Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-21 / 117. szám

Mekkát lm „bemérték A tejtermelés megyei legjobbjai Tegnap tartották az 1980- «S megy ei tej termelési ver­seny díjkiosztó ünnepségét a Kaposvári Tejipari Vállalat tanácstermében. A megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya, a Medosz, a Teszöv és a Ta­karmányozási' és Állatte­nyésztési Felügyelőség, szer­vezésében lezajlott verseny eredirpényhirdetésén tizenegy nagyüzem és négy kistecmeTő vette át a megérdemelt jutal­makat. Elsőként Tevely Balázs, a megyei tanács főmunikatársa vázolta az ágazat országos helyzetét és Somogy megyei fejlődését. A szarvasmarha­tenyésztés fejlesztése érdeké­ben több határozat született az elmúlt évtizedben, mely a hatékonyság javítását, a tej­termelés növelését, a kister­melői tehénállomány csök­kenésének fékezését és a nagyüzemi állomány növelé­sét tűzte célul. Módosították a szabályozókat, kedvezőbb közgazdasági környezetet te­remtve az ágazat számára. A te.i felvásárlási árának nö­vekedése,. a tejprómium be­vezetése és az öt éve rend­szeresen megrendezett tej­termelési versenyek ösztön­zőként» hatottak a termelésre. Az 1975-ös mélypont után Somogybán is évről évre nőtt a tejtermelés, de az orszá­gosnál lassúbb ütemben, és a szakosodási folyamat is kés­ve indult el. A legfontosabb feladat megyénkben a kö­vetkező években a környeze­ti tényezők, a takarmány­gazdálkodás színvonalának; javítása. Károly Emil, a megvet Ta­karmányozási és Állatte­nyésztési Felügyelőség mun­katársa ismertette a legjobb üzemek és kistermelők ered- .ményeit. Külön gratulált a balátonszabadi tsz-nek, mely árutej-értékesítését 145 szá­zalékkal növelte, s ezért or­szágos különdijat kapott; Harangozó Istvánná bala- tonfenyvesi kistermelőnek, aki hat tehén átlagában 8853 liter tejet termelt, s ezzel or­szágos második helyezést ért el. Az egy tehénre jutó tej ter­melésiben a barcsi Vörös Csillag Tsz érte el a legjobb eredményt a megyéiben, má­sodik a siófoki Űj Tavasz Tsz lett, harmadik pedig a Dél-somogyi Állami Gazda­ság. A 100 hektár mezőgazda­ságii területre jutó árutejter­melés a jákói ■Aranykalász Tsz-ben volt a legnagyobb, 112 ezer liter. Második lett a Kutasi Állami Gazdaság 111 ezer literrel, harmadik a ráksi Új Élet Tsz 105 ezer literrel. A tejértékesítés az előző évihez képest a homokszent- györgyi Aranykalász Tsz-ben emelkedett a legjobban, 33 százalékkal, második helye­zést a Kaposvári Főiskolai Tangazdaság és a göllei Béke Tsz ért el; a sávolyt Űj Élet Tsz és a somogyvári Dózsa Tsz pedig harmadik lett. A kistermelőknél Lőrincz Pál kaposvári lakos értéke­sítette a legtöbb tejet a me­gyében, 12 tehene uitán 29 509 litert. Második Bencze Ist­ván tapsomyi lakos lett, 7 tehén után 27 167 literrel. Az egy tehénre jutó tejértékesí­tésben Kispeti Zoltán kom- lósdi lakos lett a megyei ej- ső helyezett, a második dí­jat a kányái Matyék Vilmos- né kapta. Fejleszti szolgáltatását a takarékszövetkezet Valuta 25 millió forintért Huszonkétezer ember él a balatonszárszói takarékszö­vetkezethez tartozó 15 köz­ségben. A szövetkezet 8700 tagját 4 kirendeltség és 5 betétgyűjtő pénztár szolgál­ja. Részjegyalapjuk -1,3 mil­lió forint. Helyzetükről Né­meth István elnökkel beszél­gettünk. — Mit tekintenek fő fel­adatuknak? — Egész munkánk alapja a betétgyűjtés. Betétállomá­nyunk az év negyedik hó­napjának végén 100 millió forint volt — így a me,gye legnagyobb takarékszövet­kezetei közé tartozunk. Több mint 4200 betétesünk van. Se­gíti munkánkat, hogy a bog- lárlellei áfész megbízásából a háztájiból felvásárolt ser­tések árát is mi fizetjük ki. Egyre többen kötik le pén­züket hosszabb időre, - taka­réklevélre szövetkezetünk­nél. Ebben a formában 3,5 millió forintot kezelünk. Ti­zennégy csekkszámla-tulaj­donosunk van. Most foglal­kozunk az átutalási betét­számlák bevezetésével. A gépkocsinyeremémy-betét 5 millió forint, az utóbbi öt év alatt a szerencsés betétesek 15 gépkocsit nyertek. Egy öt­ezer forinttal rendelkező be­tétes két gépkocsit is nyert ezzel a pénzével. A nyere­mény betéték állománya 750 ezer forint, áz OTP siófoki fiókjánál pedig 21 millió fo- íintott kötöttünk le tartós be­tétként. — Van-e érdeklődés a kölcsönök iránt? — Kölcsönállományunk április 30-án 21 millió fo­rint volt. Ebből mezőgazda- sági termelési célokat 3,2 millió forint, építési felada­tokat 12,5 millió forint se­gít. Ebben az évben 650 ta­gunknak szavazott meg az igazgatóság 7,6 millió forint kölcsönt. ,A negyedik hónap végéig 644 biztosítási ügyle­tei kötöttünk és 1.9 millió forint díját szedtünk be. Terveink szerint a díjbevé­tel az év végére eléri a 3,5 millió forintot. E SOMOGYI NÉPLAP — Fejlesztik-e szolgáltatá­saikat a lakosság érdeké­ben? — Áprilistól a Dédász megbízásából Balatonszár­szón és Balatonszemesen be­szedjük az áramdíjakat. Ezt folyamatosan újabb terüle­tekre terjesztjük ki, rövide­sen Boglárlellére és Kötésé­re. — Mit várnak az idegen- forgalmi szezontól? — A Cooptourist megbízá­sából foglalkozunk a fizető­vendég-szolgálat szervezé­sével, főleg az idegenfor­galmi szezonban. Várhatóan 350 lakásban egyidejűleg kétezer vendéget tudunk el­helyezni. Nagyrészt megkö­töttük a szerződéseket a tu­lajdonosokkal, illetve a bér­lőkkel. A múlt évhez hason­lóan ettől az ágazattól 10 millió forint forgalmat .vá­runk. Négy Balaton-parti egységünk van, ahol meg­szerveztük a külföldi fizető- eszközök vásárlását. 25 mil­lió forint értékben szeret­nénk valutát vásárolni. v Somogy megyei Lapkiadó Vállalattal kötött szerződés alapján |foglalkozunk újság- hirdetések felvételével. Ez­zel is a lakosságot igyek­szünk szolgálni. — U.gy tudom, múlt évi munkájukért kitüntetést kaptak. — Részt vettünk a taka­rékszövetkezetek közötti or­szágos versenyben. A Pénz­ügyminisztérium, a Szövosz és a KPVDSZ döntése alap­ján megkaptuk a kiváló ta­karékszövetkezet címet. Si­keres évünk volt 1980. Be­tétállományunk 12,5 millió forinttal nőtt, kölcsönállo­mányunk 18,8 millió forintra emelkedett. Kétezer tagun­kon segítettünk kölcsönök folyósításával. Nyereségünk az előző évinél 85 százalék­kal volt magasabb. Mindezt 23 dolgozó összefogásával értük el. Dolgozóink két kö­zössége a szocialista brigád címet nyerte el. Két dolgo­zónk kapott kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt. A ver­senyt 1981-ben folytatjuk. D. Z. A levéltetvek elleni védekezés A meleg, gyakran zivata­ros, párás időjárás kedvez a levéltetvek élettevékenysé­gének, fejlődésének. Nagy­mértékű elszaporodásuk fi­gyelhető meg — elsősorban a házikertekben — álmán, szilván, cseresznyén, megy- gyen, ribiszkén és egyes díszcserjéken. A levéltetvek számára kedvező időjárás hatására az elmúlt évekénél korábban lehet észlelni szár­nyas alakjaik nagy tömegű repülését, illetve betelepedé­sét nyári gazdanövényeikre. A répaféléken, a káposztafé­léken, a konzervborsó-ültet- vényekben a kártevő tetvek első telepei szokatlanul ko­rán megjelentek, és várható, hogy a paradicsom- és ■pap­rikaültetvényekbe is az el­múlt évekénél korábban te­lepszenek be tömegesen. A védekezések elmulasztá­sa esetén, ha az időjárás számottevően nem változik, rövid idő alatt erős fertőzés alakulhat ki megyénk min­den részén. A levéltetvek már messziről szembetűnnek a leveleket, lombozatot és a későbbiek folyamán a gyü­mölcsöt, termést is beborító nagy mennyiségű, fénylő, ragadós mézharmattól. Az ebben megtelepedő másod­lagos kórokozó, a korompe­nész, csökkenti a levelek asszimilációs tevékenységét, és korai lombhullást okoz. A levéltetvek a vírusbetegsé- gek terjesztésében is közre­játszanak. Fontos feladat ezért a veszélyeztetett növé­nyek rendszeres figyelése, és az első levél tetű telepek (ko­lóniák) észlelése esetén, il­letve a mór fertőzött fákon, díszbokrokon, szántóföldi növényeken a védekezések haladéktalan Végrehajtása. Eltűnő fehér foltok Új térképek készülnek a somogyi településekről Kevéssé ismert — a leg­többen létezésükről sem tudnak — a pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat ka­posvári felmérési osztályá­nak munkája. Pedig ezen alapul a miegyében folyó több beruházás terve, s töb­bek között a tanácsok igaz­gatási, tervezési ténykedése is. Az ő eredményük, hogy míg öt éve Somogy térké­pén volt a legtöbb — kor" szerű eszközökkel és mód­szerekkel föl nem mért — fehér folt, addig ma me­gyénk egyike a nagyobbrészt föltérképezett területeknek. Több megyében máig is a múlt század végén készült, nem túl pontos, ráadásul az eltelt évtizedek fejlődését — a kiegészítések ellenére is — csupán részben tükröző alaptérképeket használnak. Azt már többen tudják, hogy a ma térképészeinek eszköztárában a hagyomá­nyos teoidolit mellett megta­lálható az adatokat elemző számítógép vagy a repülő­gépre szerelt térhatású fény­képezőgép, azt viszont már csak kevesen, hogy e kor­szerű eszközök mellett mi­ért tart mégis hónapokig, sőt évekig egy terület föl-, térképezése, s hogy egyálta­lán mi ad munkát a geo­détáknak. A kaposvári felmérési osz­tály vezetőjének tájékozta­tásából nemcsak e munka rendkívüli sokrétűségéről kaphattunk képet, de arról is, hogy a térképek fejlődé­sünk fontos meghatározói. Alig fejeződött be a térké­pészeknek is sok munkát adó egységes ingatlamnyil- vántartási program, máris új, több évre szóló megbí­zást kaptak a Földmérési Intézettől. A következő évek­ben az ország valamennyi településéről egységes 'vetü­leti és geodéziai alaptérkép készül. A jórészt elavult tér­képeket így fokozatosan a valóságos helyzethez igazít­ják. Somogybán elsőként Ka­posvárról készült ilyen, még a hatvanas évek végén. A térképészek jelenleg So- mogyszob, Kutas, Beleg tér­ségében dolgoznak 16 köz­ség új rendszerű föltérképe­zésén. Fölvetődik, a kérdés: mire a megye utolsó kis fa­lujáról is elkészül az új fel­mérés, nem avulnak-e el a kezdetben készült térképek. A megyeszékhely például évenként terjed, duzzad, változik. Szerencsére a kor­szerű technika segítségével a térképek már képesek kö­vetni a változásokat. A pé­csi vállalatnak eddig Ka­posvárra és Siófokra vonat­kozóan van szerződése a térképek folyamatos „nap­rakészen tartására”. Az ország településeinek eddig mintegy 11 százaléká­ról készült el az új alaptér­kép. Megyénkben ennél jobb az arány. Már csupán a me­gyei tanácsnak a munkák sorrendjét meghatározó dön­tésére várnak, s újabb tele­püléseken — többek között Marcaliban — kezdenek majd méréseket. Az ütemezés azért fontos, mert a készülő alaptérképek­re épülnek az ugyancsak rendeletben előírt, az or­szágban 1989-ig elkészítőn-, dó egységes közműtérképek. Kaposváron négy éven belül kell elkészülnie az összes csatornát és vezetéket is föltüntető, a szó szoros ér­telmében hajszálpontos tér­képnek. A feladat nem egy­szerű: gyakran a föld alatti vezetékeket fölkutató „züm­mögő varázsvesszők” segít­ségével méterről méterre haladva készül a helyszín- rajz. így történt ez például a most átépítés alatt álló kaposvári ' Széchenyi tér tervezési alaptérképének készítésekor is. Jelenleg a mezőgazdasági főiskola te­rületéről készül — még a fákat is föltüntető, a továb­bi fejlesztési tervek alapjául szolgáló térkép. Első pillantásra visszásnak tűnhet, hogy miközben Ka­posvárról sokoldalú és pon­tos adatok állnak rendelke­zésre, az üzletekben még a másfél évtizede készült igen vázlatos várostérképek sem kaphatók. S jóllehet az ide­genforgalmi vaigy tájékozta­tó . várostérképek készítése elsősorban a Kartográfiai Vállalat feladata, ha meg­rendelés volna, akár a ka­posvári felmérési osztály térképészei is rövid idő alatt elvégezhetnék a rendelkezés­re álló anyagok nem túl bo­nyolult adaptációját. Végül is megrendelés kérdése, hogy lesz-e, s hogy mikör — a itöbbi nagyvároshoz hasonló­an — Kaposvárról is hasz­nálható térkép. A leírtak mellett sok ér­dekes egyedi munkájuk van a tsz-ek" meliorációs prog­ramjainak megvalósulási térképeitől egészen a talján- dörögrii űrtávközlési állomás távkábelrendszerének ter­vezési alaptérképeiig. Nem­régiben az egyik kaposvári. Honvéd utcai panelépület mozgásainak mérésére kap­tak megbízást, utána pedig a bélatelepi vizkivételi mű óriás darupályáinak milli­méter pontos műszeres vizs­gálatát végezték. A legmeghökkentőbb ké­réssel a Kaposvári Húskom­binát vezetői fordultak hoz­zájuk. Tűzzék ki pontosan a Kaposvár és Mekka közti irányt. Az arab megrendelő ugyanis az üzlet egyik fel­tételeként azt jelölte meg, hogy a vágóboxnak ponto­san Mekka felé kell néznie. A csillagok állása alapján szögmásodpercnyi pontos­sággal sikerült betájolni a szent várost. Elhárult hát az export utolsó akadálya is. B. F. Nincs kellő választék tapétából Pillanatképek a kaposvári építőanyag-ellátásról Az átlaghőmérséklet és a napsütéses órák számának emelkedésével egyidejűleg egyre feszítettebb ritmusban dolgoznak a házépítőik. Va­jon milyen a kaposvári épí­tőanyag-ellátás ezekben a na­pokban? Erre a kérdésre ke­restünk választ Baán János főelőadóval, a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársával. Az első negyedév statiszti­kái szerint a Dél-dunántúli Tüzép-mél erőteljesen nőtt a cement forgalma, csakúgy, mint a tégláé. Viszont jelen­tősen kevesebb mészihidrá­védeiem Védekezésre a Bi-58 EC 0,1 százalékos, az Unifosz 50 EC 0,1 százalékos, a Rogor L-40 EC 0,1, az Anthio 33 EC 0,1—0,15, illetve a Pirimor 0,05 százalékos rovarölő szer valamelyike használható. A javasolt készítmények — a Pirimor kivételével — egy­úttal védelmet biztosítanak a felmelegedő időjárás hatá­sara ismételten nagy tömeg­ben rajzó és tojásrakó ke­leti gyümölcsmoly, ^ szilva­moly kelő lárvái ellen, illet­ve a Kaposvár környéki há­zikertekben az idén jelentős mértékben károsító poloska- szagú szilvadarazs kártétele ellen is. tot adtak el, mint 1980 első három hónapjában, és har­mincszázalékos a visszaesés a íenyőfűrészáru értékesítésé­ben. is, elsősorban az áremel­kedések miatt. A kaposvári Tüzép-telepen Filotás Antal cikkcsoportonként ismerteti az első negyedév építőanyag- forgalmát. Eszerint köny- myebbé vált a vasbetonge­rendák beszerzése, sóikkal többet adtak el, mint tavaly, de még többet is tudnának forgalmazni. Az eladott ce- mentmenrxyiség nagyjából megfelel a vállalat ellátási körzetében tapasztalható át­lagnak. A telepvezető el­mondta, hogy a Tüzép-pel kötött anyagbiztosítási szer­ződés viszonylag gondtala­nabb vásárlást jelent, mert először ezeket az igényeket elégítik ki. A kislakásépítők kedvelik a Tüzép új szolgál­tatását. Napi száz forintért betonkeverőt adnak kölcsön, de bérelhető deszkapalló és vas állványbak is. Az építő­anyagok forgalmának képét tovább színesíti, hogy ugrás­szerűen megemelkedett a burkolóanyagok iránti érdek­lődés, bár az idei választék nemcsak minőségében és szí­neiben, hanem áradban is fe­lülmúlja a tavalyi Wnáratot. A kaposvári áfész vasút­állomással szemben levő sze­rel vény b ot tjába n jelenleg nincs fehér mosdó, és nem Szkíta eredetű, rézkori cseréptöredékeket, gazda­gon díszített bronztükröt ta­láltak a Miskolc szomszéd­ságában levő Kisgyőr köz­ség határában a meddőkő­teljes a fürdőszoba-berende­zések színválasztéka sem. Kovács György üzletvezető szerint a hiány átmeneti. Szerinte ma egy építkező az áfész boltjában megkapja a szükséges szerelvényeik nyolc­van százalékát. A maradék­ért kell többször visszamen­ni, vagy más üzletekben kell utána érdeklődni. (A tapasz­talat szerint mindig a hiány­zó húsz százalékra volna a legnagyobb szükség!) A megyeszékhely legna­gyobb papír-írószerboltjá- ban, az íródeákban megna­gyobbították a tapétaibemuta- ■tó részleget, hogy megköny- nyítsék a válogatást. Fejes István üzletvezetőtől tudjuk, hogy a bolt másfél millió fo­rintos tapéta- . és poszter- készlettel várja a vevőket. Nyolcvanféle tapéta és húsz­fajta gigant poszter kapható három méretben. A tapéta minőségi választéka azonban ma szegényesebb, mint ta­valy volt. Hiányzik a jó, di­vatos importtapéta. A Grabo­plast importminőséget gyárt, de még nem sikerült tőlük visszaigazolást kapni a meg­rendelésre. Talán jobb vol­na a közvetlen, személyes kapcsolatkeresés. Félő, hogy nem lesz elég a tapétaragasz­tó, mivel csak két tonnát si­került szerezniük. Cs. L. zet letakarítása közben. A miskolci Herman Ottó Mú­zeum régészei feltételezik, hogy ezen a helyen földvár állott hajdanau. Leletek a rézkorból

Next

/
Thumbnails
Contents