Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-12 / 86. szám
agazin •VASÁRNAPI A fémcsövek „száműzetése felére, amelynek forgása csak olyan sebességű, hogy a beton ne hullhasson visz- sza a sablonfalról. Más gyártási módok is napvilágot. láttak. Így például feltalálták az ún. szecskabetont, amelynél 2—3 centiméter hosszúságú acéldrót darabokat kevernek a betonba, amelyek megakadályozzák az esetleges repedéseket. Az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés — tágabban értelmezve: folyadékszállítás — területén a nagy hagyományokkal rendelkező fémcsöveket folyamatosan kiszorítják a beton csövek. Nem volt könnyű kidolgozni e csőféleségek gyártástechnológiáját, de ma már mindhárom változatnál megoldottnak tekinthetők. A cső külső átmérőjének megfelelő acélsablon: két félhengerből áll. Ha az összecsukott, hossztengelye mentén géppel. forgatott acélsablonba — egyenletesen elosztva. — betonkeveréket juttatnak be, az a pörgetés hatására a sablon belső falára rakódik és mind vastagabb réteget alkot. E gyártási módnál az a baj, hogy a kavicsszemcsék — a .centrifugális erő hatására — nem az ideális rendben helyezkednek el a betonban. E hátrány kiküszöbölésére dolgozták ki az ún. hengerléses eljárást, amellyel a jól ismert Rocla- csövek készülnek. Ennél a rendszernél a csőhossz mentén egy szállítószalag hordja be a friss betont a csőtérbe, felrakván a sablon belső Angol szakemberek égetett agyagból is készítenek csöveket a felszíni és szennyvizek elvezetésére. E csövek többféle előnnyel rendelkeznek: egyszerű összenyomással illeszthetők, a flexibilis csatlakozások hézagmentes tömítést biztosítanak. További fontos jó tulajdonságuk e 'csöveknek, hogy teljes mértékben ellenállnak az agresz- szív talajvizek és a szennyvizek korrodáló hatásának, s az egyébként igen sok bajt okozó kénhidrogénnel szemben is közömbösek. A rendszerhez 150—450 milliméter átmérőjű csövek, valamint különböző — könyök, elágazó, csatlakozó és átmeneti — Idomok tartoznak. Képünkön: két összeillesztett 450 milliméteres csodarabot láthatunk a kísérleti laboratórium „kínzópadján’’. Az üstökösök nyomában 1527-ben egy üstökös megjelenése „olyan borzadályt keltett, hogy néhányan szörnyethaltak a rémülettől, mások megbetegedtek” — így szól a krónika. Valóban, számos babona tapadt egykor az üstökösökhöz, ám ezeknek volt egy hasznuk is: többnyire följegyezték az üstökösök évét. Ez lehetővé tette az utókor számára, hogy lajstromot készítsen róluk, és fölismerje visszatérésüket. Az üstökösök pályájával kapcsolatban még Newton is tévedett; Halley volt az, aki fölismerte, hogy az 1531- ben, 1607-ben. és 1682-ben látott üstökösök pályája feltűnően hasonló, tehát azonos üstökösök tértek vissza, sőt megjósolta, hogy ugyanez az üstökös 1758-bam ismét látható lesz. A jóslat teljesült, s ezt ma is a tudomány egyik legnagyobb diadalának tekintjük. A Halleyről elnevezett üstökös azóta 1853- ban és 1910-ben tért vissza; legközelebb 1986-ban lesz látható. Az üstökösök egyébként három részből állnak: a legfényesebb a fejrész, közepén helyezkedik el a mag, s körülötte a gázokból álló kóma hogy a mag jégbe ágyazott meteorszemcsékből áll; az üstökösben, a meteorok a téglák, a jég pedig a habarcs szerepét játssza. A vízen kívül gázok jege is előfordulhat benne. Az összefagyás a naptól távol,- alacsony hőmérsékleten történik, majd a naphoz közeledve — a Ju- piler-pálya távolságában — a jég párologni kezd. A párolgó jég a mag körül sűrűsödve gázburkot, kómát alkot. A csóva keletkezése pedig azzal. hozható összefüggésbe, hogy ja csóvát a nap sugárnyomása taszítja ki a kómából, és mint valami szökőkút, a nap felőli oldalon kilökődik. A csóvák hossza általában 10—20 millió kilométer. Az üstökösök pályái nagyon elnyúlt ellipszisek, e pályákat azonban sok minden befolyásolhatja, például a nap vagy a bolygók vonzása is. Elektroakusztika a lakásban A hang kétféleképpen hat az emberre: hatással van az értelmére és az érzelmére. A beszéd mellett elsősorban a zene értelemtől függetlenül,. nemzeti és nyelvi korlátok nélkül kelt és változtat érzéseket. Az elektroakusztikai ipar a gondolat- és érzelemkifejezés ösztönének és egy rövid múltra visszatekintő természettudománynak, az akusztikának a találkozásából született. Hatása -nemcsak mennyiségi, új felhasználási területeket is feltárt a hang számára, és lehetőséget nyújt a hang ben.yo- máskelitő erejének a fokozására, a zenei kifejezés új irányának kifejlődésére. Az ember mindenekelőtt a saját lakásában találkozik az elektroakusztika eszközeivel. Az első közvetlen fogyasztói hangátviteli rendszer az 1922 óta forgalomban lévő rádióvevő-készülék volt, első kollektív rendszertechnikai képviselője pedig a hangos filmszínházban (1925) jelent meg. Jelenleg alig fél évszázad után. több mint 500 millió rádiókészülék van használatban, és az évi termelés eléri a 60 milliót. Bár a hangátvitel — a rádióvevő megjelenése óta — a kulturális és gazdasági élet számos egyéb területein is méghonosodott, a közvetlen fogyasztói lakáshangosítás maradt a polgári elektroakusztika legnagyobb meny- nyiségű ága. A lakás hangosítás fejlődésében fordulópontot jelentett az 1928-ban megjelent villamos lemezjátszónak a II. világháború végén továbbfejlesztett változata, a mikrobarázdás hanglemez és a frekvenciamodulációs rádióvétel bevezetése. 1949-ben jelent meg a piacom a mágneses hangrögzítő, a magnetofon, Hanghordozóul itt acélhuzalt vagy mágnesezhető réteggel bevont műanyagszalagot használnak. Nagy vonzóerőt biztosított, hogy a magnetofon hangképek életrekeltésén kívül ott-. honi hangfelvételre és azonnali visszajátszásra is alkalmas.-A további fejlődés állomása az, hogy 1957-ben megjelent a sztereo hanglemez, amely minőségcsökkenés ' és tűcsere nélkül tetszés szerint játszható le egy vagy két csatornásán. Képünkön: UNITRA gyártmányú lakáshangos ító berendezések egy kiállításon. Halálos szomjúság Minden héten nagy gondokkal kell megküzdenie a. dél-ausztráliai Jack Bq.tt Bay vízmű vezetőjének. Az utóbbi három évben kor- moránok százai menekülnek az ún. Déli-tó száraz, kopár földjeiről a vízmű tárolóihoz, hogy ' szomjú- kat csillapíthassák, A „haldokié tenger” néven is ismert Déli-tó az utóbbi 2000 év során száradt ki fokozatosan; valaha Ausztrália szárazföldjének egynegyedét borította. Most egy kis sóstó maradt a helyén, amelynek vize azonban alkalmatlan azivás- ra A vízmű tárolója, amely több mint 20 mérföldre van a tótól, az egyetlen pont, látható, s onnan Indul ki a ritkább gázokból álló csóva. A mag mérete a bolygókhoz képest kicsi, a Halley-iistö- kös magja például 50 kilométernél kisebb átmérőjű. A magot régebben több tíz vagy száz méter átmérőjű laza . meteorhalmaznak, vases kődarabokból álló rajnak gondolták, később arra a következtetésre jutottak, Építkezők figyelem! Közületek és magánszemélyek részére a kért minőség alapján azonnali kiszolgálással beton eladást végzünk Szállítás: . , Saját vagy bérelt járművel. Megrendelhető: Somogy megyei Állami . Építőipari Vállalat Kapósváron: Kanizsai u. 56. Műszaki főmérnökség Ipari főmérnökség Siófokon: Poligon üzemnél VARJUK MEGRENDELÉSEIKET! (158748) Mérés mindenütt Életünk, napjaink tele vannak mérésekkel. Mérünk a boltban, a háztartásban, a munkánkkal kapcsolatban. Ezek a „hétköznapi” mérések. legtöbbször különböző tárgyak méreteinek, mennyiségének, az időnek a megállapítására irányulnak. A mérés tehát bizonyos fizikai, kémiai, stb. értékelt meghatározásával hozzájárul az össizefüggések matematikai alakiban való kifejezéséhez és igaz voltának ellenőrzéséhez. Az első hossz-, súly- és űr- méretek az emberi végtagokra (hüvelyk, láb, stb) és használati eszközökre, mint etalonokra támaszkodtak. Az | etalon bevezetése tette lehetővé, hogy a tárgyak egyes tulajdonságaihoz szá'mér- tékeket rendeljünk: a számérték azt jelzi, hogy a vizsgált dolog hányszor nagyobb vagy kisebb az etalonnál. A mennyiségi, kvantitatív sajátosságokhoz skálák segít- v ségével rendeljük hozzá a szánvértékeket. Egy-egy mennyiséghez elvben végtelen spkféle skálát rendelhetünk hozzá, pl. a hőmérsékletet mérhetjük Celsius-, Reamur- vagy Fahrenheit- fokban. A mérőeszközöket úgy tervezik, hogy a beavatkozás minél kisebb legyen. A feszültségmérőt például nagy, az áramerősséget pedig kis ellenállásúra tervezik. Ez annál is inkább fontos, mert mérőeszközeink korlátozott érzékenységűek, vagyis csak bizonyos határok között reágálnalv az őket ért hatások- ra„ Ezek a hatások, természetesen ' tágíthatok vagy szűkíthetők. A tudományok fejlődésében — a mérőeszközök műszaki, illetőleg elméleti tökéletesítése révén — nagy szerepük volt a méréshatárok változásának: az Eötvös-féle mérés például több tizedesnyi pontossággal mutatta ki, hogy a súlyos és a tehetetlen tömeg mértéke megegyezik. A műszer méréshatárának tágítása, illetve érzékenységének forrása pontosabb eredményekhez, megfelelőbb adatokhoz- juttathat bennünket. Ez azonban újabb problémát vet fel: a nagyon érzékeny műszert már nehéz elszigetelni a kömyézet zavaró hatásától. A modem ipari, gyártástechnológiák egyre bonyolultabb, összetettebb méréseket igényelnek, nem is beszélve a tudományos kutatásról. Az itt használatos műszerek értéke sokszor csillagászati összeget ér eL Képünkön: szovjet gyártmányú aranydijas mérőműszer. ahol víz van: Hetenként ezernél több madár repül a betontartályhoz! A madarak azonban a vesztükbe rohannak, mert beleesnek a vízbe, szárnyuk és tollazatuk átázik, és nem tudnak kirepülni. A meredek betonfal miatt kimászni sem tudnak így sokan a vízben lelik halálukat. A vízmű vezetője néha időben érkezik, és sikerül megmentenie néhány madarat úgy, 'hogy ki- halássza őket egy dróttal. E szerencséseknek van esélyük, hogy tollazatuk megszárad, de hetente így is kb 600 kor- morán elpusztul a tárolónál. A helyzet akkor oldódik meg, amikor megjön a tavaszi esőzés a tóhoz. A. konmoránok vagy kárókatonák egyébként halevő madarak. Fészkeiket a fák koronáiba építik, maró ürülékük azonban néhány év alatt kiöli a fát. A telep száraz fáin a , fészkek már roessziről láthatók. Magyar- országon, a Kis-Baldtonon is van népes kormoránte- lep. Mivel a kormorán nem tudja az elfogott halat a víz alatt lenyelni, Kelet-Ázsiá- ban . halászatra idomítják őket. A nyakúiéra illesztett bőrzsinór megakadályozza, hogy lenyeljék zsákmányukat, így a halász könnyen elveheti tőlük. Kínában, erre a célra tenyésztik is a kormoránokat. SOMOGYI (• NÉPLAP 15
