Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-14 / 87. szám
Számvetés Kaposváron A hét végén a megye valamennyi járásában és városában megtartották a KISZ- küldöttgyüiéseket. Ezeken az elmúlt három óv munkájáról számoltak be a KISZ- bizottságoik. A megyeszékhelyen vasárnap 142 kaposvári küldött gyűlt össze a Killián György Ifjúsági és Üttörő-művelődé- si Központban. A városi KISZ-bizottság átfogó, önkritikus beszámolót készített az 1978-as értekezlet óta eltelt időszakról1. Egyebek között megállapította: Az előző kongresszus óta az ifjúsági mozgalom nagy figyelmet fordított a hatékony és minőségi munkára a vállalatoknál, valamint az eredményes tanulásra az iskolákban. Három év alatt — elsősorban a nagyüzemekben — megkétszereződött az ifjúsági brigádok száma, vállalásaik a gyárak napi tevékenységéhez kapcsolódnak. Szép eredményeket értek el az anyag- és energiatakarékosságban. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat egyik küldötte arról beszélt, hogy vállalatuknál megteremtik a feltételeket a tanuláshoz, ám még mindig gyakori eset, hogy a képzetlen munkás aránytalanul magas bért kap a felkészült szakemberhez képest. Szóltak a munkásfiatalok életkörülményeiről is. A bejárás, a napi ingázás sok energiát fölemészt, nem csoda, ha nehéz bevonni őket a KISZ-es rendezvényekbe, a munkaidő után szervezett programokba, A város két főiskolájának! küldöttei a pályakezdés gondjairól számoltak be; tapasztalatuk szerint a munkahelyek nem veszik figyelembe az iskolák minősítését. A szakmunkástanulók a munkába állás első időszakáról, a beilleszkedés nehézségeiről szólták. Nagyobb figyelmet és megértést kérnek az idősebbektől. A gazdasági munka minden területén számítanak az ifjúságra — ezt hallhattuk Deák Ferenctől, a városi pártbizottság első titkárától is. — A város sok üzemében — mondotta — ugyanolyan alacsony az átlagéletkor, mint itt, a küldöttgyűlésen. Azt is mondhatnám, hogy iparunk a. fiatalok ipara, vá- irosunk a fiatalok városa; sok függ az ifjúság hozzáállásától, gondolkodásmódjától, munkájától, hiszen maguknak alakítják a várost. A közhasznú társadalmi munka legelterjedtebb formája a tanulók között az építőtábor. Évente mintegy ezer kaposvári diák segít a népgazdaság különböző területein, nagy értékeket hozva létre. Az utóbbi időben azonban nehezebb lett a szervezés — ennek okaira az egyik gimnazista mutatott rá. Minden nyáron ugyanazokra a helyekre mehetnek csak, s az építőtáborok egy részében nincs megfelelő ki- kapcsodódási, szórakozási lehetőség; sokszor nem a legjobban dolgozók lesznek a verseny első helyezettjei. A tizenévesekről gyakran hallhatunk bírálatot, még maguktól a fiataloktól is. Sdrdi Árpád, a megye KISZ* bizottságának élső titkára ezt külön kiemelte: — A tizenévesek körében még sok feladata van a KLSZ-nek, a mi hibánk, hogy egy darabig elhanyagoltuk őket Megalapozatlanul nem szabad ítélkezni, a bírálók szeretnek megfeledkezni arA nagyatádi járás fiataljainak tanácskozása A nagyatádi járás KISZ- istái vasárnap tartották küldöttgyűlésüket. Ezen részt vett Móricz István, a KISZ KB osztályvezető-helyettese, az Ifjú Gárda országos parancsnoka, valamint Tolnai Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A múltat értékelni, az előttünk álló célt kitűzni felelősségteljes feladat — ez tükröződött a nagyatádi járási KISZ-bizottság írásos jelentésében, Varga Gyulának, a nagyatádi járási KISZ-bizottság titkárának szóbeli kiegészítőjében és valamennyi felszólalásban. Az V. ötéves terv 'eredményei, a VI. ötéves tervidőszak gondjai ugyanúgy szót kaptak a fiatalok felszólalásaiban, mint a mindennapjainkat közvetlenül érintő kérdések, .az ifjúsági klubok helyzete, a szabad idő hasznos eltöltése és a hazafiashonvédelmi nevelés. Szabó István,' a járási pártbizottság titkára többek között elmondta: a járási KISZ-bizo.tság és a pártbizottság kapcsolata rendkívül szoros, rendszeresen értékelik a járási ifjúkommunistáink munkáját. — Megelégedéssel állapítottuk meg — mondotta —, hogy a KISZ-szervezetek többsége lelkiismeretesen fölkészült a X. kongresszusra. A küldöttértekezleteken értékelték a végzett munkát, összegezték az eredményeket, föltárták a hibákat és meghatározták a feladatokat. A gazdasági építőmunka körülményei, elsősorban előrehaladásunk kérdései széles körben foglalkoztatják járásunk ifjúságát. Ez érthető, hiszen járásunk aktív keresőinek jelentő^ százaléka tartozik a fiatalok köréhez. A gazdasági építőmunkába való bekapcsolódást emelte ki Magyar József, a görge- tegi termelőszövetkezet elnöke, de emellett szólt arról is, hogy csak akkor lehetné igazán segíteni a fiatalokat, ha azok nyíltan feltárnák gondjaikat a gazdasági vezetőknek. Ha a fiatalok hallgatásba burkolóznak, senki sem ismerheti meg az őket foglalkoztató kérdéseket, és így nem is segíthet azok megválaszolásában. Zsír Mária, a berzencei ifjúsági klub vezetője a fiatalok művelődési, szórakozási lehetőségeiről szólva elmondta: a klubmozgalom megteremtése, a tartalmas programok megszervezése a járásban szinte mindenütt gondot okoz, mert hiába hirdetnek izgalmas-érdekes programokat a megyei szervek, az előadók csak nagy ritkán jutnak el vidékre. A fiataloknak tehát maguknak kell keresniük olyan lehetőségeket, amellyel színesebbé tehetik mindennapjaikat. Soós Lajos, a nagykanizsai határőr kerület KISZ- bizottságánák titkára és No- vák János, az Ifjú Gárda járási parancsnoka, valamint Felföldi Károly, az MHSZ járási-városi vezetőségének titkára a hazafias honvédelmi nevelés jelentőségéről szólt. A járási KlSZ-küldöttérte- kezlet kitüntetések és jutalmak átadásával ért véget. Több ifjúsági közösség ott vette át a kiváló alapszervezetnek járó zászlót, s megemlékeztek azokról is, akik hosszú idő óta végeznek jó munkát az ifjúsági mozgalomban. ról, hogy tíz évvel ezelőtt mi is jártunk koncertekre, rajongtunk a zenekarokért, hosszú hajunk volt, kopott farmert hordtunk; azon kell elgondolkodnunk, miként adhatnánk megfelelő programot a mai fiataloknak. A kongresszusi levél megfogalmazta: a lakás életszükséglet. A felszólalók többsége szintén foglalkozott a családalapítók otthonteremtési gondjával. A KISZ-nek minden rendelkezésére álló lehetőséget meg kell ragadnia, hogy a jó közösségi munkát végző, jól dolgozó fiataloknak segítséget nyújtson a lakásszerzésben. A kaposvári küldöttértekezleten megfogalmazták a következő időszak feladatait. Vállalásaikban továbbra is szerepet kap a munka jobb szervezése, az ésszerű energia- és anyagtakarékosság, a technológia és a termékek korszerűsítése. Célként tűzték ki a KISZ-en kívüli fiatalok bevonását a mozgalomba, a tanulásban pedig a gyengébb képességűek támogatását. A közművelődésben nagyobb teret adnak az ama- tőrmozgalonmak, s az ifjúsági klubokat több tartalommal kívánják megtölteni. A. küldöttgyűlést, melyen részt vett Farkas Gyula, az MSZMP KB alosztályvezetője, dr. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára, Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára, választással fejezték be. Április 26-án a megyei küldött- gyűlésen ötven fiatal képviseli Kaposvárt. A városi KISZ-bizottság titkárává ismét Kelemen Lászlót választották. A küldöttgyűléseken valamennyi járási és városi KISZ-bizottság élére megválasztották a titkárokat; a kaposvári járásban Varga András, Siófokon Orbán Ferenc, a siófoki járásban Fodor Zoltán, Marcaliban Gelencsér Margit, a marcali járásban Farkas Rózsa, Barcson Svégel László, Nagyatádon Horváth Ferenc, a nagyatádi járásban Varga Gyula lett a titkár. ! Tanulnak a bizalmiak ■ Szóvá teszik a formális vállalásokat Állandóan napirenden van a szakszervezeti bizalmiak fölkészítése, oktatása. Minden nagyobb üzem, gazdaság helyben oldotta meg a feladatok megismertetését. A rendszeresebb, tartalmasabb fölkészítés eredményeként a bizalmiak sokkal tevékenyebben vesznek részt a munkában. Ha figyelembe vesszük, hogy a több mint négyezer-hétszáz bizalmi közül hároftiezemél nagyobb a fizikai dolgozók száma, különösen fontos ez. Néhány üzemben, így a Nagyatádi Konzervgyárban ' is, a tavalyi újjáválasztás- kor néhányan nem vállalták a nagy felelősséggel járó tisztséget. Az ő helyükre újakat választottak, s az eltelt egy év elég volt arra, hogy „felnőjenek” feladataikhoz. Az SZMT tapasztalata szerint egyre eredményesebb a bizalmiak meggyőző, mozgósító tevékenysége. Épp erre alapozva tartják őket a mozgalom legteyékenyebb tisztségviselőinek. Sok hasznos jelzés érkezik például a bizalmiaktól a szocialista mun ka versen nyel kapcsolatban. Gondot okoz például az Egy üzem, egy iskola mozgalmon belül, hogy elsősorban a brigádok és az iskolák, illetve a gyermek- intézmények között van kapcsolat, különösképpen a brigádban levő szülők révén. Nem egyenlő az egyes közösségek teherviselése sem: az egyik'brigád nagyon sok társadalmi munkát vállal, a másik viszont alig tesz valamit. Olyan is előfordul, hogy egyik-másik közösség „várakozó állásponton” van. A szakszervezeti bizalmiak is azt szorgalmazzák, hogy a munkások elsősorban a szakmai tudásukat kamatoztathassák az önként vállalt munka során. Köztudott, és a bizalmiak, a munkások is sokat bírálják, hogy a brigádok egy részének formális a tevékenysége. Ennek elsősorban az az oka, hogy a vállalatok nem mindig — olykor nem időben! — jelölik meg, hogy mivel és hogyan lendíthetnék előre a minőségi tényezők javulását. Előfordul az is, hogy különféle okokból feloszlanak a brigádok. Az élelmiszer- iparban tapasztalták az olyan, „szocialistának” nem nevezhető jelenségeket, hogy elsősorban az anyagi előnyöket nézik. Máskor a szigorúbb követelmények miatt hátrálnak meg. A brigádmozgalom gátja egyik-másik helyen a pontrendszer, amelynek ^alapja csupán a mennyiségi tényezők összessége. És olyan is előfordul, hogy erővel is összetartanak rosszul működő brigádokat, mert egy-egy elismerés megpályázásánál is számít — s ez nem jó —, mennyivel több a brigád. A számok természetesen eltakarják olykor a tényleges tartalmat. Érdemes sokkal jobban figyelembe venni a bizalmiak helyi tapasztalatait e kérdésekben, mert enélkül nem lehet elősegíteni a munkaverseny-, a brigádmozgalom egészséges kibontakozását. Jogos az az igény is, hogy a munkások gyorsabban tudják meg, mire használták föl a társadalmi munkájuk során keresett összegeket. Ez ugyanis újabb fölajánlásokra ösztönöz. L. G. Tízezrek nyeresége A boglárlellei költségvetési üzem tevékenységéről Akik régóta ismerik aBa- laton-parti településeket és gyakran megfordulnak ott, tudják: az egykori Boglárt és Lekét — a mai Boglár- lei lét — nem Szabad egy kalap alá venni más, a tó innenső vagy túlsó partján található helységekkel. Egyszerűen azért nem, mert ennek a nagyközségnek a hagyománya igencsak eltér — például — Földvárétól, Siófokétól, a túlpart üdülőhelyeit nem is említve. Ami azokon a helyeken már elevemegvolt, azt itt meg kellett teremteni. S abban, hogy napjainkban a település képé hogyan alakul, fontos szerepet játszik a nagyközségi közös tanács költségvetési üzeme. A tíz évvel ezelőtt alakult költségvetési üzem annak idején 60—70 dolgozót foglalkoztatott, s mintegy másfél millió forint értékű vol+ az eszközállománya. Műkő dési területe Bogláron kívül a siófoki meg az aikkori fo- nyódi járásra terjedt ki. Aztán a siófoki járásra szorítkozott, az idén pedig a gázszerelési munkák kivételével csak a nagyközségben dolgozik, annyi ott a megoldásra váló tennivaló. A feladat most a legnagyobb; 45,5 miV liós munkát kell elvégezniük, s ehhez 260 dolgozó, hétmilliót meghaladó értékű munkaeszköz áll rendelkezésre. Meg egy sor megbízás ... László Sándor üzemvezetővel és Bérces György műszaki vezetővel beszélgettünk arról, hogyan kapják a tanácstól a feladatokat, és saját erejükön kívül kikre számíthatnak a teljesítésnél. — A tanácstól a testületi döntések után érkezik hozzánk megbízás a különféle munkákra, ennek alapján állítjuk össze feladattervünket. A múlt évi gazdálkodásunkról szóló mérleg azt mutatja, hogy bruttó termelési tevékenységünk tervét több mint 12 százalékkal túl- ‘eljesítettük, s végül 2,2 millió forintot meghaladó eredményt értünk el. A csaknem félmilliósnyereségből 300 ezer- forintot befizettünk a tanácsi számlára, s ezt az összeget visszakapjuk fejlesztési célokra. Nem nélkülözhetjük a jó együttműködést — és nincs is rá panaszunk —, hiszen enélkül a tanácsi célok sem valósulhatnának meg a rossz kapcsolatnak az egész nagyközség kárát látná. Jó az összhang a tanácscsal, s a többi helyi szervezettel, gazdálkodó egységgel is. Egymás igényét például soron kívül kielégítjük; anyagi támogatást nyújtunk településszépítést célzó akciókhoz, védnökségvállálásra ösztönzünk... A munkakapcsolatok jő példájaként említett* az üzemvezető: a Balatonbog- lári Állami Gazdaságtól tavaly egy hónapra munkaerőt kaptak ilyenkor tavasszal az üdülőterületele parkosításához. Az idén te számítanak negyven—ötven dolgozóra, kommunális munkákhoz, a húsvét utáni időszakban. A segítségkérés indoka egyszerű: sok a munka, hiszen a parkosítást és a lakásépítést, a gázszerelést meg a szemét eltakarítását is el kell végezni, s nem csoportosíthatják át a munkaerőt egyik feladattól a másikhoz, hiszen ezt is, azt is az adott szakterületen járatos munkások látják el. — Az idei célok közül a legjelentősebbek a magasépítés fogalomkörébe tartoznak: a 19 millió forintban számos felújítási és karbantartási munka szerepel, és új építkezések is. Boglár központjában például egy 21 OTP-lakásból álló épületet emelünk: tavaly indultunk ezzel a beruházással, s jövőre adjuk át a lakóknak. A bogiári strandnál pavilonsort építünk a helyi áfész- nek; ezzel szeretnénk a szezonra elkészülni. Az ősszel jött létre a nagyközségben — az itteni üdülők részvételével — a gáztársulás ; ' ennek keretében eljut a gáz Lelléig, s az érintett területet bekapcsolják a hálózatba. A költségvetési üzem ötmillió forint értékű munkát végez itt, de ugyancsak milliós nagyságrendben számítanak a területen lakók társadalmi összefogására is. Amíg a nagyközség fejlesztésén munkálkodik az üzem, biztató lépéseket tesz saját portáján is: ebben az ötéves tervben hozzálátnak — a benyújtott pályázat elfogadása alapján — új telephelyük építéséhez. A területet már kijelölték, a létesítmény a településfejlesztési tervben is szerepel — erre a célra meg a gépek szükség szerinti pótlására fordítják anyagi eszközeik nagy részét Az üzemi célt szolgáló nagyszabású beruházás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a növekvő feladatokat is eredményesen megoldja a Boglárlellei Nagyközségi Közös Tanács költségvetési üzeme. Hernesz Ferenc SOMOGYI NÉPLAP S
