Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-17 / 114. szám

BÓKKON GÁBOR: A tét Hát irgalom volt minden ölelés? Hát kegyelem volt minden éjszakád? Oltár helyett harctér volt a lepedőnk; fölötte precíz egymásba-robbanás. Féltünk. Gyermek-istenként játszottunk: szerelmet — májusi szirom-zuhogást, szelet, hóvihart, bandzsa hóembert, siklást, mézet csenő medvét; csillogást, jegcsapban zengőt, bukfencező baglyot, bált, szivárványt — jaj, hadd mondjam tovább! Harmatot, hűséget és ... Hagyd abba! Mindig és mindig egyet játszottunk: halált és árulást. Nem .tudtad? Nem éreztem? Nem láttuk a rulett­asztalon mi a tét: lehetnél országom, lehetnék hazad; nem egymásra eső, eleső, egymástól rángó, egymást rángató, esendő két fabáb. Mert irgalom volt minden ölelés. Mert kegyelem szült minden éjszakát. Eljövendő napok sortüzére várva halánték-fegyházban vezekel a vágy. » Farol es« Krisztus Cordobában. Galambosi Edit festménye. (A művész Spanyol tájak, spanyol emberek című budapesti ki­állításról.) Hunyadi István Le kell csuknom a szemem... A magyar tudomány arcképcsarnokából Tigyi József akadémikus Új könyvekről A magyar aktivizmus A huszadik század első évtizedeinek avantgardiz- musát Szabó Júlia dolgozta föl A magyar aktivizmus művészete, 1915—1927 című — tudományos alaposságú — monográfiájában, eddig is­meretlen vagy egyáltalán nem közölt dokumentumok és képzőművészeti alkotások közzétételével. A magyar aktivizmus az első világhá­ború második évében jelent­kezett — elsősorban német példák nyomán —, s vezér- egyénisége, Kassák Lajos.kü­lönböző folyóirataiban (Tett, Ma) publikálta a képzművé- szet és az irodaiam legmo­dernebb törekvéseit Az ak­tivizmus amolyan szintetizá­ló irányzat volt. Megtaláljuk benne az expresszianizmus, a futurizmus, a kubizmus szinte minden válfajának csiráját es problematikáját A magyar aktivizmus legje­lentősebb művésze Nemes Lainpérth József, Máttis Teutsch János, Uvtz Béla, Kmetty János, Bortnyik Sándor volt, a vezéregyéni­ség, Kassák Lajos mellett Műveikben harsány expresz- szivittással közvetítik a kor­szak konfliktusait és forra­dalmi lendületét. A mozgalom székhelye 1920—26 között Becsben volt, s ott csatlakozott hozzájuk Moholy-Nagy László, a ma már világhírű mester. A kötet tárgyalja a moz­galom filozófiai-művészeti előzményeit, föltárja nemzet­közi kapcsolatait is. Minde­nekelőtt pedig elhelyezi e jelentős mozgalmat a magyar és az egyetemes művészet történetében. F elnőttjáték a térkép, de emlék-parkoló­hely a törődött utasnak. Ha újam bögyével végigtapintom a városokat, a vízválasztókat, fölvillan a körte itt meg amott. Melyek ezek az érzékeny pontok, ahová emlék kötődik, apámé vagy az enyém? Gyermek­korom és az „Emlékirat” mozzanatai. Apám öregkori naplója az én midászi örök­ségem. Föl és alá szállók a mozgólépcsőn. Ha szédülök, kezembe veszem az Emlék­iratot. Másképp közelíti a dolgokat apám is, én is. Más­képp idézem Apátit vagy Keszthelyt miaut ő. Tej tes tvérem özvegyét ta­lálom Kőkén, fürgielábú, meszelyes öregasszony. A dajkám már nem él. A bá­ba sarlatánsága küldte más­világra, amikor a hetedik gyerekét szülte. Lajos tej- testvérem elemésztette ma­gát. Mi okból, nehezen tisz­tázható. A padlás mesterge­rendájához kötözte a zsine­get. Néhai dajkám egyszerű lánygyermeke él. Ahogy be­lépek, kiejti a lángossütőt: „Most találtál hozzánk, Es- vány, hogy megrvénültél te is? Hamarább jobb lett vol­na.” Mit felelhetek erre? Ta­lán, hogy visszapergetném az elszéledt időt. az üggyel-baj­jal fölismert falu képét? A tüzes nézésű fiatalokat s a szárazkóró véneket ? Moso­lyogna ezen a furcsa látoga­táson. Mit értene abból, mi bennem lejátszódik? Gégész­orvos a fia egyik pesti kli­nikán. Most itthon fúr-farag, javítja a kerítést, az ólat. Az asztalhoz invitál lángosra, garat-locsoló borra. Ö az unoka, hírmondó a Holló- nemzetségből. Egy ruccanás a térkép túl- felére. Dunaalmásra. Itt él Tóth Maris, a hajdani lány- pajtás. A körte nagyot lob­ban, kigyúl. — „Maga az, 'István? Alig változott a ké­pe. Csak a haja. Hova lett a sok-szép haja?” — Francia- országiban is járt Tóth Ma­ris, Bordeaux-ban, mint szö­vőlány. Alig keresett né­hány sout, szegényes fenn­tartására se eleget. Átvonu­ló németek végezték kd a férjét szlávos neve miatt is. Pár rozsdás fegyvert talál­tak egy vízmosásban, a he­gyen. Fordult a tengelye kö­rül, mielőtt fölbukott. Az almásfüzítői „Timföldbe” megtépet idegekkel jutott Tóth Maris. Egyszer csak összecsuklott a gépnél. Itt­hon főzöget azóta az unoká­nak. Nincs, aki fölválthatná. S orjában villának föl a körték. Városok, apró falvak. A szőke Boda Katiról sze­retnék hírt hallani Keszt­helyről. Kérdem a régi paj­tásokat, Kutasi Gusztit és Szollár Lacit, de ma már ők se élnek. Félszájjal dünnyög- nek magyarázatíélét. Meg­halt viruló lánykorában. Magába süppedve elhallgat Guszti. Pedig mondhatna többet is, szerelmes együtt- léteitoről. alkonyat után, az öreg parkban, s a kamasz­lány földi megfutamodásárol. Minek ezt bolygatni ma már? A „Hókutyák” gyerek­hősnője lett Boda Katiból. De ez másfajta történet. Át­lépett a kitalált mesék Li- iiput-földjére. Kétfajta lépés kopog a görbe utcákon. Egy súlyosabb, egy halkabb. Tó­fenékre süllyedt a többi. Apáti hórihorg^s öregtor­nyai. Szemben az egykori porta, a nagybátyámé. Er­zsiké néném omlós rétese, ínycsiklandozó zamatok, szé­lesen lapátolták a vendég- tányérba. Locsolkodó őrjá­ratok a Kindli fiúkkal és a Sedonokkal. Hol vannak az egykori lányugrató iegény­Még ma beiratkozom egy karate tanfolyamra. Ugyan nálunk kiváló a közbizton­ság, de azért vannak még erőszakos cselekmények. Ho­gyan függ ez össze a kara­téval? Nagyon egyszerűen. Több filmet láttam a közel­múltban, amely azt mutatja be, hogy egy jól képzett ka- ratés sikerrel veheti föl a küzdelmet több felfegyver­zett ellenféllel is. nem is be­szélve a fegyvertelenekről. Lassított felvételeken az egyik támadót tarkón, a másikat vesén, a harmadi­kat bokán rúgta egy karate­bajnok, s közben még arra is volt ideje, hogy egy ne­gyediknek balegyenest vi­gyen be a torka . közepére. Mindezen mutatvány végzé­se közben jobb kézzel öt vas­tag cserépdarabot zúzott ri- pityára. Nem csoda, hogy megfogalmazódott bennem, amit már föntebb közöltem: jelentkezem egy karate tan­folyamra. Az ugyan mindvégig gya­nús volt nekem, hogy to­vábbra is tehetetlen vagyok kék? A lányok is nagyanyák ma már, ha ugyan élnek. Ha mégis élnek, mire emlékez­nek? Csak én hallom a fali­órák rekedtes bimbamját s a közeli harangütéseket. Ta­lán azért maradtam itt, hogy elsoroljam, ahogyan akkor történt. Valakit ez is érde­kelhet. Bizonyosan. A hajdani néptanító leg­első állomása: Jászszenitand- rás. Huzakodása a gyöpös kobakú tanyasiakkal. Nem küldték iskolába a fiaikat. Marhát, őrizni tartották ott­hon, Bírságolások és fenye­getések. A vékonyka legény gyűjtötte fejére a parazsat, a vértolulásos jász. dacot. Le akart számolni a tudatlan-' sággal,, a szegénységgel. Ki emlékszik mindenre a sietős naplójegyzeten túl? Egy-két tanú, akivel találkozhattam. Száz évük felé támolyogtak ezek az ijesztő arcú férfiak és asszonyok. Mit őriz ne­künk az elforgó idő? Hullá­mok türemlenek a felszínen. Ágaskodnak és kisimulnak, csak mi vagyunk itt, mara­dék életkedvünkkel. Válto­zott ez a táj, de az emberi boly is. Űj, meglepő látvá­nyok fedik el az apai vallo­más szakadékait! A kár össze is csukha­tom a térképet. Nincs szükség rá. Emberek és helyszínek fe­jemben vannak mind. Azok is, melyekhez nem köt sze­mélyes emlék vagy életrajzi adat. Elvillanó kép vonat­ból, gépkocsiból. Piros rés­ük a földeken. Járókelők kaszával a szeles völgyhidak alatt. Itthoni látvány mind­ez. Annak fontos, aki talál­kozott velük. Nekem nem ..térkép e táj” dünnyögöm Radnóti után. Tudatom ki nem szakadó ré­sze. Le kell csuknom a sze­mem. hogy lássam. Gőz József Karate az ellen, ha egy karateileg jól kiképzett huligán támad meg az aluljáróban. Akkor ugyanis nincs mese, éppúgy elláthatja a bajomat, mintha nem csináltam volna végig a karate tanfolymot. Mindezt elmondtam egy karateedzőnek. Azt mondta, erről szó sem lehet, mert a karate nemcsak a fortélyos ütésekre tanít, hanem arra is. hogy ne támadjunk a gyengébbekre, ne alkalmaz­zuk velük szemben tudomá­nyunkat, már csa,k azért sem, mert e sportág legerő­sebb és megfelelő helyre mért ütései akár halálosak is lehetnek. így aztán mégiscsak be­iratkoznék karate tanfolyam­ra, szelíd lelkemnek semmi kifogása sincs az ellen, hogy ne bántsam a gyengéket, s ne éljek vissza karatetudo­Szerencse, hogy Budapes­ten sikerült találkozounk ... Pécen ugyanis nehezebb el­érni; ped.g ott él, ott dolgo­zik. De talán épp ezért is lenne nehéz. Hiszen, ahogy kollégái tréfásan emlegetik, rektor korában az egyetem új épületét „olyan közeire építtette a lakásához” (ez, persze vicc, egyszerűen ott volt alkalmas hely), hogy a napirendje egészen sajátosan alakul: este hazatér tanszé­kéről, vacsorázik, és már in­dul is vissza, 200 méter séta után néha az éjjeleket is át­dolgozza ... Tigyi József 1926-ban Ka­posváron született, édesapja mezőgazdász volt. ö maga technikai—műszaki érdeklő­dést mutatott, de azután pá­lyaválasztásába a háború is belszólt egy kicsit: 1944-ben kezdhette el egyetemi tanul­mányait, és aggódó édesany­ja kérte: ne menjen a „ve­szélyes” Budapestre, irat­kozzék be inkább bátyja nyomán a pécsi orvoskarra. Így is történt, a háború va­lóban hamar át is futott fe­lettük. És rögtön utána tör­tént vele valami fontos: Ernst Jenő, a neves biofizi­kus „eltérítette” a fizikától, technikától, és rábeszélte: a biofizikában tanulmányait és érdeklődési körét szerencsé­sen egyesítheti. Már negyed­éves medikusként előadást tarthatott a Magyar Élettani Társaság vándorgyűlésén az izomműködés biofizikájáról, és sem a témához, sem az anyaintézethez nem lett az­óta sem hűtlen. 1950-ben or­vosi diplomát kapott, és az Ernst Jenő-féle intézetben kezdett dolgozni, amelynek azóta is kutatója, és 1971-től igazgatója. Vezetése alatt vált ez az Intézet a KGST-n belüli kutatási együttműkö­dés alapintézetévé. 1954-ben lett a biológiai tudományok kandidátusa, a mechanikus felkészülés sze­repét vizsgálta az izommű­ködésben. A kutatott téma lényege: az izomerő fejlesz­tésében nem az a lényeges, hogy 'sokszor rövidüljön az adott izom. hanem az. hogy ezt terhelés alatt tegye. Ku­tatásai döntően járultak hozzá a ma már világszerte elfogadott „isometric trai­ling” edzési módszer elter­jedéséhez. 1964-ben lett a biológiai tudományok dok­tora. Értekez-ésének témája izomrendszert érő sugárzá­sok biofizikája volt. Ez már az „atomkorra való" felké­szülés” jegyében történt, ko­moly nemzetközi érdeklődést váltva ki. 1967-ben lett az Akadémia levelező tagja, székfoglalójában a sugárbio­fizikai kutatások továbbfej­lesztéséről számolt be. Világ- szintű elismertséget szerzett felfedezésével, amikor szi­lárd testfizi kai szemléletet „oltott” a biofizikába, azaz a koiábbi szemlélet helyett, amely az élő szervezetet vi­zes oldatnak tekintette, a szervezetet kristályos fel­építésűként kezelte, és a fél­mányommal. Persze aggá­lyaim megint felhorgadtak, mert eszembe jutott, hátha az a rosszindulatú huligán nem ennél a karateedzőnél tanult, vagy ha ennél tanult, de a karateedzések közepette megerősödött akaratával le­győzi e sportág által bele­táplált humánus gondolato­kat, s fortélyos hókonvágá- saival _ kezdeményezőként lép föl az aluljáróban, ha nem adok neki egy bélést mozira. Egyszóval nem va­gyok mentve az efféle ala­koktól, karate ide, karate oda. Végül mégiscsak jelent­keztem karate tanfolyamra. Az egyik filmen ugyanis lát­tam egy jelenetet, amelyben az egyik karateversenyzö t társa hasba rúgta, arcba tér­delte, nyakszirten vágta, gyom­ron ütötte, s ez a szenvedd félnek meg sem kottyant. Ez kell nekem! Lehet, hogy nem sok kárt teszek majd a támadómban, de halálra bosszantom azzal, hogy a szemébe röhögök, miközben laposra ver. vezetők kutatásánál megis­mert összefüggéseket az izomrendszerre is kezdte al­kalmazni ... 1976-tól az Akadémia rendes tagja, szék­foglalójában még magasabb szinten foglalkozott az izom­működés kérdéseivel. 1976-ban az MTA bioló­giai tudományok osztályának elnökhelyettesévé, majd 1980-ban az osztály elnöké­vé választották. Eddig 120 tudományos dolgozata itthon és a világiban egyaránt szinte példátlan szakmai el­ismerést szerzett számára: elnöke a Magyar Biofizikai Társaságnak, számos hazai és nemzetközi tudományos társaság vezetője vagy tag­ja. A Tudományos Szövetsé­giek Nemzetközi Tanácsa főbizottságának tagja, a Nemzetközi Biofizikai Unió­ban a Biofizika Fejlesztése és Oktatása Bizottságának elnöke, ő szervezte meg a KGST és az UNESCO, az ENSZ tudományos- és kul­túrál is vF áaszerveretének együttműködését, 10 éve ha­zánk megbízottja a KGST- együttműködáslben. A brit Royal Society of Medician (Királyi Orvosi Akadémia) levelező tagja. Ez utóbbinak érdekes a története: egy stockholmi előadásán a „kristályos elméletét” vé­delmezve heves vitába ke­rült A. V. Hill Nobel-díjas brit akadémikus munkatár­saival. Meggyőzte őket — és az eredmény az említett tár­saságba való beválasztása lett... Sokrétű nemzetközi mun­kája során már vagy 40 or­szágban járt, ennyifelé is­merik. Itthon kormányza­tunk — sok más mellett — előbb a Munka Érdemrend ezüst, majd kétszer az arany fokozatával ismerte el mun­kásságát, hat évig volt a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora. És emel­lett még társadalmi munká­ra is marad ideje: három ciklusban volt a megyei párt­bizottság tagja (az egyetemi pártbizottságnak ma is), két pártkongresszusra választot­ták meg küldöttnek, a mun­kásőrségnél zászlóalj vezető orvosként dolgozott amíg ideje engedte, a lövészetek­re ma is eljár. Mint már esett szó róla. sokszor éjszaka is folytatja sokirányú kutatómunkáját. Csak néhány részterületet tudunk ebből felvillantani: i zommeeha n lkai ku tatása in alapulhat egyes izombémilá- sok (anyagcsere-betegségek) gyógyítása, az izommechani­ka és biofizika jobb megis­merése előfeltétele a mester­séges szív megalkotásának, sugárbiofizikai kutatásai so­rán kiderül, hogy a radio­aktív sugárzás nemcsak ká­rosan, de hasznosan is hat­hat az izmzatra. (Például: sikerült már megállított bé­kaszívet lágy bétasugárzás­sal újra megindítani.) Stabil szabad gyököket visz be a biológiai kutatásba, így a nitroxi 1 -gyököt, amelynek segítségével paramágneses molekulákat hoz létre, és ezek az izotópos vizsgálat­hoz hasonlóan, de sugárzó anyagok nélkül jelzik példá­ul a szea-vezetben a felderí­tendő kémiai kötések helyét. Két fia is követi a pá­lyán — erre egyiket sem kellett biztatni —; mindket­tőt izgatta az édesapja mun­kája. A nagyobbik ötödéves medikus, „megszállott biofi­zikus”, a tudományos diák­kör titkára, az érettségiző kisebbik pedig a kétéltűek iránt érdeklődik, amiért is valóságos házi állatkertet rendezett be odahaza. Ha már az állatoknál tartunk: a professzor egyik kedvenc időtöltése a család „sztárjá­val”. a foxival való foglal­kozás, ha meg nagyon elege volt odahaza a telefoncsen- gésbőli. fölmegy a Mecsekbe, ahol egy forrás mellett egy kis hétvégi házában „társ­bérletben” él két, a forrás­hoz szokott őzcsaláddal. Ott kertészkedik — amíg bírja a „tudományos tétlensé­get”, és munkavágya vissza nem űzi — a laboratórium­ba... Sz. J. I. ) Hortobágyi bika. Medgyesl Ferenc szobra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents