási kampány kezdetét Lengyeltó­tiban. Naca legyen az új is­kolaigazgató, vagy inkább Lajos? A gyermeknapi fordí­tott napon, melyet az általá­nos iskola rendez, majd ki­derül, hogy kinek a tábora volt ügyesebb, ki lesz igazán alkalmas a „diákdiri” poszt­ra. Az Izgalmasnak ígérkező program egyben a nyár kez­detét is jelzi. A következő nagyszabású rendezvény jú­nius 6-án lesz. Erre a napra a lengyeltóti művelődési ház és az iskola meghívta a járás valamennyi ifjúsági klubját, hogy együtt kiránduljanak a Kék-tóhoz. Lesz ott vízimo- dell-bemutató, kis vidám­park, játékos vetélkedő, cse­rebörze, este pedig a Láma együttes, a Fonómunkás Kis- színpad és a balatonboglári amatőr filmklub bemutatója. — Sok a fiatal a községben, és egyre több a diplomás. Ez bizonyos szemléletváltást is jelent, hiszen a közéleti te­vékenységek, a különböző művelődési formák iránti igényt a fiatalok már maguk­kal hozzák — mondja Né­meth Márta, a művelődési ház igazgatója. — A televízió és a gépkocsi valahogy meg­változtatta a régi, meghitt fa­lusi életet. Ezt pedig pótolni kell, vagy korszerűbb formá­ban visszaállítani. A régi, fa­lusi hagyományok, elsősorban a társközségekben, még meg­maradtak. Elég, ha Buzsákra, Szőlősgyörökre gondolunk. Ma már szükség van író—ol­vasó találkozókra, műsoros estekre, koncertekre, de ezek meglehetősen drágák egy kis település számára. Jobb, ha magunk találjuk ki magunk­nak a szórakozás, művelődés helyi formáit. A szépen berendezett, nagy könyvtár, a kazalnyi folyó­irat látványa sejteti, hogy nemcsak beszélnek a műve­lődésről, hanem tesznek is érte. A művelődési ház alag­sorában ifjúsági klub műkö­dik, de idősebbeket is szíve­sen látnak. — Minden szerdába kötött programot állítunk össze, le­gyen az rejtvényfejtő ver­seny, fele sem igaz játék sok helytörténeti kérdéssel, vagy színházi est. A TIT-előadások anyagait is beépítjük játék- délutánjainkba. A tanításnak ugyan még nincs vége, de a gyerekek be­benéznek egy pillanatra. A délutánosok pedig előszere­tettel tanulnak a könyvtár­ban, használva a számukra már nélkülözhetetlen lexiko­nokat. — Amelyik gyerek távo­labb lakik, a busz indulásáig itt tölti el az időt. Játékokat szervezünk nekik, ha már kész a lecke, vagy fárasztó a betűtenger. Jönnek a pedagó­gusok is, beszélgetni, megtár­gyalni a tennivalókat, a csa­patrendezvényeket. Mert azoknak is a könyvtár és a művelődési ház ad helyet. Hetenként több olvasás-, kör­nyezetismeret- vagy magyar- órát tartanak itt. Vannak le­mezek, diafilmek, rádió, mag­nó. Lehet rajzolni, ragasztani, tévét nézni. S ahogy bekö­szöntőnek a melegebb napok, \szedjük a sátorfánkat, me­gyünk a szabadba kirándulni, esténként szalonnát sütni a tábortűznél. Kell ez a váltás, a napi munka utáni kikap­csolódás. Meg az az összetar­tás, amely egyre inkább jel­lemzi Lengyeltótiban a fia­talokat, foglalkozástól, kortól függetlenül. A. A. A Kárpátok népművészete ’j Vlagyimir Vltruk egy nemrég megvásárolt hucul amulettel ' m XIX. századi hucul mester műve: lőportartó és pénztárca Vlagyimir Vitrulk Ivovi mérnök több mint 30 éve gyűjti a Kárpátok népművé­szeinek alkotásait. Múzeumának kiállítási tárgyait történészek, etnográ­fusok, művészettörténészek használják fel munkájukhoz. Vlagyimir Vitruk több mint 50 tudományos cikket és közleményt írt, házi múzeu­mának anyagát több alka­lommal kiállították Kijev- ben, Lvovban és a Szovjet­unió más városaiban. Közeleg a nyár és vei* a tévések nagy dilemmája: maradjon minden a régiben, avagy a késői sötétedésre való tekintettel kezdődjenek később a. műsorok, változ­zon, avagy ne változzon a tv-híradó és nyomában a többi adás kezdési időpont­ja?... Nos, az idén a vitát megspórolhatjuk: a televízió vezetősége, széles körű vizs­gálódás eredményére hivat­kozva, úgy döntött: semmi sem változik. Nem lesz té­vés nyári „időszámítás” — elsősorban abból kiindulva, hogy azért a közönség na­gyobb része még sincs állan­dó jelleggel szabadságon... így aztán az ún. főműsorok kezdési ideje érintetlen, leg­följebb a műsorszerkesztő­ségnek lesz több baja, ha * különböző idöbeosztású né-' zörétegeket külön nyári kí­nálattal szeretné meglepni. Mindenesetre azt a prog­ramok kiválasztásában jól tudják az illetékesek, hogy a tévé legfőbb vonzereje nem is a műsorkezdés, ha­nem a műsor. Így aztán el­tökélt szándékuk, hogy kon- kurrencíát csinálnák a re­mélhetőleg igazán kánikulai napoknak, strandnak, sétá­nak, mozinak, szabadtérnek, hogy ki-ki maga döntet ti, Nyár a televízióban Új sorozatok, műsorok — a kánikula jegyében mivel is töltse szabad idejét. Azt máris örömmel jelent­hetjük, hogy a nagyérdemű publikum igényeihez igazod­va több lesz a kimondottan könnyed, szórakoztató pro­dukció, ami persze nem je­lenti egyáltalán azt, hogy csak csupa csacskaságot su­gároznak. Miközben ismét képernyő­re kerülnek az elmúlt tévés évad legnagyobb sikerei — erre teremt jó alkalmat a veszprémi tévétalálkozó s nyomában a II. programban az ismétlések láncolata —, számos érdekesnek ígérkező premierre is számíthatunk. Műsorra tűzik többek közt Galambos Lajos Fegyverle­tétel, Kurucz Gyula Négy csend között a hallgatás, Szakonyi Károly: Megy a gyűrű, Erdélyi Sándor: Ab­ban az egyetlen pillanatban, Bárány Tamás: Brutus című Írásának adaptációját. Ki járt jobban? címmel új dokumentumműsor tér­képezi fel hazánk falusi la­kosságának azt a részét, mely az elmúlt két évtized­ben városban vagy falun új munka- és életkörülmények közé került. Ugyancsak a valóságfeltáró munkák so­rában vetítik majd a követ­kező hetekben a Budapest titkai, a Demokrácia gyer­mekcipőben, a Nyáron is szeretnék iskolába járni, n Szorító című produkciókat, s a Legszemélyesebb közügye­im sorozat is folytatódik, a Bánki Donát Műszaki Főis­kola igazgatóját bemutató epizóddal, a Magyar tudósok sorozatban Falusné Szikra Katalin ál] a kamerák elé. A filmműsorokban szere­pel a western nagymesteré­nek, John Fordnak szentelt sorozat, melyet az Ítélet cí­mű csehszlovák folytatásos 'film követ. Jack London nyomán forgatták NSZK— román koprodukcióban az Aranyásók Alaszkában című 4 részes kalandfilmet, s ugyancsak nem lesz hiány izgalmakban a szintén több részes Fekete macska ban­dája című szovjet filmben sens. A helyszíni közvetítések sorában találjuk a nyáron megrendezésre kerülő, szov­jet—magyar barátsági fesz­tivál koncertjeit. S ha már a nemzetközi kapcsolásoknál tartunk, szólnunk kell a sportprogramról is. Többek között átveszi a Magyar Te- ' levízió a wimbledoni nem­zetközi teniszversenyt, a kajak—kenu világbajnok­ság, a Clermont-Ferrand ví­vás, kard egyéni, csapatdön­tők, a bukaresti Universia­de, a Baráti hadseregek nyá­ri szpartakiádja, az oslói kötöttfogású világbajnok­ság stb. legfontosabb össze­csapásait, viadalait. A fiatalabb korosztálynak sem kell az Esti mese maci­jával ágyba bújnia. Június­tól a maci is új „formában” jelentkezik. Filmet láthat­nak az úttörószövetség meg­alakulásáról, Észak-Amerika indiánjairól stb. Megismét­lik a Nagyenyedi két fűzfa és a Vakáció a Halott utcá­ban című nagy sikerű tévé­produkciókat. * ■ miskolci színház előadásában felvé­telről követhetjük nyomon Ludas Matyi kalandjait. A zenebarátoknak — két különböző kategóriában — ismét mód nyílik a drukko­lásra. Az Interfórum soro­zatban most is fiatal, pálya­kezdő muzsikusok állnak dobogóra, s ugyancsak sok új névvel — és remélhető­leg tehetséggel — találkoz­hatunk az idei táncdalfesz­tiválon is. A nyár újdonsága még, hogy keddi napokon a Il-es program a hazánkban nya­raló külföldi turisták szóra­koztatását is célul tűzi: így nemcsak orosz, angol és né­met nyelvű híradás szerepel a kínálatban, hanem olyan, feliratozott vagy idegen nyelvű alkotások peregnek, amelyek hazánk természeti szépségeit, kulturális örök­ségünket, vagy idegenben is elismerést aratott tévéjáte- kaínkat ismertetik meg az itt vendégeskedő nyaralók­kal. N. Gy. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents