Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-15 / 112. szám
Tanulás - agy életűn át HETVEGIj TÁJOLÓ A régi közmondás, •mely szerint a- jó pap holtig tanul, napjainkban is roppant időszerű, hiszen arra a magatartásra utal, amelyet ma divatos szóval permanens, azaz: egész életen, át tartó tanulásnak nevezünk. Jól tudták a régiek, hogy aki választóit foglalkozásának, hivatása követelményeinek igazán meg akar felelni, nem elégedhet meg a gyerekkorban —- az iskolában — szerzett tudással, hanem állandóan tanulnia kell, szinte halála napjáig. Hajdanán persze nem mindenkire vonatkozott ez a népi bölcsesség, jobbára csak az értelmiségi pályák képviselőire, mert hát földet szántani vagy vasat verni kevés iskolával, sőt akár anélkül is lehetett. Ma a permanens tanulás kényszere alól jóformán senízlése is fejlődhet A kontárs művészet megismertetése folytán tájékoztatást ad mai képzőművészeti életünkről, az alkotások révén a különféle irányzatokról, s betekintést nyerhetünk az alkotóműhely munkájába. A napokban egy fiatal, alig harmincéves festőművész, Barabás Márton szerepel a barcsi múzeumiban. A visz- sza-visszatérő vendégek •.kóstolgatják”, milyen a ma „divatja” a festészetben. Festészeten ezúttal nem a megszokottat — a táblaképeket — kell értenünk, hiszen Barabás plasztikus képei a térben jelennek meg. Csupán a hazai kiállítótermekben újdonság, amit nyújt, másutt évtizedes hagyománya van már e felfogásnak. Mit keres a zongora a képben? — kérdezhetik sokan, s erre is csak azt felelhetjük, hogy nem új találmány. A zongora — a szétszerelt, a darabjaira fűrészelt, a „finoman megégetett” hangszer jelképpé vált e formában. Vajon miért épp ezt a hangszert választották a képzőművészek? Talány mert a „legotthonosabb” hangszerek egyike. Sajátos formája a szoba hangsúlyos eleme, s ha megszólal — gyermekkéz vagy felnőtt ujjai alatt — bensőségessé válik a hangulat. Szétfűrészelt, földarabolt formájában — képzőművészeti alkotás részeként — megszűnik zenei varázsa. Barabás úgy véli: „a zongora tárgy léte az időben teljesedik ki differenciált hangszerlétté" . .. Számomra azonban. bármily formában is kerül a képzőművészeti alkotásiba,’ a pusztulást idézi „differenciált hangszef-létében” is. A művészi manipuláció sem segít ezen. A pillangókból, színes szárnyas rovarokból kirakott ki sem vonhatja ki magát. A jó orvosnak, tanárnak, ag- ronómuswak vagy mérnöknek éppúgy lépést kell tartania szaktudománya eredményéivel (mert különben lesüllyed foglalkozása alsó szintjére), mint az ipari munkásnak szakmája előrehaladásával. Változó korban élünk: régi szakmák halnak el, szemünk láttára, s közben újak keletkeznek. Az ipartörténé- szek statisztikája szerint a mai szakmáknak a fele a század elején teljesen ismeretlen volt, a jövőkutatók viszont. azt jósolták, hogy 2000-ben a népesség fele ma még ismeretlen szakmákban fog dolgozni. Félelmetes iramú fejlődésnek vagyunk a tanúi — és részesei. Sokak számára a permanens tanulás nem is jelent többet a termelésben részt vevő felnőttek szakmai torna sincs annak, hogy ál erezné, milyen fülsiketítő az őt körülvevő csönd, nyomasztó a krómcsdllogjású, plexira- gyogású üresség. Egzakt módon válaszol erre a búra alatt: létre a művész. A Hommage á Presser Gábor című kompozíció pedig inkább panoptikumba illő. A Városnéző sétákhoz Van mivel büszkélkednie Nagyatádnak. Ha nincsenek is várromjai, műemlékei, múzeumai és hagyományai, az idegen, aki oda téved, talál látnivalót bőven. S ha másért, nem, néhány órát az egyre gazdagodó szoborpark miatt is érdemes eltölteni ebben a városban Csakhogy aki egyedül próbálja megérteni a fába faragott ólmokat, nem sokra jut. Hiába a tábla, a néhány soros eligazítás — nem tudhat meg mindent az érdeklődő. S hiába sétál a múltat őrző Széchenyi téren, a színes házalt magukról semmit nem árulnak el. Ki sejti például a kék—narancs színű sarki épületről, hogy valaha egy könyvkereskedőé volt. s egykor e városban virágzott a könyvnyomtatás? A Hunyadi János utca 8. számú ház már nincs is meg. Emléktábla .vem jelöli, hogy hetvenöt, éve ott. szerkesztették az első helyi újságol, a Nagyatádi Hírlapot.. Babay ■József nevével is csak akkor találkozik az utazó, ha betér a Rózsafabot vendéglőbe, s annak falán észreveszi a rövid idézetet. Az atádi irodalmi hagyományok csupán vábbképzésénél, a munkakörökhöz kapcsolódó tudományág vagy technika új eredményeinek megismerésénél. Pedig ennél jóval többről van szó. Rohamléptű világunkban az iskola, ha megfeszül, sem tud befejezett tudóst nyújtani a fiataloknak; nem taníthat meg mindent, amire később az egyénnek szüksége lesz. Ehelyett arra kell fölkészíteni őket, hogy az egész életre szóló tanulás korunk megmásíthatatlan parancsa, s alóla nem bújhat ki senki sem, a szerve-, zeit oktatás befejezésekor; az iskolatáskával együtt nem dobhatjuk le a vál- lunkrói. Már csak azért sem, mert a szakmai tevékenység színvonalas.ellátásán kívül a harmonikus, sokoldalú személyiség kiteljesedéséhez is hozzájárul a folyamatos tanulás. Vagyis az emberi kéA művész számára épp oly tanulságos egy-egy kiállítás, mint a nézőknek. A barcsi bemutatkozás sokakat! hozzásegített, hogy ne csak meglássák a szokatlant, hanem kritikai véleményüket is fejlesszék a művek segítségével. Horányi Barna a „korcsmák” neveiben kézzel foghatóak. Bár nem hiszem. hogy az Ezüst Kancsó kopott épülete valaha is fölidézné az idegennek Takáts Gyula regényét... Egy éve jelent meg a Nagyatád című könyv, dr. Laczkó András szerkesztésében. Kedves emlékidéző. ez. a város lakóinak, s érdekes útmutató a várossal ismerkedőknek Kár, hogy oly kis példányszámban adták ki! Ma már nem Is lehet , kapni. A turista így legföljebb csak egy „térkép” képeslapot vásárolhat... Mindezt tudják a város vezetői, s épp ezért igyekeznek tenni valamit azért, hogy többen is megismerjék Nagyatád értékeit. A művelődésügyi osztály nemrég levelet küldött a Ri- nya-parti város üzemeibe és intézményeinek; arra kérte a munkahelyi vezetőket, hogy nyújtsanak segítséget, egy idegenvezetői tanfolyam megszervezéséhez. Célja az lenne, hogy a „Nagyatádra látogató turisták, munkahelyi közművelődési csoportok tájékoztatására fölkészíthessünk néhány dolgozó közal- kalmasottal, tanulót.” A jepességlek szabad kibontakozásának ez feltétele, és eszköze is egyúttal. Napjaink pedagógiájában tehát nem véletlenül került az első helyre a képességfejlesztés. A szocialista társadalmakban egyébként sem sebtiben kitűzött politikai cél az állandó tanulás. Hadd emlékeztessünk rá, hogy Mongóliától Kubáig az új világot teremtő forradalom győzelme után óriási erőfeszítések történtek a műveltség kivé 1 ts á g a.i na.k f ölszámolá sóra — számottevő sikerrel. A kulturális forradalomnak nem titkolt célja, hogy az új .típusú államban a néptömegek ne csak a hatalom birtokosai legyenek, hanem a világot is jobban ismerjék, s ezáltal alkotó erőiket sokoldalúan kibontakoztathassák. A szunnyadó egyéni képességek fölszabadítása természetesen nem szolgálhatja az önzést: összhangban kel! történnie a társadalom nagy céljaival, a szocialista közösségi tudat erősítésével. Tanulásról szólva, még ha társadalmi méretű is. nem feledkezhetünk meg az iskoláról, mert a permanens tanulás évszázadában is előkelő szerep vár rá. jóllehet ez idő tájt a műveltség megszerzésének már nem egyedüli forrása: munkáját és felelősségét megosztja más intézményekkel, üzemekkel, művelődési otthonokkal, tömegtájékoztatási fórumokkal, sőt az egész társadalommal is. De a sor élén mégis csak az iskola áll. elvégre ott a legnagyobbak a lehetőségek, a legtöbb tapasztalattal ott rendelkeznek. K ülföldön is sokakat izgató kérdés az életfogytig tartó tanulás. Tíz év óta az UNESCO figyelemre méltó munikát fejt ki a permanens ismeretszerzés propagálása érdekében.1 A világszervezet Hamburgban székelő Nemzetközi Nevelé&tyjdományi Intézete négy évvel ezelőtt nemzetközi kísérletet kezdeményezett — hazánk is részt vesz benne — „Az önálló tanulás fejlesztése az iskolában” címmel. A kutatástól azt várják, hogy összegyűjti és rendszerezi az önálló tanulás legfontosabb személyi és társadalmi feltételeit, és a tapasztalatokat nemzetközi méretekben is hasznosítani lehet majd- Vagyis hozzájárulhatnak egy-egy ország közoktatásának korszerűsítéséhez, ami ma már elválaszthatatlan. az állandó tanulás elterjedtségétől. P. K. I. lentkezők hetente két alkalommal — kedden es pénteken este — összesen 18 foglalkozáson 37 előadást hallgatnak majd a város történetéről, művészeti életéről, a mai Nagyatádról, mindennapjairól. Az előadók között lesz dr. Magyar Kálmán régész, valamint a város több vezetője, helytörténészek és amatőr fotósok. Több előadást hallgatnak majd a résztvevők Bütterné Bódy Ágnestől, a szoborpark vezetőjétől. És nem is sokára: július elsejétől már „munkába állnak” a tanfolyam legjobb hallgatói. A nagyatádi városnéző séták vezetőire a szó szoros értelmében aligha illik majd ez a név: idegenvezető, hiszen „jogosítványuk” mindössze a város területére szól. Lehetőségük lesz. «»ónban a továbblépésre: az. ősztől a TIT helyi .szervezetének közreműködésével mar országjárás-vezetői tanfolyamat is szerveznek a mostani tanfolyam legjobbjainak —, hogy valóban idegenvezetőit lehessenek. N. J. Kiállításokról kaptunk híreket a napokban. Vasárnap 10 óra 30 perckor dr. Ba-1 lassa Tibor, a Somogy megyei Tanács elnökhelyettese, és Pilaszanovich Irén művészettörténész szavaival kezdődik meg a bogiári kiállí- tássőrozat. Weeber Klára szobrászművész és Szabados János Munkácsy-díjas festőművész — kaposváriak — munkáit láthatjuk majd. Bemutatják Veszprémi Imre Munkácsy-díjas szobrász- művész alkotásait is. Ratkai Ida művészettörténész rendezte meg a kék és a vörös kápolnában, illetve a szoborparkban látható kiállítást. A megnyitón közreműködik a Somogy megyei Pedagógus-férfikar Heisz Károly vezényletével. Kaposváron a Táncsics gimnáziumiban ma 15 órakor njutják meg Szirmayné Bayer Erzsébet kamara-kiállí- tását. Az ismert képzőművész szintén a megyeszékhelyen él. Bálványosi Huba grafikái a marcali ifjúsági házban gyönyörködtetik a látogatókat; Bartók Béla életét dokumentáló írásbeli és fotóanyag látható a marcali kórház galériában. A barcsi Dráva Tájmúzeumban Barabás Márton festményed tekinthetők meg június negyedikéig. Képünkkel ugyancsak a vizuális élményre vágyóknak kedvezünk. Somogy egyik legszebb építészeti emlékére hívjuk föl a figyelmet: a szenyéri dombtetőm álló, szépen helyreállított templomra, amelyről 1331-es adatok „tudósítanak” először. A szentély gótikus keresztből tozatos, főhajója síkmennyezet. A főhajó déli oldalán négy románkori ablak látható. A kaposvári K'illián György Ifjúsági és Úttörő-művelődési Központból kaptuk a tájékoztatást. hogy ma 9 órától rendezik meg a járási úttörő-szemle énekkari bemutatóját. Holnap reggel Síkor kezdődik a szövetkezeti pávakörök második országos minősítőjének területi bemutatója a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Kórusok Országos Tanácsa, a Mészöv, a Somogy megyed Te- szöv, illetve a kulturális intézmény rendezésében. Este — 19 órai kezdettel — gálaműsort adnak a legjobban szereplő együttesek. Ugyanitt látható a MaA XXIII. Népek Barátsága nyári egyetem két helyszínen — Harkányban és Pécsen — fogadja az idén a hazai és a külföldi vendégeket. A híres fürdőhelyen július 19-e és 30-a között, a mecsekalji városban pedig augusztus 2-a és 13-a között rendezik meg az ismeretterjesztő programot. A két helyszínnel és a két időponttal a hallgatók választási lehetőségét bővítették a rendezők. Az Országos Béketanács által kitüntetett Universitas1 az egyetlen politikai jellegű nyári egyetem az országban. Nincs tehát szűkén vett szakmai profilja, hanem — nevének gyár Munkásmozgalmi Múzeum Memento ’ii című kiállítása is. A Latinca .művelődési, központ ma 16 órára a nyugdíjas pedagógusokat várja klubjukba. Itt a Szovjetunióról rendeznek diaestet. Holnap és vasárnap Őrizd a békét! címmel az eszperantó- klub tart szovjet barátsági esteket. Az intézményben láthatók Molnár Edit művészportréi is: fotók muzsikusokról, költőkről, írókról. A kaposvári Petőfi emlék- könyvtárban ma 18 órától Tájak, korok, múzeumok címmel tartanak foglalkozást az ifjúsági klub tagjai. A cseri fiókkönyvtárban az alkotók klubja rendez diaestet a magyarországi népi építészetről. Ez 18 órakor kezdődik. A Ságyáíii klubkönyvtár mai programjában rokon témára leltünk: ott ugyanis a magyar tájak művészetéről lesz szó 18 órától. A kaposvári Csiky Gergely Színházban Victor Hugónak A királyasszony lovagja című drámáját játsszák Mészöly Dezső fordításában, A darabot Babarczy László Jászai-díjas rendezte. A főbb szerepeket Spindler Béla, Básti Juli, Máté Gábor, Dánffy Sándor alakítja. Ma 13 óra 30 perctől és 19 órától kerül színire a mű, szombatom 19, vasárnap 13 óra 30 perc és 19 óra a kezdés időpontja. / A Vörös Csillag mozi ajánlata A nagy zsákmány című színes, szinkronizált francia—olasz kalandfilm, amelyben az egyik főszerepet Jean Paul Belmondo alakítja, a másikat Bourvil. Ma este 21 órai kezdettel még vetítik a Piedone Egyiptomban című kaland- filmet is. A Szabad Ifjúság 16 és 18 órai előadásán szintén Belmondo-filimet ajánl. A bajkeverőt. Este — 20 órától — viszont a Dráma a tengerparton című francia—olasz alkotást játsszák. A Latinca mozi hétvégi programja a Mondd, hogy mindent megteszel értem! című színes, szinkronizált olasz vígjáték. A Kossuth Lajos utca 37. számú épületben található mozdmú- zeumban ma a Don Juan című kétrészes operafilmet vetítik, szombaton a Pantaleon és a hölgyvendégek — Mario Vargas Llosa regényének filmváltozata — lesz műsorom. A színes film egyik rendezője magja a kitűnő perui író. megfelelően — a békét és a barátságot, a népek közötti megértést és közeledést szolgálja egymás jobb megismerése által. A fejlett gazdaságú, több nemzetiségű Baranya életének révén megismerkedhetnek a hallgatók a mai magyar valósággal: hazánk gazdasági, társadalmi és politikai helyzetével, nemzetközi kapcsolatainkká 1 Az 1953-ban alapított Népek Barátsága nyári egyetemnek eddig ötezernél több hallgatója volt a világ tnin. den részéből. Zongora a képben Barabás Marion barcsi kiállítása A Hommage i Presser című festmény Változatos képzőművészete kiállításokat rendeznek Barcsom a Dráva múzeumban; a múzeum és a művelődési központ együttes szervezésében a kortárs művészek, ezen belül a somogyi alkotók egyre ismertebb „fóruma” a kiállítóterem. A programokból biztosnak látszik, hogy fiatal városunkban a vizuális kultúra meghonosodásával a , közönség hangok, preparált rovarok és a „hipeiTealista” felhők, hangok, pneparláit rovarok és a „hipeerrealista” felhők, üresen csillogó műanyagok együttese mégis megfog: ide vezet az elem bert.elened és, a vágynélkiüldség, a szeretet hiánya, a puszta iét-izzaidás. Utazás Északon — ez az egyik plasztikus kép címe. A vasúti kocsiban ülő nő rideg elidegenedésében nyo■„szent kéz” csodáiéinak a szellemi panoptikumába. Barabás képei a kiüvegesedett szemű világot veszik célba, de eszközei még modorosak, találóan jegyezte meg egyik kritikusa a Művészet XXII. évfolyaménak 3. számában, hogy „a nagy iparkodásban sajnos még különválnak az építőelemek, s van, hogy érezzük a mesterkéltséget, az erőlködést. Idegenvezetői tanfolyam kezdődik Nagyatádon Egymás jobb megértését szolgálja
