Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-24 / 120. szám

SOMOGYINEPUP SOFiOK .■>:v XXXVII. évfolyam, 120. szóm 1981. május 24., vasárnap Hol töltjük a hétvégét? Nem ott, ahol a filmsztárok Filmsztárokról, közismert emberekről szólnak néha a hírek és álhírek, hogy hol, mikor — és kivel — töltötték luxus-víkendjüket, miféle szenvedélynek hódolnak,.. A Kanári-szigeteken, Hawai- ban vagy épp valami eldugott kis szigeten. Könnyű ne­kik ... Nézzük most mivel tölti a hét végét néhány köz­ismeretien embertársunk! — Hol tölteném? A fazekak mellett. Délután meg fárad­tan a heverőn — válaszolt, nem a legbarátságosabban, egy szatyrokkal küszködő há­ziasszony. «— Nincs, aki segítsen? — Van, de még akkor » elfáradok. — És nincs menekvés? — Legalább egyszer egy héten jót akar enni a család, a menza meg az üzemi koszt után.,, A „főnök" bölcsessége A tapasztalt vezető nyil­ván jól tudja, hogy a szok­ványos ünnepi beszédek leg­nagyobb erénye a tömörség, ezért mindössze öt-hat perc­ben foglalta össze »monda­nivalóját«. Rutinja abból is kitetszett, hogy e nyúlfark­nyi idő alatt is képes volt elmondani egy sor közhe­lyet, afféle formanyomtat­vány-szöveget, amelyet az­tán a rendezvényre összese- reglett közönség óriási ásí­tásokkal és gyér tapssal »ju­talmazott«. Akadt azonban valaki, aki a nagyfőnök köz­helyeit bibliai kinyilatkozta- ttisként fogadta. Egy fiatal­ember a település vezérka­rából. aki — mert »a szabál az szabál« — fekete öltöny­ben ácsorgott a tűző napon, a státuszszimbólum kedvéért — homloka bizonyította — talán kilóival fizet. — Szép gondolatok voltak, értékesek — nyílt alázatos szóra az ifjú ajka, amint a főnök a szónoklat után visz- szatért a Fórumról övéinek szertartásosan feketéllő kö­rébe. Szomszédja licitált: — Éppen annyi volt, amennyi kellett! — Köszönöm, köszönöm — biccentett a főnök, megha­tottságtól el lágyultam. Lám, a nevelés nem volt falra hányt borsó! Léteznek még fiatalok, akik becsülik a szellemi értékeket. Az után­pótlással nincs baj — jöhet a nyugdíj! h. A. Berzsenyi emlékének adóznak Rendezvény Kaposváron és Marcaliban Berzsenyi Dániel születésé­nek 205. évfordulójára emlé­keznek holnap este hat óra­kor a Latinca Sándor Műve­lődési Központban a kapos­vári Berzsenyi Általános Is­kola tanárai és diákjai. A műsoros est első részében a költő legszebb verseit idézik, a másodikban az .iskola éle­tét elevenítik löl a színpadon — tréfás versekkel fűszerez­ve —, s népi játékokat mu­tatnak be. Marcaliban, a Lady János Gimnázium és Szakközépis­kola Berzsenyi Dániel Kollé­giumának diákjai ma rendez­nek Berzsenyi-napot. A prog­ramban a diákotthon lakóin kívül részt vesznek a nagy­atádi, a fonyódi, a tabi, a szőcsényi és a marcali szak­munkásképző intézet diákjai is. A találkozón irodalmi ve­télkedő lesz — Berzsenyi éle­téről és költészetéről —, majd szavalóversenyre kerül sor. A délutáni sportvetélkedőkön ügyességi versenyt, kézilab­da- és asztalitenisz-bajnoksá­got rendeznek. A Berzsenyi- nap résztvevői ellátogatnak Niklára, a költő egykori há­zába, s megkoszorúzzák sír­emlékét. A marcali helytörté­neti sétát este diszkó zárja. E rendezvénnyel a marcali kol­légium Berzsenyi emlékének adózik, s lehetőséget ad me­gyénk kollégista diákjai kö­zött a baráti kapcsolatok m egteremtésére. ... amelynek engedelmeskednünk keuett a VBKM ka­pós vari gyára előtt. S bár be kell i llanurlk. néha belénfc bú jik a kisördög meg az apró szabadS2egése/c rossz széllé- 7TU. 'i, ám e tábla iránymutatását soha fogjuk megsérteni. V< öltözzünk kilenc szürke bakmacskáv% ha egyetlen~egyszer is a táblán túl parkolunk! Autónk sen,öklelö bika? hogy a A erítéssel támadjon afférja. Peisze »■ ’ vannak még kekeckedő krakéler sofőrök. Úgyhogy a iiaiQ/n^ bizonyára, nem véletlenül de klar áltatott, ’ L, P. Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztői JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: Paál László Szerkesztőség; Kaposvár. Latinra Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf.i 31. 7401. Telefon: 11-510. 11-511 tt-,512 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat Kaposvár, Latinra Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár, PL: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbe«ítő postahivatal oknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 34 Ft. negvedévre 102 Ft, fél évre 204 Ft egy évre 400 Ft Index 25 9G7 ISSN 0133—0608 Készült a Somogy megye! Nyom­daipari Vállalat kaposvári üze­mében. Kaoosvár. Május 1. u. 101. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató Kéziratokat nem őrzünk megf éa nem adunk vissza. Rónai József szobránál. A festő egykori hajlékában, a róma-hegyi villában ma dél­után 15.30-kor tárlatvezetést tartanak az érdeklődőknek. A kaposvári 1-es buszon szombaton délelőtt fiatal há­zaspár álldogált, két gyerek­kel. Más fiatalok gyerek nél­kül ültek. — Láthatóan úti holmival vannak. Hová? — Megnézzük a pécsi Ma­lomvölgyet. Láttuk a tévében, amikor átadták az új turista- paradicsomot. — A Balatonhoz könnyebb volna kimenni. — A tömegbe? Különben sincs fürdési idő. — És a hétvégi ebéd? — Csak nagyritkán; ha va­lami különlegességre fáj a fogunk. És télen! Hidegben a gasztronómia, melegben a természet szépségei... Nem is rossz program; egész évben használható! Kismotorra pakoló atyafi. Minden beburkolva, csoma­golva. Ránézésre megállapít­hatatlan, hogy mire készül. — Hétvégi telek? — A rosseb, aki a földet túrja. — Fusizás? — Nem elég a midennapi j meló? — Szabad a gazda. — Olvasott újságot? Csü­törtöktől megszűnt a tilalom! — Milyen tilalom? — A horgászati. A ponty és a harcsa kivételével... Me­gyek a Balatonra. A család már elbúcsúzott tőlem. Amíg horgászni lehet, engem nem látnak... S hétvégézünk még hobbi­kertben, művelődési intéz­ményekben, falun a nagyma­mánál ... A Húsvét-szigete- ken és a Tűzföldön meg nem. De bánja a fene. L. P. Nehéz beteg Az orvos igy szól betegé­hez: — Nagyságos asszonyom, végre teljesen rendbe jött, többé nem kell idejárnia. — De doktor úr! Mit csi­náljak ezután kedden dél­után? Eredményes kúra Az idegorvos befejezte csinos, szőke nőbetegének kezelését. — Ennyiben maradunk — mondta —; azokra a gát­lásaira, amelyek még meg­maradtak, bizonyára szük­sége lesz. Otthon A férj a karosszékben ül, és tévét néz. A felesége va­sal. Még egy óriási kosár fehérnemű áll mellette. A férj megjegyzi; — Tudod, hogy képtelen vagyok nézni, amikor eny- nyit dolgozol... Nem tud­nál a konyhában vasalni, drágám? Csőd Két fiatal és szegény mu­zsikus beszélget. Az egyik így szól: — Végleg csődbe jutot­tam. Nincs más választá­som, mint hogy zálogba csapjam a gitárt. — De hiszen te szaxofo­nozol! — Hát persze 7t De egy gitárossal lakom együtt... Kórház után Klaus hazajön a kórház­ból. A barátja megkérdeni: — Hogy érezted' magad? — Az első három héten remekül, de aztán, tudod, megbetegedett az ápoló­nőm, és attól kezdve ször­nyen unatkoztam,US Bíróságon Bírói — Mi volt abban a levél­ben. amit a felperesnek írt? Vádlott: — Azt nem mondhatom meg. — És mennyi pénzt ka­pott a felperestől? — Banktitok. — Akkor kétévi börtönre ítélem. — De miért, bíró úr?! — Hivatali titok. Hogy bírja ki ? Finkné mondja a barát­nőjének: — Az én férjem minden­nap tizennyolc órán át tá­vol van. — Ó, milyen szörnyű! Hogy bírod ki? — Tudod, drágám, az a hat óra is eltelik valahogy... Képesarnoki kiállítás Festmények, grafikák és kisplasztikák bemutatója Nem illik rá az a szó, hogy üzlet. Sokkal többről van itt szó — a képcsarnok tegnap megnyílt kiállítása kapcsán. Kezdjük az előzményekkel! Jó két éve rendezett utoljára kiállítást a képcsarnok-válla­lat Nagyatádon a Gábor An­dor Művelődési Központban. Képeket, grafikákat hozott, hogy bemutassák őket — és rájuk, természetesen, vevőt találjanak. A fáma szerint akkor nyolcvanezer forint ér­tékű kép talált gazdára. Fölösleges most azt firtatni, utána miért következett ez a nagy szünet; örüljünk in­kább, hogy most újból tárla­tot nyitottak! Mert Nagyatá­don a művelődési ház kiállí­tótermébe most két hétre be­költöztek a hazai kortárs képzőművészet reprezentán­sai. Lokálpatrióta büszkeség­gel mondják a Rinya-parti városban, hogy itt egymás mellett látható a somogyi Szabados János és Lettner Sándor, illetve a megyéhez kötődő Martyn Ferenc és Reich Károly néhány munká­ja — éppúgy, mint Barcsay Jenő vagy Hincz Gyula gra­fikája, hogy a többi Kossuth- és Munkácsy-díjas művész 1 A ráckevei dunai üdülő­körzetet a csepeli meg a pesterzsébeti munkások ne­vezték el a főváros „prole- tárparadicsomá”-nak. E te­rület az utóbbi tíz évben lett a második legnagyobb üdülőkörzet: Budapesttől Tassig terjed. Ott van a Fe­rencváros, Pesterzsébet, So­roksár, az egész Csepel-szi­get és Tass 18 üdülőterülete, ötvenezer ember jól szer­vezett és irányított társadal­mi miunkája varázsolta e térséget igazi pihenőhellyé... A társadalmi munka érté­ke tavaly 57 millió fo­rint volt. Csepelen egy kommunista . műszakban háromezer ember lapá­tolt, s a hatkilométe- res szeméttelepből ugyan­ilyen hosszan gyönyörű parti sétányt alakított ki. Öt park­erdőt létesítettek, a gyerme­kek nemzetközi évében har­minckét játszóteret építettek, nádasokat és fűzfákat tele­pítettek — így segítették a víz, illetve a part védelmét, jobb körülményeket teremt­ve a halaknak és a horgá­szoknak is. Telkenként 3500 forintos hozzájárulással asz­faltútokat készítettek, s eze­nevet már ne is említsük. Ahogy Pogány Gábor művé­szettörténész fogalmazta meg tafioap délután megnyitójá­ban: a látogató itt megismer­kedhet legkiválóbbjainkkal, átfogó képet kap napjaink hü*'3i festészetéről... \ képek természetesen el­adásra varnak: egy-egy ott­^lemesus meleget hozott, ki ni elő\i’ kirándulói dpt. So- k; kerek[iették hát a sutból a Kaposvárt: azzal indulnak a 'őbe. b ár környéki park­erdőn” íéhány „családi jár- gáni csői. /an gyerekülés, de Iá' apróvifnag tartón gubbasz­tó, veszéljygokat is. Ez utób­bi len. Ái -as — és kényei­re dig a n gyerekülés nincs van-c boltokban. Vajon iosf üselic A : s ; áruházban érdek­eltül. Van Jr1 válasz: _ k 1c most „fiahordó” 5kén|— 1 ibtartóval. Majd­et már , gyfasor szegé­ly i Az üdülői iörzet egy-egy Vári napon 140—150 ezer ébernek te remt pihenési, sórakozási k ehetőséget. És <> zal száméin ak, hogy e ‘-ám előbb-utc >bb eléri a 180 éret is a ráckéi vei ..proletár- i.radicsom'’-bar ■ — a nagy­rét társadalomi munka et:dménve,ként kialakított dpai üdülőkorze, ben. hon ékessége lesz mindegyik. Üzlet ez a képcsarnoknak és üzlet a vásárlók, de legin­kább az. a látogatóknak — a fentebbi okok folytán. A szo­borpark szomszédságában fel­növő fiatal város, úgy látszik egyre tudatosabban lesz mű­vészetpártoló. nem mindig lehet kapni ná­lunk. Az Ady Endre utcai jár­műből tba is telefonáltunk: ;— Van ülésünk, kapaszko­dóval kiegészítve, de csak férfiitoicüklire lehet fölszerel­ni. — Tehát a kempingre neon jó? — Nem, arra nem. Néha van olyan is, de úgy tudjuk, most a nagykemel sincs női kerékpárhoz való. E tájékoztatás „szépséghi­bája”, hogy ugyanakkor, amikor telefonon igenlő vá­laszt kaptunk, egyik kollé­gánk személyesen is járt a boltban, gyermekülést keres­ve. ö pedig azt a választ kapta: nincs ülés... Különösebb elkeseredés­re azonban nincs okuk a kempingeseknek, mert egy ügyes kezű barká­csoló még a férfibi­ciklire való ülőkét is föl tudja szerelni — némi át­alakítással — a női vagy a kempángkerékpárra. (Már persze, ha kapható.^ Azután indulhatnak az energiatakarékos családi ki­rándulásra. És remélhetőleg egyre ritkábban látunk majd hátul, a csomagtartón „bil­legő” kisgyereket. Szigorú intelem... Okulhatunk a példán V J J*§. Társadalmi ös^efe^ ássa! F'j-I' wdó biciklik [K%ez!igtä a gyermekülés Kaposvár neves festőszü­löttének százhúszadik szüle­tésnapja alkalmából tegnap délelőtt a megyei kuTTunális intézmények koszorúzási ün­nepséget rendeztek Rippl­Koszorúzás Rippi-Rónai szobránál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents